Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-09-09 / 72. szám

yfzatrad Földműves 1959. szeptember 9. SZABAD FÖLDMŰVES - a Földművelésügyi Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik Hetente kétszei - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor — Szerkesztő­ség Bratislava. Suvorovova 16 - Telefon 559 41. 559-42 559 43 - Főszerkesztő és titkárság 243 46 - Mezőgazdasági osztály: 356-80. - Nyomja a Polygrafické závody, n. p„ Bratislava, ul Februárového vífazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgalata - Megrendelhető minden postahivatalnál és kézbesítőnél, A-653469 Pista bácsi meg a cefre Várna egy részecskéje A bolgár szövetkezeti parasztok neszeveri üdülőhelye Fürdőzök a tengerparton, Várnánál Pista bácsinak a fokos italok iránti torkosságát az egész falu ismerte. Ki sajnálkozással, ki kárörömmel vette tudomásul. A szomszéd asszonyok pe­dig sok-sok bosszúsággal, különösen olyankor, ha férjük is társult az iddo­­gáláshoz. Talán éppen ezért történt a közelmúltban az alábbi nyékvár­­konyi eset. Elmondom röviden. — Hallottad már? - súgta át a szomszédasszony „hősünk“ . feleségé­nek. — Nem én! De mit? — Jár a csendőr, cefrét keres. Kinek lenne kedve ilyenkor utána­nézni az igazságnak, különösen, ha vaj van a füle mögött. A néni — a nevét elhallgatom — a hírre megsá­padt, aztán usgyi, be a nyárikonyhába, ki a konyhaasztal alól a kendőbe bu­­gyolált 5 literes üveget és arcán kivelé-t tükröző elszántsággal ro­han ... — Hová viszed azt a cefrét, te... te — akadozik a véleménynyilvání­tásban a mozgásra felfigyelő házi­gazda. — Nem fogok a korhely gyomrod miatt fizetni - állt meg a néni egy harcias pillantásra. (Pista bácsinak ez is elég volt ah­hoz, hogy bölcsen fölmérje a helyze­tet — ez az asszony képes kiönteni a négynapos cefrét. Azt már nem!) — De nem ám - kiáltotta s már ki is markolta az asszony kezéből az üveget. Kendő le, celofánpapír te, cefre fel. ■. itta, itta egyre torzuld arccal, amíg csak a sürűbbje nem akadozott a torkán. Aztán ? Talán ki sem tudódik a dolog, ha Fist bácsi nem orvosi beavatkozással szabadul meg a kínzó fájdalmaktól. Az eset óta meg már azzal „rágal­mazzák" Pista bácsi feleségét a szom­szédasszonyok, hogy már feleannyi cukrot sem vásárol, mint azelőtt. Lám, lám ... ilyenek az emberek. JÁNOS BÁCSI ... hogy valamennyi nép közül a franciák beszélnek leggyorsabban? Percenként átlag 350 szótagot ejtenek ki. Leglassabban Polinézia egyes szi­geteinek őslakói beszélnek: percen­ként csak 50 szótagot mondanak ki. .. .hogy az angliai Birminghamban a szerelmesek újszerű módon fejez­hetik ki érzelmeiket? Két font befi­zetése ellenében repülőgépet bérelhet­nek, amelynek pilótája füst-betűkkel Írja fel az égboltra az imádott nő ne­vét. de I Nagyszalánc is válaszolt A kassai járásban levő nagysza­­lánci szövetkezetnek nem a leg­jobbak a termelési feltételei. Többet termelni azonban ők is szeretnének. A prerovi felhívás után sok egyéni kezdeményezés és kötelezettség­vállalás született a termelés eme­lésére. A jövő évi termelési tervet már ezek alapján dolgozták ki. Átlagban 10,4 százalékkal többet akarnak termelni mint ebben az évben. Ennek elérése érdekében a következő intézkedéseket foganato­sítják. Tavasszal 95 hektáron vé­geznek alávetést. Szántóföldjük 21,8 százalékán többéves takarmányokat termelnek. Kukoricát 15 hektáron termelnek takarmányozási célokra. Nagy súlyt helyeznek a rétek és legelők gondozására is, ezeket minden második évben trágyázzák. A kevés hozamú legelőt felszánt­ják, abból évente 5 hektárt befűve­­sítenek. 1960-ban 10 hektáron ta­lajjavítási munkálatokat végeznek. A kapásnövényeket gépekkel műve­lik és alkalmazzák a trágyaleves öntözést. A szarvasmarhaállományt 435-ről 521-re emelik. Ebből 171 lesz a te­hén. A jövő évben 100 hektár terü­letre 63 szarvasmarha, ebből 20 tehén jut. Az a tervük, hogy a hízó­sertéseket száraztakarmányozással hizlalják, az anyakocák jobb gondo­zásával pedig elérik, hogy minden anyától 14 malacot választanak el. A tojástermelés emelése érdekében bővítik a tyúkállományt, hogy min­den hektárra 5 darab jusson. A tervezett feladatok teljesítése után a nagyszalánc! szövetkezet mind gazdaságilag, mind pénzügyi téren jelentősen megerősödik. És természetes, hogy a többtermelés­ből a tagok erszényébe is nagyobb jövedelem kerül. Mató Pál, Alsóhutka Szovjetunió — Csehszlovákia 3:1 (2:0) Vasárnap délután a moszkvai sport­közönség nagy eseménynek volt szemtanúja. A százezer főnyi nézőt befogadó Lenin-Stadionban a délutáni órákban a Szovjetunió és Nagy-Brit­­tania atlétikai viadalt figyelte a nagy tömeg, mely után került sor a Szov­jetunió—Csehszlovákia nemzetek kö­zötti labdarúgó-mérkőzésre. Hernádi játékvezető vezetésével a szovjet támadásokkal kezdődött a já­ték. A csehszlovák játékosok idegesen játszottak és már az első félidőben 2:0-ás vereséget szenvedtek. A má­sodik félidőben gyors, változatos já­ték bontakozott ki, s a hetedik perc­ben Molnár 2:l-re szépített az ered­ményt. Azonban ez az eredmény az utolsó percekig megmarad, amikor a szovjetek újból eltalálták Stacho hálóját. A mérkőzés végeredményben jó színvonalú volt és megérdemelt 3:1 arányú szovjet győzelmet hozott. Az őrösi futballisták címére Sereghajtó a királyhelineci járási bajnokságban az őrösi labdarúgó-csa­pat. A játékosok takargatják a hibá­kat, s mint a legjobb futballisták vélekednek magukról. Pedig nem jó az öndícséret, a takargatás, mert mindent leolvashatunk a tabelláról. Az utolsó fordulóban 20 mérkőzést játszottak, melyből 5-öt megnyertek, 15 mérkőzésen pedig csak fáradoztak minden eredmény nélkül. A gólarány­ról meg jobb nem is beszélni. Az adott 22 góllal szemben kereken 60-at kaptak. A kapu előtt tehetetlenek a csatá­rok, s a hazai pályán sem tudnak ér­vényesülni. Vajon mi ennek az oka? Elsősorban is az, hogy az edzések elmaradnak. Annál inkább több a huzavona. Az egyik ekkor, a másik akkor nem akar játszani, s az új em­berek, akik hónapok óta nem rúgtak a labdába, bizony tehetetlennek bizo­nyulnak a zöld gyepen. Meg kell még jegyezni, hogy a védelmük is a leg­rosszabb a járás csapatai közül. Pedig az az összjáték, melyet a többi csa­patok mutatnak, az őrösieknek is például szolgálhatna. Tóth Gyula, Perbenyik 4 üépis gazaik n mai Bulgáriából! ^ szépséges bolgárhont járva, sokminden megragadja a „harmadikszomszédból“ érkezett halandó figyel- ; mét. Különösen szembeötlő az a nagy igyekezet, melyet ez a dolgos nép az országépítés szaka- \ szán kifejt... Korszerű gyárak, hatalmas vízierőmüvek, öntözőrendszerek, kulturális és szociális berendezések | egész sora létesül. Fejlődik é gyönyörű ország ipara; megvalósult mezőgazdaságának szocialista átépítése; / s falun, városon egyaránt hozzáfogtak a kulturális forradalom megvívásához... Érthető ez a hangyaszorgalom, hiszen a sokat szenvedett bolgár nép ötszáz évig sínylődött török rabság- I ban. No meg a hitleri fasiszta hordák sem kímélték... Ám szabadságszeretetét sem a félévezredes török í rabiga, sem a náci-kannibalizmus nem tudta megtörni. Hogy gyöngítse a német hadigépezet erejét, s végül i kiűzze hazájából a betolakodókat — fegyvert fogott, partizánnak állt. Ez, tizenöt évvel ezelőtt — 19ii. szép- ’ tember 9-én — a szovjet hadseregnek a fasiszta fenevadra mért halálos csapásai segítségével sikerült - \ csakis így sikerülhetett. i hogy ötvenötben jutott arra az elha­tározásra, hogy a két szelelőgépet „összenövessze“, ami sikerült is neki. Így, motorhajtással ezen ikergép tel­jesítménye — az újító szavai szerint — 30 tonna gabona, vagy 15 —20 ton­na napraforgó naponta. Balcsík, ez a mészkődombokkal kö­rülölelt tengerparti városka a máso­dik világháború előtt Romániához tartozott. Nevezetessége: annakidején a román királyok nyaralóhelye volt... most meg a bolgár Népművelődési Minisztérium füvészkertje van itt. Szebbnél szebb virág-különlegessé­gek, díszcserjék ékesítik a hajdani királyi rezidencia környékét. Meg aztán, fehérre meszelt kicsiny mina­ret tekintget le innét az örökké su­­sogó-csacsogó, morajló tengerre. Nevezetes ez a hely a mi szempon­tunkból is. Itt készültek Nazim Hik­­met: A szerelem legendája című közös bolgár-csehszlovák film gyö­nyörű felvételei. Aszparohovóban hírneves állami gazdaságra leltem, amely Várna első kommunista bírája (1925), Dimiter Kondov nemzetébresztő nevét viseli. Mi az, ami ezt a gazdaságot emlí­tésre érdemesíti? Az, hogy itt egyik évben leszúrják a venyigét a homo­kos talajba, s a rákövetkező eszten­dőben már termést hoz. Sorrendben a szőlőtermelés a legfőbb termelési ágazatuk. Utána következik a zöld­ségkertészet, melyen belül a paradi­csom viszi a prímet. Évente kétszer terem. A korai paradicsomuk 8 ton­nát is ad dekáronként (a hektár Szüretelő asszonyok a Sabla-Balcsis­­ko-i „KIROV" 60 hektáros szőlésze­tében találom ki, így hát elárulja: — Nem mással etetem őket, mint kórházi ételhülladékkal, amit etetés előtt felfőzök, hogy az esetleges káros ha­tást elkerüljem. — Majd bemutatja a sajátmaga-szerkesztette fertőtlení­tőgépet, ami egészen egyszerű, de mindamellett sokatérő. A napi felhízás darabonként 50 — 60 dekagramm. A gondozó alapfizetése hétszáz-Most pedig hadd mutassunk be né­hány mozzanatot a másfél évtizeddel ezelőtt felszabadult bolgár nép meg­változott, új életéből, a szorgos igye­kezet névjegyeként. Sabla-Balcsiskóban, amióta szövet­kezeti alapon, szocialista módra gaz­elmondott egyetmást a hizlalás itteni sajátos fortélyáról. — Amint látja, fehér hússertéseket hizlalok. Kilencven-százhúsz darab van a gondjaimra bízva. S mit gon­dol, mitől híznak ilyen kövérre? — kérdezi... Mivel sejti, hogy úgysem nyolcszáz leva, s ezen felül prémiu­mot kap a terven felüli súlygyarapo­dás után, ami kilónként 4, 6 leva. Kiváncsi voltam arra is, vajon a szociális gondoskodás itt milyen fo­kon áll. — Mennyi a családi pótlék? — Az első gyerek után 12 leva, a másik után 100, a harmadik után 270, s az ötödik után 500 leva. A hatodik­tól már csökken fokozatosan a pénz­összeg — világosig föl Nikólaj Vaszi­­lev Milenkov, az állami gazdaság ok­leveles agronómusa. Várna — Bulgáriának harmadik legnagyobb városa. Fontos fekete-ten­geri kikötő, fürdőváros és kerületi székhely. A tengerparti ligetben oceánografiai múzeum. A tengerparton régebbi és egészen új szállodák, éttermek, cukrászdák és szórakozóhelyek tucatjai. Méltán nevezik tehát bolgár Riviérának. Ugyanis, — az Aranyhomokot is ide­számítva — világhírű üdülő központ. Látogatottságára jellemző, hogy évente sokezer külföldi dolgozó — legtöbben a népi demokratikus államokból — tölti itt szabadságát, piheni ki az építőmunka fáradalmait. * * * Csupán néhány mozzanatot ragad­tam ki - saját élmények alapján - a vendégszerető, szorgalmas bolgár nép életéből. Tcwolról sem nyújt, de nem is nyújthat teljes áttekintést, csak ízelítőt abból a hatalmas igye­kezetből, amit sokévszázados elnyo­más után szabad hazája felvirágozta­tása, jóléte megteremtése, s- a béke megvédése érdekében tesz. Kovács István tizedrésze), a „Rúzsa“ — ezt augusz­tusban palántázzák — viszont csak a felét. Említésre méltó a munkajutalmazási módszerük. A tervezett bevételen felüli pénz felét a dolgozók prémium­ként kapják meg. dálkodnak a falu földművesei, ötszáz új családiház épült. Ezt Dimiter To­­dorov, az ottani — Kirov nevét viselő — szövetkezet elnökhelyettese mon­dotta, amiről személyesen is megbi­zonyosodtunk. Ezek a házak nem ám akármilyenek! Négy-öt szobásak. Hát kell-e ennél ékesebb bizonyí­ték a közös gazdálkodás életrevaló­ságához? Nem szükséges! De ez még nem minden. Todorov elvtárstól azt is megtudtuk, hogy a 7 osztályos ál­talános iskola befejeztével a tanulók nyolcvan-kilencven százaléka tovább­tanul. .. De nemcsak a fiatalokat hevíti a tudásvágy, hanem a szövet­kezet tagjait is, akik — a tél folya­mán — szakmai-politikai iskolázta­tásban részesülnek (a mi szövetke­zeti munkaiskoláinkhoz hasonlóan működnek ezek az iskolák). Bozsurecen meg az egyszerű bolgár emberek leleményességének iskola­példájával találkoztunk. Ide a kény­­szerűség vitt be bennünket — azaz, hogy a személyautónk, amely a szep­tembervégi 26 — 28 Celsius fokú me­legségben a nagy lótás-futás során igen „megszomjazott" — ugyanis, : elfogyott az üzemanyag. Amíg a sofőr a gördülő alkalmatosságot „itatta“, elbeszélgettünk az éppen napraforgót tisztító szövetkezeti tagokkal. Amikor a tisztítógépet szemrevéte­leztük, feltűnt, hogy tulajdonképpen két közönséges szelelőgép van „ösz­­szenőve“, amit egy kismotor hajt. — S ki az újító? — kíváncsiskod­tam. — Grigor Nyikolov Jazodzsiev, a kovácsunk — mutatott egy közepes termetű, bőrkötényes férfira az elnök helyettese. A részleteket már Nyikolov elv­társtól tudtam meg aki elmondotta, , Sztefa Marino, aki a zöldségkerté- 1 szét „brigadérja", elújságolta, hogy « 17 pumpa segítségével öntöznek. Az öntözőkutakból kinyomott víz a csa­tornákban fellangyul, s csak azután 1 használják föl. Nemcsak a zöldség- 0 féléket öntözik, hanem a takarmány- 1 répát is. így hektáronként hét- ' nyolcszáz, sőt ezer mázsát is elérnek. c Egy-egy répa 18 — 20 kilót is nyom. ^ Az állattenyésztés — sorrendben r — a negyedik helyre szorul. Mégis t akad említenivaló. Anton Sztefanov r Antonov, a hízósertések gondozója

Next

/
Thumbnails
Contents