Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-08-29 / 69. szám

a Szlovák Nemzeti Feikeléshagyatékát [1959

PÉEROVOT ismeretlenül olyan járási székhely-szerű kisvárosnak képzeli az ember. Meg is lepődik, amikor az állomás kijáratával szemben kér nagy szálloda is büszkélkedik. Aztán kiderül, hogy a városnak egyenes légijárata van Prágával. Gyára meg annyi, hogy azokkal már nagyvárosnak is beillik. És üzemekben nemcsak a székváros, de a környék is bővelkedik. Csaknem minden faluban van'valami; lenfeldolgozó, cukorgyár, fafeldolgozóüzem, téglagyár, papírgyár és így tovább. Ebből mindjárt láthatjuk, hogy a Hana-síkság mezőgazdaságára és iparára egyaránt ráillik a fejlett jelző. Büszkék is rá, hogy náluk székel a Meopta-gyárak világhírű anyaüzeme. És a többi üzem? Azok is komoly versenytársai az ország iparának. Ki is kívánkozik a kérdés:

— Vajon a fejlett ipar nem vonja-e el a munkaerőt a mezőgazdaságtól.

— De igen — jön rá az egyértelmű válasz.

— Mi úgy tudjuk, hogy a prerovi járás szövetkezeteiben elég magas fokon áll a sok munkaerőt igénylő belterjes gazdálkodás.

— Ez is igaz — mondja Dolezal elvtárs járási zootechnikus.

Egy kevés jogos büszkeség is lapul a magabiztos válaszok mögött, hiszen amit vállaltak, az országos mozgalommá szélesedett. De számunkra még mindig nyitva marad a kérdés, hogyan mehet olyan jó! a mezőgazdaság. Mert magától érthetődő, hogy ahol 100 hektáronként járási átlagban 40 tehenet tartanak (Szlovákiában a marhaállomány 100 hektáronként csak 40 körül mozog), ott kell a munkaerő. Ekörül forog a beszéd, de az elvtársak csak gyéren érvelnek. Inkább azt ajánlják, hogy látogassunk meg (saját válogatás szerint) néhány szövetke-IPíperi&vi IgeszaiífflűDlé

A nagy országos mozgalom elindítói között

A szabadságunkban gyökeredző erő olyan teljesítményekre képes, hogy pár év alatt a fejlődésben nagyobbat léptünk előre, mint a múltban — évtizedekig. A prerovi kezdeményezésre indult országos mozgalom is fényes bizonyítéka, hogy még a harmadik ötéves terv első pillanatban túl merésznek tűnő irányszámait is túl lehet és túl is akarjuk szárnyalni. Szlovákiában eddig több mint 600 mezőgazdasági nagyüzem válaszolt a felhívásra, mely szerint a tervezett 6 százalékos emelkedés helyett 15, sőt néhány esetben több mint 20 százalékkal akarják emelni 1960-ban a mezőgazdasági termelést. És ezt leginkább azzal akarják elérni, hogy a széles tömegek bevonásával megkeresnek és felhasználnak minden tartalékot.

A szlovákiai szövetkezetek vállalásáról már többször írtunk. Az alábbiakban arról adunk számot, hogy a vállalt feladatokat hogyan akarják megvalósítani a kezdeményezők.

A Haná síkságot bearanyozza a hajnali napsugár. Az ünnepélyes pillanatban önkénytelenül is szentelsz egy percet e föld szülöttének, első munkáselnökünknek — Element Gottwaldnak.

Szemetgyönyörködtető a proseniceiek tehénállománya.

EFSZ jutalmazási módszere. A munkaegység értéke pénzben 25 korona. Ez ún. állandó érték, amit a teljesített munkaegységekre minden hónap végén, illetve a következő hónap elején kifizetlek. így egy-egy hónapi végelszámolás 1200 — 1350 korona között mozog. Ez a jutalmazás egyik része. A másik az évközi és évvégi prémiumok. Például, ha valamelyik sertésgondozó a tervezett súlygyarapodáson felül kitermel bizonyos húsmennyiséget, azért 100 kg-onként 100 korona prémiumot kap. Vagy vegyük a búzát. Tervük a jövő évre 40 mázsa, de a prémiumalapot 31-től számítják. Tehát, ha a csoport eléri a 40 mázsát, akkor évközben az elvégzett munka arányában kapja a 25 koronás munkaegységértéket, majd a termés átadása után a hektáronkénti többtermelésre mázsánként 50 korona prémiumot kap. Náluk tehát a prémium igazán a többtermelés mozgatóereje, és bizony nem egy esetben több mint a rendes fizetés. Ha ezt a jutalmazási módszert a többi szövetkezőt is kivitelezheti, akkor nem lesz gondja a fiatalok megnyerésével.

Fajtiszta kocákat tenyésztenek az oprostoviceiek.

Egy szövetkezetről hosszabban beszéltünk, hogy közelebbről betekintést nyerjünk a versenytárs gazdálkodásába. Nem különleges szövetkezet a prosenipei, hiszen Henclov, Grymov, Dluhonice, Vézky meg jónéhány előtte vagy vele egyvonalban halad. Pl. Gry-. movban nem 81,5, hanem 91,7 szarvasmarha jut 100 hektárra, sertés pedig 155,8, ebből 21,9 az anyakoca. A malacelválasztás szintén jobb, mint Prosenicén. Ptácková gondozónő már 1958-ban 17,6 malacot nevelt fel minden anyakocától.

A jövő évre 18-at vállalt.

Az oprostovicei szövetkezet szintén olyan fajtiszta állománnyal rendelkezik, hogy az elnök szerint a sertéstenyészetben és hústermelésben az eddig élenjárókat is fhaguk mögött Az oprostovicei hagyják. Ha a siker EFSZ elnöke, titkait tovább keresgetjük, még sok mindenre rájövünk. Pl. a tuciny EFSZ azért tudta állattenyésztését szintén a legjobbak sorába emelni, mert már évekkel ezelőtt nagy súlyt helyeztek a kacsatenyésztésre, így a húsbeadás jó részét hízott kacsából teljesítették. Ezzel növelhették a szarvasmarhaállományt s a fajtiszta üszőket és növendékkocákat jó pénzért adhatták piacra.

Több helyen tapasztaltuk, hogy erős, egészséges az állatállomány.

— A természetes nevelés titka — mondják ők. Mi jegyezzük meg, hogy ez a természetes nevelés nemcsak egészségesebb, de olcsóbb is. Sokáig sorolhatnánk a prerovi járásban tapasztalt jó példákat, de egyelőre csak ennyit.

Haraszti Gyula

Talán kíváncsi is az olvasó, hogy az ilyen termelési eredmények mellett, milyen lehet a hektáronkénti bevétel és a tiszta jövedelem. Hát lássuk. Az elmúlt évben minden hektárra 7110 korona bevétel jutott, ebből 4230 korona a tiszta jövedelem. Az idén ennél több, jövőre még több lesz. Igaz ugyan, hogy a kiadás — szerintük is — még magas, de az épülő, önetetésre berendezett sertésól és sok egyéb újdonság még sokat „lefarag“ a kiadásból, bár a bevétel emelkedik.

Ha már a pénznél tartunk, feltétlenül említést érdemel a prosenicei

f -Kövér legelő és olcsó férőhely a 32 darab növendékállatnak.

20© mázsás hektárhozam burgonyából

100 százalékra tejesltették a gabonabegyűjtési tervet az alsószemerédi szövetkezet tagjai. Terven felül több mint 530 mázsa árpát adtak be. Volt miből, mert búzából 28, tavaszi árpából 23, őszi árpából pedig 26 mázsás hektárhozamot értek el.

Az asszonyok a burgonyaszedésnél szorgoskodtak. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy 200 mázsát takarítanak be hektáronként. Kardos László, a szövetkezet könyvelője elmondotta, hogy a napokban burgonyából is teljesítik a beadást, ami 309 mázsa.

Belányi János, Egeg

zet állattenyésztését. Elöszöris azt adja tudomásomra, hogy a 341 hektáros szövetkezetben minden 100 hektárra 81,5 szarvasmarha, ebből 40 tehén jut. Ugyancsak 100 hektáronként

114,7 a sertések, ebből 16,7 az anyakocák száma. Ezekután mindjárt más színben tűnik fel az a tény, hogy a prosenicei szövetkezet minden hektár mezőgazdasági területre 1523 liter tej és 126 kg marhahús kitermelését vállalták. Sertéshúsból pedig minden hektárra 162 kg-ot termelnek.

Az egy tehénre eső fejési átlag a szövetkezet terve szerint 2971 liter lett volna... de felborult a terv, mert Skoioudiková, Bozková, Jancíková és Krejcí fejők minden tehéntől 3100 liter tej kitermelését vállalták. Kratochvílová fejőnő pedig még ennél is többet — a rábízott 14 tehén mindegyikétől 5150 liter tej kifejését vállalta.

Megnéztük a teheneket. Istállójuk nem különb (esetleg tisztább) mint másutt az országban. A tehenek fejtáblái azonban már nem mindennapi eredményekről adnak számot. 8 — 12 liter között mozog a fejési átlag, akad jóval magasabb is. Az egyik tehén tábláján 1946-ot mutat a születési dátum. Tíz éve fejik ezt a tehenet (az istállóban még sok hasonlókorú van), most 9,5, liter az átlagos napi hozama. Tehát a prerovi felhívás azon részének megvalósításával, hogy legalább 8 évre kiterjesztik a tehenek

önetetését még nem tudják megoldani. A jövő évi tervet már a komplex-önetetés követelményei szerint állították össze, vagyis a helyi viszonyoknak legmegfelelőbb 1,5 kg abrak, 3 kg burgonya, 5 kg szecskázott zöldanyag és 0,2 kg melasz összetételű takarmánykeveréket akarják etetni. Ehhez az is módot nyújt, hogy a járásban már működik a járási takarmánykeverő, melynek évi termelése meghaladja a 600 vagon takarmány előkészítését.

Arra törekednek, hogy 85 — 90 kg-os sertéseket adnak a piacra. Ehhez ugyan sok malac kell, de náluk van is. Már említettem, hogy 16,7 anyakoca jut 100 hektárra. Zborilová és Trhlíková gondozónők vállalták, hogy nem a tervezett 14, hanem 16, illetve 17 malacot választanak el minden anyakocától.

Ezzel még nem válaszoltunk arra a kérdésre, hogy vajon az állatok számára hogyan termelhetnek elegendő takarmányt. Charamza mérnök, a szövetkezet könyvelője erről így nyilatkozik:

— A legtöbb a vetésforgó összeállításán múlik. Felesleges dolgokat nemigen termelünk, leginkább csak azokat a terményeket, amiket az állami terv előirányoz. Hiszen úgyis abból van a legtöbb haszon.. Szántóterületünk csak 278 hektár. Ebből 40 hektáron termelünk búzát, 8 hektáron rozsot. Ennyi a kenyérgabona. Ezzel szemben 60 hektáron többéves takarmányt, 55 hektáron cukorrépát, 51-en sörárpát, 23 hektáron burgonyát és 14 hektáron silókukoricát termelünk.

Aztán elmagyarázza, hogy a hektáronként 400 mázsás cukorrépából a pénzen kívül csaknem annyi takarmány visszamarad, mint közepes termésű átlagtakarmányokból. A többéves takarmányok a vetésforgót javítják. És képzeljük el, hogy ennyi állat mellett mennyi trágya jut az ő szántóföldjükre. Háromévenként (vagy ahogy a vetésforgó kívánja) legalább 400 mázsa minden hektárra. S amikor arra kerül sor, hogy lejegyezzük az 1960-ra tervezett hektárhozamokat, már nem is nagyon csodálkozunk, hogy búzából 40, rozsból 30, árpából 35, cukorrépából 400, többéves takarmányból 90, burgonyából 200, silókukoricából 600 mázsás hektárhozamot várnak. Hiszen az idén is csak egykét esetben volt kevesebb. A jövő évben még több lesz a trágya, 20‘hektárral növekszik az öntözött terület.

termelési időszakát — azzal már itt is állunk szemtől szembe. Hogyan lehetséges ez?

A zootechnikus az udvarra vezet, majd a közelben elterülő legelő felé mutat. Persze nem akármilyen legelőről van szó. Művelt terület ez a kb. 30 hektár, mely szakaszos legeltetésre beosztva bőséges élelmet ad a villanypásztorral őrzött 32 darab fajtiszta üszőnek. Azt kérdezhetnénk, hogyan juthat ennyi legelő 32 darab növendéknek. Magamban én is ezt kérdeztem, de a feleletet már kérdezés nélkül is észrevehettem. A szakaszokra osztott térség néhány részében vastag rendek hevertek, vagyis egyszer valamennyit, a legelő néhány részét pedig kétszer is megkaszálják. Hiszen az üszők élelmezésére a körülbelül 150 méteres szakasz egyikoldaián kétnaponként alig 2 m-rel kell odébbhelyezni a drótot, a villanypásztort. Hiszen térden felül ér a fű. Kényelem, jó étkezés, friss levegő — nem csoda, ha egészséges az állomány, kitűnő az utánpótlás. És ami szintén fontos — így olcsó a növendékek takarmányozása, elhelyezése. A 32 darab számára készült mélyalmozásos nyitott-istálló helyi anyagból épült, alig fekszik benne párezer korona.

A tojástermeléssel nem érték el a járási átlagot, de a már megkezdett fehér Leghorn és Vörös-Izland fajták keresztezésével olyan fajtát nyernek, amely hasznosságra és húsra számítva jóval jobb akár egyik, akár másik fajtánál. A jövő évi tervükben hektáronként már 541 tojás kitermelése szerepel.

A sertéstenyészet számra jó, a hasznossággal még nincsenek megelégedve. Ugyanis, hiába vannak meg az önetetők, jelenleg a sertések komplex-Nem tartanám teljesnek a beszámolót, ha el nem mondanám a városban tett séta tanulságait.

Prerovban is divatos, hogy a város valamelyik utcáját mindig javítják. De a megszokottakon túlnéz az ember, újdonságot keres. Olyat, amiből felelet adódna a járás mezőgazdasági sikereire.

Elsétálsz egy gyógyszertár előtt. Itt is orrodba csap az orvosságok szaga, de az ablakban egy plakát is kiabálón mutogatja magát: minden erőt a vállalások sikeres megvalósítására!

A méterárus üzletek selymei, a mészárszékek sokfajta hússal ékesített ablakai mögül is a figyelmeztető jelszavak mosolyognak feléd. A középületek falairól is szemed elé tolulnak a félméteres betűk: Vállaltuk, teljesítjük!

Belépsz a sörgyári vendéglőbe egy frissen csapolt sörre. A „Hitel nincs" csak apró betűvel szerénykedik a sarokban, a főhelyet az árpater»iesztésre agitáló rajzos felirat foglalja el.

Másutt a számok hívják fel a figyelmet: ezt és ezt vállaltuk, becsületbeli kötelességünk mindent megtenni a cél elérése érdekében. Forgalmasabb helyeken táblázatok ábrázolják két-két szövetkezet párosversenyének állását. Összegezésül már magától adódik: a prerovi JNB a járási partbizottság és a járási népművelődési otthon szemléltető agitáció sokféle eszközével gondoskodik arról, hogy a vállalás ne egyes személyek, hanem a járás minden dolgozójának ügyévé váljon.

zetet. A helyszínen bizonyosan több feleletet kapunk.

Jó az ötlet, de estébe hajlik az idő, meg kell várni a reggelt.

* * *

Sok ilyen versenytábla számol De két-két szövetkeze oáros versenyéről.

PROSENICE: találkozás a tényekkel

Prosenícén 12 mázsás hektárhozamot várnak a komlóból. Szép jövedelem a szövetkezetnek, hiszen még a harmadik osztályú komló mázsájáért is 3800 koronát ad a felvásárló üzem

Robog az autó s már látszik is a legközelebbi falu. Prosenice. A cukorgyár kéménye a prosenicei módszert idézi. De nincs sok idő az emlékezésre, már bent is vagyunk a faluban. A hajnali óráktól kezdve ünnepi hangulatot áraszt itt minden. Az elnök, s vele együtt valamennyi vezető és tag az aratási ünnepély előkészítésén fáradozik. A készülődés lázából is sejted, hogy van mit ünnepelniök. Azért arra is szakítanak időt, hogy mint messziről jöttét kalauzoljanak a gazdaságban.

Faltynek elvtárs, az EFSZ mérnök, zootechnikusa mutatja be a szövetke-