Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-26 / 68. szám
JzaUatt Földműves 1959. augüszíu« »6. Az EFSZ-ek lervkészitésáfeez Kihasználni a szövetkezeti tagok tapasztalatait • Ne hanyagoljuk el a specializálás kérdését A legfelsőbb szervek határozata a tervezés új módjáról a mezőgazdasági termelésben; az új felvásárlási rendszer, s főleg az egységes árak, amelyek 1960. január 1-én lépnek életbe a mezőgazdasági üzemek, s főleg a szövetkezetek érdeklődésének középpontját képezik. Azt mondhatjuk, hogy a jelenlegi időszakban, amikor a termelési terveket készítik az EFSZ-ekben, kellő komolysággal kell eljárni, mert döntő korszak előtt állunk a szövetkezetek fejlődésében. Az a lényeg, hogy a mostani tervkészítésnél már a szövetkezeti tagok tapasztalat^ teljesen érvényt nyerjenek a szc^tkezet továbbfejlesztése és megszilárdítása érdekében, * * • Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a tervezés új rendszere a mezőgazdasági termelésben, s az új felvásárlási lehetőségek pótolni fogják ez eddigi gyakorlatot, amelyben nemcsak a fő-, de a kevésbé jelentős term^yek beadását is előírták. Ezidáig éppen ennél az oknál fogva nem Földműveseink között nagy visszhangra talált a prerovi felhívás. Napról napra újabb járások és szövetkezetek jelentik válaszuk tartalmát, melyben a gazdaság megszilárdítását és a terméseredmények növelését szögezik le. A gelnicai járás szövetkezetesei 30 százalékkal emelik az állati termékek termelését; a terebesi járás EFSZ tagjai a növénytermelést 7, az állati termékek termelését pedig 4 százalékkal emelik. * * * A galántai járás déli részén húzódik meg Stefanikovó. Kicsi a község. Szövetkezete azonban az elért eredmények alapján élenjáró. A prerovi járás felhívására adott válaszukban a következő fő feladatokat tűzték ki: 770 liter tejet, 347 darab tojást, marhahúsból 169, sertéshúsból pedig 84 mázsát termelnek egy hektárra számítva. (A földalap 327 hektár); használhattak ki minden természeti és ökonómiai lehetőséget a mezőgazdasági üzemek a termelésben. A többséget képező szocialista nagyüzemi gazdaság lehetővé tette az átmenetet a feladatok megvalósításának új rendszeréhez. Termelési és begyűjtési feladatokhoz az 1960. évre a szövetkezetek július végén és augusztus elején megkapták a hozzávetőleges mutatókat. Mutatókról beszélünk, mert a feladatok, amelyeket a szövetkezetek a járások illetékes osztályaitól kapnak, nem mindig megfelelőek az EFSZ termelési viszonyainak, tehát változások eszközölhetők rajta a szövetkezet részéről. De a szövetkezet ezen irányszámok alapján dolgozza ki a saját tervjavaslatát a termelésre és a beadásra. Ezt azonban nem szabad úgy értelmezni, hogy a JNB által kibocsájtott irányszámokat figyelmen kívül kell hagyni. Alapjában véve a lényeg az, hogy a JNB által kibocsájtott tervjavaslatoknál a szövetkezetek tervei magasabb számot mutassanak — a pferovi járás szövetkezetei példája nyomán. a sertéseknél a száraz hizlalást alkalmazzák; 4 évenként 480 mázsa Istállótrágyát szórnak szét egy hektárnyi mezőgazdasági földterületen; gépesítik mind az állattenyésztést, mind a növénytermesztést; 1960-ban 35 mázsa búzát, 28 mázsa tavaszi árpát, 38 mázsa őszi árpát és 56 mázsa kukoricát takarítanak be egy hektárról; növelik a szarvasmarhaállomány számát. Fejőstehenekből a jelenlegi 34-el szemben 38 fog jutni 100 hektárra; egy tehéntől 2350 liter tejet termelnek évente; a pénzalap nem engedi, hogy a tervezett 20 koronát kifizessék munkaegységenként. Azonban a 16,20 korona 70 — 80 százalékát fizetik ki előlegkor. A feladatok, — melyek a Stefanikovó-i szövetkezet tagjai előtt állnak. — az eddiginél még nagyobb szorgalmat és akaratot követelnek tőlük. A leghelyesebb eljárásnak az mutatkozik. ha a szövetkezet a JNB által előterjesztett tervjavaslatot nem egészében fogadja el, hanem részleteiben, a saját környezeti adottságai előtérbe helyezésével, kihasználva minden rejtett tartalékot. Azonban nem szabad, hogy a szövetkezet csupán a saját hasznát lássa a tervkészítésben. Fontos figyelembe venni a közellátás és a népgazdaság szükségleteit. Szorosabbá kell fűzni a növénytermesztés, és az állattenyésztés közötti kapcsolatot. Itt első helyre kell tenni a takarmánnyal való önellátást. Olyan takarmányalapot kell teremteni, amely kielégíti az állatok szükségletét és módot nyújt az állattenyésztés továbbfejlesztésére. Jó volna, ha a JNB-ok ezen összefüggést szem előtt tartva dolgoznának ki tájékoztató terveket. Az állattenyésztés és a növénytermesztés összehangolása mindkét üzemág, s főleg az EFSZ-ek fejlődése szempontjából szükséges. Ezért az 1960. évi tervkészítésnél erre külön figyelemmel kell lenni. A takarmánymérleg kidolgozásánál a szövetkezetekben segíteni kell a járási nemzeti bizottság illetékes osztálya által kijelölt szakembereknek. A tervkészítésnél a specializálásra is súlyt kell fektetni, s e problémát különös figyelemmel kezelni. Ugyanis például, ha a szövetkezet a sertéshizlalásra veszi a főirányt, jó takarmányalap mellett a bevétel magasra emelkedik. Ugyanakkor a szarvasmarhatenyésztés elmarad, ennélfogva kevesebb istállótrágya lesz, ami a talaj termőképességének gyengülését eredményezi. Tehát a specializálást nem úgy kell érteni, hogy egy üzemágat a többi róvására fejlesztünk, hanem kiterjeszteni minden olyan üzemágra, amely a környezeti adottságoknál fogva fejlődőképes. Természetesen itt is szem előtt kell tartani a népgazdaság szükségleteit, melynek mutatószámai az állami tervben megtalálhatók. Azonban a szövetkezet fejlesztésében a leggazdagabb tartalék a szövetkezeti tagok hosszú éves tapasztalata. Ezeket össze kell kötni a modern agro- és zootechnikával, s jobb szervezéssel és kellő körültekintéssel 1960-ban teljesíthetjük a párt márciusi és júniusi ülésén hozott határozatok jelentős részét. (R. N.) Újabb szövetkezetek válaszolnak a prerovi felhívásra lobi? száz üzemi és mezőgazdasági kollektíva versenyez már Szlovákiában a Szocialista munka brigádja megtisztelő címért. Képünk a Hobovka-i (trstenái járás) erdőgazdaság azon egyik népes mun-, kaközösségéröl készült, amely Tomas Mintái vezetésével nagyon szép eredményeket mutat föl. Például az önköltséget személyenként 2164 koronával csökkentették. SÍIM az újvilági EFSZ-ben Bratislavából Szene felé vezető gyümölcsfákkal szegélyezett országúton számos autó, motorkerékpár robog el naponta. Az utazó emberek Újvilágnál akaratlanul Is a szövetkezet 50 hektárnyi silókukoricája felé néznek, ahol a silókombájn megállás nélkül arat... •* Mi is megálltunk, hogy közelebbről nézzük a gép működését, s megismerkedjünk a gépen dolgozó emberekkel. Nagyerejü lánctalpas traktor húzza a kombájnt. Az elevátor alatt pedig pótkocsi halad, melyet félfordulat után cserélnek. Azonban ez nem hátráltat a munkában, mert pillanatok alatt megtörténik a váltás. A traktorosok, kocsisok, hozzáértően csinálják. Amikor a kombájn megállt egy percre, kihasználtuk az alkalmat, s néhány röpke kérdést intéztünk az emberekhez. A munkakedv és az igyekezet hangján válaszoltak: „Az idejében való javítás azt eredményezte, hogy már közel egy hete üzemzavar nélkül dolgozik ez a silókombájn“. A szecska elhordásánál ott találjuk az élete alkonyán lévő Sulek András bácsit is, aki nem marad le a fiatalok mögött, sőt egyes munkában példát mutat. Elmondotta, hogy a múlt éven háromszor ennyi munka volt a silózással. Először rendre vágták, összeszedték, s csak aztán került a csalamádé a rozoga szecskavágóba. Több munkaerőre volt szükség, ami más dolog rovására ment. A veszteség is nagyobb volt, Botka István és Molnár Károly már nyeregbe ültek, amikor a napi teljesítmény felől érdeklődtünk: — Puha a talaj, levág a kerék, dé így is — például tegnap — levágtunk 900 mázsát — mondja Molnár elvtárs, fiatal traktoros. Majd hozzáteszi, hogy csaknem minden koradélután alázúdul a kéretlen áldás — az eső. Ennek az eredménynek az elérésében nagy szerepe van a jó szervező munkának. Három traktort és két lovasfogatot állítottak a szecska elhordásához. Az egyik kocsival a silógödrökhöz igyekszünk, ahol asszonyok dolgoznak. Egy percre sem tartják fel a fogatokat Négy ilyen silógödör van egymás mellett, s az ötödik építését is befejezik a napokban, mely jóval nagyobb befogadóképességű lesz... A terv szerint 3100 mázsa silót kell készíteniük, azonban a helyzet azt mutatja, hogy elérik a 7000 mázsát is. Szükség van erre a mennyiségre, mert a 170 darab szarvasmarhának (ebből tehén 87), bizony enni kell. No meg biztos alap ahhoz, hogy idejében teljesíthessék a tej- és húsbeadásukat. Az 1960. évre szóló termelési terv szerint 240-re növelik a szarvasmarhák számát. Hogy elegendő legyen a takarmány, fontos az, hogy közel 4000 mázsával több silót készítsenek, mert a herefélék még nem fedezik a tervezett takarmányalapot. Horosz Árpád KAVARNA MEZŐVÁROSKÁT\ - mely Balcsík kerülethez tartozik — néhány órás ismerkedés után magunk mögött hagyjuk. Már a nyílegyenes műúton robog velünk a személygépkocsi, de gondolataimat még minduntalan a gépállomáson szerzett jriss élménysorozat uralja. Mélázásomból szerkesztő-útikalauzunk szépcsengésű bolgár szavafrzökkentenek ki: Mivel a szövetkezet elnöke távol van, így hát Dimiter Todorov Pavlov a helyettes, meg néhány vezetőféle fogad bennünket _a vendéglátó gazdához méltó tisztelettel. nyújtotta előnyöket. Nemcsak a gépek teljesítőképessége növekedett így, hanem vezetés és a szakirányítás színvonala a vártnál jóval magasabbra emelkedett. mindössze háromszáz tehén van. A tehén helyett inkább 4 — 5 birkát tartanak. Még néhány kérdés: — Hogyan állnak fiatalok dolgában? BULGÁRIAI EMLÉKEK- Amott, az a település ... állami gazdaság, mely a török rabság idején förradalmárkodó Sztefan Karadzsa nevét viseli — magyarázza készséggel. Ebből is kitűnik, hogy a bolgár nép tiszteli-becsüli harcos forradalmárelődeinek hagyatékát. A szövetkezeti székház elnöki szobájában vagyunk.- Foglaljanak helyet! Érezzék magukat úgy, mint otthon - szól barátságos, kedves hangon az elnökhelyettes. Majd kívánságunkra rövid áttekintést nyújt a szövetkezeti gazdaság Kisvártatva hozzáteszi, hogy Balcsík kerület minden talpalatnyi mezőgazdasági földterületét közösen, illetve szocialista módon művelik a kerület szövetkezeti parasztjai, s állami gazdaságainak dolgozói. SABLA-BALCSISKO 4800 HEKTÁROS SZÖVETKEZETÉBEN Népes nagyközség. Több mint négyezren vallják magukénak. Hétszáznyolcvan portája van. terjedelméről, szervezeti felépítéséről, a termelés főbb ágazatainak összetételéről, s az elért munkasikereikre utal... Ilyenformán kezdi: — Negyvenhétben igen okos cselekedetre szántuk el magunkat: egyesítettük a Lenin, Georgi Dimitrov és a Kirov nevét viselő három szövetkezetét. Így igazi nagy mezőgazdasági üzem vagyunk. Sokkal jobban kitudjuk használni a szocialista nagyüzem Zigmunt Zebrowszki, lengyel újságírótársam annyira kiváncsi, hogy nyomban megkérdezi: — Hány tagja van a „Kirov"-nak? (Most így hívják ezt a szövetkezetét.) — Ezeregyszázan vagyunk... népes család ugye? — válaszolja nyomban, majd azt is tudtunkra adja, hogy 48 ezer dekár, földön (azaz négyezerötszáz hektár) gazdálkodnak. Az összföldterület 45 százalékán gabonát termesztenek. Egyhatodrészén, vagyis nyolcszáz hektáron kukorica terem. Ugyanilyen nagy területet meg öntöznek. ÉRDEMES MEGEMLÍTENI, hogy csupán a zöldségtermelésben hatszáz munkaerő dolgozik. Ez azzal magyarázható, hogy a hatvan hektáros zöldségkertészetük nemcsakhogy mintaszerű, hanem a termelési ágazatok közül egyike a legjövedelmezőbbeknek. No meg a gabona és a kukorica ápolási, betakarítási munkáját teljesen a gépek végzik. Tavaly — az elnökhelyettes szavai szerint — 4 millió 300 ezer kiló gabonát termeltek. Búzából, a rendkívüli aszály ellenére is 24 mázsát takarítottak be átlagosan, hektáronként. Ami az állattenyésztést illeti, marhaállományuk 470 darabot számlál (205 ebből a fejőstehén); viszont annál szaporább a juhállományuk, mely hétezer darabot tesz ki, ugyancsak a hétezer baromfi, s az ezerötszáz sertés.- És a tagok tarthatnak-e tehenet a háztáji gazdaságukban?- Már hogyne tarthatnának!... Csakhogy nem mindannyian élnek az alapszabály-nyújtotta jogaikkal. Az ezeregyszáz tagunk tulajdonában — Hát van belőlük szépen. A szövetkezeten belül saját szervezetük van, száznegyven taggal. De nem hagyja ám magukra a fiatalokat a szövetkezet vezetősége! Ezt példázza az is, hogy sportolás céljára hatezer levát juttat a fiataloknak. A kultúrális alapra 80 ezer levát fordítottak. — S mennyit ér egy munkaegység? — Harminc levát. De dolgozik is mindenki — mondja az elégedettség hangján Dimiter Todorov elvtárs, az elnökhelyettes. Azt már a gazdasági épületek és az állatállomány egy részének megtekintése közben tudjuk meg a tagoktól, hogy szorgalmas munkájuk után van mit „aprítani a tejbe". RADZSO RAGYEV GYURGY1JEV, tehenészt az istállóban szólítottuk I —1> meg, hogy valljon arról, mennyit tesz ki az évi jövedelme: — Másodmagammal dolgozom, mint állatgondozó. Az elmúlt évben ötvenhétezer levát kaptam a munkaegységeinkre. Ehhez hozzá kell tenni, hogy Radzso Ragyev tehenész tehenenkénti fejési átlaga naponta 11-12 liter. Tizenhárom, tehenet gondoz, etet és fej. Tavalyelőtt, a magas tejátlag ellenében 1700 leva külön prémiumban részesült. Tavaly szeptember végére teljesítette a tehenenkénti 2300 literes fejési tervét. Iszperi városból települt ide, Sabla- Balcsiskóba. A szövetkezetben keresett pénzből már családi házat épített. De nemcsak ő keres ilyen szépen, hanem a szövetkezet többi tagja is. Bizonyság erre az: amióta közösen gazdálkodnak, a községben ötszáz családiház épült (tavaly összesen hetven). Egy „Pisztolet“ típusú (négy-öt szobás jellegzetes bolgár) családiház 30 - 40 ezer koronába kerül. » * * ÍGY DOLGOZIK, ÍGY ÉL, a mai Bulgária parasztsága, mely felszántotta a kapitalizmus utolsó névjegyét jelentő mezsgyéket, s a kulturális forradalom keretében hozzáfogott — Bulgária Kommunista Pártja útmutatása nyomán - a szellemi mezsgyék eltüntetéséhez. Kovács István 2
