Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-26 / 68. szám
1959. augusztus 26. \fzaUad Földműves 3 Jól rajtoltak az országos versenyben A makranciak vállalása egyéni kezdeményezésekre épül „A makranci EFSZ tagsága a Szlovák Nemzeti Felkelés 15-ik évfordulójának tiszteletére és válaszként a prerovi felhívásra, az 1960. évre előirányzott termelésen, illetve az eladásra leszerződött mennyiségen felül még 10 vagon kenyérgabonát, 200 mázsa sertéshúst, 40 ezer liter tejet és 50 ezer tojást ad közellátásunknak.“ — így sűríthető össze a jelentés, melyet a makranciak a szepsi JNB- nek átnyújtottak. * * * MAKRANC a szepsi járásban fekszik. Mezőgazdasági területe 1523 hektár, ebből csak 941 a szántóföld. A két számból kitűnik, hogy nem éppen kertgazdálkodást folytatnak. Hiszen a sok, de savanyú fűvet termő rétről, legelőről nem lehetett kitűnő az állattenyésztés, a szántóföld nagyobb részét pedig a kenyérgabonatermelés emésztette fel. Ily módon nem nagy jövedelmet hozott a gazdálkodás, az 1953-ban alakult szövetkezet évekig tengődött. Még az 1958. évből is párszázezer korona adóssággal „gyarapították" az idei évet. A munkaegységek értékének második fele bentmaradt, pedig november és december hónapra előleget sem fizethettek. Szóval, nem valami rózsás volt a helyzet. Persze magukon kívül senkit nem okolhattak, ha helyt adtak az olyan nézeteknek, hogy jobb csínján bánni a takarmányozással, mert ha elegendő takarmánnyal és rendszeresen etetik a hízómarhákat, teheneket, akkor többet kell almozni, több trágyát kell kihordani. Az meg úgy sincs megfizetve, hiszen az etetés és fejés pausálra, napra és darabszámra ment. E „bölcsesség" következtében (melyet egyéni gazdálkodásában, vagy akár a háztájiban egyetlen makranci földműves sem alkalmazott) még ez év első hónapjaiban is 2 literes volt a tehenenként! fejési átlag, a szarvasmarhahízlalás pedig... most is fájó pont. A malacelválasztással és a sertéshizlalással is éppen elég baj volt. De hát nem olyan fából faragott lény a parasztember, hogy az utolsó fejszecsapásig vágja maga alatt az ágat. Tudták ők valamennyien, hogy mehetne az jobban is. Azt is látták, hogy ahol jól csinálják, ott jobb a közös mint az egyéni. Mégis addig hagyták körmükre égni a bajokat, amíg már az elmaradt negyedik hónapi előleg osztására várakoztak. Igaz, hogy ez év februárjában a vezetőségben is történt egy kis változás, de hát — egy fecske még nem csinálhatott volna nyarat. Általában a nagy többség előrelendült, s ha valaki makrancos módon lemaradt, akkor a hóna alá nyúltak. Ha valahol, akkor Makrancon igazán lehet az 1959. évet a fordulat évének nevezni. Például a januári 2 literes fejési átlaggal szemben júliusban már 9,5 literes átlagot mutathattak ki. Pedig 100 liter tej kifejése (és a gondozás) még mindig négy munkaegységbe kerül. — Mit csináljunk, ha másképp nem vállalják a gondozók? — töprengtek sokáig a vezetők. Jó tanács jött innen is, onnan is és... rövidesen munkába állnak a fejögépek. Ezt az ötletet már egy bevált módszer hozta napvilágra. Ugyanis a sertéseknél másfél hónapja bevezették az önetetéses módszert. Próbára. És ma már a legelfogultabbak is azt mondják az eredményre — ez aztán döfi! Régi módon 100 kg súlygyarapodásért 3,5 munkaegységet fizettek. Most csak 1,5-et, s a gondozó mégis többet -keres, bár kevesebbet dolgozik. De ez még csak egyik része az önetetők előnyeinek. Ezelőtt 3,30 kg takarmány volt a hízósertések napi adagja. Ebből 57,6 dkg-os súlygyarapodást értek el, s ez a szövetkezetnek 3,70 koronájába került. Most az első hónap után a következőképpen alakult az eredmény: napi fejadagként feletetnek 3 kg takarmányt. Ebből 86,6 dg-os súlygyarapodást érnek el, s ez a mennyiség csak 3,60 koronába kerül. Az uj módszerrel a termelés emelése mellett tehát csaknem felére csökkent a termelési költség. Pedig nincs is korszerű sertésóljuk. Takáes Károly, a szövetkezet elnöke júliusban tanulmányúton volt a szenei járásban. Az ottani példát akarják követni. Fogadkozik is erősen, hogy még az őszön elkészítik a korszerű hizlaldát a szenei járásban látottak alapján. Kevés a férőhely, mert a 115 régi és a 36 átmeneti anyakoca ugyancsak szaporít. Különösen azóta, amióta Zsupcsán Anna vette át a gondnokságot a fialtatőban. Kocánként 12 malac elválasztása az idei tervük, de ő magabiztosan állítja, hogy lesz ahból 13 is. Most is 213 malaccal dicsekedhet. Jelenleg 552 szarvasmarhájuk van, 146 a tehén. 150 növendékállatuk a legelőn karámokban van elhelyezve. Jön a tél és a jövő évben egyébként is 735 darabra emelik az állományt, ebből 297 darab — a mostaninak több mint duplája — lesz a tehenek száma. A féröhelykérdést itt is észszerűen oldják meg. Nyitott istállót építenek, s abban már akarva, nem akarva sutba kell dobni az eddigi etetési „technológiát“. A szarvasmarhahizlalással azért nem nagyon dicsekedhetnek, mert ott még most is darabszámra fizetik a gondozót. És ennek az az „eredményessége", hogy még a kétévesek között sem akad négymázsás súlyú állat. Ügy vélekednek, hogy ezen már csak az új istálló és az új etetési módszer segít. Az anyakocákkal egészen mostanáig az volt a baj, hogy állandóan istállón tartották, bár van legelőjük bőven. De pásztor nem akadt az anyakocák mellé. Vettek villanypásztort, s így már a 63 éves Szeles Pali bácsi is „megbirkózik" a nyájjal. Tyúkállományuk még most is csak 900 darab. De már nő az utánpótlás — a több mint 4000 jérce és kisebb csirke. — A legkorábbi csoport — így mondotta Vastag Anna — már nemcsak eszik, hanem hasznot is hoz. Szeptembertől azok már a tyúkállományba számítanak A jövő évben 4700 darabra növeljük a tyúkok számát. Sok kisebb-nagyobb vállalásból, intézkedésből tevődik össze a bevezetőben említett terven felüli termelés. Sertésgondozók, a tyúkfarmon levő asszonyok, a növénytermesztésben, zöldségesben dolgozók csaknem mindannyian vállaltak valamit. (Reméljük, hogy a marhagondozók sem maradnak sokáig adósak azzal a válasszal, amit az EFSZ tagjai joggal elvárnak tőlük). A szövetkezet vezetősége Is tett néhány olyan szervezési intézkedést, amely sokat segített a javulásban. A gazdálkodás alapos elemzése nyomán 50 hektár rétet felszántottak, s ha megkezdődik a csatornázás, még sok kevéshasznú terület jó termőfölddé válik. Bővítik a sörárpa és a többéves takarmányok vetésterületét. Az előbbiét az idei 121-ről 212, az utóbbiét 131-ről 234 hektárra. Az is okos dolog, hogy az irodákat és ami csak kapcsolatos a szövetkezettel, mindent a szövetkezeti telepre igyekszenek összpontosítani, ök maguk mondják, hogy amíg a faluban közös helyen daráltatott az EFSZ és a tagok, addig mindig elcseppent valami a takarmányból és soha nem az egyénekéből. A szövetkezet darálója már az EFSZ telepén működik. Ott van a javítóműhely is. Sokat erősödött a makranci szövetkezet, pedig csak nemrég lépett a javulás útjára. Erősödik a tagok bizalma is, hiszen most már minden hónapra idejében „kikerül“ az előleg. Szafko Pali bácsi, a pénztáros ottjártunkkor 42 ezer koronát fizetett ki a tagoknak — borjakért. Gazdagabbak lettek a tagok, 90 növendékkel gyarapodott a közös. És mindezek a dolgok további bizalmat, munkaakaratot szülnek. Lörincz Terézia könyvelőnő szerint az 1960. évi bevétel legalább másfélmillió koronával több lesz, mint az 1959-re tervezett 3 503 927 korona. És az új termelési módszerekkel a termelési költségek talán még ilyen magas különbség mellett sem emelkednek nagyobbra az ideinél. Na és az új árak? Gyors számításokkal kiderítik, hogy a múlt évben csupán 7,3 koronát kaptak a hízósertések kilogrammjáért, mert keveset juttathattak állami felvásárlási áron a piacra. Olcsón adták a tejet és tojást is. Ezért lett csak 16 korona a munkaegység pénzbeli értéke. Jövőre már másképp lesz, nekik különösen sokat segítenek az új begyűjtési árak. Kamenszky Júlia, Vastag Anna és Miklós Klára néni több mint 3000 csirkét gondoznak Az országos versenyben jól rajtoltak a makranciak. Még nem állnak az élvonalban, de termelési sikerekkel bíztató előjelek még bizonyosan fokozzák a szorgalmat, a versenyszellemet. Ezek alapján nyugodtan elmondhatjuk rájuk, hogy méltó módon köszöntik a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulóját. Haraszti Gyula Pali bácsi így már egyedül Is „megbirkózik* velük A szövetkezet gazdasági udvara nagyobbik részének látképe A mohiak válasza A mohi szövetkezet tagjainak kezébe is eljutott a prerovi felhívás. Áttanulmányozása után papírra vetették a válaszukat, mely a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalásukat is magába foglalja. 1960-ban az idei évvel szemben 26,8 százalékkal növelik a termelést. A növénytermelés növelésére a következő feladatokat tűzték ki: Mind a cukorrépa, mind a rétek hektárhozamát trágyalevezéssel fokozzák. Ezenkívül a cukorrépa alá 400, a gabonaneműek alá 300, s a többi kapásnövény alá pedig 200 mázsa istállótrágyát szórnak szét. 40 hektáron zöldtrágyázást alkalmaznak. Helyes takarmányozással növelik a fejőstehenek tejhozamát. A szarvasmarha- és a sertéshúsbeadás idejében való teljesítés érdekében 50 — 50 darab állatot hizlalnak. Szerződéses alapon, azaz a megállauodáson felül 76,5 mázsa marhahúst, 105 mázsa sertéshúst, 8000 liter tejet és 20 000 darab tojást adnak. 1960-ban 100 hektár mezőgazdasági földterületre 44,7 darab szarvasmarha, (ebből tehén 17,5), 74,5 darab sertés (ebből anyakoca 10,5), és 59,6 darab baromfi fog jutni. Egy tehéntől évente 2000 liter tejet, egy tyúktól pedig 115 darab tojást termelnek. A fentemlített feladatokat csak az eddiginél még nagyobb szorgalommal, közös összefogással válthatják valóra a mohi EFSZ tagjai. PROCSKA ISTVÁN, JNB, Verebély Ausztriában óriási károkat okozott az árvíz. Mint a képen is látható, az emberek a háztetőre menekülnek a mély víz elöl. Visszaemlékezés Most, az új iskolai év kezdetén érdemes számottenni a diákoknak, a szünidőben végzett társadalmi munkájukról. A pozsonypüspöki szövetkezet földjén közel 120 diák szorgoskodott a két hónap alatt. A helyi iskola tanulóin kívül még 70 különböző iskolát végző diák sietett a szövetkezet segítségére. A pozsonypüspöki diákok az árpakévék összehordásánál végezrek jó munkát. Volt olyan nap is, amikor 30 hektáron rakták keresztbe a gabonát. A legszorgalmasabbak közé Mészáros Ilonka, Török Gábor és Danis Jolán tartoztak. A Bratislavai Gazdasági Iskola növendékei a kukorica utolsó kapálását végezték. Naponta ötször kaptak étkezést, s • szórakozási lehetőségekből sem volt hiány. Röplabdáztak, sakkoztak, vagy az esténkénti különböző témát felölelő előadásokat hallgatták. A televízió sem maradt ki a napi szórakozás rendből. A szalma kazalozásánál is ilyen fiatalokkal találkozhattunk. Duránszky Ilona, Vanyicka Éva, Nagy Péter és a többiek a hőség ellenére is nagy szorgalommal forgatták kezükben a villát. — Csinosak és ügyesek ezek a lányok — mondta annak idején Csóka Róbert, fiatal, szépszálú szövetkezeti tag, aki a vele együtt dolgozó diáklányokkal őszinte barátságot kötött. Elmondotta, hogy szeptember l-től ő is ilyen diák lesz. Beiratkozott a kétéves mezőgazdasági iskolára. Tizennyolc kombájn vágta a gabonát a pozsonypüspöki határban. A gabona tisztítását a tagok, de nagyobbrészt az említett diákok végezték. Egy 9 tagú csoport naponta 180 mázsát tisztított ki. * Még néhány nap, s újra az iskola padjai között találják magukat ezek a szorgalmas fiatalok, ahol továbbfejlesztik tudásukat. Jó tanulást! Mészáros György Pozsonypüspöki Leléden fordult a kocka LELÉDEN, ebben a kis ipolymenti falucskában, az elmúlt éven csak néhány tag és alig 100 hektár föld képviselte a szövetkezeti gazdálkodási formát. Azonban az idén már a falu valamennyi földművese részt vett a közös aratásban. Az ifjú szövetkezetesek nagy súlyt fektetnek az állatállomány növelésére. Az istállók építésén megállás nélkül dolgoznak. Három hónap alatt hozták tető alá a sertéshizlaldát. Ezidőben egészítették ki a baromfifarmot is. A határidő előtt elvégzett munkáért 1100 korona üti a nyolctagú kőművescsoport markát prémium címen. A szövetkezet megalakulásakor 15 anyakocát vásároltak a karvai EFSZ- töl. Mikfovics Ferenc, állatgondozó a kiváló kocáktól való emséket úgy rendezte, hogy azokból lehetőleg nem sokat engedett a hízóba. így aztán előfordult az a szokatlan, de dicséretes helyzet, hogy a kibővült szövetkezet a napokban 30 darab előhasú kocát adott át a szomszédos EFSZ-eknek. Ezt a hasznos műveletet megengedhette magának a szövetkezet, hiszen az állatállomány magasan a terv fölött áll. Miklovics elvtárs csöndes pipaszó mellett ilyen véleményt alkotott a hasznossági mutatókról: — Egy kocától ebben az évben egygyel töb malac lesz, mint ahány hónap akad az esztendőben ... Szép eredményekkel dolgoznak a kertészeti csoport tagjai. Ha a jégverés bele is szólt az eredményekbe, a szövetkezet kasszája nem csoppan meg, viszont Krausz Erzsébet, Kokai Ilonka és a többiek, akik eddig a harmadik községbe jártak munkára, most már végleg a szövetkezetben maradnak. Gábris József, Párkány Két hír a kassai kerületből A Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság e hó 19-i ülésén értékelte a kerület szövetkezetei között folyó szocialista munkaversenyt. A munkaversenyből a szepsi járásban lévő méhészkei EFSZ került ki győztesen. Az említett szövetkezet az első félévben 1 hektár mezőgazdasági földterületre kitermelt 235 liter tejet, 28 kiló sertéshúst, s 49 kiló marhahúst. Az állattenyésztési tervét 118 százalékra teljesítette. Ebből 106 százalék tehén, 108 százalék anyasertés, és 102 százalék tojótyúk. Minden 100 hektár mezőgazdasági földterületre jut 63 szarvasmarha, s ebből 23,3 tehén. Az első félévben minden anyasertéstől elválasztottak 7,28 malacot, s 100 tehéntől 71,7 borjút. Ezekért az eredményekért a közeljövőben megkapják a kassai KNB vörös vándorzászlaját és a vele járó 3 ezer korona jutalmat. * * * A termelési eredmények növelése érdekében a kassai kerület szövetkezetesei 28 millió 695 ezer 153 korona értékű szocialista kötelezettségvállalást tettek. Az első félévben ebből 11 millió 42 ezer 962 korona értékűt már teljesítettek. A kötelezettségvállalások alapján terven felül 525 553 liter tejet, 234 696 tojást, 5538 mázsa sertéshúst és 2473 mázsa marhahúst adtak be. Bohus Nemcek, Kassa A radi kertészeti csoportról A radi szövetkezet kertészeti csoportja Petro Imre vezetésével évről évre szebb eredményeket ér el. Az idén uborkából 280, paprikából 150, paradicsomból pedig 180 mázsás hektárhozamot értek el. A 20 tagú csoportban ott találjuk a 76 éves Brezo Annát is, aki nem marad le a fiatalok mögött. Jó példával jár elő még Geri Magda, Matyi Imréné, Majkot Jánosné és Berdák Istvánná. A kertészet vezetője elmondotta, hogy 360 000 korona bevételt terveztek a zöldségfélékből. Ezidáig 150 ezer korona jött a közös kasszába. Geri Frigyes, Szolnocska
