Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-08-26 / 68. szám

1959. augusztus 26. \fzaUad Földműves 3 Jól rajtoltak az országos versenyben A makranciak vállalása egyéni kezdeményezésekre épül „A makranci EFSZ tagsága a Szlo­vák Nemzeti Felkelés 15-ik évfordu­lójának tiszteletére és válaszként a prerovi felhívásra, az 1960. évre elő­irányzott termelésen, illetve az el­adásra leszerződött mennyiségen felül még 10 vagon kenyérgabonát, 200 má­zsa sertéshúst, 40 ezer liter tejet és 50 ezer tojást ad közellátásunknak.“ — így sűríthető össze a jelentés, melyet a makranciak a szepsi JNB- nek átnyújtottak. * * * MAKRANC a szepsi járásban fek­szik. Mezőgazdasági területe 1523 hektár, ebből csak 941 a szántóföld. A két számból kitűnik, hogy nem ép­pen kertgazdálkodást folytatnak. Hi­szen a sok, de savanyú fűvet termő rétről, legelőről nem lehetett kitűnő az állattenyésztés, a szántóföld na­gyobb részét pedig a kenyérgabona­termelés emésztette fel. Ily módon nem nagy jövedelmet hozott a gaz­dálkodás, az 1953-ban alakult szövet­kezet évekig tengődött. Még az 1958. évből is párszázezer korona adósság­gal „gyarapították" az idei évet. A munkaegységek értékének második fele bentmaradt, pedig november és december hónapra előleget sem fi­zethettek. Szóval, nem valami rózsás volt a helyzet. Persze magukon kívül senkit nem okolhattak, ha helyt adtak az olyan nézeteknek, hogy jobb csín­ján bánni a takarmányozással, mert ha elegendő takarmánnyal és rend­szeresen etetik a hízómarhákat, tehe­neket, akkor többet kell almozni, több trágyát kell kihordani. Az meg úgy sincs megfizetve, hiszen az etetés és fejés pausálra, napra és darabszámra ment. E „bölcsesség" következtében (melyet egyéni gazdálkodásában, vagy akár a háztájiban egyetlen makranci földműves sem alkalmazott) még ez év első hónapjaiban is 2 literes volt a tehenenként! fejési átlag, a szarvas­­marhahízlalás pedig... most is fájó pont. A malacelválasztással és a ser­téshizlalással is éppen elég baj volt. De hát nem olyan fából faragott lény a parasztember, hogy az utolsó fejszecsapásig vágja maga alatt az ágat. Tudták ők valamennyien, hogy mehetne az jobban is. Azt is látták, hogy ahol jól csinálják, ott jobb a közös mint az egyéni. Mégis addig hagyták körmükre égni a bajokat, amíg már az elmaradt negyedik hó­napi előleg osztására várakoztak. Igaz, hogy ez év februárjában a veze­tőségben is történt egy kis változás, de hát — egy fecske még nem csi­nálhatott volna nyarat. Általában a nagy többség előrelendült, s ha vala­ki makrancos módon lemaradt, akkor a hóna alá nyúltak. Ha valahol, akkor Makrancon igazán lehet az 1959. évet a fordulat évének nevezni. Például a januári 2 literes fejési átlaggal szemben júliusban már 9,5 literes átlagot mutathattak ki. Pedig 100 liter tej kifejése (és a gon­dozás) még mindig négy munkaegy­ségbe kerül. — Mit csináljunk, ha másképp nem vállalják a gondozók? — töprengtek sokáig a vezetők. Jó tanács jött in­nen is, onnan is és... rövidesen munkába állnak a fejögépek. Ezt az ötletet már egy bevált mód­szer hozta napvilágra. Ugyanis a ser­téseknél másfél hónapja bevezették az önetetéses módszert. Próbára. És ma már a legelfogultabbak is azt mondják az eredményre — ez aztán döfi! Régi módon 100 kg súlygyara­podásért 3,5 munkaegységet fizettek. Most csak 1,5-et, s a gondozó mégis többet -keres, bár kevesebbet dolgo­zik. De ez még csak egyik része az önetetők előnyeinek. Ezelőtt 3,30 kg takarmány volt a hízósertések napi adagja. Ebből 57,6 dkg-os súlygyara­podást értek el, s ez a szövetkezet­nek 3,70 koronájába került. Most az első hónap után a következőképpen alakult az eredmény: napi fejadag­ként feletetnek 3 kg takarmányt. Ebből 86,6 dg-os súlygyarapodást ér­nek el, s ez a mennyiség csak 3,60 koronába kerül. Az uj módszerrel a termelés emelése mellett tehát csak­nem felére csökkent a termelési költ­ség. Pedig nincs is korszerű sertés­óljuk. Takáes Károly, a szövetkezet elnöke júliusban tanulmányúton volt a szenei járásban. Az ottani példát akarják követni. Fogadkozik is erő­sen, hogy még az őszön elkészítik a korszerű hizlaldát a szenei járásban látottak alapján. Kevés a férőhely, mert a 115 régi és a 36 átmeneti anyakoca ugyancsak szaporít. Külö­nösen azóta, amióta Zsupcsán Anna vette át a gondnokságot a fialtatő­­ban. Kocánként 12 malac elválasztása az idei tervük, de ő magabiztosan állítja, hogy lesz ahból 13 is. Most is 213 malaccal dicsekedhet. Jelenleg 552 szarvasmarhájuk van, 146 a tehén. 150 növendékállatuk a legelőn karámokban van elhelyezve. Jön a tél és a jövő évben egyébként is 735 darabra emelik az állományt, ebből 297 darab — a mostaninak több mint duplája — lesz a tehenek szá­ma. A féröhelykérdést itt is ész­szerűen oldják meg. Nyitott istállót építenek, s abban már akarva, nem akarva sutba kell dobni az eddigi etetési „technológiát“. A szarvasmarhahizlalással azért nem nagyon dicsekedhetnek, mert ott még most is darabszámra fizetik a gondozót. És ennek az az „eredmé­nyessége", hogy még a kétévesek között sem akad négymázsás súlyú állat. Ügy vélekednek, hogy ezen már csak az új istálló és az új etetési módszer segít. Az anyakocákkal egészen mostanáig az volt a baj, hogy állandóan istállón tartották, bár van legelőjük bőven. De pásztor nem akadt az anyakocák mellé. Vettek villanypásztort, s így már a 63 éves Szeles Pali bácsi is „megbirkózik" a nyájjal. Tyúkállományuk még most is csak 900 darab. De már nő az utánpótlás — a több mint 4000 jérce és kisebb csirke. — A legkorábbi csoport — így mondotta Vastag Anna — már nem­csak eszik, hanem hasznot is hoz. Szeptembertől azok már a tyúkállo­mányba számítanak A jövő évben 4700 darabra növeljük a tyúkok szá­mát. Sok kisebb-nagyobb vállalásból, in­tézkedésből tevődik össze a beveze­tőben említett terven felüli termelés. Sertésgondozók, a tyúkfarmon levő asszonyok, a növénytermesztésben, zöldségesben dolgozók csaknem mind­annyian vállaltak valamit. (Reméljük, hogy a marhagondozók sem maradnak sokáig adósak azzal a válasszal, amit az EFSZ tagjai joggal elvárnak tőlük). A szövetkezet vezetősége Is tett néhány olyan szervezési intézkedést, amely sokat segített a javulásban. A gazdálkodás alapos elemzése nyo­mán 50 hektár rétet felszántottak, s ha megkezdődik a csatornázás, még sok kevéshasznú terület jó termő­földdé válik. Bővítik a sörárpa és a többéves takarmányok vetésterületét. Az előbbiét az idei 121-ről 212, az utóbbiét 131-ről 234 hektárra. Az is okos dolog, hogy az irodákat és ami csak kapcsolatos a szövetkezettel, mindent a szövetkezeti telepre igyek­szenek összpontosítani, ök maguk mondják, hogy amíg a faluban közös helyen daráltatott az EFSZ és a ta­gok, addig mindig elcseppent valami a takarmányból és soha nem az egyé­nekéből. A szövetkezet darálója már az EFSZ telepén működik. Ott van a javítóműhely is. Sokat erősödött a makranci szövet­kezet, pedig csak nemrég lépett a javulás útjára. Erősödik a tagok bi­zalma is, hiszen most már minden hónapra idejében „kikerül“ az előleg. Szafko Pali bácsi, a pénztáros ottjár­­tunkkor 42 ezer koronát fizetett ki a tagoknak — borjakért. Gazdagabbak lettek a tagok, 90 növendékkel gyara­podott a közös. És mindezek a dolgok további bizalmat, munkaakaratot szül­nek. Lörincz Terézia könyvelőnő sze­rint az 1960. évi bevétel legalább másfélmillió koronával több lesz, mint az 1959-re tervezett 3 503 927 korona. És az új termelési módsze­rekkel a termelési költségek talán még ilyen magas különbség mellett sem emelkednek nagyobbra az idei­nél. Na és az új árak? Gyors számí­tásokkal kiderítik, hogy a múlt évben csupán 7,3 koronát kaptak a hízóser­tések kilogrammjáért, mert keveset juttathattak állami felvásárlási áron a piacra. Olcsón adták a tejet és to­jást is. Ezért lett csak 16 korona a munkaegység pénzbeli értéke. Jövőre már másképp lesz, nekik különösen sokat segítenek az új begyűjtési árak. Kamenszky Júlia, Vastag Anna és Miklós Klára néni több mint 3000 csirkét gondoznak Az országos versenyben jól rajtol­tak a makranciak. Még nem állnak az élvonalban, de termelési sikerekkel bíztató előjelek még bizonyosan fo­kozzák a szorgalmat, a versenyszelle­met. Ezek alapján nyugodtan elmond­hatjuk rájuk, hogy méltó módon kö­szöntik a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulóját. Haraszti Gyula Pali bácsi így már egyedül Is „megbirkózik* velük A szövetkezet gazdasági udvara nagyobbik részének látképe A mohiak válasza A mohi szövetkezet tagjainak ke­zébe is eljutott a prerovi felhívás. Áttanulmányozása után papírra ve­tették a válaszukat, mely a Szlovák Nemzeti Felkelés 15. évfordulójának tiszteletére tett kötelezettségvállalá­sukat is magába foglalja. 1960-ban az idei évvel szemben 26,8 százalékkal növelik a termelést. A növénytermelés növelésére a kö­vetkező feladatokat tűzték ki: Mind a cukorrépa, mind a rétek hektárhozamát trágyalevezéssel fo­kozzák. Ezenkívül a cukorrépa alá 400, a gabonaneműek alá 300, s a töb­bi kapásnövény alá pedig 200 mázsa istállótrágyát szórnak szét. 40 hek­táron zöldtrágyázást alkalmaznak. Helyes takarmányozással növelik a fejőstehenek tejhozamát. A szarvas­­marha- és a sertéshúsbeadás idejé­ben való teljesítés érdekében 50 — 50 darab állatot hizlalnak. Szerződéses alapon, azaz a megálla­­uodáson felül 76,5 mázsa marhahúst, 105 mázsa sertéshúst, 8000 liter tejet és 20 000 darab tojást adnak. 1960-ban 100 hektár mezőgazdasági földterületre 44,7 darab szarvasmar­ha, (ebből tehén 17,5), 74,5 darab ser­tés (ebből anyakoca 10,5), és 59,6 darab baromfi fog jutni. Egy tehén­től évente 2000 liter tejet, egy tyúk­tól pedig 115 darab tojást termelnek. A fentemlített feladatokat csak az eddiginél még nagyobb szorgalommal, közös összefogással válthatják valóra a mohi EFSZ tagjai. PROCSKA ISTVÁN, JNB, Verebély Ausztriában óriási károkat okozott az árvíz. Mint a képen is látható, az emberek a háztetőre menekülnek a mély víz elöl. Visszaemlékezés Most, az új iskolai év kezdetén érdemes számottenni a diákok­nak, a szünidőben végzett társadalmi munkájukról. A pozsonypüspöki szövetkezet föld­jén közel 120 diák szorgoskodott a két hónap alatt. A helyi iskola tanulóin kívül még 70 különböző iskolát végző diák sietett a szövetkezet segítségé­re. A pozsonypüspöki diákok az árpa­kévék összehordásánál végezrek jó munkát. Volt olyan nap is, amikor 30 hektáron rakták keresztbe a gabonát. A legszorgalmasabbak közé Mészáros Ilonka, Török Gábor és Danis Jolán tartoztak. A Bratislavai Gazdasági Is­kola növendékei a kukorica utolsó ka­pálását végezték. Naponta ötször kaptak étkezést, s • szórakozási lehetőségekből sem volt hiány. Röplabdáztak, sakkoztak, vagy az esténkénti különböző témát fel­ölelő előadásokat hallgatták. A tele­vízió sem maradt ki a napi szórakozás rendből. A szalma kazalozásánál is ilyen fia­talokkal találkozhattunk. Duránszky Ilona, Vanyicka Éva, Nagy Péter és a többiek a hőség ellenére is nagy szor­galommal forgatták kezükben a villát. — Csinosak és ügyesek ezek a lá­nyok — mondta annak idején Csóka Róbert, fiatal, szépszálú szövetkezeti tag, aki a vele együtt dolgozó diák­lányokkal őszinte barátságot kötött. Elmondotta, hogy szeptember l-től ő is ilyen diák lesz. Beiratkozott a kétéves mezőgazdasági iskolára. Tizennyolc kombájn vágta a gabo­nát a pozsonypüspöki határban. A ga­bona tisztítását a tagok, de nagyobb­részt az említett diákok végezték. Egy 9 tagú csoport naponta 180 má­zsát tisztított ki. * Még néhány nap, s újra az iskola padjai között találják magukat ezek a szorgalmas fiatalok, ahol tovább­fejlesztik tudásukat. Jó tanulást! Mészáros György Pozsonypüspöki Leléden fordult a kocka LELÉDEN, ebben a kis ipolymenti falucskában, az elmúlt éven csak né­hány tag és alig 100 hektár föld kép­viselte a szövetkezeti gazdálkodási formát. Azonban az idén már a falu valamennyi földművese részt vett a közös aratásban. Az ifjú szövetkezetesek nagy súlyt fektetnek az állatállomány növelésé­re. Az istállók építésén megállás nél­kül dolgoznak. Három hónap alatt hozták tető alá a sertéshizlaldát. Ez­­időben egészítették ki a baromfifar­mot is. A határidő előtt elvégzett munkáért 1100 korona üti a nyolc­tagú kőművescsoport markát prémium címen. A szövetkezet megalakulásakor 15 anyakocát vásároltak a karvai EFSZ- töl. Mikfovics Ferenc, állatgondozó a kiváló kocáktól való emséket úgy ren­dezte, hogy azokból lehetőleg nem sokat engedett a hízóba. így aztán előfordult az a szokatlan, de dicsé­retes helyzet, hogy a kibővült szövet­kezet a napokban 30 darab előhasú kocát adott át a szomszédos EFSZ-ek­­nek. Ezt a hasznos műveletet meg­engedhette magának a szövetkezet, hiszen az állatállomány magasan a terv fölött áll. Miklovics elvtárs csön­des pipaszó mellett ilyen véleményt alkotott a hasznossági mutatókról: — Egy kocától ebben az évben egy­­gyel töb malac lesz, mint ahány hónap akad az esztendőben ... Szép eredményekkel dolgoznak a kertészeti csoport tagjai. Ha a jég­verés bele is szólt az eredményekbe, a szövetkezet kasszája nem csoppan meg, viszont Krausz Erzsébet, Kokai Ilonka és a többiek, akik eddig a har­madik községbe jártak munkára, most már végleg a szövetkezetben marad­nak. Gábris József, Párkány Két hír a kassai kerületből A Kassai Kerületi Nemzeti Bizott­ság e hó 19-i ülésén értékelte a ke­rület szövetkezetei között folyó szo­cialista munkaversenyt. A munkaver­senyből a szepsi járásban lévő mé­hészkei EFSZ került ki győztesen. Az említett szövetkezet az első fél­évben 1 hektár mezőgazdasági föld­területre kitermelt 235 liter tejet, 28 kiló sertéshúst, s 49 kiló marha­húst. Az állattenyésztési tervét 118 szá­zalékra teljesítette. Ebből 106 száza­lék tehén, 108 százalék anyasertés, és 102 százalék tojótyúk. Minden 100 hektár mezőgazdasági földterületre jut 63 szarvasmarha, s ebből 23,3 tehén. Az első félévben minden anya­sertéstől elválasztottak 7,28 malacot, s 100 tehéntől 71,7 borjút. Ezekért az eredményekért a közel­jövőben megkapják a kassai KNB vörös vándorzászlaját és a vele járó 3 ezer korona jutalmat. * * * A termelési eredmények növelése érdekében a kassai kerület szövet­­kezetesei 28 millió 695 ezer 153 ko­rona értékű szocialista kötelezettség­vállalást tettek. Az első félévben eb­ből 11 millió 42 ezer 962 korona értékűt már teljesítettek. A kötele­zettségvállalások alapján terven felül 525 553 liter tejet, 234 696 tojást, 5538 mázsa sertéshúst és 2473 mázsa marhahúst adtak be. Bohus Nemcek, Kassa A radi kertészeti csoportról A radi szövetkezet kertészeti cso­portja Petro Imre vezetésével évről évre szebb eredményeket ér el. Az idén uborkából 280, paprikából 150, paradicsomból pedig 180 mázsás hek­tárhozamot értek el. A 20 tagú cso­portban ott találjuk a 76 éves Brezo Annát is, aki nem marad le a fiata­lok mögött. Jó példával jár elő még Geri Magda, Matyi Imréné, Majkot Jánosné és Berdák Istvánná. A kertészet vezetője elmondotta, hogy 360 000 korona bevételt tervez­tek a zöldségfélékből. Ezidáig 150 ezer korona jött a közös kasszába. Geri Frigyes, Szolnocska

Next

/
Thumbnails
Contents