Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-19 / 66. szám
1959. augusztus 19. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 261 A talaj tápanyagtartalmának vegyi vizsgálata A terméshozam emelése végett fontos, hogy a növények által elvont tápanyagokat megfelelőképpen visszapótoljuk a talajba. Ezt a rendszeres istállótrágyázás (szervestrágyázás) csak bizonyos fokig oldja meg, mivel az istállótrágya különböző tápanyagokban szegény, s főként a talaj foszfortartalmát kell szervetlen, tehát műtrágyával kiegészítenünk. A talajban foglalt foszfor ugyanis könnyű, s emiatt a középkötött savanyú talajokból hamar kimosódik. Helyes műtrágyázással nagymértékben elősegíthetjük a növényzet fejlődését és fokozhatjuk a terméshozamot. Ha a műtrágyákat idejében és kellő mennyiségben adagoljuk, a hozamot kedvező körülmények között akár meg is kétszerezhetjük. Viszont ne felejtsük el, hogy a helytelenül alkalmazott műtrágyák csupán a termelési költségeket emelik, s a növényzet fejlődésére káros hatást is gyakorolhatnak. Ha helyesen akarunk műtrágyázni, ehhez ismernünk kell a termesztésre szánt növény tápanyagszükségletét és a kérdéses talaj tápanyagtartalmát. A talaj tápanyagtartalmáról vegyi vizsgálattal győződhetünk meg. A talajvizsgálatot a Mezőgazdasági Vetőmagellenőrző és Vizsgáló Intézet mellett működő kerületi agrokémiai és talajtani intézetek végzik, mégpedig a szövetkezetek részére díjtalanul. A szövetkezetek határában a talajmintákat a gépállomás körzeti mezőgazdásza és a gépállomási agrolaboratórium dolgozója veszi a a szövetkezet segítségével. A talajmintákról a gépállomási agrolaboratóriumban térképvázlatot készítenek, majd miután megvizsgálták a talaj televénytartalmát, mésztartalmát, és meghatározták a talajkémhatás pH értékét, a talajmintát megküldik az említett kerületi intézetnek. Ez az intézet megállapítja a talaj által felvehető foszfor és kálium mennyiségét, a talaj fizikai összetételét, valamint — a savanyúság erősségéhez képest — a szükséges mész égetett mészben kifejezett értékét. A talajvizsgálati adatokat az intézet visszaszármaztatja a gépállomás agrolaboratóriumának, amely a kapott adatok alapján megrajzolja a talajtérképet, s a talajvizsgálat eredményét közli a szövetkezettel. így azután a szövetkezet és a körzeti mezőgazdász kidolgozhatja a trágyázás! tervet. A talajvizsgálat nemcsak a műtrágya mennyiségének megállapítására nyújt segítséget, hanem a meszezésre vonatkozólag is alapot szolgáltat. De vigyázat, mert a talaj meszezése kétélű fegyver. A kelleténél nagyobb adagokban bedolgozott mész a talaj tápanyagkészletének gyors feltárásával elősegíti ugyan a terméshozam emelkedését, de ez pár esztendő múltán a sülylyedő hozamokban bosszulja meg magát. Ez idő szerint már majdnem minden szövetkezet számára elvégezték a talajvizsgálatot, ha csak részlegesen is. A következő négy esztendő folyamán minden község határában elvégzik a talajvizsgálatot, s ez a munka négy évenként megismétlődik. Az adatokról pontos talajtérképek készülnek, úgyhogy a szövetkezetek bármikor tiszta képet kaphatnak a különböző parcellák tápanyagtartalmáról, s eszerint állíthatják össze trágyázási terveiket. Végezetül még annyit, hogy a közeljövőben a gépállomási agrolaboratőriumok nagy hányadát is fölszerelik a talaj vegyi vizsgálatához nélkülözhetetlen műszerekkel. Huszti Elemér, a tornaijai gépállomás mezőgazdásza A napraforgó és az ászát Csallóközben és Mátyusföldön mácsonyának nevezik az aszatot, keleten viszont gordonynak. Sajnos, ez évben nagyon elszaporodott, főleg a parlagon „felejtett“ kisebb táblákon, amiből kifolyólag nagy aszatmag-termés várható. Ezért attól kell tartanunk, hogy jövőre a napraforgómoly nagy részben kiveszi vámját a napraforgóból. A napraforgómoly nem újdonság nálunk. Fészkesvirágzatú gyomnövényeinken sűrűn látható molyfajta. Csak a napraforgó termelésének elterjedésével lett ismeretes, mert helyenként érzékeny kárt okozott a napraforgó termésében. A napra Corgómoly lepkéje halványsárga és szárnyai két centiméter szélesre nyílnak. A bojtorján, bogáncs, ászát, szamártövis, vagyis csak a fészkesvirágzatű növények elvirágzott fészkébe 60 — 80 tojást rak. A kultúrnövények közül a napraforgó a harmadik ivadék felnevelésére alkalmas, mivel nálunk három ivadéka tud évente kifejlődni. Ennek a molyfajnak az első ivadéka május végén, június elején repül ki. Ezért fontos, hogy ez időben ne legyen a határban virágzó ászát. Hogyha ezt az első ivadékot sikerült megfosztanunk a lepetézés lehetőségétől, nem kell félni a második és a harmadik ivadék támadásától. Azelőtt az aszatolás nehéz és költséges munka volt, de most a vegyszeres gyomirtással sikeresen és olcsón irthatjuk az aszatot. Az első nemzedék tojásaiból kifejlődő lepkék július közepe táján rajzanak. Ezek már a korai napraforgófajták virágát is fölkeresik, mert ezekben kedvezőbb életfeltételeket találnak, mint a gyomok kisfejű -virágjában. A júliusi melegben a harmadik nemzedék hamarabb fejlődik ki és ezek augusztus közepén rajzanak. A harmadik nemzedék nagy része csak augusztus végén, szeptember elején rajzik és tojásait az éppen virágzó napraforgóra helyezi. Már a második nemzedék hernyóinak elkésett része sem fejlődik ez évben lepkévé, hanem a harmadik nemzedékével együtt leereszkedik a talajra, majd befúrja magát és báb alakjában telel át. Amint a következő év meleg májusvége megérkezik, a talajból kirepül a napraforgómoly első lepkeraja. A napraforgót sem permetezéssel, sem porozással nem védhetjük meg a moly támadása ellen, mert ezzel megakadályoznánk, hogy a méhek, darazsak és dongók elvégezzék a megtermékenyítő beporzást. Első és legfontosabb védekezés a fészkesvirágzatú gyomnövények kíméletlen irtása. Ebből kifolyólag a gabonavetések és a kapásnövények gondos tisztántartása. Ugyanis ha az első nemzedék május végén, július elején nem talál helyet a tojás lerakására, a második nemzedék nem fenyegetheti a napraforgót. De mit csináljunk most, amikor tagadhatatlan, hogy minden lehetősége megvan a napraforgómoly háromnemzedékes szaporodásának? A molyos napraforgó tányérokat a nyár folyamán szedjük le és égessük el. A későn fejlődő oldalágakon levő virágokat is messük le. mert ezek termése nem érik be és csak a moly tenyésztésére ad lehetőséget. Említettük, hogy a moly báb alakjában telel át. Ezért a napraforgótáblát ősszel a lehető legmélyebbre fordítva szántsuk le. így jövő tavasszal az esetleg életben maradt báb nem tud lepkévé fejlődve feljönni a talaj felszínére. L. B. A baromfi vándorólazása Sárfián A sárfiai baromfitenyésztők is sikerrel alkalmazzák a korszerű baromfitenyésztés módszereit. Vándorólakat készítettek, s a növendékállatokat kiviszik a tarlóra, ahol a baromfi a napfény, mozgás és friss levegő hatására nemcsak ellenállóbbá válik a betegségekkel szemben, hanem a rovarok, hernyók és egyéb kártevők felcsipegetésével fehérjeszükségletét is fedezik. így lesz olcsóbb a takarmányozás és hatékonyabb a baromfihús termelése.
