Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-08-19 / 66. szám

260 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. augusztus 19. á szójabab jelentősége a takarmányalapban Pártunk XI. kongresszusa és a szövet­kezetek IV. országos kongresszusa na­gyon helyesen határozott arról, hogy a mezőgazdasági üzemeknek a takarmány termelése terén önállóaknak kell len­niük. Ezt kiegészítette az a fontos in­tézkedés is, hogy növelnünk kell a ta­karmánynövények vetésterületét. Végre meg kell akadályoznunk, hogy szövetkezeteink az államra szoruljanak a takarmány beszerzésében. Tudnunk kell, hogy az államunktól milyen tekin­télyes mennyiségű valutát igényel a többezer vagon takarmány beszerzése, ugyanakkor elmulasztjuk a hazai lehe­tőségeket a takarmány termesztésének növelése terén. A vásárolt takarmányok­nak nemcsak az ára terheli a szövetke­zeteket, hanem a beszerzése, vasúti szállítása és költséges hazaszállítási gondja is. Ha pedig a takarmányhiány pótlására nincs anyagi lehetőség, a ter­melékenység minden vonalon szomorú képet mutat. Ezért időszerű és helyénvaló a takar­mány termelésének fokozatos emelése. Ez az intézkedés megengedi az őszi árpa vetésterületének növelését. Csakhogy az őszi árpa hektárhozama 30 — 40 mázsa, s szalmájának értéke kicsi. Ezért meg­gondolandó, hogy az őszi árpa mellett, a hektáronkénti takarmányegységet fi­gyelembe véve, nem fizetődne-e ki job­ban a szójabab termelése. Amíg az árpa mint kalászos nem' talajjavító, hanem talajzsaroló, tehát rossz elővetemény, addig a szójabab talajjavító és minden­nek jó előveteménye. A szójabab magja egyike a legnagyobb tápértékű eledelek­nek és — a szikes talajok kivételével — minden talajban jól megél. Az alábbiakban csakis mint takarmányt tárgyaljuk a szójababot, s azokat a ter­melési módokat vesszük figyelembe, amelyek segítségével gyarapíthatjuk a takarmányalapot. KUKORICA - SZÖJACSALAMÁDÉ_ A kukoricacsalamádé nagyon gazdag keményítöértékben. Szójával keverten termelve pedig még kedvezőbbé tehet­jük a fehérje- és szénhidrát közötti arányt. így minden hozzáadás nélkül a tejelő vagy a hizlalt szarvasmarha ré­szére alkalmas takarmány. A szójabab­nak előnye van a borsóval és a bük­könnyel szemben, mert szereti a bizo­nyos fokú beárnyékolást és a párásabb légkört, amelyet a kukorica nyújt. To­vábbi előnye a szójának, hogy éppen akkor kezd virágzani, amikor a csala­­mádé levágásra kerül, így nem törnek le hüvelyei és tejes- vagy viaszérésű mag­jával emeli a takarmány tápértékét. Ezzel szemben a borsó és a bükköny már elöregedik, pergeti a magját, ami­kor a csalamádét levágják, s ezzel gyo­­mosít. A csalamádé vetőmagjának termesz­tésére a nagyobbszemű és magasabbra növő szójababfajtát választjuk, s a mag­ból negyedrésznyit keverünk a kukori­camaghoz. Az apróbbszemű fajtából har­madrész kell, hogy elérjük a kedvező keveréket. Ha jól kezelt istállótrágyát kapott a csalamádéföld, nem szükséges a szójababot vetés előtt oltani, de aján­latos és biztosabb, ha szabály szerint oltott magot keverünk a kukoricamag közé és a vetést befedett géppel végez­zük. SZŐJALEGELŐ Mandzsúriában legeltetésre is vetik a szóját, hogy a nyár második felében és ősz elején, amikor a többi legelő a for­róságban felmondja a szolgálatot, legyen hova hajtani a jószágot. Ott a szójabab a legfontosabb növény és a szántóföldek túlnyomó részét foglalja el. Nem csoda, mert a szójabab önmagának is elővete­ménye. Egymásután termelve három éven át jobb és jobb terméssel fizet. Nálunk sertéslegelőnek lenne jó olyan földeken, amelyekbe csicsókát szoktunk telepíteni, hogy a tél előtt is legyen legelőn. SZÖJAS1LÖ Silózásra magában vetve is alkalmas. Ekkor azonban a magasabbra növő faj­táját választjuk. Silózásakor szigorúan be kell tartani a pillangósoknál szüksé­ges cukrosítás valamelyik módját, mert a nagyobb zsírtartalom nem jelenti azt, hogy könnyebben következik be a tej­savas erjedés. A tejes- és a viaszérés kezdetén kaszált szójasiló tápértéke na­gyon jó. Etetésekor figyelembe vesszük, hogy nagy zsírtartalma emeli a kemé­nyítőértékét, például a bíbörhere silójá­val szemben, amely az összes heresiló-A megdarált szójaszéna tápértéke még további 10 — 12 %-kal magasabbra vehető. Ha figyelembe vesszük, hogy a hektáronkénti szénatermés 70 — 85 mázsa lehet és jó takarmányt jelent, különö­sebb termelési nehézségek nélkül sokat nyer szójababbal a takarmányalap. Y SZŐJAMAG A szójabab magját pörkölten, darálva ajánlják etetni. A szopós malacoknak pörkölten, darálás nélkül jobban bevá­lik, mint a pörkölt árpa. A pörkölés nél­kül darált szójabab minden állatfaj abrakolásában helyettesítheti nemcsak a fehérjét, hanem a szénhidrátos abra­kokat is, mert nagyon jó benne a arány. A borjú és malacok leföl. tejjel végzett etetésekor a szójaliszt bekeverése lehetővé teszi, hogy pótoljuk a lefölözöt zsírt és a fehérjetartalmat. Ezek alapján korábban térhetünk rá a Ha valaki egy évvel ezelőtt azt mond­ta volna, hogy járásunkban az EFSZ-ek közül a királyrévi szövetkezet éri el a legmagasabb tejhozamot, azt válaszol­tam volna, hogy ez lehetetlen. Járásunk­ban több szövetkezetben állandóan ma­gas a tejhozam, s ezeket nehezen lehet megelőzni. Csakhogy másképp gondol­kozott T o n c s k o Rudolf, a királyrévi EFSZ elnöke. Azzal foglalkozott, hogy miképpen érhetnének el magasabb tej­hozamot, mint az élenjáró szövetkeze­tek. Sőt arról beszélt, hogy szocialista versenyre hívják ki az állami gazdasá­gok porbokai farmját, ahol valamennyi farm közül legmagasabb a tehenek tej­hozama. Az előző években a királyrévi szövet­félék között a legértékesebb. Ezért ha szójasilót etetünk, mind az emészthető fehérjével, mind a keményítőértékkel takarékoskodhatunk, s csak a jóllakott­ság érzetét szolgáló értéktelenebb nyers­rostról kell gondoskodnunk. A legérté­kesebb silót úgy nyerjük, ha akkor ka­száljuk a szóját, amikor a mag ' teljes­éréshez ér. Későbbre hagyva a vágást a leveleit hullatja és csak kórót silóznánk. SZÓJASZÉNA Szénának szintén a magasabbra növő fajtát válasszuk, mert nagyobb tömeget ad és hüvelyei is magasabban nőnek, így kaszálni is lehet. A guggoló fajta nem felel meg, mert nyűvése nagyüzem­ben költséges lenne. A szójaszéna jelen­tősége, bár szálasán és szecskázva is etethető, abban nyilvánul meg, hogy kalapácsos darálóval lisztté dolgozva kitűnő kiegészítő a keverékekben. Ezért szénának nem virágzáskor, hanem a magképződés fele idejében kaszáljuk. A szójaszéna tápanyagtartalmát, a ka­szálás időpontjának különbözőségéhez képest, ez a kis táblázat szemlélteti: lefölözött tej etetésére, amiből kevesebb kell, illetve ha szükség van rá, meg­nyújthatjuk a tejes táplálás idejét. SZÓJATEJ Ha már a szójaliszttel javított lefölö­zött tejről szóltunk, a szójából készült tejet is meg kell említenünk. Olcsósága mellett azért dicsérik, mert gümőkór­­mentes. Nálunk a malacnevelésben, kü­lönösen ott, ahol messziről kell hordani a lefölözöt tejet, érdemes lenne kísér­letet végezni a szójabab-tejjel. Készítési módja egyszerű és nem kell hozzá kü­lönösebb költséges berendezés. A szója­­magot beáztatjuk, s amikor teljesen megduzzad, még vízzel összekeverve összezúzzuk és szűrjük. Ezzel kész a leszűrt friss tej. A malacoknak átszúrás nélkül is jó táplálék a megduzzasztott, zúzott szójakása. Lósy Béla kezetben a tejhozam nem volt nagy, hiszen például 1957-ben a tehenek át­lagos tejhozama csak valamivel volt magasabb 1700 liternél. De 1958-ban már 2136 litert értek el átlagosan, viszont akkortájt több szövetkezetben még mindig sokkal magasabb volt a tehenek tejhozama. Ám a királyrévi tehéngon­dozók sem maradnak le és bebizonyít­ják, hogy a tehenek termelékenysége terén szövetkezetük a legjobbak közé tartozik. Ma büszkén jelentik, hogy jú­niusban átlagosan 8,4 liter volt a tehe­nek tejhozama. Ezzel a szövetkezet az első helyre került járásunkban és meg­előzte a többi szövetkezetei. Krajcsovics Ferdinánd (Galánta) A kaszálás időpontja Fehérje Zsír Rost °/o-ban Virágzásban................................................... 19,22 1,45 20,5 A magképződés félidejében .... 14,31 3,1 30,6 Viaszérésben................................ . s 15,6 7,6 26,2 Emefked k a te jdí kény ség Királyréven

Next

/
Thumbnails
Contents