Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-19 / 66. szám
264 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. augusztus 19. Hozzászólás a „Helyi normákat Teljesen egyetértek az ipolyviski szövetkezet elnökével Bartal Lajossal, aki azt mondja, hogy a méhészek bérezése alkalmával nem a munkaegység mennyiségét, hanem ennek értékét kell figyelembe venni, mert a szövetkezetekben a munkaegység értéke különböző. Amíg az ipolyviski szövetkezetben nyári gondozásért családonként 4 munkaegységet adnak, ami 152 koronát tesz ki, addig sok más EFSZ-ben 15 koronás munkaegység-érték mellett csak 60 korona a gondozó jutalma. Ugyanez a helyzet az anyakineveléssel is. Ipolyvisken egy munkaegységet adnak egy anyakinevelésére, ami 38 korona, de más szövetkezetben ugyanezért a munkáért csak 15 — 20 korona a jutalom. Tehát látható a példákból, hogy a méhészek jucímű cikkhez talmazása nem egységes, ami nézetem szerint helytelen. Véleményem szerint a méz felvásárlási árából kellene kiindulni a méhészmesterek bérezését illetőlég. Nem gondolom, hogy csak a méztermelés után, hanem annak értéke után, mert vannak szövetkezetek, ahol a mézhozamért nem érdemes méhészkedni. Ezenkívül prémiumrendszert kellene bevezetni a méhek vándoroltatásával kapcsolatban aszerint, hogy a maghozam mennyivel emelkedik. Ha egy méhészre 70 méhcsaládot bíztak, és a méz ára 22,50 korona, az alábbiakból lehetne kiindulni: Egy méhcsalád nyári gondozása 3,5 kg méz = 78,75 X 70 = 5512,50 Egy méhcsalád áttelelése 1 kg méz = 22,50 X 70 = 1575,— A méhállomány 20 °/o-át szaporítva minden új család után 1,5 kg méz = 33,75 X 14 = 472,50 Minden új anya után 0,5 kg méz = 11,25 X 25 = 562,50 Minden családnál 4 új lépért 0.1 kg méz = 2,25 X 70 = 157,50 Minden kg viasz után 1,5 kg méz = 33,75 X 7 = 236,25 Ha a mézhozam elmarad és csak a télre benthagyott családonként 3 kg mézet számítjuk, kg-onként 0,1 kg méz = 2,25 X 210 = 472,50 Összesen: 8988,75 Kcs Tehát 70 méhcsalád kezeléséért a legrosszabb évben is megkapja a méhész a fent említett összeget. Ide számolom még az alábbiakat is: Családonként 10 kg méz kitermelése után kilónként 0,10 kg, ami a mi esetünkben 70 kg-mal egyenlő és pénzben így 10 hektáros repceföldön Vöröshere 10 hektáron 1575 koronát tesz ki. Prémiumot a mémészek a hektárhozam emelkedésével páruhazamosan kapnának. Repcénél a betervezett 12 mázsás hektárhozam feletti termés értékének 2 %-át, a vörösherénél a betervezett 3 mázsán felüli termés értékének 5 %-át kellene elszámolni mint prémiumot a méhésznek. (17 mázsás átlag) 300,— ( 4 mázsás átlag) 1850,— 2150,- Kcs A méhcsalád megítélése a kijáró megfigyelésével A kijáró megfigyeléséből sok mindenre lehet következtetni. A kaptárbontás így csak a feltétlenül szükséges esetekre korlátozódik. Az élénk forgalom, az itató járása, virágpor hordása, teherrel nehézkessen leereszkedő.méhek, a szállódeszkán bátran vigyázó és védekező őrség, ezek mind a rendben levő, anyás, fiasító, illetve gyűjtő család jellemzői. Az itató feltűnő elhanyagolása (ha nem szoktak máshová a méheink) a biztos nektárhordás jele. A híg nektár ugyanis biztosítja a család vízszükségletét is. A többiéhez képest feltűnően gyenge mozgású, virágport nem, vagy alig hordó, a homlokfalon mászkáló, lebzselő vagy éppen gyáván visszahúzódó, feltűnően sok vagy apró herével rendelkező, vagy heréit az általános hereűzésen túl is megtűrő család viszont valamely rendellenesség (árvaság, álanyásság) gyanúját vonja magára. A tögyelés nem a közeli kirajzás jele, mint általában mondják, hanem a munkátlanságé. Bizonyos, hogy az ilyen családnak nehézségei vannak a raktározás vagy az építés terén. Általában tehát a kaptár szűk voltának a jele. Adjunk csak az ilyen családnak 2 — 3 műlépet vagy egy-két kezdőcsíkos építtető keretet, cseréljük ki -néhány telemézes kereté üres léppel, nyissuk meg a kaptár szellőzőit: hamarosan láthatjuk majd, hogy dolgozni kezd és nem rajzik. Kivétel* ha olyan későn vettük észre a tőgyelést, amikor a családon már a rajzás! láz elhatalmasodott. Ugyanígy gondolkodásra késztetnek a lépmorzsalék, cukorkristály, molyhernyó, kidobált fiasítás, méh-hullák, mérgezésre vagy betegségre gyanúsan viselkedő méhek. Ezek lehetnek egér, szomjúság, mézkristályosodás, moly, éhínség, hasmenés, gyomorvész, permetetzés- és porozással való mérgezés, illetve harkály, cinke látogatásának eredményei. a méhészetben“ Ha ezt hozzáadjuk az előbbi 8988,75 koronához, a teljes összeg 12 713,75 koronát tesz ki. A méhész ilyen jövedelme mellett a szövetkezet a következő összeghez jut: 7 mázsa mézért 7 kg viaszért 14 rajért 50 mázsa repcemagért 10 mázsa heremagért Tehát a szövetkezet egész bevétele 15 750,- 350,-- 1 400, - 15 000, 37 000. -69 500, - Kés A méhész fizetése Kiadás a cukorra Kiadás apróságokra 12 713,- Kcs 3 500, - Kés 1 5bo, - Kcs összkiadás: 17 713,- Kcs Bevétel Kiadás 69 500,- Kcs 17 713,- Kcs Tiszta haszon: 51787,- Kcs A fent említett hektárhozamokat úgy emelhetjük, ha irányított repülést alkalmazunk, ami a bevételt is kedvezően befolyásolja, főleg vörösheréből. Ezt láthattuk 1956-ban a bélyi szövetkezetben, amikor irányított repülést alkalmaztak és hat mázsás átlagot értek el, míg a nem irányított repülésnél a várt eredmény elmaradt, ahogy azt láttuk a nagytárkányi és bodrogszerdahelyi szövetkezetekben. Ahogy látjuk, a méhek felbecsülhetetlen hasznot hoznak mezőgazdaságunknak mézhozam nélkül is. Ma, amikor minden szövetkezet rendelkezik gyümölcsössel, kertészettel, továbbá repce, herefélék és napraforgó termesztésével foglalkozik, a méhek nélkülözhetetlenek. A legszerényebb számítás mellett is a méhek által elért évi hozam a méhészmester 3 — 4 évi fizetésére elegendő. Mivel ma már a méhészkedés nem üres időtöltés, hanem foglalkozás, helyes lenne ezt a problémát megoldani, s egy ésszerű méhészmesteri bérezést rendszeresítenünk. Tóth József (Bély) Minden ilyen figyelmeztetésre azonnal és helyesen nekikészülve (műlép, tartalékméz, anya stb. előkészítése) tudok kaptárt bontani és mindig annál a családnál, amelynél beavatkozásra szükség mutatkozik. A többit nyugodtan hagyhatom zavartalanul munkálkodni. A kijáró élőt végzett megfigyeléseim eredményeként elértem, hogy átlagos kaptárbontásaim száma évenként csak 10 — 15. De tudok olyan nagyüzemi méhészetről, ahol rendszerré nőtt az évi háromszori kaptárbontás. A kirepülő és hazaszálló méhek repülési irányának megfigyelése is hasznos lehet. Gyakran éppen az ilyen megfigyelés és a repülés irányának követése derít fel új mézelő növényeket. L. G.
