Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-19 / 66. szám
1459. augusztus 19. Jzatmd Földműves 3 A TERVKÉSZÍTÉS váljon a termelés növelésének további mozgósító erejévé Elkészült a terv Országos viszonylatban az EFSZ-ek nagyobb részében már elkészült, a többi helyen ezekben a napokban készül az 1960. évi termelési és begyűjtési terv. Legtöbb szövetkezetben a CSKP KB márciusi és júniusi ülésének irányelvei alapján helyesen választották meg a mezőgazdasági termelés növelésének jő szempontjait és a tervben nagy súlyt helyeztek a saját takarmányalap biztosítására. így az állattenyésztés részéről is olyan merész célokat tűzhettek maguk elé, hogy a ll. ötéves terv termelési mutatóit nem 1965-ben, hanem jóval hamarabb elérik. Pártunk politikájának helyességéről tanúskodik az a tény, hogy földműveseink a tervkészítéssel egyidőben válaszolnak a prerovi járásnak a mezőgazdasági termelés emelésére tett felhívására. Ezzel hozzájárulnak ahhoz, hogy a népünk életszínvonalának emelésére tett célkitűzések is tervezett idő előtt megvalósulnak. Nemzeti bízott súgóinkra az a komoly feladat hárul, hogy jó szervező munkával, a szocialista munkaverseny mozgósító erejének felhasználásával biztosítsák az elkészült tervek teljesítését és túlszárnyalását. sének feltételeit, azért már a jövő évi tervben is cukorrépából 350, burgonyából 150, takarmányrépából 500, kukoricából 35 mázsás hektárhozam szerepel. Hogy az állattenyésztési, — hústermelési tervek valósággá váljanak, azért jelentősen növelik az állatállományt. A jövő évben 100 hektárra 50,2 szarvasmarha, ebből 17,7 tehén jut. Sertésekből 100 hektárra számítva 100 darabot tenyésztenek. Ehhez sok és jó minőségű takarmányra van szükség, ezért a tervkészítésnél alapos számításokat végeztek, hogy jó minőségű takarmányokban ne legyen hiány. A tervkészítés persze még csak kezdete a jövő évi termelésnek. A helyi pártszervezet, a HNB és az EFSZ vezetősége mindent megtesz, hogy a tervezett mutatók ne maradjanak csupán a papíron, hanem valósággá váljanak. így a leleszi szövetkezetesek megteremtik az előfeltételét, hogy a, harmadik ötéves terv mutatóit a prerovi példa nyomán jóval a tervezett idő előtt elérik. K. G. X királyhelmeci járásban a leleszi Május 1. EFSZ az elsők között készítette el az 1960. évi ^rmelési és begyűjtési tervet, jobban mondva a tervjavaslatot, mert arra is számítanak, hogy az egyes munkaszakaszokon dols ehhez jön még a 70 hektár őszikeverék és a 90 hektár tarlókeverék, melyeket a földterület 12 százalékán termelik majd. Szemtermésre és tejesérésben való silőzsára összesen 220 hektár kukoricát vetnek. A komáromi járásban lévő gadoci EFSZ tagjai sem késlekednek a jövő évi termelési- és begyűjtési terv készítésével. gozó szövetkezeti tagok részéről még sok olyan kezdeményezés lesz, melyekkel megdönthetik a tervben foglalt mutatókat. A szövetkezet a jövő évben jelentősen csökkenti a kenyérgabona vetésterü! tét, és növeli a takarmánytermelést. A kalászo- és kapás takarmánynövényeken kívül az összes földterület 35.8 százalékán termelnek takarmányféléket, (ebből 26,8 százalékot tesznek majd ki a pillangósok), A jó takarmányalappal elérik, hogy a jövő évben az állattenyésztési termelés főbb mutatóiban, különösen hústeremlésben már az 1965-re tervezett mennyiséget is erősen megközelítik, A jövő évben egy hektár mezőgazdasági területre számítva 161,80 kg húst fognak termelni, Bár a növénytermelésben csak a későbbi évek, a csatornázás és az öntözőberendezés megépítése hozza majd meg a hektérhozam rohamosabb növelé-37,4 százalékkal több takarmány A tornaijai járásban a tervkészítésnél szintén a takarmánytermelés növelésére helyezték a fősűlyt. Hogy a takarmány vetésterületét bővíthessék, a járásban már ez évben nagyarányú meliorációs munkákat végeztek. Tervük az, hogy a folyók szabályozásával 4500 hektár területet mentesítenek az árvizektől, 300 hektárt pedig csatornázással víztelenítenek. Az egész vízrendezés következtében körülbelül 900 hektár területen 50 százalékkal emelhetik majd a termelést. Ezek alapján elérik, hogy az ideihez viszonyítva a jövő évben a takarmánytermelés 37,4 százalékkal nagyobb lesz. Kibővül a kukorica és cukorrépa vetésterülete is. Silókukoricát az idei 1170 hektárhoz viszonyítva a jövő év-A prerovi járás jó példát mutatott Ezekben a napokban sokat hallunk a prerovi járás felhívására indult hazafias mozgalomról. Az 1960. évi termelési terv készítésénél mi is megtárgyaltuk a prerovi felhívást és azt is, hogy nálunk, mint az ország legnagyobb szövetkezetében, hogyan lehetne emelni a termelést. Elsősorban is az állattenyésztést akarjuk fejleszteni. Ez elegendő és jó takarmányalapot követel. A jövő évben a szántóterület 22 százalékán termelünk többéves takarmányokat. Az a 35 vagon búza is jó készletet jelent a takarmányalapunkhoz, amely takarmányozási célokra az idei beadásból visszamaradt szövetkezetünknek. Ügy terveztük, hogy 1960-ban minden 100 hektár területre számítva 58,8 szarvasmarhát, ebből 27 tehenet tartunk. Sertésből 117 darab jut majd, 100 hektárra. 4250 tyúk részére ketreces tojatót építünk és megteremtjük a feltételeket, hogy a jövő évben legalább 30 ezer kacsát adhassunk piacra. 600 sertésnél fokozatosan bevezetjük a szárazhízlalást, és a jövő év kezdetétől pedig mind a szarvasmarháknál mind a sertéseknél bevezetjük az előhizlalást. Bízom abban, hogy tervünk valósággá válik, hiszen ez valamennyiünk érdeke. M. ÖURIK, a gútai EFS£ munkaérdemrenddel kitüntetett elnöke Megmozdultak a bési fiatalok EZ ÉV MÁJUSÁIG a bési fiatalok bizony nem sokat hallattak magúkról, pedig a CSISZ szervezetnek 60 tagja van. De megváltozott a helyzet...! Az utolsó gyűlésen már arról beszéltek, hogy a faluban lévő kastélyt, amelyet most raktárnak használnak, kultúrotthonná alakítják át, mert az eddigi már nem elégíti ki az igényeket. Andriska Géza a CSISZ elnöke, és Kollár Katalin a kultúrfelelős már a kultúrcsoport megalakításán fáradoznak. EPITO----IFJÚSÁG A SZERVEZET TAGJAI az aratási munkákból is kivették részüket. Áz aratásban 400, s a mák betakarításában 250 brigádórát dolgoztak le. A legjobb brigádosok közé Vakros Manci, Hutkó Mária, Takács Mária, Kocsis Ágnes, Ferenczi István és Csábocki Manyi tartoznak, de a többiek is dicséretet érdemelnek. Csatlós István, Béa Újjászülető rétek A legjobbaknak kijáró zászlót t „kettesektől“ a 3. számú munkacsoport nyerte el, Andrej Vaúo s Viliam Wagnerrel az élen. Azonban igyekezniük kell, ha továbbra Is meg akarják tartani a zászlót, mert a 2. számú csoport tagjai elhatározták, hogy A Sztálinyec-85 lánctalpas néhány perc alatt „félreállítja az útonállót“, mely a csatornavájót akadályozná munkája közepette. A zselízi járás Könnyesszemű állatok és az állatok legtermészetesebb, legegészségesebb és legolcsóbb tartási módját, a legeltetést nem használjuk ki eléggé. Sok Istállóban napsütéses időben is bent tartózkodnak az állatok .. ÍGY VAN EZ EKELEN IS, ami bizony hátráltat a több és jobb minőségű tej és hústermelésben, no meg abban, hogy a szövetkezet idejében teljesíthesse az említettekből a beadást. Mit lehetne és kellene tenni annak érdekében, hogy a sertések és a szarvasmarhák ne könnyes szemmel néznék az istálló falait, hanem kint a legelőn szednék magukra a dekákat, kilókat, s napról napra több tej csurranna a sajtárba? Gondolkodnak ezen a szövetkezet tagjai, azonban mégis lezáratlanul hagyják a kérdést. Pedig van mód a megoldásra. Mesterséges úton kell legelőt csinálni, mert így nem sok hasznot hoz az állatállomány, sőt ha pontosabban számítunk, még ráfizetés van. Az a sok takarmány, melyet megetetnek, más körülmények között több koronát hozna a közös kasszába. Amíg legelő nem lesz bármilyen jól is fognak bánni a takarmánnyal — nem lesz meg az az eredmény, amit várnak Fontos és sürgős intézkedésre van szükség, hogy akárcsak a növénytermesztés, úgy az állattenyésztés is kifizetődjön az ekelieknek. Horosz Árpád Nagylúcs határában — dunaszerda-'* helyi járás — több mint 40 hektár rét van, amely a szövetkezetnek ezldáig nem sok hasznot hozott, mert hosszú évekig csak savanyú füvet termett. A múlt hónapban a szövetkezetei nagy öröm érte, mert Nagylúcsra több mint 70 fiú és lány költözött a bratislavai technikai főiskoláról, hogy az említett területről lecsapolják a pangó vizet. A 212. számú kanálist tisztítják, amely valamikor Mária Terézia idejében készült, s már régen behordta Iszappal a víz. A hetven brjgádos nagy lendülettel látott munkához, s az első 10 nap alatt 1200 köbméternél több nehéz, iszapos talajt mozgatott meg. A múlt héten a kanálisépltőket a meliorációs-vállalat néhány alkalmazottjának kfséreben meglátogatta Ján Sedivtf, a CSISZ kerületi bizottságának titkára. Számos jőtanáccsal látták el a fiatalokat. A 2. számú meliorációs munkacsapat az évtizedek során bciszapolödott, elsekélyesedett vízlevezető csatornát mélyíti. visszaszerzlk azt, ha törik, Ha szakad, hiszen az elmúlt 10 nap alatt ötször voltak már a zászló boldog tulajdonosai, A 2160 méter hosszú kanálisnak nagyon kevés az esése. A fiataloknak ezért nagy figyelemmel kell dolgozni, nehogy a kanálisfenék esetleges túlmélyítésével több legyen a kár, mint a haszon. A kanális újjáépítésére 266 ezer koronát irányoztak elő, de a brigádosok munkájával az sokkal kevesebbe kerül. Nem csoda tehát, hogy a szövetkezet hálás e nagy segítségért, s hálája bizonyságául minden nap 25 liter tejet ad a fiatal építőknek. A munka után a fiatalok elbeszélgetnek a szövetkezet fiataljaival. Itt nem lehet megkülönböztetni, hogy melyik van városból, melyik a faluból. A szlovák és magyar ifjak együtt dolgoznak, együtt Szőrakoznak. Hosszú évekre szóló igazi barátság kovácsotődik itten. JÄN VYDAREN? ben 1400 hektáron, tejesérésben silózásra szánt kukoricát pedig az Idei 622-vel szemben 900 hektáron fognak termelni. A megfontolt, reális tervezések és számítások után a tornaijai járás földművesei a prerovi felhívásra nyugodtan válaszolhatták, hogy az 1959 évihez viszonyítva járási méretben 19,9 százalékkal növelik a termelést. Ez azt jelenti, hogy 1960-ban 3368 mázsa hússal, 3 485 000 liter tejjel, 5 583 000 tojással és 10 917 mázsa gabonával többet adnak piacra, mint ebben az évben És ez a mennyiség az új árakon bizony szép összeggel emeli a tornaijai járás földművelőinek jövedelmét. -tk szükség. Az 1445 darab szarvasmarhának és sertésnek bizony enni kell. Rá vannak utalva, hogy a földterület több mint 60 százalékán takarmányt termeljenek, hogy mind a négy évszakban rendszeresen tudjanak etetni. Az idén 134 hektárról takarítottak be hereféléket. A második kaszálás befejezésekor kiszámították, hogy 55 — 60 mázsa termett egy hektáron. Ez a mennyiség azonban még nem elegendő. Nagy szükség van elsősorban is a silóra. A tarlóhántás után minden olyan területet másodnövénynyel kell bevetni, ami nem akadályozza a koraőszi kalászosok vetését. Ézidáig már 127 hektáron vetettek. Azonban még mindig folyamatban van a tarlóhántás és a csalamádé vetése. Úgy tervezték, hogy elérik a 200 hektárt. No meg, a 70 hektár cukorrépafej - és a kukoricakóró is jő minőségű takarmánynak bizonyul. Lapunk 60. számának szakmellék.letében Ruttkay elvtárs „A napfény és a vitaminok szerepe az állattenyésztésben“ címmel írt tudományos fejtegetésében ezeket olvashattuk: „Állataink termelékenységét előmozdítja a napfény és a vitamindús takarmány. A nyári éltető napfényt azt Is, hogy augusztus o-an a kése esti órákban az utolsó rendeken is végigmentek a kevekötögépek és a kombájnok. Learatták a 318 hektár gabonát. OTTJÁRTUNKKOR .kombájn után kazalozták a szalmát. Közel 25-en dolgoztak két váltásban. Kétőránként váltották egymást, s a szabadidőben vidáman lubickoltak a Duna kéklő vizében, s aztán, újult erővel láttak ismét munkához. így nem csoda, ha naponta közel 10 hektárról kazalozták be a szalmát. Igyekezni is kell ezzel a munkával, mert ha megázik, több mint a felét trágyának szórhatják szét a földön. Ha máshol nem is, de itt aztán igazán szükség van minden szálra, mert az állatok nap mint nap az istállókban állnak. De vajon miért? Nincs hova kihajtani őket? Igen, ez okoz gondot az ekeiteknek az állattenyésztésben. Nincs legelő! A földterület 765 hektár, s ebből 730 a szántő. A fennmaradt 35 hektárt pedig erre a célra sem lehet felhasználni, mivel mocsaras terület, melyet csak lecsapolj útján tudnak majd termékennyé tenni. Természetes, hogy ilyen körülmények között sok takarmányra van MOTORKERÉKPÁRUNK hatalmas porfelhőt verve robog a megnyúlt jegenyefákkal szegélyezett mezei úton. Amerre csak nézünk mindenütt tarló, vagy már másodnövényekkel bevetett földterület. Balra kanyarodunk, s a cséplőgép mellett jajdul egyet a fék. Ott álltunk meg, ahol a 765 hektáros ekeli szövetkezet tagjai szorgoskodnak a gabona cséplésénél, Egymásután nyeli a kévéket a gép. Ömlik is mag bőven a zsákokba. A dob mellett és a pelyvahordásnál fiatal lányok, a kazalozásnál pedig bajuszos bácsik igyekeznek. Az erős, markos legények a ké.veadogatáshoz lettek beosztva. Fontos is ez az igyekezet, mert csaknem 40 hektár gabona vár még kicséplésre .,. Az aratás, kezdete után pár nappal a cséplőgépek is felzúgtak. Kora reggeltől késő estig dolgoznak, Így érték el, hogy július végén a komáromi járásban az elsők között 105 százalékra teljesítették a gabonabegyüjv^ési tervet. Ennek az eredménynek az elérésében nem kis részük van a Komáromi Építkezési Vállalat dolgozóinak, akik védnökséget vállaltak az említett szövetkezet felett. Az EFSZ tagjai megelégedéssel beszélnek eredményes munkájukról. Elősegítették mind a 45 szövetkezetében elkészítették az 1960. évi termelési- és begyűjtési tervet, s egyúttal megtárgyalták a píerovi felhívást is. Elsőnek a nagysallói, szódói és míkolai EFSZ válaszolt a felhívásra. 1960-ban 11,7 százalékkal növelik a termelést, ami 1 958 000 korona jövedelemtöbbletet jelent az EFSZ-nek. A mikolai szövetkezetesek 22,2, a szódóiak pedig 16 százalékkal akarják növelni 1960-ban a termelést. Ügy látom, szomszéd, ha nem jönnek a brigádosok, végtére magunknak kell majd kiszedni a répát!
