Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-05 / 53. szám
1 1959. Jttfiu£ (J. A Mgiő- és Enkigaitkisági Megbízotti Htyokil UTASÍTÁSAI az EFSZ-ek szocialista versenyének kifejlesztéséhez a szövetkezetek önsegélyes A CSKP KB 195«. X. 23 -24-i teljes ülésének, valamint a Megbízottak Testületének 1858, XI. 15-i határozatai értelmében az EFSZ-ek önsegélye* beruházási építkezéseit úgy kell megszervezni, hogy az épületek használatba adásának tervét legkésőbb 1859. októberéig teljesítsék. Az EFSZ-ek önsegélyes beruházási építkezéseinek biztosításánál a szövetkezeti dolgozók igyekezetének tokozása, főleg pedig az egyes szövetkezetek között a lehető legolcsóbb és leggyorsabb építkezés, s emellett a saját nyersanyagforrások legnagyobb mérvű felhasználása érdekében indított szocialista verseny kibontakozása és továbbfejlesztése céljából a Mező- és Erdőgazdasági M-^gbízottí Hivatal VERSENYT ír ki az 1958-es évre az EF^Z-ek beruházási építkezéseinek legolcsóbb és leggyorsabb elvégzése érdekében. A verseny megszervezése. a) A járásokban az EFSZ-ek egymás közt a meghatározott feltételek teljesítéséért és túlteljesítéséért versenyeznek. A versenyt a JNB-ok tanácsainak mezt- és erdőgazdasági ügyosztályai szervezik. b) A kerületekben szintén a szövetkezetek és a JNB-ok versenyeznek a meghatározott feltételek teljesítéséért és túlteljesítéséért. A Versenyt a KNB-ok tanácsainak mező- és erdőgazdasági ügyosztályai szervezik. c) A JNB-^ok és KNB-ok tanácsainak mező- és erdőgazdasági ügyosztályai az EFSZ-ek önsegélyes építkezéseinek sikeres teljesítésére megnyerik a védnökség!- üzemek segítségét a járásban, illetve a kerületben. A verseny feltételei: A versenyben azokat az EFSZ- eket értékelik, amelyek szocialista vállalást te.sznek és ezt a JNB tanácsának mező- és erdőgazdasági ügyosztályán legkésőbb ez év július 15-lg bejelentik. A JNB-ok mező- és erdőgazdasági ügyosztályai 1959. július 20-ig a KNB tanácsa mezőéi erdőgazdasági ügyosztályának, a KNB tanácsának mező- és erdőgazdasági ügyosztálya pedig 1959. július 31-ig a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatalnak jelentést ad azoknak az EFSZ-eknek számáról, amelyek bekapcsolódtak a versenybe. Az EFSZ-eket az alábbi mutatók szerint bírálják el: 1. Az önsegélyes építkezés tervének teljesítése a régi és az új szövetkezetekben, a meliorációs munkákon kívül. Emellett külön is értékelik majd a régi és az újonnan alakított szövetkezetek tervteljesítését ezen a téren. 2. A terv teljesítése mellett az EFSZ-ben üzembehelyezett férőhelyek feltüntetése a) tehenek és a többi szarvasmarha számára b) az anyakocák és a többi sertések számára. A férőhelyek üzembehelyezése tervének teljesítésénél feltétel az, hogy a tervet legéksöbb 1959. X. 31-ig teljesítik. Azokat az EFSZ- eket, amelyek azt a feltételt nem teljesítik, kizárják a szocialista versenybe jelentkezett EFSZ-ek értékeléséből Ugyancsak kizárják a versenyből a JNB tanácsa mező- és erdőgazdasági ügyosztályát is, amely ezt a feltételt nem teljesíti. 3. Az építekzés befejezése határidejének megrövidítése a mező- és erdőgazdasági megbízott utasításában meghatározott határidővel szemben. (Vestník PPLH, 34. sz. rész, kelt 1957. VIII. 22.) 4. A helyi forrásokból nyert és az EFSZ gazdasági épületeinél felhasznált építő anyagok értékének legnagyobb hányadosa. 5. Az egy gazdasági számosállatra eső költségek csökkentése a meghatározott költségvetéssel szemben, melyet a mező- és erdőgazdasági : beruházási építkezéseinél megbízott utasítása jelöl meg. (Vestník PPLH, 43. sz. rész, k'elt 1957. X. 24.) 6. Az összes munkaerő számából a szövetkezet tagjainak részvétele az EFSZ önsegélyes építkezésében. 7. Az állattenyésztés új technológiája számára létesített épületek építésének terjedelme. A meghatározott mutatók értékelésének módjáról részletesebb utasításokat a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal építési osztálya ad ki. Az eredmények értékelése a) A járás keretén belül az EFSfcek versenyének eredményét negyedévenként a JNB-ok tanácsának mező- és erdőgazdasági ügyosztályai értékelik a járási építkezési albizottságban az EFSZ-ek beruházási építkezései tervének teljesítéséről szóló jelentés megtárgyalása után, esetleg a JNB tanácsának Vörös Vándorzászlájáért folyó verseny eredményeinek értékelésekor. A legjobb EFSZ-ek által elért eredményt jelentik a KNB tanácsa mező- és erdőgazdasági ügyosztályának. b) Az EFSZ-ek versenyének eredményeit a kerületen belül negyedévenként a KNB tanácsának mezö- és erdőgazdasági ügyosztlya értékeli a kerületi építkezési bizottság negyedévi jelentésének megtárgyalása után, ugyanúgy mint a JNB-ok illetékes ügyosztálya. A legjobb szövetkezetek eredményeit felterjesztik a MEMH építési osztályára. c) A kerületek versenyét a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal éltékeli ki az EFSZ-ek 1959. évi beruházási építkezései tervének teljesítéséről szóló jelentésben. A győztesek jutalma Járási méretben a legjobb EFSZ- eknek a JNB tanácsának mező- és erdőgazdasági ügyosztálya a JNB költségvetéséből jutalmat javasol az elért eredmények nagyságához mérten. Kerületi méretben a legjobb szövetkezetek jutalmát a KNB tanácsának mező- és erdőgazdasági ügyostzályaf javasolja a KNB költségvetéséből az elért eredmények nagysága szerint. A Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal legkésőbb I960, március végéig a KNB tanácsa mező- és erdőgazdasági ügyosztályainak javaslata alapján szlovákiai méretben a legjobb EFSZ-eket a következő jutalmakban részesíti: Értéke: 1. díj V3S tehergépkocsi 63 600 Kcs 2. díj S5T tehergépkocsi 63 000 Kés 3. díj Zetor-Super traktor 32 000 Kcs 4. díj 15 m transzportér 10 200 Kcs 5. díj pótkocsi 9 000 Kcs 6. díj RS Ranson 250 I-es betonkeverő 7 400 Kés 7. díj RS Ranson 250 1-es betonkeverő 7 400 Kés 8. díj RS Ranson 250 1-es betonkeverő 7 400 Kés összesen 200 000 Kés A felsorolt tárgyjutalmokon kívül a MEMH a JNB-ok és KNB-ok tanácsai mező- és erdőgazdasági ügyosztályainak három legjobb dolgozóját, akik az EFSZ-ek önsegélyes építkezését biztosították, szintén jutalomba részesíti. Ezeket a javaslatokat a KNB tanácsainak mező- és erdőgazdasági ügyosztályai legkésőbb 1960. március 31-ig nyújtják be a Mező- és Erdőgazdasági, Megbízotti Hivatalnak. A mező- és erdőgazdasági megbízott helyett Sádovsky s. k. A helyi gazdálkodási alkalmazottak Szakszervezeti Szövetsége Szlovákiai Bizottságának elnöke: Klbik s. k. Az új begyűjtési rendszer kihatása a piaci termelésre Az újbarsi EFSZ is lassan halad Hasonló a helyzet Ojbarson is. A tervezett 2 millió 126 ezer korona helyett csak egymillió 511 korona bevételt értek el. Szintén 105 ezer koro-Allamunk nagy segítséget nyújt a kezdő szövetkezetnek, hogy minél gyorsabban lábra álljanak. A közvetlen állami segítség célja azonban nem az, hogy pótolja a szövetkezetek törekvését, hanem az, hogy a törekvéssel együtt elősegítse a mezőgazdasági termelés hatékonyságának gyorsabb növekedését. Ha a szövetkezetek tovább akarnak fejlődni, ki kell használniuk a forrásokat a termelés fejlesztésére és ezzel a bővített újratermelést szolgáló nagyobb saját források megteremtésére. Természetesen a bővített újratermelést csak akkor fokozhatjuk, ha a szövetkezetek minél több terméket és terményt adnak a piacra. Hogyan jön létre a bővített újratermelés ? Ahhoz, hogy a szövetkezet gazdasága tovább fejlődjön, elsősorban is tiszta haszonra van szükség. A szövetkezet akkor folytat egyszerű újratermelést, ha az összjövedelem csak a termelési költségeket fedezi. Ha az egy hektárra eső össztermelés értékéből levonjuk a kiadásokat, a különbözet az összjövedelem. Az összjövedelem szintén két részre oszlik. A szövetkezeti tagok díjázására szánt részre, és az ezen felül felmaradó részre, a szövetkezet úgynevezett tiszta jövedelmére. Tehát amint látjuk, a munkaegységekre kifizetett összeg is beletartozik a termelési költségekbe. Ami ezután felmarad, az a tiszta jövedelem, amit a különböző alapokra, gépekre, állatállomány feltöltésére stb. használunk fel. Tehát minél nagyobb a tiszta jövedelem, annál gyorsabban fejlődik a szövetkezet, vagyis kiszélesedik a bővített újratermelés. Vizsgáljuk csak meg a felsőszecsei, garamszegi és újbarsi szövetkezeteket, hogyan alakult itt a piaci termelés. Hazárdérozás az állam pénzével Sok szövetkezet, köztük 8 — 10 évesek is, csak a sültgaíambot várják. A szó szoros értelmében az állami segítségből élnek. A termelést pedig elhanyagolják. Egyáltalán nem törődnek azzal, hogy mennyi gabonát, tejet vagy húst adnak a piacra. A garamszögi EFSZ például 1951-ben alakult. A múlt évben egymillió 75 ezer korona bevételt terveztek, de csak 743 ezret értek el. Mit mond a bevételükre mutatkozó hiány? Az EFSZ 140 000 korona állami segítséget kapott készpénzben. A 140 ezer koronával együtt a hitelek 598 ezer korona segítséget tesznek ki. Ennyi segítség ellenére mi történt a szövetkezetben? A 140 ezer koronát szétosztották a munkaegységekre. Az újratermeléshez pedig felhasználták a hiteleket. na segítséget kaptak. Az egy hektárra eső bevétel mindössze 1890 korona. Felsösz«cse az élen marad Az előző két szövetkezettől eltérően a felsőszecsei szövetkezet pénzügyi mutatói másként mutatnak. A tervezett 2 millió 137 ezer korona helyett 2 millió 302 ezer korona bevételt értek el. Meg kell jegyeznünk, hogy 44 ezer korona híján ez mind mezőgasdasági termékből származik. Az egy hektárra eső össztermelés 3921 korona, a kiadás viszont csak 989. A különbözet azt mutatja, hogy az egy hektárra eső összjövedelem 2932 korona. Ha ebből levonjuk a munkaegységre juttatott összeget, azt látjuk, hogy még sok marad a tiszta jövedelemre. Az alapokat jól feltöltötték. Az oszthatatlan alapra 344 000 koronát, a tartalékalapra 65 ezret, a kulturális, szociális alapra pedig 39 ezer koronát tették. Alig vásároltak vetőmagot, ami szintén hozzájárult az önköltség csökkentéséhez. Persze, az alapok rendszeres feltóltése azt eredményezi, hogy a munkaegység értéke már 22 koronán felül van. Hogy alakul a helyzet az új begyűjtési árak után? A garamszögi és újbarsi szövetkezetek mivel eddig kevesebbet adtak terven felül, magasabb árat kapnak terményeikért. Felsőszecsén — ahol sokkal többet termeltek terven felül — a realizációs ár valamivel alacsonyabb lesz az eddiginél. De a munkaegység értéke továbbra is magasabb lesz, mint az újbarsi és garamszögi EFSZ-ekben. Mert lényegében ha a két szövetkezet nem fokozza piaci termelését, kevesebb lesz a jövedelme, mint Felsőszecsén. Felsőszecsén pedig még újabb módszerekkel olcsóbban, többet termelnek és továbbra is az élen maradnak. A szövetkezet könyvelője, most is jövőbelátóan beszél. — Megmutatjuk, hogy továbbra is elsők leszünk — hangoztatja. Ez így helyes. Pártunk határozatában kihangsúlyozta, hogy az új begyűjtési rendszer kedvez a gyengén működő szövetkezeteknek, de egyetlen élenjáró szövetkezet sem engedheti meg, hogy a szövetkezeti tagok jövedelme kevesebb legyen mint eddig. Az elmaradt szövetkezetek az új egységes árakat kihasználhatják a szövetkezet gyorsabb megszilárdítására, viszont az élenjárók az új módszerek, a termelési költségek csökkentésével, több piaci termeléssel biztosíthatják, sőt emelhetik a szövetkezeti tagok jövedelmét. Persze a gyengén működő szövetkezeteknél ■** vigyáznunk kell, hogy az egységes árak következtében nyert jövedelmet necsak a munkaegységek értékének emelésére, hanem elsősorban is az alapok feltöltésére használják. Az új begyűjtési rendszer ejwik célja: több piaci termelés, nagyobb jövedelem. Bállá József. A csábi és a terbegecl, valamint a kovácsi, nyényei CSEMADOK szervezetek művészi együttesei sikerrel szerepeltek a kékkői járásban Dacsókeszin megtartott járási CSEMADOK napon. Mi hisszük, hogy a jövőben még sok-sok mosolyt, örömet fognak varázsolni a nézők arcára (m) A mezőgazdasági termékek egyenletes felvásárlása a piac számára elengedhetetlen követelmény. Nemzeti bizottságaink főleg az utóbbi időkben nagy gondot fordítanak a begyűjtési terv teljesítésére. A vágsellyei járás is sokat foglalkozik a mezőgazdasági termények felvásárlási problémáival. Sajnos, járásunkban még sok szövetkezetben, de főleg az egyénileg gazdálkodó parasztok nem értették meg, hogy az időbeni tervteljesítés tulajdonképpen egész társadalmunk javát szolgálja. Járásunk például a mai napig több mint 1100 mázsa sertéshússal tartozik az államnak. A szövetkezetekben nem látják egyformán, hogy a tervteljesítés pénzügyi helyzetük megjavítását is szolgálja. A sókszelőcei és a deáki szövetkezet például munkaegységekre eső előleget az állati termékek beadásából tudja fedezni. Ugyanakkor azonban a peredi, a hosszúújfalusi és a farkasdi szövetkezetek állandó pénzügyi nehézséggel küzdenek, mivel az állattenyésztés terén rendkívül felelőtlen munkát végeznek. Nem fordítanak kellő gondot az állatok helyes gon-Elérkezett az aratás ideje. Földműveseink igyekeznek, hogy az idei termés betakarítása szemveszteség nélküli legyen. így van ez a nyitrai kerületben is. Ez a kerület a- mezőgazdasági termékek de főként a gabonafélék terén a legtermékenyebb területek közé tartozik hazánkban. Itt terem Szlovákiai gabonatermésének 32,7 százaléka. Az idei aratás legyen veszteség mentes. Ezt a jelszót tűzték ki a kerület földművesei Közepes termés mellett a kerület átlagos gabonatermése 45 552 vagon. Ha a vagonokat sorba állítanánk 455 km-es hosszú vonatot kapnánk, mely Nyitrától Prágáig érne. Egyszázalékos szemveszteség is 455 vagont tesz ki, s a tízszázalékos pedig már 4550 vagont. Ezek a nagy számok kell hogy minden egyes földművest, traktorost és kombájnost a lelkiismeretes munkára ösztönözze. A kerületben nagy gondot fordítanak a kombájnnal való aratásra, mely mellett a szemveszteség a legcsekélyebb. Az idei nagy kenyér csatában 667 kombájn vesz részt. Több mint 15 000 vagon gabonát csépelnek ki kombájnnal. Az aratás sikeres bebiztosításához tartozik a felvásárlás is. A kerület egyes járásai a begyűjtési határidő lerövidítésére tesznek felhívást. Az ógyallai, komáromi és az érsekújvári járások a kitűzött határidőt tíz nappal lerövidítik. iittdmffres goző parasztok beadási kötelezettségének biztosítását. Főleg az állatállomány hiányossága okoz legnagyobb kárókat. Zsigárdon és Farkasdon vannak például 3-5 hektáros parasztok, akiknek egy szarvasmarhája sincs. A jövőben kell, hogy felvásárlási szerveink a pontos határidő betartására serkentsék a mezőgazdasági üzemeket, hogy ezáltal biztosítsák köze* *!átásunk zavartalan ellátását. (S. M.) dozására, miáltal sok betegség üti fel a fejét az állatok között. A nemzeti bizottságok járásunkban elhanyagolják a még egyénileg dől• Harc a kenyérért...
