Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-19 / 66. szám
JzaUtrd Földműves 1999. sngmtfa* 14 Misújfalusi újítók AUGUSZTUS 10-ÉN történt az alábbi meglepő eset Előszöris az volt a meglepő, hogy értesülésem szerint Ktsújfaluban már jóval előbb befejezték az aratást, ottjártamkor pedig Cséplő Lászlónak, a szövetkezeti traktorosbrigád műhelymesterének a következő meghívását kellett elfogadnom: — Ha már itt van, jöjjön ki velünk megnézni az aratást. Meglepődésemre és kételyemre mosolyogva adja a választ: — Majd a helyszínen meglátja. / Kimentünk. A fiatal mühelymester ’ nem csapott be, egy 2M-33-as EMAG kombájn indulásra készen valóban ott állt a körülbelül egy hektáros búzaparcella végén. A gép körül legalább nyolcán foglalatoskodtak. Érkezésünk még csak fokozta az igyekezetét, no meg a fényképezőgép láttán egy kicsit az idegességet is. Az első odapillantáskor csak annyi volt a furcsaság, hogy a kombájn után nem a szalmagyűjtő kocsi, hanem valami ismeretlen szerkezet, azután közvetlenül pedig egy oldaldeszkák nélküli pótkocsi álL A kérdezősködésre nem is akadt idő, mert a kombájn utáni szerkezeten még csavargattak egyet-kettőt, aztán elindult a gép. A jelenlevők úgy állták körül, mintha égből pottyant csodát lesnének. Egy pillanatra még Cséplő Lacinak és a két 'Mészáros fiúnak is elállt a lélegzete — pedighát ők szerkesztették össze a furcsa alkotmányt. méltóságteljesen halad a kombájn a főpróbára meghagyott búzában. Gulyás Mihály úgy óvatoskodik, mintha menyasszonyt vezetne. Nagyokat harap a gép a száraz búzából, a tartályban már -ottlétét jelzi a mag, a szalma és törek is odasorakozik a szerkezet szájához. Az megöleigeti, szép szorosan összerendezi a szalmát és egy csúsztatóberendezésen szépen odatessékeli a pótkocsi orrához. Ott két ember vár a szalmára, de nem vasvillával, hanem csak úgy puszta kézzel. Szapora a szalma, gyorsan telik a csúsztató. A pótkocsin álló két ember egyszerre s egy kicsit félve nyúl a szalma után. Csak akkor* válik határozottabbá a mozdulatuk, amikor a szalmaköteget már 6 levegőben vándoroltatják a pótkocsi egyik sarkába. Igyekezniük is kell, mert már a második köteg is lekívánkozik a csúsztatóról. Még másodszor is ketten emelik el a szalmacsomót, harmadszorra azonban megnő a bátorság s a bizalom, és már csak az egyik munkás a szövetkezetnek. Mert ha az összes felszántható tarlóban nem is számítanak tarlótakarmányokat termelni, zöldtrágyázásra minden terület alkalmassá válik. — Milyen kár, hogy ezen az éven már kicsúszott kezünkből a nagy lehetőség - mondja a gép munkájára célzó elismeréssel Kétyi István, az EFSZ elnöke, aki a többiekkel együtt itt kíváncsiskodott a főpróbánál. — Majd a jövő éven kipótoljuk — bíztatja Mészáros Lajos, de nem is szorul az elnök valami nagy bíztatásra, mert gondolatai már valahol a jövő nyári több mint 150 hektár tarlőtakarmánynak és zöldtrágyának vetett növények között bolyonganak. EZ ÉV FEBRUÁRJÁBAN a kisúj falusi EFSZ is átvette a szükséges gépeket a párkányi GTA-tóL Két DT lánctalpas és nyolc gumikerekes traktor (köztük egy 35-ös Super) és a hozzájuk szükséges felszerelések a szövetkezet birtokába kerültek. Később félmillió korona értékűre bővült a géppark. A legdöntőbb persze az volt, hogy a gépekkel együtt e traktorosok is átjöttek a szövetkezethez. Cséplő László mühelymester nagyon Jól tudta, hogy helyi javítóműhely nélkül a gépek átvétele még nem nyújthat teljes előnyt, mert ha a gép dolgozik, akkor romlik is. Műhely és felszerelés kellett. S mert a traktorosok nagyon akarták, hát lett. Szedettvedett anyagból, féltéglákból, hulladékfából, társadalmi munkával csakhamar felépült az öt helyiséget maújítás, melynek alapanyagát Csépli Laci 300 koronáért az ócskavasból vásárolta. Az elkészítés pedig csak azér maradt mostanáig, mert azt is normái kívül, csak egyéni szorgalomból ko vácsolgatták össze a fiúk, amikor fu tóttá az idejükből. Még két hasonli szalmaprést akarnak összeállítani, mert egy kombájnt még vesznek (hl szén 30 százalékkal olcsóbb lett) éi hadd legyen mindegyikhez sajátkészítményü szalmaprés. Hogy mitől a nagy aktivitás, a so! kezdeményezés? Cséplő Laci szerint — Itt az embert már az is jobl munkára serkenti, hogy közvetlenül ; munkában látja a gépeket. — A gépállomáson részünkről a javítás inkább csak holt munka volt, it élővé teszi az, hogy magunk előtt látjuk, mi minden vár arra a gépre - fűzi hozzá Mészáros Lajos. — Bizony itt a lelkiismeret addij nemigen hagy nyugtot, amíg újrí munkába nem áll az elromlott gép És az a szerencsénk, hogy ha kell éjjel is végezhetjük a javítást — egészíti ki a véleményeket a másik Mészáros. És végül még egy számot. — Ha már ceruzí van a kezében, azt is jegyezze le, hogyan állunk az önköltségekkel — javasolják. Már futnak is i brigád gazdaság vezetőjéért s mind járt ott a kimutatás. Gazdasági vezetőjük úgy készíti aa elszámolást, hogj kiderüljön belőlf mennyibe került így a munka, és mennyibe került volna a gépállomás keretében. Még csak három hónapra volt meg a teljes elszámolás. Akik félnek a gépek átvételétől, fogódzanak -meg. A különbség 43 000 korona a mostani forma javára és ezt még 10 488 koronával megtoldja az a bevétel, amihez a brigád a különböző pénzért végzett munkákból és javításokból juttatta a szövetkezetét. Mondhatom, a jól végzett munka érzésével intettem búcsút Kisújfalunak. Haraszti Gyula * ¥ * Ipolynagyfalusi hír Az lpolynagyfalusi szövetkezetben már befejezték az aratást. A szövetkezet 103 hektár gabonáját Zboncsák József, Mráz János traktorosok és Szögei János, valamint Bodonyi János gépkezelők aratták le. Az említett szövetkezet az állam iránti beadási kötelezettségét száz százalékra teljesítette. A cséplés Is már a végéhez közeleg ... Lukács József, Ipolynyék Avasutasok ünnepéről Verőfényes szombati nap után esős, szeles vasárnapra ébredtünk, hogy megünnepeljük a vasutasok napját. BRATISLAVA utcáin már kora reggel kékruhás katonák csoportjaival találkoztunk, akik a Slavinról a Gottwaíd- és Sztálin téren át a Kultúra és Pihenés Parkjába vonultak, ahol mint egy nagy család tagjai beszélgettek, szórakoztak, táncoltak. KASSÁN közel 4000 kékruhás jött össze a vasútasnap megünneplésére. A manifesztáció után a Lokomotíva pályán Pavol Fabo a kassai államvasút igazgatója és Emil Chlebec, a kerületi pártbizottság titkára mondott beszédet. 2ILINÄN a kassai vasutak technikai főnökhelyettese beszédében hangsúlyozta, hogy a vasút dolgozói 105 491 szocialista munkavállalást tettek a vasútasnap tiszteletére. Elmondotta még azt is, hogy a zilinai és a csernői állomáson érnek el legszebb eredményeket a szocialista munkaversenyben, mely cím elnyeréséért 51 brigád versenyez. NYITRÄN fél kilenckor több mint ezer kékruhába öltözött vasutas indult el a vasútállomásról a Lenintérre, ahol Urbán Sándor, a kerületi pártbizottság elnöke szóit a jelenlevőkhöz, majd a helyi Kultúra és Pihenés Parkjában nézték végig a színes kultúrműsort. Az említett helyeken kívül még számos vasúti gócpontban is vidáman ünnepelték meg a vasutasok napját.-d-Elsők a mohiak Az aratás kezdetén „Ifjúság a holnapért“ jelszó alatt a mohi CSISZ szervezet versenyre hívta ki a nyltrai kerület összes ifjúsági szervezeteit. Több szervezet válaszolt felhívásukra. Ezek között vannak a mányi fiatalok is. Kik járnak az élen? Természetesen a mohiak, akik odaadásuk árán elnyerték a CSISZ Kerületi Bizottságának vándorzászlaját. A jó eredmények elérésében nagy része van Czúdor Árpádnak, a csoport vezetőjének, akinek jő szervezőmunkája eredményesnek bizonyul. , A jó munkájukért verőfényes vasárnapokon kirándulások keretében tekintik meg hazánk nevezetes helyeit. Reméljük, hogy Czúdor és Baráth elvtársak, a helyi iskola tanítói az eddiginél még nagyobb szorgalommal fognak dolgozni a CSISZ szervezet élén. FÜLEI LAJOS, Losonc- Vajon sikerül-e? — Mészáros Karcsi izgatottan lesi az eredményt. nyúl a szalmakötegért. Ugyanis, a qsúsztatóval és pótkocsival összekombinált szalmaprés formás bálokba köti a szalmát. MÉSZÁROS KARCSI, az egyik szerelő is ott áll a prés szélén és vizsla szemmel figyeli a gép munkáját. Amikor már néhány köteg szalma a helyére kerül, és szakértő szeme meggyőződik az újítás megbízhatóságáról, nagyot kurjantva ugrik földre: — Győztünk! Fellélegzik a társaság. Az előbbi aggódva figyelő, megnyúlt vonások mosollyá szélesednek. Már senki el nem vitathatja — valóban győztek. Nem azzal, mintha a világon ők találták volna fel az első szalmaprést, hiszen volt az már régen. Itt más a lényeg. Az, hogy egy ócskavasba dobott rendfelszedő szalmaprést sikerült olyanná módosítani, hogy a rendfelszedő rész elhagyásával a prést egyenesen a kombájnra szerelték, és a bálokba-kötött szalmát az ő présük már nem hagyja a földön, hanem a csúsztatószerkezet a könnyen lekapcsolható pótkocsira szállítja. így tehát az aratással egyidőben teljesen üres marad a föld, s mielőtt a talaj kiszáradhatna, jöhet az eke s a másodvetés. Nem nehéz kiszámítani, hogy a takarmányalap bővítése és a talajjavítás szempontjából ez milyen előnyt jelent majd gába foglaló műhely. Dolgoztak is mellette a traktorosok szakadásig, — pedighát arra a munkára nem volt norma, nem volt fizetés, — de volt bennük nagy akarat, hogy tavasszal hibátlanul indulhassanak a gépek. — A műhelyfelszerelés? A kérdésre az elnök, a szerelők és traktorosok összemosolyognak. Egymástól várják a bíztatást. Végre az elnök szól: — Hát, csak úgy lett. Szereztük, ahogy tudtuk. A többiek is nekíbátorodnak és lassan kiderül, hogy eladták a réten az öreg fűzfákat, meg egy és más felesleges dolgot és azok árából került a vasgyalulógép, az esztergapad, fúrógép, villanyköszörű stb. a szerelőműhelybe. Maguk eszkábálták a szalagfűrészt a kerékgyártó műhely számára és ők szerelték a vasfürészt a gyalugépre. Hát így jutottak a felszereléshez meg a sok pótalkatrészhez. Ment is azután a munka, egész aratáson át nem volt egyetlen nagyobb gépkiesés sem. Már néhány főjavítást is végeztek, még a tengelyeket is elkészítik, és ha futja az időből, más brigádnak is javítanak. Ezzel még hoznak is valamit a szövetkezet „konyhájára". — ÉLELMESEK A MI FIAINK - így vélekedik az elnök. Szaval igazát magunk előtt látjuk. Ott van például az Készül a beszélő újság Képzeljék el, hogy nemsokára egy olyan könyvből tanulhatnak meg valamilyen idegen nyelvet, amely nemcsak írásban magyarázza a tananyagot, hanem egyúttal hangosan is kiejti a szavakat és szöveget olvas fel. Hogy a reggeli lapokban a tegnap este elhangzott hangverseny kritikáját olvassák és egyidőben hallgatják is az egész zenei előadást vagy annak egyes részleteit. Vagy levelet kapnak ismerősüktől és olvasása közben szóbeli üzenetek is megszólalnak. Japán tudósok szerkesztettek nemrégen egy olyan elektronikus berendezést, amellyel mindezt meg lehet valósítani. A gépet szinkronolvasónak nevezték el, amely a sajtó és az elektromos gramafon, azaz magnetofon szerencsés kereszteződése. A berendezés lehetővé teszi, hogy a hangot az újságpapírra rögzítsék és arról visszaadják. Lényegében véve tehát két találmányról van szó: egy felvevő és egy leadó berendezésről. Az elsőt, a szinkronolvasót a gramafonnal hasonlíthatjuk össze, a második, vagyis a szinkronpapír viszont a gramafonlemez vagy magnetofonszalaghoz ha sonlít. Az eljárás a következő: közönséges újságpapír egyik oldalát különleges mágneses anyaggal vonják be, mint a magnetofon-szalagot, míg a papír másik, úgynevezett tiszta oldalára a szöveget nyomják. A szinkronpapír újságalakú, működése a magnetofonéhoz hasonló, de amíg a magnetofonnál a szalag mozog, addig a szinkronolvasónál a gép feje halad és a szinkronpapír mozdulatlan. A gép feje sorról sorra követi a szinkronpapírra vetett felvételt s ezt hanggá alakítja vissza. A találmány előnye abban rejlik, hogy az eddigi műanyagból készült szalag helyett közönséges, olcsó és összehajtható papír kell csak hozzá. Ha tehát forgalomba hozzák az ördöngős gépet, előveszem zsebemből a szinkronújságot és megszólal. K. E. Sgüíyeí-e Vaüettca? Velence lassan, de biztosan belesüllyed a tengerbe — állapították meg szomorú szívvel a szakértők. Egy-két nemzedéknyl időre talán még elodázható a pusztulása, de néhány száz év múlva a csodálatos város a hullámsírba süpped. Műemlékei java részét bizonyárr sikerül megmenteni az utókor számára, 'egyébként Velence halálra van ítélve. A város vezetősége 50 éves tervet készített a mentési munkálatokra, miután megállapították, hogy a sülylyedés körülbelül 30 cm száz évenként. A tengervíz már most is évről évre többször behatol a világhírű Szent Márk térre. Számos régi épület falán vonás jelzi a régebbi átlagos vízállást. Egyre több és több vonás látható ma már a vízszint alatt. A városi közművek Igazgatója szerint a világ semmi pénze sem mentheti meg Velencét a megsemmisüléstől, mivel a közművek, a csatornák egyre használhatatlanabbak lesznek, a süllyedés következtében. A műemlékek „megerősítésére" már most is évente félmillió dollárt költenek - ez egyenlőre megtérül az idegenforgalommal. Velence 15 évszázados múltja alatt másfél-két métert süllyedt. Ennek oka a sarkvidéki jég és gleccserolvadás következtében megemelkedett tengerszint. A régi velencei házak alapját többször kellett emelni az elmúlt évszázadok során, úgyhogy egyes földszinti termek, amelyek valaha 3,5 méter magasak voltak, ma már csak kétméteresek. A Canale Grandén a gondolákhoz vezető oaloták lépcsői víz alatt vannak és a nagy fafaragású kapukat helyenként 50-60 centiméter magasságban lepi el a tenger, a hullámok pedig beömlenek az előcsarnokokba. a 2 Első aratási ünnepély a nyitrai kerületben- Bacílek elvtárs az iflűséofalvi szövetkezetésele kBzötE -«• Szombaton a délutáni órákban örömteljes ünnepélyt tartottak az Ifjűságfalvt szövetkezetesek. Ünnepelték a sikeres aratást és a körükben megjelent kedves vendéget, az SZLKP Központi Bizottságának első titkárát, Bacílek elvtársat. Az aratási mérleg nagyon szép eredményeket mutatott. Például búzából 30, őszi árpából 32,65, tavaszi árpából 29,75 és őszi repcéből 21,20 mázsás hektárhozamot értek el. Az aratási ünnepélyen Bacílek elvtárs Is beszédet mondott. Különösen hangsúlyozta a prerovi kezdeménye-A képen: Bacílek elvtárs beszédét figyelmesen hallgatják a szövetkezet tagjai. sre indult versenymozgalom Jelenségét, valamint a munkások és pa .sztok szövetsége további megszi rdításának fontosságát. A jelenlevők a győzelem boldog érzésével sorakoztak a lencse elé. Középen Mészáros Lajos, balra tőle Cséplő László, jobbra Mészáros Karcsi.
