Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-08-16 / 65. szám

Jzalml Földműves 1959. augusztus 18. A faluszépítési bizottságok az új emberért Falvainkon megalakítottuk a szö­vetkezeteket, módosabbak az embe­rek. De az anyagi jólét még nem min­den. A HNB-nak gondoskodni kell a községek rendezéséről, a falu szépí­téséről és a szocialista nevelésről. Járásunkban sok faluszépítési bi­zottság dolgozik aktívan. Részt vesz­nek a községek építkezési tervének kidolgozásában, jóváhagyják a közsé­gek fejlődésének irányát, főleg azt, hogyan kell a legcélszerűbben kihasz­nálni a belterületet a lakásépítés cél­jára. A tervek előre megállapítják, hol építik majd a különleges szociális és kulturális épületeket, napközi ottho­nokat, utakat, járdákat, parkokat, ját­szótereket — ami szükséges és nél­külözhetetlen a jövőben. Nem kisebb munka a tervek meg­valósítása sem. Az Sddigi tapasztala­tok azt mutatják, hogy a faluszépítési bizottságok jó munkát végeztek. Jó­kén a lakosságot bevonják a kultúr­­ház építésére és felhasználják a helyi forrásokat. Nagyfödémesen kultúrhá­­zat, utakat és járdákat építenek. Szencen a Báger-fürdö és üdülő te­lep, utcák, utak és középületek épí­tésénél és karbantartásánál tevéke­nyen kiveszi részét a faluszépítési bi­zottság. A legszebb példa talán Matka Bozia község, ahol valósággal téglán-Galántéról Szabó Istvántól kaptunk levelet. Arról tudósít, hogy a kajali és a nagymácsédi szövetkezetben már a tarlóhántást és a másodter­mények vetését végzik. A kajali EFSZ a tervezett 40 hektár helyett 5Ö-et vetett be, míg a nagymácsédi EFSZ 60 helyett 92 hektárnyit. Molnár Sándor Kosútról írja. — Bár az időjárás és a szövetkezet gépei, amelyek nem voltak kellően kijavítva, hátráltatták 8z aratási munkákat, mégis sikerült megmen­teni minden szem gabonát. Ebbe nagy érdemük van a falu asszonyainak is, akik nagy igyekezettel dolgoztak a szövetkezet földjein. Külön megemlíti még a szünidőben otthon levő diák­lányokat, akik 8 hektár lucernát gyűjtöttek össze, s ezzel bebizonyí­tották, hogy nemcsak a könyvekhez értenek, hanem megállják helyüket a mezőgazdasági munkában is. Stiglinc Lajos arról ír, hogy az alsószőlősl EFSZ-ben már a cséplés a végéhez közeleg. Az aratásból de­rekasan kivették a részüket Skodra és Kmetyó csoportvezetők, valamint Krajmer Pál, Uher Gyula és Spányik Pál szövetkezeti tagok. Megemlíti fnég Kozár Erzsébetet, aki 69 évével megmutatta az egész szövetkezetnek, hogy hogyan kell dolgozni, ha a nép kenyere forog veszélyben. Korbell Tibor, lévai levelezőnk két eseményről is tudósít. Az elsőben beszámol arról, hogy a lévai fiatalok milyen nagy segítséget nyújtottak az aratásban. Az öregek is nagy oda­adással dolgoznak. A 78 éves Gál Sándor bácsi, Lehocki János, Nagy Gyula, Nagy Gizella és a többiek is mind nagyon szép és dicséretes mun­kát végeznek. Levelének második felében arról tájékoztat, hogy a lévai járásban Tolmács után másodiknak az óvári EFSZ teljesítette a gabona­beadását. Hangsúlyozza, hogy a fenti eredmények elérésében a lévai JED­­NOTA dolgozói is hathatós segítséget nyújtottak. A zsemléri EFSZ-ben is nemsokára végeznek a csépléssel — írja Kotrusz Lajos. A beadás is jól halad. Ezidáig 1254,07 mázsa árpát és 606 mázsa búzát adtak az államnak. Tóth Elemér Hanváról írja: Vasár­nap meglátogattam a királyi szövet­kezetét. Gazsó elnöktől érdeklődtem az aratási és cséplési munkákról. — Az aratási munkákban nagy segítsé­get nyújtottak a tornaijai posta al­kalmazottai, akik nagy igyekezettel hordták keresztbe a gabonát. Külön dicséretet érdemel Takács elvtárs, a posta igazgatója, aki kéthetes sza­badságát a gabonaföldeken töltötte. Levelezőnk még megemlíti, hogy az aratásban Erdélyi Edit és Kudlák Erzsébet dolgozott példaadóan. Kecskés János, a csicseri szövet­kezet jövő évi terveiről ír. Leveléből kitűnik, hogy a szövetkezet az 1960. évben minden termelési ágban túl­haladja az elmúlt évek eredményeit. — A termelés ilyen irányú általános növelése — írja levelében — az egész szövetkezet gazdasági fellendülését eredményezi. ként gyűjtik a kultúrházhoz szükséges anyagot. A Dunaújfalusi faluszépítési bizottság megnyerte a község embe­reit a község rendezési tervének ki­dolgozására. A jövőben még nagyobb munka vár a faluszépítési bizottságokra. Hisz a kapitalizmus sok rossz örökséget ha­gyott ránk. Olyan falukat akarunk, amelyek megfelelnek a szocialista em­ber számára kielégítik szociális és kulturális igényeit. Még jobban fel kell használni a helyi anyagforráso­kat, főleg a középületek és családi házak építésénél. A lakosság bevonása a társadalmi munkába nemcsak anya­gi kérdés. Jobban tudják becsülni azt a művet, amit maguk alkottak. Közös munkával a cél érdekében nevelik az embert. Szeretnénk, ha az élenjáró faluszépítési bizottságok példája nyomán járásunk minden köz­ségében megélénkülne ezen albizott­ságok munkája. Vadkerti Lajos, a szenei JNB titkára. HÍREK □ • A Demokratikus Ifjúsági Világ­­szövetség V. közgyűlése Prágában ülésezett. • A brnój kiállításon a külföldi ál­lamok közül a szovjet pavilon lesz a legnagyobb. Az NDK 400 fajta ter­méket állít ki. • A Dobrostav nemzeti vállalat egy hatalmas víztároló medencét épít a zvolení járás Hrlftová községe mel­lett. • A mezőgazdaságban 130 kollektí­va versenyez a Szocialista Brigád cí­mért. — ói—III • A kassai kerületben az üzemek dolgozói a Szlovák Nemzeti Felkelés tiszteletére 13 millió koronával csök­kentik az önköltséget. • Keletszlovákiában 55 községben gyűlt ki a villany. Még 179 községbe kell bevezetnünk rövidesen a világí­tást. • A Vrútky-i vasutasok a Vasutas­nap tiszteletére 700 tonna tüzelő­anyagot takarítanak meg. A füleki kőbánya a város szépítéséért Bizony mostanában a füleki HNB titkárát alig lehet megtalálni, mert állandóan segítenek a szövetkezet­nek a cséplésben. A jó szervező mun­kának is megvan az eredménye, mert 11-én befejzték a cséplést. Egy reggel mégis csak „elkaptam" a titkárt. A pótköltségvetéssel kap­csolatban a következő kérdést tettem fel: — A füleki HNB milyen módon egé­szíti ki költségvetését? — A HNB kőbányát nyitott és a tiszta hasznot az utcák rendezésére fordítjuk. A járdákat kockakővel rak­juk ki, a posta előtt rövidesen be is fejezzük a munkát. Ezért bizony dicséretet érdemel a füleki HNB és a kőbánya dolgozói. Cibula Árpád, Fülek Van elég behoznivaló a nyitrai kerületben Örömmel vettük, hogy az ústí-i kerület Után a bratislavai kerület is teljesítette beadási kötelezettségét. Előreláthatólag a nyitrai kerület is rövidesen célba ér. Persze, az ered­ménnyel nem lehetünk megelégedve. Tudnunk kell, hogy a beadást az idén könnyebb teljesíteni, mint a múlt évben, mert például a búzabeadás tervét sok ezer vagonnal csökken­tettük. Nagyobb hiba az, hogy a nyit­rai kerületben még sok gabona van a határban. A legutolsó jelentések szerint még mintegy 30 000 hektáron van kint a gabona keresztekben. Na­ponta 170 — 200 cséplőgép áll. Lassan megy a cséplés az egyéni gazdálko­dóknál is. Ennek következménye, hogy a 38 900 egyéni gazdából csak 4163 kezdte meg a beadás teljesíté­sét. A lévai kerületben 30 cséplőgép nincs kihasználva. Üjabb járások a célban Szlovákiai méretben a beadás tel­jesítésében közeledünk a 80 százalék felé. A napokban célba ért az ipoly­­sági, kassai, piesfanyi járás, összesen közel 30 járás teljesítette már a be­adási kötelezettségét. A beadás tel­jesítését lehetővé teszi a gazdag ter­més is. A.bratislavai kerületben pél­dául a gabonafélék átlagos hektárho­zama 26 mázsa, a galántai járásban pedig 29. Szeptemberben nyitja meg kapuit a brnói I. nemzetközi mintavásár A jövő hónap 6-án megnyíló brnói I. nemzetközi mintavásér előkészítő munkálatai lázas ütemben folynak. Az egyes országokból kiállításra ke­rülő tárgyak, valamint a hazai kül­demények nagyrésze már a helyszínen vannak. A szocialista tábor országain kívül 7 kapitalista állam is részt vesz a vásáron. Többek között a francia, nyugat-német, svájc és belga cégek küldik el áruikat hazánkba. A mintavásáron a legnagyobb terü­lettel természetes a hazai ipar ren­földön, hanem egy külön tartályba helyezi, mint ahogy az a gabonakom­bájnoknál van. Azonkívül egy gabona­­osztályzó-gép'et is bemutatnak, amely az eddiginél pontosabban választja szét a gabonát egyes részekre. A Kínai Népköztársaság küldemé­nyei is már megérkezett. Az előre megpillantott tárgyak közül főleg a TDF-54, TDG-28 mintájú traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek keltik fel a figyelmet. Persze meglepetést ők is tartogatnak. A buldozőr a kiállítási pavilon mellett az utolsó simításokat végzi. delkezik, ahol bemutatják a legújabb mezőgazdasági gépeket, ilyenek pél­dául az istátlótrágyaszétszóró-gép, magtisztító-gépek, új típusú trakto­rok stb. Nagy érdeklődés előzi meg az önkiszolgálásra berendezett mosó­konyha öt automatikus mosógéppel, három csavaróval, három forgó szá­rítóval és pihenőhellyel berendezett készüléket, valamint a nehéz- és könnyűipar több más újdonságát. A Szovjetunió is szintén nagy kül­deménnyel érkezik a vásárra, mely­ben főleg új típusú mezőgazdasági gépek lesznek. A látogatók egy új burgonyaszedő-gépet látnak majd, amely nem szórja el a burgonyát á Az NDK többek között új répaegye­­lő-gépet, valamint ismert fínomme* chanikai berendezéseket mutat be. A megnyitó napján a „Hazánk tűk-: ré“ c. rövid csehszlovák filmet mu­tatják be, amely összefoglaló képet nyújt a hazai ipar és technika leg­újabb fejlődéséről. A rendező bizottság egyik legna­gyobb feladata az előre jelzett nagy­számú külföldi látogatók elhelyezése. Körülbelül 30 — 40 ezer látogatót vár­nak az ország határain kívül, nem beszélve a hazai érdeklődők hatal­mas táboráról. -t­(Befejezés az 1. oldalról.) ges építeni, mert az egyes termelési szakaszon dolgozók maguk látják legjobban, hogy a helyi lehetőségek­hez mérten mennyire tudják a ter­melést növelni. Ha már a helyi lehetőségeknél tar­tunk, beszélni kell arról is, hogy a helyi lehetőségek emlegetése nem lehet a különböző (körzetesítésre, szakosításra hivatkozó) spekulációs gazdálkodás megteremtője. Senki nem kívánja ugyan a szövetkezetektől, hogy mindegyikük valamennyi ter­ményfajta termelését egyformán szorgalmazza. De az szöges ellentéte lenne mezőgazdasági termelésünkben a döntő fordulat elérésének, ha va­lamelyik járás vagy szövetkezet a népgazdaság szükségleteit szem elől tévesztve csak bizonyos, olyan növé­nyek termelésére helyezné a fősúlyt, melyekből pillanatnyilag a legnagyobb haszna származik. A tervkészítésnél a fő figyelmet a gazdaság tartós megszilárdítására, a termelés növelésére, az önköltségek csökkentésére és nem utolsósorban a társadalom szükségleteinek kielé­gítésére kell fordítani. Csakis így juthatunk közelebb a nagy célhoz, a mezőgazdasági termelés lényeges növelésén keresztül népünk életszín­vonalának további emeléséhez. A földjáradék jelentősége A XI. kongresszus kitűzte felada­tok új, s egyben felelősségteljes munkát rónak parasztságunkra. Ha tudatosítjuk, hogy hazánkban mind­össze 0,38 ha föld jut egy lakosra, így egy villanásra világossá válik, hogy alapvető változást kell elérnünk a mezőgazdasági nagyüzemi termelés terén, így nem maradhat kihasznál­­hatatlanul egyetlen talpalattnyi föld sem. Ez a tény természetszerűleg veti fel a munka feltételeinek különböző­ségeit. S ezt mi sem bizonyítja job­ban, mint az egyes körzetenként a termelésre fordított beruházás kü­lönbözősége. Első pillanatra nyilvánvalóvá válik, a földművesek kitermelt javainak különbözősége a hegyvidéken és az alacsonyabban fekvő területeken, sík­ságokon. Ez a tény ugyanakkor arról is számot ad, hogy a magasabb bevé­tel nem kizárólag az előző termelési feltételek eredménye, de a hatékony gazdálkodási mód következménye is. Aszerint, hogy milyen körülmé­nyek játszanak közre a magasabb be­vétel biztosításában, beszélünk a földjáradék-különbözet két fajtájáról. a) A föld termőképességét elősegítő nagymérvű befektetés, az összetet­tebb munkavégzés, a munkafolyama­tok jobb szervezése, s a nagyobb arányú szakképzettség, valamint a hasonló talajösszetétel adja a föld­járadék-különbözet második fajtáját. b) A jobb természeti feltételek egyébként hasonló ökonómiai sajá­tosságok mellett emelik a társadalmi munka hasznosságát, és a földjára­dék-különbözet I. forrásául szolgál­nak. Ez egyben azt is mutatja, hogy a földjáradék-különbözet előnyösebb természeti adottságok révén nem csupán a talajviszonyok tükrözője. A természeti feltételek elősegítik a befejezett emberi munka gyümöl­csöző sikerét, illetve korlátozzák azt. De nem kizárólagos feltétele. A vég­zett munka mennyisége és milyen­sége csatázik a jobb eredményekért, ugyanakkor, még ha némely esetben körülhatárolnák is kétféle járadék­­különbözetet csak nehezen és meg­közelítőleg tudnák meghatározni a földjáradék-különbözet első kategó­riáját, mivel elválaszthatatlanul ösz­­szefügg a második kategóriával. Ezt a tényt állandóan szem előtt kell tartanunk, ha a földművesek bevételének különbség-kiegyenlítésé­­ről, a földjáradék-különbözet kiegyen­súlyozásáról beszélünk. Ugyanakkor azonban az a „kiegyenlítés" sem vonhatja maga után a termékenyebb vidékek földművesei bevételének, apadását, illetve az életszínvonal csökkentését, hanem olyan irányban kell hatnia, hogy növelje a gazdálko­dásból eredő bevételt' — s így az életszínvonal növekedését is — a kevésbé termékeny területeken. A földjáradék-különbözet elosztá­sának legfőbb elvét az ár-rendszer jelenti. A begyűjtés eddigi rendsze­rében a legnagyobb szerepe a be­adásnak volt. Bár kisebb mértékben hatást gyakorolt a földadó-rendszer, illetve a GTÄ-oknak kifizetett mun­kadíj. Az új begyűjtési- és árrendszer az átlagos termelési feltételek elvéből indult ki. (Tehát nem az élenjáró vagy átlagon aluli szövetkezeteket vette szemügyre). Ezzel egyben biz­tosított a szövetkezetek fejlődésének kedvező feltétele is, persze abban az esetben, ha az oszthatatlan alap fel­töltéséről az alapszabály szellemében gondoskodnak. Bár a földjáradék kü­lönbözet' elosztását további tervezett intézkedések szabályozzák. Ezt a célt szolgálja a természeti sajátságok szerint juttatott állami segélyezés a több lépcsős mezőgazdasági adó. Az adóalap az egész pénzbevétel (ide értsd a természetbeni juttatásokat is) 1 — 7 százalékát teszi ki, az oszt­hatatlan alapba juttatottak beszámí­tásával. A földadó jelentősége annál is inkább kihat a gazdaságosság nö­velésére, mivel a nemzeti bizottságok gazdálkodásának részévé válik, s a faluszépítés, kulturális fejlődés, s egyéb követelmények biztosítását szolgálja. És ott van a homlokegye­nest ellentétes különbség a kapita­lizmus földadója között, mely a föld­művesek kizsákmányolásával bizto­sítja a saját önző érdekeit, a dolgo­zók érdekeivel ellentétes kiadások fedezését. Nem utolsósorban a földjáradék­­különbség kiegyenlítését szolgálja a termelés szakosítása, illetve a rajo­­nizáció is. A nagyüzemi gazdálko­dásra háruló legfontosabb feladat, hogy a természeti és ökonómiai adott­ságok kihasználásával biztosítsák a termelés további kibontakozását, s így a saját források kedvező kialakí­tását is. Mindezekből látható, hogy a föld­­járulék-különbözet kiegyenlítésének nagyon is hatékony intézkedéséről van szó. Ugyanakkor azonban nem célozza a bevétel-kiegyenlítést a kü­lönböző feltételekkel gazdálkodó táj­egységek között. Ellenkezőleg. Fi­gyelembe veszi a földművesek anyagi érdekeltségének fontosságát olyan termények esetében, amelyeket az állami alap csakis a termékenyebb területekről kaphat. Ezért az állami jövedelem a földjáradék-különbözet első kategóriájának csak kisebb há­nyadával számít, amennyiben ez a különbözet a természeti feltételek által adott s melyet befolyásolni — a gazdálkodást illetően — csak bizo­nyos mértékig lehet. A földjáradék­­különbözet II. kategóriájából beszá­mított részesedés csupán „enyhén“ viszonozza a munkásosztály és az ál­lam hozzájárulását (gépek, berende­zések, építőanyag stb.) a jobb terme­lési feltételek biztosítását illetően. Tény, hogy a nagyobb bevétel túl­nyomó része — mely a hatékonyabb munka eredménye —, a nagyüzem tulajdonában m»rad, s a mezőgazda­­sági termelés fejlesztésének kedvező feltételeit biztosítja. Nyilvánvaló, hogy a területek kü­lönbözősége szerint a földművelésből eredő járadék teljes kiegyenlítése helytelen volna. S végeredményben ez ellent is mondana a politikai gaz­daságtan törvényszerűségének, mely a részesedést a végzett munka alap­ján méri. A szocialista állam a legmesszebb menő támogatással siet a mezőgazda­­sági termelés fellendítésére. A támo­gatáson túl azonban a társadalmi munkából vállalt cselekvő részese­déssel járulhat hozzá parasztságunk az egyre szebb eredmények biztosí­tásához. A munka minősége és a be­fektetett költségek csökkentése a siker legfőbb forrása. A gépesítés, a korszerűsítés magában nem oldja meg a feladatokat. Arra van szükség, hogy a szakértelemmel párosult igye­kezet siessen a kitűzött tervek meg­valósítására. Nemcsak paraszt-érdek, de általá­nos nemzeti, állami érdek, hogy a tervek holnap valósak legyenek, hogy nagyobb legyen a bőség és gazdagság, mely mindannyiunk jólétének alapja.-Vt-2___ Levelekből röviden

Next

/
Thumbnails
Contents