Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-16 / 65. szám
1959. augusztus 16. y/xaUaei Földműves 3 Több kezdeményezést a tervkészítéshez Augusztus 8, szombat délelőtt, tíz őrá. Nagy csönd és tárt ajtők fogadnak a párkányi JNE mezőgazdasági osztályának előszobájában. Nézegetek jobbra-balra, mert kérdezősködni nincs kitől — üresek a szobák. — No itt is korábban kezdik az ünnepeket, mint a cséplők mellett — gondolom bosszankodva, hogy emiatt eredménytelen lesz az utam. Fordulok kifelé, de az egyik oldalszobában életjelt ad egy írógép. Beljebb térülök. Egy elvtársnő valami jelentést ír. Az ügyosztály vezetője hollétéről érdeklődöm. — Már nincs bent, korábban kellett volna jönnie - tájékoztat. — Jancsa és Pathó elvtárs? — Ők is elmentek. A lakásán kit találhatnék meg a legkönnyebben? — Most egyiküket sem. Hét csoportban kint dolgoznak a falvakon. A jövő évi termelési tervet készítik. — Ott érhetném őket? — Biztosan. Este 10 előtt nem igen kerülnek haza. A választól és a belépéskor született gondolatoktól (úgy érzem) elpirulok. Szerencsére az elvtársnő már újra a megkezdett írással foglalatoskodik. így könnyebben lenyelem zavaromat és megkockáztatok még egy kérdést. — Melyik csoportot találhatnám meg leghamarabb? Készségesen nyúl a fiókba, ahonnan előkerül a csoportok munkaterve. Végigjáratja tekintetét a papíron, aztán a menetrend után nyúl. — Pathó elvtársékat Szögyénben. Egy órára már ott is lesz, - mondja és mindjárt is magyarázza az odajutás lehetőségeit. * * * Muzsla határában porfelhőt kavar az út közelében dolgozó két kombájn. Köbölkút mellett hasonló kép fogad, az utolsó tábla gabonában dübörögnek a gépek. A szőgyéní határban csökkentett létszámú a cséplők és aratógépek körül szorgoskodók száma — lakodalomra készülődik a falu. Az EFSZ egyik irodahelyiségében Pathó Imre elvtárs, a JNB-ről a tervkészítéshez ide küldött csoport vezetője, és Part Béla, helybeli főkönyvelő hajol a papírok fölé. Az 1959-es évben már eddig elért és a még későbbi betakarításra kprülő termények elérhető hektárhozamait számítgatják. Fent az emeleten az egyik asztalnál Krabác Ferenc, a GTÁ mérnöke a jövő évi növénytermesztés vetésterület-elosztásán dolgozik, egy másik asztalnál néhányan az állattenyésztési tervét készítik nagy buzga-Aratási koszorúk Az elmúlt napokban szokatlanul mozgalmas volt a kassai kerületi pártbizottság és a KNB épülete körüli forgalom. Feldíszített traktorokon, pótkocsikon a szövetkezetesek százai érkeztek az említett helyekre, hogy a kerület vezetőinek átadják az idei gazdag aratás befejezését jelképező araátsi koszorúkat. Augusztus 11-én a vajkóci és budméri szövetkezetesek nyújtották át ünnepélyes keretek között a koszorúkat kerületi pártbizottság titkárának és a KNB elnökének, s egyúttal jelentették, hogy bár a cséplés még tart, a tervezett gabonabeadást azonban már túlteljesítették. A koszorú átadásánál jelenlevők szép, megható jelenetnek lehettek atnúi. Láthatták, hogy földműveseink a nagyüzemi mezőgazdasági termelés keretében megtalálták az aratási köszönik átadásának új, szocialista tartalommal megtöltött formáját. -k lommal. De hiába a jelenlevők szorgalma, a munka mégis gyakran el-elakad, mert több fej, több ember tapasztalata, javaslata, főképp a vezetők hozzászólása kellene a tervjavaslatok rögzítéséhez... Egy másik helyiségben a szokottnál is hangosabban beszélnek a munkaelosztásra összegyűlt csoportvezetők. A lakodalmas tömegtől idekerült egykét üveg feloldotta a nyelveket. A vasárnapi munkát illetően hosszasabb is a megegyezés, mert nagyobbrészt az egyéni érdekeket is belekombinálják a csoportvezetők. De azért komolyabb nézeteltérésekre nem kerül sor, abban (ha hosszú idő alatt is) elég símán megegyeznek, hogy másnap azaz vasárnap nem csépelnek. Metz elvtárs, a HNB elnöke ugyan megpróbálja a szövetkezet szempontjából eredményesebbre változtatni az elhatározást, de hatan vannak a csoportvezetők ... Az egyik irodában tehát tréfával, egymást túllicitáló bemondásokkal fűszerezve folyik a ráérős „munkaelosztás“, a szövetkezet vezetőinek „munkaértekezlete", másik két helyiségben pedig ceruzavéget rágva próbálnak magukra türelmet erőszakolni a JNB-ről az 1960-as termelési terv készítéséhez segítségül érkezett elvtársak. Megtehetnék ugyan, hogy az EFSZ vezetőinek, a HNB és a helyi pártszervezet tagjainak, valamint a tömegszervezetek képviselőinek részvételével már előzetesen megtartott gyűlés javaslatainak és a JNB-on elkészített tervjavaslatok alapján belátásuk szerint elkészítenék a tervet, de ez a régebben divatos munkamódszer távol áll tőlük. Inkább várnak a szövetkezet elnökére, vezetőire, a hozzáértő, helyes javaslatokkal segíteni tudó tagok érkezésére. Mert azt szeretnék, hogy a tervben foglalt mutatók ne maradjanak papírra vetett holt adatok, hanem a helyi kezdeményezésekre építve váljanak a termelés iránytűjévé. S ha valahol, ez Szőgyénben Igazán fontos, mert a lassan egész falusivá bővülő EFSZ nem éppen dísze a járásnak, hiszen a konszolidációs szövetkezetek között kuksol, - olyan eredményekkel, hogy a félévi értékeléskor „már“ 26,4 szarvasmarha, ebből 9,3 tehén jutott 100 hektár mezőgazdasági területre ... Végre délután félnégyre a legille-Ezzel a tudattal kezdték meg az Ipolysági Mezőgazdasági Technikum hallgatói az idei termelési gyakorlatot. Már az iskolaév befejezésekor minden osztály különböző feladatot kapott. Az első- és másodéves tanulók kötelező kéthetes gyakorlaton vettek részt az ipolysági szövetkezetben. Részt vettek a burgonya betakarításában, a kukorica, s a répa kapálásában, valamint a takarmány begyűjtésében. Az utolsóéves tanulók járásunk szövetkezeteiben és ÁG-ban végezték a gyakorlatot, amely egy teljes hónapig tartott. Szövetkezeteink és áltékesebbek is megérkeznek. Gördülékenyebb mederbe terelődik tehát a munka folyása. Csak a helyi lehetőségek és a szükség egybehangolása torlaszol még néhány akadályt a teljes egyetértés elé. De Pathó, Krabáö valamint a járásról jelenlevő többi elvtárs meggyőző magyarázata lassan szétmorzsolta a csupán helyi, vagy inkább pillanatnyi érdekeket szem előtt tartó érvekből összetákolt torlaszokat. És végül, ha itt-ott kompromisszumos megoldással is, de sikerült elérni, hogy a jövő évi termelési terv mind a szövetkezet gazdasági megerősödésének, mind a népgazdasági érdekeknek megfelelő gazdasági érdekeknek megfelelő szempontok figyelembevételével szülessen. Azaz, megteremtsék a közel 4000 hektáros szőgyéni EFSZ gazdálkodásában a döntő fordulat szilárd alapját. így került sor a kenyérgabona vetésterületének csökkentésére, a sörárpa, valamint a kukorica és a többéves’takarmányok vetésterületének növelésére. A jövő évi tervben 100 hektáronként már nem 26,4, de legkevesebb 40 darab szarvasrtiarha tenyésztésére számítanak. Ebből 12 lesz a tehén. Kevés, nagyon kevés. De még ennek eléréséhez is sokat kell tenniök. Ennek keresztülviteléhez is meg kell rint inkább csak olyan termékeket küszöfcölésével, hogy a lehetőség szerint inkább csak olya ntermékeket termeljenek, melyekből a kitermelés után azonnal megvan a jövedelem. Tudatosítaniok kell, hogy éppen a takarmányok hiányában kevés náluk az állattenyésztésből eredő haszon. Szép eredmény, hogy az 1960-as évben már a földterület 26,4 százalékán termelnek takarmányféléket. Az is, hogy az 1959-es évhez viszonyítva marhahúsból 1960-ban 725,45 mázsáról 1030 mázsára, az idei 1030,50 mázsa sertéshúsról 2000 mázsára emelik a hústermelést, de az egy hektárra eső termelésben még ezekből sem derülnek ki valami fényes számok. Náluk a következő évi termelés több mint 10 százalékos emelése még csak azt jelenti, hogy már tesznek egy nagy lépést előre, de országos viszonylatban még mindig a tegnapi eredményeknél tartanak. Hozzájuk viszonyítva a szintén gyengébbek közé té-fozó és évről-évre szélesedő kisgyarmati EFSZ jóval merészebben tör előre, mert a jövő évi termelést az ideihez viszonyítva a növénytermelésben 11,4, az állattenyésztésben 18,7 százalékkal emeli. Magától értetődő, hogy a termelés növelésének arányában a bevétel, vagyis a tagok részesedése is növekszik majd ... A tervkészítésnél és a tervek megbeszélésénél erre Szögyénben is gondolni kell. És arra is, hogy a terv még nem szentírás. Még a legreálisabb terv sorsa is attól függ, hogyan viszonyulnak hozzá azok, akiknek azt meg kell valósítani. Ha a szőgyéni EFSZ vezetősége, a HNB és a helyi pártszervezet eléri azt, hogy a szövetkezet tagjai minden munkaszakaszon száz és száz kötelezettségvállalással támasztják alá a terv sikerét, akkor még Szögyénben is megváltozhatnak a tervben foglalt mutatószámok, méghozzá a termelés növelésének és a szövetkezeti tagok életszínvonala emelésének javára. És mindez csak tőlük függ. Haraszti Gyula lanti gazdaságaink jövendő agro- és zootechnikusai minden figyelmüket arra szentelték, hogy minél több szakismeretet szerezzenek jövőbeni hivatásukhoz. A gyakorlat befejezése után az utolsóéves hallgatók egyhetes tanulmányúton vettek részt — Makrai igazgató és Maszarovics mérnök vezetésével. A tanulók sok hasznos tudnivalót sajátítottak el ezen a tanulmányúton, amelynek a jövőben bizonyára megmutatkozik majd az eredménye. Belányi János, Egeg A somorjai járás szövetkezetei az elsők közé tartoznak a bratlslaval kerületben, amelyek hozzáfogtak az 1960. évi termelési és begyűjtési terv elkészítéséhez. Képünk a nagylégi EFSZ íöagronómusát Horváth Béla főkönyvelőt és Németh Gyula könyvelőt mutatja be tervkészítés közben. Rend a lelke mindennek — még a padányi EFSZ-ben is 2 Naponta többtucatnyi levél érkezik szerkesztőségünkbe. Köztük nem I egy akad olyan is, melynek szerzője minden elfogultság nélkül a bírálat húrját is megpendíti... S helyesen teszik, mert —"ha tárgyilagosan ■ I bírálják a hányavetiséget, a fejlődést akadályozó hibákat — ezzel az ■ újság útján siettetik annak eltávolítását... Ilyen levet írt Horváth László, a padányi EFSZ tagja is (nagymegyeri járás). Átadjuk neki a szót: „Egy éjjeli dologtevés alkalmával elnökünk olyan mélyen a pohár fenekére „nézett“, hogy a munkairányításra képtelenné vált. Az ő hibájából azután az elszállításra váró árpának csak a fele juthatott el a rendeltetési helyére.“ Levele további részében felveti, hogy az esős idő ellenére is sikerült gazdag szálastakarmány-termésüket felszárítani. A vezetőség a behordás előtt már arról tárgyalt az ellenőrző bizottsággal, hogy mennyi prémiumot számíthatnak a jó termés után — maguknak. Azonban a szénakazlak tetejének befedésével már nem törődtek. így két kazalnyi szálastakarmányuk beázott, s tönkrement. „Más hibák is előfordulnak — írja. — A.vezetőségnek vannak úgynevezett „kedvenc“ emberei. Ezek tesséklássék munkáért kapják — nem megérdemelten a munkaegységet. Míg A kombájn után kazalozzák a szalmát galom eredményezte, hogy a dunaszerdahelyi járásban az eisők között teljesítették a gabonabeadási tervet. Váry elvtárs, a szövetkezet elnöke megelégedéssel beszél az asszonyok és fiatalok munkájáról: — Az aratás kezdetekor nem gondoltuk, hogy ilyen hathatós segítséget kapunk a helyi tömegszervezetek tagjaitól. Mindamellett az iskolások, no meg az asszonyok is segítettek. — A nöbizottság elnöke Oravecz Ro. zália - folytatja Váry elvtárs -, ez a napbarnította alacsony termetű más becsületes tagoknak több munkáért kevesebb munkaegységet írnak jóvá. Ezt azzal tetézik a vezetők, hogy gúnyos megjegyzésekkel illetik az említetteket. A tagság elégedetlen a helytelen tervezés és az igazságtalan munkajutalmazás miatt.“ „Lehetne még folytatni — írja a levél szerzője —, de nem az a célom, hogy minden rosszat felsoroljak, hanem az, hogy a feltárt hibákat a szövetkezet vezetősége a tagsággal karöltve mielőbb kiküszöbölje, s a szövetkezetünk fellendüljön, szervezetigazdasági téren megszilárduljon.“ Köszönet Horváth Lászlónak a Szabad Földműves iránti bizalmáért, no meg azért, hogy bátran, palástolgatás nélkül szót emelt a rossz vezetés, a munkafegyelem ellen, s az igazságtalan munkajutalmazás miatt. A Nagymegyeri Járási Nemzeti Bizottság ellenőrzési osztályának címére annyit, hogy nézzen körül a padányi EFSZ-ben és segítsen az említett bajok mielőbbi orvoslásában! (k. i.) A közel 1800 szarvasmarhának és sertésnek bizony enni kell, hogy a szövetkezetesek idejében teljesíthessék a tej- és húsbeadást. Tehát nem a véletlenre bízzák a takarmányalap biztosítását. Gazdag termést takarítottak be herefélékböl. Közel 60 hektáron pedig a felszántott tarlóba másodnövényt vetettek. A vásárúti szövetkezet nem a legjobbak közé tartozik a dunaszerdáhelyi járásban. Azonban ha ilyen szór. galommal fognak dolgozni, és a tömegszervezetek tagjai továbbra is segítenek a szövetkezetnek, akkor reméljük, hogy nemsokára az elsők között emlegethetjük őket. Orbán Erzsébet, Vasárut * * ★ Jó gabonatárolás Ajnácskőn Az ország kenyerének idejében való betakarítása mellett igen fontos feladat, hogy a szövetkezetek által beadott kenyérgabonát megfelelő módon raktározzuk. Hogyan készültek fel erre az ajnácsköi felvásárló üzemben? Kérdésünkre B o z ó Gyula, az üzem vezetője válaszolta- Ebben az évben közel 71 vagon gabonát kell felvásárolnunk. Ezt a mennyiséget a helybeli és az állomási fiókunkban helyezzük el. Elmondotta még azt is, hogy idejében kitisztították és fertőtlenítették a raktárokat. Gondoskodtak arról is, hogy a termés szellőztetése is jól menjen, mivel az esős időjárás következtében a szokatlannál nagycbb a gabonafélék nedvességtartalma, AGÖCS VILMOS, Ajnácskő asszony jó szervezőmunkát fejt ki a nők körében. Az ő érdeme is, hogy az asszonyok napról napra szép számban dolgoztak a gabonaföldeken. ■k -k -i. A helyi pártszervezet, a HNB és a szövetkezet vezetősége részéről történő jó szervezőmunka nagymértékben hozzájárult a termés mielőbbi betakarításához Vásárúton is. Mozgósították a fiatalokat és öregeket egyaránt. Vasárnap is több mint 100 mázsa gabonát csépeltek ki. Ez a szor-Elsők és utolsók A szalma több mint 80 százaléka kazalban A szenei járás szövetkezetesei is befejezték az aratást Az elmúlt évek során a szalma összegyűjtése, kazalozása körül mutatkozott a legnagyobb hiányosság a szenei járásban. Nem akarjuk, hogy az idén is ugyanez történjék. Egyes szövetkezetekben, mint az újfalusiban es a pusztafödémesiben a kombájn után azonnal kazalozták a szalmát. Ezt a munkát járási méretben több mint 80 százalékban végeztük el. Ennek az eredménynek az elérésében nem kis része van a pártszervezetek és a helyi nemzeti bizottságok vezetői jó szervezőmunkájának. Csandal István, Szene Gyakorlat teszi az embert...
