Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)

1959-08-16 / 65. szám

1959. augusztus 16. y/xaUaei Földműves 3 Több kezdeményezést a tervkészítéshez Augusztus 8, szombat délelőtt, tíz őrá. Nagy csönd és tárt ajtők fogad­nak a párkányi JNE mezőgazdasági osztályának előszobájában. Nézegetek jobbra-balra, mert kérdezősködni nincs kitől — üresek a szobák. — No itt is korábban kezdik az ünnepeket, mint a cséplők mellett — gondolom bosszankodva, hogy emiatt eredménytelen lesz az utam. Fordulok kifelé, de az egyik oldalszobában élet­jelt ad egy írógép. Beljebb térülök. Egy elvtársnő valami jelentést ír. Az ügyosztály vezetője hollétéről érdek­lődöm. — Már nincs bent, korábban kellett volna jönnie - tájékoztat. — Jancsa és Pathó elvtárs? — Ők is elmentek. A lakásán kit találhatnék meg a legkönnyebben? — Most egyiküket sem. Hét cso­portban kint dolgoznak a falvakon. A jövő évi termelési tervet készítik. — Ott érhetném őket? — Biztosan. Este 10 előtt nem igen kerülnek haza. A választól és a belépéskor szüle­tett gondolatoktól (úgy érzem) el­pirulok. Szerencsére az elvtársnő már újra a megkezdett írással foglalatos­kodik. így könnyebben lenyelem za­varomat és megkockáztatok még egy kérdést. — Melyik csoportot találhatnám meg leghamarabb? Készségesen nyúl a fiókba, ahon­nan előkerül a csoportok munkaterve. Végigjáratja tekintetét a papíron, az­tán a menetrend után nyúl. — Pathó elvtársékat Szögyénben. Egy órára már ott is lesz, - mondja és mindjárt is magyarázza az oda­­jutás lehetőségeit. * * * Muzsla határában porfelhőt kavar az út közelében dolgozó két kombájn. Köbölkút mellett hasonló kép fogad, az utolsó tábla gabonában dübörögnek a gépek. A szőgyéní határban csök­kentett létszámú a cséplők és arató­gépek körül szorgoskodók száma — lakodalomra készülődik a falu. Az EFSZ egyik irodahelyiségében Pathó Imre elvtárs, a JNB-ről a tervkészí­téshez ide küldött csoport vezetője, és Part Béla, helybeli főkönyvelő ha­jol a papírok fölé. Az 1959-es évben már eddig elért és a még későbbi betakarításra kprülő termények elér­hető hektárhozamait számítgatják. Fent az emeleten az egyik asztal­nál Krabác Ferenc, a GTÁ mérnöke a jövő évi növénytermesztés vetés­terület-elosztásán dolgozik, egy má­sik asztalnál néhányan az állatte­nyésztési tervét készítik nagy buzga-Aratási koszorúk Az elmúlt napokban szokatlanul mozgalmas volt a kassai kerületi párt­­bizottság és a KNB épülete körüli forgalom. Feldíszített traktorokon, pótkocsikon a szövetkezetesek százai érkeztek az említett helyekre, hogy a kerület vezetőinek átadják az idei gazdag aratás befejezését jelképező araátsi koszorúkat. Augusztus 11-én a vajkóci és budméri szövetkezetesek nyújtották át ünnepélyes keretek kö­zött a koszorúkat kerületi pártbizott­ság titkárának és a KNB elnökének, s egyúttal jelentették, hogy bár a cséplés még tart, a tervezett gabona­beadást azonban már túlteljesítették. A koszorú átadásánál jelenlevők szép, megható jelenetnek lehettek at­­núi. Láthatták, hogy földműveseink a nagyüzemi mezőgazdasági termelés keretében megtalálták az aratási kö­szönik átadásának új, szocialista tar­talommal megtöltött formáját. -k lommal. De hiába a jelenlevők szor­galma, a munka mégis gyakran el-el­­akad, mert több fej, több ember ta­pasztalata, javaslata, főképp a veze­tők hozzászólása kellene a tervjavas­latok rögzítéséhez... Egy másik helyiségben a szokottnál is hangosabban beszélnek a munka­elosztásra összegyűlt csoportvezetők. A lakodalmas tömegtől idekerült egy­két üveg feloldotta a nyelveket. A vasárnapi munkát illetően hosszasabb is a megegyezés, mert nagyobbrészt az egyéni érdekeket is belekombinál­ják a csoportvezetők. De azért ko­molyabb nézeteltérésekre nem kerül sor, abban (ha hosszú idő alatt is) elég símán megegyeznek, hogy más­nap azaz vasárnap nem csépelnek. Metz elvtárs, a HNB elnöke ugyan megpróbálja a szövetkezet szempont­jából eredményesebbre változtatni az elhatározást, de hatan vannak a cso­portvezetők ... Az egyik irodában tehát tréfával, egymást túllicitáló bemondásokkal fűszerezve folyik a ráérős „munka­elosztás“, a szövetkezet vezetőinek „munkaértekezlete", másik két helyi­ségben pedig ceruzavéget rágva pró­bálnak magukra türelmet erőszakolni a JNB-ről az 1960-as termelési terv készítéséhez segítségül érkezett elv­társak. Megtehetnék ugyan, hogy az EFSZ vezetőinek, a HNB és a helyi pártszervezet tagjainak, valamint a tömegszervezetek képviselőinek rész­vételével már előzetesen megtartott gyűlés javaslatainak és a JNB-on el­készített tervjavaslatok alapján belá­tásuk szerint elkészítenék a tervet, de ez a régebben divatos munkamód­szer távol áll tőlük. Inkább várnak a szövetkezet elnökére, vezetőire, a hozzáértő, helyes javaslatokkal segí­teni tudó tagok érkezésére. Mert azt szeretnék, hogy a tervben foglalt mu­tatók ne maradjanak papírra vetett holt adatok, hanem a helyi kezdemé­nyezésekre építve váljanak a terme­lés iránytűjévé. S ha valahol, ez Sző­­gyénben Igazán fontos, mert a lassan egész falusivá bővülő EFSZ nem éppen dísze a járásnak, hiszen a konszolidá­ciós szövetkezetek között kuksol, - olyan eredményekkel, hogy a félévi értékeléskor „már“ 26,4 szarvasmar­ha, ebből 9,3 tehén jutott 100 hektár mezőgazdasági területre ... Végre délután félnégyre a legille-Ezzel a tudattal kezdték meg az Ipolysági Mezőgazdasági Technikum hallgatói az idei termelési gyakorla­tot. Már az iskolaév befejezésekor minden osztály különböző feladatot kapott. Az első- és másodéves tanu­lók kötelező kéthetes gyakorlaton vettek részt az ipolysági szövetke­zetben. Részt vettek a burgonya be­takarításában, a kukorica, s a répa kapálásában, valamint a takarmány begyűjtésében. Az utolsóéves tanulók járásunk szövetkezeteiben és ÁG-ban végezték a gyakorlatot, amely egy teljes hó­napig tartott. Szövetkezeteink és ál­tékesebbek is megérkeznek. Gördülé­kenyebb mederbe terelődik tehát a munka folyása. Csak a helyi lehetősé­gek és a szükség egybehangolása tor­laszol még néhány akadályt a teljes egyetértés elé. De Pathó, Krabáö va­lamint a járásról jelenlevő többi elv­társ meggyőző magyarázata lassan szétmorzsolta a csupán helyi, vagy inkább pillanatnyi érdekeket szem előtt tartó érvekből összetákolt tor­laszokat. És végül, ha itt-ott kom­promisszumos megoldással is, de si­került elérni, hogy a jövő évi terme­lési terv mind a szövetkezet gazda­sági megerősödésének, mind a nép­­gazdasági érdekeknek megfelelő gaz­dasági érdekeknek megfelelő szem­pontok figyelembevételével szülessen. Azaz, megteremtsék a közel 4000 hek­táros szőgyéni EFSZ gazdálkodásában a döntő fordulat szilárd alapját. így került sor a kenyérgabona vetésterü­letének csökkentésére, a sörárpa, va­lamint a kukorica és a többéves’ta­karmányok vetésterületének növelé­sére. A jövő évi tervben 100 hektáron­ként már nem 26,4, de legkevesebb 40 darab szarvasrtiarha tenyésztésére számítanak. Ebből 12 lesz a tehén. Kevés, nagyon kevés. De még ennek eléréséhez is sokat kell tenniök. En­nek keresztülviteléhez is meg kell rint inkább csak olyan termékeket küszöfcölésével, hogy a lehetőség sze­rint inkább csak olya ntermékeket termeljenek, melyekből a kitermelés után azonnal megvan a jövedelem. Tudatosítaniok kell, hogy éppen a takarmányok hiányában kevés náluk az állattenyésztésből eredő haszon. Szép eredmény, hogy az 1960-as év­ben már a földterület 26,4 százalékán termelnek takarmányféléket. Az is, hogy az 1959-es évhez viszonyítva marhahúsból 1960-ban 725,45 mázsáról 1030 mázsára, az idei 1030,50 mázsa sertéshúsról 2000 mázsára emelik a hústermelést, de az egy hektárra eső termelésben még ezekből sem derül­nek ki valami fényes számok. Náluk a következő évi termelés több mint 10 százalékos emelése még csak azt jelenti, hogy már tesznek egy nagy lépést előre, de országos viszonylat­ban még mindig a tegnapi eredmé­nyeknél tartanak. Hozzájuk viszonyít­va a szintén gyengébbek közé té-fozó és évről-évre szélesedő kisgyarmati EFSZ jóval merészebben tör előre, mert a jövő évi termelést az ideihez viszonyítva a növénytermelésben 11,4, az állattenyésztésben 18,7 százalékkal emeli. Magától értetődő, hogy a ter­melés növelésének arányában a be­vétel, vagyis a tagok részesedése is növekszik majd ... A tervkészítésnél és a tervek meg­beszélésénél erre Szögyénben is gon­dolni kell. És arra is, hogy a terv még nem szentírás. Még a legreáli­sabb terv sorsa is attól függ, hogyan viszonyulnak hozzá azok, akiknek azt meg kell valósítani. Ha a szőgyéni EFSZ vezetősége, a HNB és a helyi pártszervezet eléri azt, hogy a szö­vetkezet tagjai minden munkaszaka­szon száz és száz kötelezettségválla­lással támasztják alá a terv sikerét, akkor még Szögyénben is megváltoz­hatnak a tervben foglalt mutatószá­mok, méghozzá a termelés növelésé­nek és a szövetkezeti tagok életszín­vonala emelésének javára. És mindez csak tőlük függ. Haraszti Gyula lanti gazdaságaink jövendő agro- és zootechnikusai minden figyelmüket arra szentelték, hogy minél több szakismeretet szerezzenek jövőbeni hivatásukhoz. A gyakorlat befejezése után az utolsóéves hallgatók egyhetes tanul­mányúton vettek részt — Makrai igazgató és Maszarovics mérnök ve­zetésével. A tanulók sok hasznos tud­nivalót sajátítottak el ezen a tanul­mányúton, amelynek a jövőben bizo­nyára megmutatkozik majd az ered­ménye. Belányi János, Egeg A somorjai járás szövetkezetei az elsők közé tartoznak a bratlslaval kerületben, amelyek hozzáfogtak az 1960. évi termelési és begyűjtési terv elkészítéséhez. Képünk a nagylégi EFSZ íöagronómusát Horváth Béla főkönyvelőt és Németh Gyula könyvelőt mutatja be tervkészítés közben. Rend a lelke mindennek — még a padányi EFSZ-ben is 2 Naponta többtucatnyi levél érkezik szerkesztőségünkbe. Köztük nem I egy akad olyan is, melynek szerzője minden elfogultság nélkül a bírá­lat húrját is megpendíti... S helyesen teszik, mert —"ha tárgyilagosan ■ I bírálják a hányavetiséget, a fejlődést akadályozó hibákat — ezzel az ■ újság útján siettetik annak eltávolítását... Ilyen levet írt Horváth László, a padányi EFSZ tagja is (nagymegyeri járás). Átadjuk neki a szót: „Egy éjjeli dologtevés alkalmával elnökünk olyan mélyen a pohár fene­kére „nézett“, hogy a munkairányí­tásra képtelenné vált. Az ő hibájából azután az elszállításra váró árpának csak a fele juthatott el a rendeltetési helyére.“ Levele további részében felveti, hogy az esős idő ellenére is sikerült gazdag szálastakarmány-termésüket felszárítani. A vezetőség a behordás előtt már arról tárgyalt az ellenőrző bizottsággal, hogy mennyi prémiumot számíthatnak a jó termés után — maguknak. Azonban a szénakazlak tetejének befedésével már nem tö­rődtek. így két kazalnyi szálastakar­mányuk beázott, s tönkrement. „Más hibák is előfordulnak — írja. — A.vezetőségnek vannak úgyneve­zett „kedvenc“ emberei. Ezek tessék­­lássék munkáért kapják — nem meg­érdemelten a munkaegységet. Míg A kombájn után kazalozzák a szalmát galom eredményezte, hogy a duna­­szerdahelyi járásban az eisők között teljesítették a gabonabeadási tervet. Váry elvtárs, a szövetkezet elnöke megelégedéssel beszél az asszonyok és fiatalok munkájáról: — Az aratás kezdetekor nem gon­doltuk, hogy ilyen hathatós segítsé­get kapunk a helyi tömegszervezetek tagjaitól. Mindamellett az iskolások, no meg az asszonyok is segítettek. — A nöbizottság elnöke Oravecz Ro. zália - folytatja Váry elvtárs -, ez a napbarnította alacsony termetű más becsületes tagoknak több mun­káért kevesebb munkaegységet írnak jóvá. Ezt azzal tetézik a vezetők, hogy gúnyos megjegyzésekkel illetik az említetteket. A tagság elégedetlen a helytelen tervezés és az igazság­talan munkajutalmazás miatt.“ „Lehetne még folytatni — írja a levél szerzője —, de nem az a célom, hogy minden rosszat felsoroljak, ha­nem az, hogy a feltárt hibákat a szö­vetkezet vezetősége a tagsággal kar­öltve mielőbb kiküszöbölje, s a szö­vetkezetünk fellendüljön, szervezeti­gazdasági téren megszilárduljon.“ Köszönet Horváth Lászlónak a Sza­bad Földműves iránti bizalmáért, no meg azért, hogy bátran, palástolgatás nélkül szót emelt a rossz vezetés, a munkafegyelem ellen, s az igazság­talan munkajutalmazás miatt. A Nagymegyeri Járási Nemzeti Bi­zottság ellenőrzési osztályának címére annyit, hogy nézzen körül a padányi EFSZ-ben és segítsen az említett ba­jok mielőbbi orvoslásában! (k. i.) A közel 1800 szarvasmarhának és sertésnek bizony enni kell, hogy a szövetkezetesek idejében teljesíthes­sék a tej- és húsbeadást. Tehát nem a véletlenre bízzák a takarmányalap biztosítását. Gazdag termést takarítottak be herefélékböl. Közel 60 hektáron pedig a felszántott tarlóba másodnövényt vetettek. A vásárúti szövetkezet nem a leg­jobbak közé tartozik a dunaszerdá­­helyi járásban. Azonban ha ilyen szór. galommal fognak dolgozni, és a tö­megszervezetek tagjai továbbra is segítenek a szövetkezetnek, akkor re­méljük, hogy nemsokára az elsők között emlegethetjük őket. Orbán Erzsébet, Vasárut * * ★ Jó gabonatárolás Ajnácskőn Az ország kenyerének idejében való betakarítása mellett igen fontos fel­adat, hogy a szövetkezetek által be­adott kenyérgabonát megfelelő módon raktározzuk. Hogyan készültek fel erre az ajnács­­köi felvásárló üzemben? Kérdésünk­re B o z ó Gyula, az üzem vezetője válaszolta- Ebben az évben közel 71 vagon gabonát kell felvásárolnunk. Ezt a mennyiséget a helybeli és az állomási fiókunkban helyezzük el. Elmondotta még azt is, hogy ide­jében kitisztították és fertőtlenítet­ték a raktárokat. Gondoskodtak arról is, hogy a termés szellőztetése is jól menjen, mivel az esős időjárás kö­vetkeztében a szokatlannál nagycbb a gabonafélék nedvességtartalma, AGÖCS VILMOS, Ajnácskő asszony jó szervezőmunkát fejt ki a nők körében. Az ő érdeme is, hogy az asszonyok napról napra szép szám­ban dolgoztak a gabonaföldeken. ■k -k -i. A helyi pártszervezet, a HNB és a szövetkezet vezetősége részéről tör­ténő jó szervezőmunka nagymérték­ben hozzájárult a termés mielőbbi be­takarításához Vásárúton is. Mozgósí­tották a fiatalokat és öregeket egy­aránt. Vasárnap is több mint 100 má­zsa gabonát csépeltek ki. Ez a szor-Elsők és utolsók A szalma több mint 80 százaléka kazalban A szenei járás szövetkezetesei is befejezték az aratást Az elmúlt évek során a szalma összegyűjtése, kazalozása körül mutat­kozott a legnagyobb hiányosság a szenei járásban. Nem akarjuk, hogy az idén is ugyanez történjék. Egyes szövetkezetekben, mint az újfalusiban es a pusztafödémesiben a kombájn után azonnal kazalozták a szalmát. Ezt a munkát járási méretben több mint 80 százalékban végeztük el. Ennek az eredménynek az elérésében nem kis része van a pártszer­vezetek és a helyi nemzeti bizottságok vezetői jó szervezőmunkájának. Csandal István, Szene Gyakorlat teszi az embert...

Next

/
Thumbnails
Contents