Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-12 / 64. szám
252 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. augusztus 12. A napfény és a vitaminok szerepe az állattenyésztésben (II.) Az A-vitamin provitaminja, a karotin ellenállóvá teszi az állati szervezetet a betegségekkel szemben. Az állati magzat fejlődését és az anyaállat kitőgyelését segíti elő. Mind az anya-, mind az apaállatnál a fogamzást és a tenyészerőt szabályozza. A fiatal állatok számára a föcstej és a tej az A-vitamin forrása. A karotin legnagyobb mennyiségben mindenekelőtt a sárgarépában, a fiatal, sötétzöld színű levelekben fordul elő. A legelő a karotin ősforrása. A szárba és virágba induló növényrészek karotintartama fokozatosan csökken. A szalmafélék. szemestermények és gumósnövények karotintartalma igen kevés. Kivételt képez a murokrépa és a sárgarépa, amely — amint mondottuk — sok karotint tartalmaz. Sárga festékanyagában nagyobb mennyiségben mutatható ki. A fehér murokrépa alig tartalmaz karotint, míg a sárga sokat, de legtöbbet a sötétsárga murokrépa és sárgarépa. A tejsavas, gyengén savanyú erjesztésű silótakarmány bőven kielégíti haszonállataink karotinszükségletét. A karotintartalmú zöldtakarmány levelei hiánytalanul a silóba kerülnek. A karotin az enyhe savas hatásra nem bomlik föl, a levegő kizárása pedig az oxidációt akadályozza meg. A romlott, megfeketedett silótakarmányban, az öregen kaszált, megázott, leveleit elhullatott szénában karotin nincs. Haszonállataink nyáron elegendő karotinhoz jutnak a legelőn, és a folytatólagosan etetett fiatal zöldtakarmányból, télen pedig a hideg erjesztéssel készült silótakarmányból. A karotin a szervezetben fölhalmozódik. Az E-vitamin hiánya meddőséget okoz. A különben egészségesnek látszó állat a nemi kapcsolat ellenére sem hoz utódokat világra. A nőstény méhében a Aíattenyésztési feladataink 1960-ig Második ötéves tervünk Szlovákiára eső feladatai szerint a marhahús termelését 42,6 %-kal, a sertések mennyiségét 48,9 °/o-kal, a tejtermelést 60,1 %-kal, a tojástermelést 72,5 %-kal és a gyapjútermelést 40,6 %-kal kell emelnünk. Ebből kitűnik, hogy a legnagyobb feladatok a szarvasmarhatenyésztésben várnak reánk, mivel lényegesen nagyobb állományokat kell tartanunk és magasabb termelékenységet kell elérnünk. A szarvasmarha állományát, az 1955. évi tényleges helyzethez képest, 15,6 %-ka! és a tehenek állományát 9,4 %kai kell gyarapítanunk. Ugyanebben az időszakban a tehenek tejelékenységét 40,6 %-kal, a vágómarha átlagsúlyát pedig 13,3 %-kal kell fokoznunk. Az említett növekedéssel 1960 végén tenyészeteinkben a szarvasmarha állománya 1 445 000 db-ot, míg ezen belül a tehenek száma 690 000 db-ot tesz majd ki. Ugyancsak 1960-ig évente 107 400 tonna marha- és borjúhúst kell előállítanunk, éspedig átlagban 410 kg-os élősúly mellett, továbbá egymilliárd 468 millió liter tejet kell termelnünk, s ebből 480 millió litert küldünk majd piacra. Az évi átlagtejelékenységnek el kell érnie a 2135 litert. magzat elpusztul, a hím oldósejtje terméketlenné válik. A nemi tevékenységben és az idegrendszerben zavar áll be. Az E-vitamin forralással nem veszít hatékonyságából, a világosság és a levegő hatására azonban elbomlik. E-vitamint tartalmaz a gabonafélék magvainak csírája és a takarmány magvainak zöldanyaga. A szervezetben nem halmozódik föl. A K-vitamin hiányát baromfinál tapasztalták. Az emlősöknél ez a hiány nem tűnt föl, mert azoknál K2-vel jelzett vitamint elegendő mennyiségben hoznak létre az emésztőszervükben működő baktériumok. A Ki-vitamin hiánya esetén a baromfi izomzatában, a bőr alatti kötőszövetekben, az emésztőszövetekben vérzések lépnek föl, a vörös vérsejtek aránya csökken és a vér elveszti alvadékonyságát. Legtöbb K-vitamint tartalmaznak a zöldtakarmányok, különösen a herefélék és csalán, éspedig zöld vagy silózott állapotban. A C-vitamin skorbutellenes vitamin. Ennek hiánya feltűnőbb az'emberi szervezetben. Háziállataink a C-vitamint nagyrészt saját szervezetükben állítják elő. Télen bizonyos esetekben a C-vitamin hiánya sertéseknél és a fejősteheneknél mutatható ki. Nagyobb mennyiségben a lédús takarmányokban és a hidegerjesztéssel silózott takarmányokban fordul elő. Főzés következtében nagyrészt megsemmisül. A beri-beri nevű betegséget a Bivitamin hiánya okozza. Az állatoknál ideg- és szívműködési zavart okoz. Az állatok elvesztik étvágyukat, súlyosabb esetben az izmok bénulása áll be. A Bivitamin megtalálható a gabonafélék héjrészeiben. Tehát a baromfi takarmányába Bi-vitamin hiánya esetén okvetlenül adjunk hántolatlan gabonamagot. A B2-vel jelzett vitamin hiánya esetén a növekedés lassú, a test fejlődése viszszamarad és szembetegség is jelentkezhet. A B6-tal jelzett vitamin hiánya miatt merevgörcs, vérszegénység és idegbántalmak jelentkeznek. Ezt a fehérjék anyagcseréjének rendellenessége okozza. A B2- és B6-vitaminok forrása a zöldtakarmány, szénafélék, a hidegerjesztéses silótakarmány és a tej. A Bi2-vitamin a fehérjés tápanyagok felszívódását segítik elő és a vörös vérsejteket szaporítja. Ezt a vitamint az állati eredetű takarmányok (húsliszt, vérliszt, vágóhídi hulladékok, főzött húsok stb.) tartalmazzák. Ezt leginkább a baromfi és hússertések nélkülözik. A B-csoportba tartozó vitaminok a szervezetben nem halmozódnak föl, tehát adagolásukról folyamatosan kell gondoskodni. A D-vitamin az angolkór (rachitisz) ellenszere. A mellékpajzsmirigyek hormonjával együtt részt vesz az állat kalcium- és foszforforgalmának szabályozásában, a csontszövet növekedésében és mineralizációjábap. A csontváz rendellenes fejlődését, az állat angolkóros megbetegedését rendszerint a takarmány hiányos ásványi anyagtartalma okozza, vagy pedig az, hogy a táplálék rosszul értékesül D-vitamin hiánya következtében. A természetes takarmányok közül csak kevés bővelkedik D- vitaminban. Legjobb forrása a halzsír, valamint a tojássárgája. A nélkülözhetetlen vitaminokat, állataink természetes tartásán kívül, takarmányokkal biztosíthatjuk. A napfényes kifutó, a lédús gumósnövények, a hidegerjesztéses silótakarmány és a zöldtakarmány kedvezően befolyásolják az állatok fejlődését. Ruttkay Béla Festői környezetben terül el Závazná Főmbe község szövetkezetének legelője. Az ózondús levegő és a napfény áldásos hatására edzettebbek, egészségesebbek az állatok. Képünkön a szövetkezet fejősteheneit látjuk, amint a déli fejésre vonulnak. (Foto: J. Vydareny)
