Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-12 / 64. szám
1959. augusztus 12. VIRÄGZÖ MEZÖCAZDASÄG 251 A trágyázás időszerű kérdései Az istállótrágya mennyiségének növelése és minőségének javítása, valamint helyes felhasználása az eredményes talajerőgazdálkodás szempontjából elsődleges feladat. Hiszen megállapított tény, hogy termőföldünk nagyon kevés televényt tartalmaz. Márpedig a talaj jó szerkezetének és termőképességének főfeltétele a televény. Köztudomású az Is, hogy a különböző tarlómaradványok s egyéb trágyaféleségek mellett főképpen az istállótrágya gyarapítja legjobban a talaj televénytartalmát. Szükséges tehát, hogy most, a betakarítási munkák végeztével minden erőt a trágyázásra fordítsunk. Használjuk ki a jó időt, hordjuk ki. szántsuk le az összes meglevő trágyát, hogy az ne a gazdasági udvart „szépítgesse“, hanem a jövő évi termést növelje. Milyen növények alá adjunk istállótrágyát? Az őszi takarmánykeverékek, cukorrépa, burgonya, takarmányrépa, kender, kukorica, napraforgó alá kell az istállótrágyát alkalmazni. A kukorica trágyázása elengedhetetlen abban az esetben, ha utána őszi kalászos kerül elvetésre. A rendelkezésre álló trágyamennyiségekhez igazodva, nyári időszakban a szántóterület legalább 15 — 20 %-ának a trágyázásáról gondoskodni kell, hogy a nyári trágyázás előnyét kellőképpen érvényesítsük. Milyen érettségű trágyát alkalmazzunk ? Az ősszel elvetésre kerülő növények alá érett istállótrágyát, a tavaszi vetések alá, nyár végén és ősz elején pedig elsősorban a friss istállótrágyát használjuk föl. A friss istállótrágya nyár végén és ősz elején eredményesen alkalmazható a tavasszal elvetésre kerülő takarmányfélék, burgonya, kukorica és napraforgó alá. A trágya alászántását követőn ugyanis elegendő idő áll rendelkezésre a trágya megfelelő átalakulásához. A talajban levő parányi élőlények erőteljes elszaporodása útján nagy tömeg fehérje keletkezik, és az elvetésre kerülő növéhalljuk — akár 200 000 koronát érő magterméssel is fizet hektáronként. De még a nyugat-németországiak megrendelésére is teremnek a búcsi mezők. Éppen a múltkoriban rándultak át a német szakértők Búcsra, hogy szántóföldi szemlén ellenőrizzék a magra termesztett borsó vetésállományát és fajtatulajdonságait. Nagyon elégedettek voltak, a borsóvetőmag leszállítása után valutával róják majd le a küldemény ellenértékét. Fölmerülhet a kérdés: ha ilyen remek bolt a vetőmagtermesztés, akkor miért nem foglalkoznak jobban ezzel az ágazattal minden szövetkezetben? Hát ennek is megvan a maga oka. nyék táplálkozásuk során azt megfelelően hasznosítják. A friss istállótrágya közvetlen vetés előtti alkalmazása azonban káros lehet a termésre. Az elszaporodó baktériumok ugyanis ez esetben nitrogénszükségletüket abban az időben vonják el a talajból. amikor az a növények részére is szükséges volna. Ugyancsak helytelenül járunk el, ha rosszul kezelt, kiszáradt trágyát használunk vetés előtt. Szervezési munkálatok Az istállótrágya szántóföldi kihordását úgy szervezzük meg, hogy a trágya minél rövidebb idő alatt egyenletes elosztásban kerüljön a talajba. Ezen a téren követjük el a legtöbb mulasztást. A kihordott istállótrágya igen gyakran marad beszántatlanul a földeken. Ennek az a következménye, hogy a trágya az esőtől kilúgozódik, a nap és a szél kiszárítja, s az értékes táplálóanyagoknak igen nagy részét elveszíti. A tr&gyahordás idejére összpontosítani kell a fogatos és gépi erőket, valamint kézi munkaerőt, hogy a munka folyamatosan haladjon és minél előbb befejeződjék. A területegységekre alkalmazandó Istállótrágya mennyiségéhez, valamint a A vetőmagtermesztés nem gyerekjáték; sok fáradságot igényel, amíg a föld olyan magot hoz, amely minden követelménynek megfelel. A minőségi elbírálás a legszigorúbb szempontok szerint történik, s a vetőmagnak az alábbi tényezőket kell kielégítenie: fajtaazonosság, tisztaság, csíraképesség, csírázási erély, használati érték, víztartalom, nagyság, súly, egészségi állapot, osztályozottság, a pelyve és a mag, illetőleg a héj és a mag aránya; stb. Egyszóval a vetőmagtermesztés komoly tudomány, s a bűcsiak gazdagságának éppen ez az egyik forrása, hogy ezt a tudományt alaposan elsajátították. BÁRTFAI LÄSZLÖ szállítóeszközökhöz Igazodva, a trágyázásra kerülő területet fogásokra kell osztani és azokat kapavágásokkal célszerű megjelölni. A fogásoknak a trágyaalászántás irányával egyezőknek kell lenniük. A kihordot trágya, az egyenletes elosztás érdekében, a szántóföldön kupacokba is rakható, ezt azonban nyomban követnie kel a trágya szétteregetésének a kijelölt parcellán belül. Az istállótrágya megfelelő munkaszervezéssel, előzetes kupacolás nélkül, közvetlenül a szekérről is egyenletesen elteregethető. Nyári trágyázáskor a fogaterő jobb kihasználása és a meleg időjárás miatt az istálótrágya teregetés előtti kupacolás megokolt. Papírgyári lúg felhasználása trágyázásra A múlt napokban egy kisebb csoport látogatta meg a Tornaijai Állami Gazdaság beretkei részlegét. A besztercebányai agrolaboratórium vezetői megtekintették itt a gömörhorkai cellulózgyárból származó lúggal végzett trágyázás! kísérleteket. Szabó mérnök ismertette meg a jelenlevőket a kísérletek lefolyásával és céljával. A kísérletek több mint 40 hektáron folynak, amely terület az előző években nagyon elhanyagolt föld volt. Ebből látni, hogy a kísérlet gyakorlati, s nem hasonlít a kísérleti állomások apró parcelláira. Főleg cukorrépára, kukoricára és burgonyára állították be. Ezeket a növényeket külön műtrágyázzák a gyakorlatban bevált módszerek szerint éa külön papírgyári lúggal. Bár a papírgyártásnál visszamaradt nátriumsznlflt tartalmú lúg nem tartalmaz nitrogént, ammóniummal telítve 20 — 25 %-ra nő a nitrogéntartalma. Még a betakarítás messze van, s a kiértékelésről még szó sem lehet, de amint a növények fejlődése mutatja, a papírgyári lúg alkalmas trágyázásra. A lúggal trágyázott parcellák a többi parcellától jól megkülönböztethetők, noha a többi parcella is ugyanannyi tápanyagmennyiséget kapott, átszámítva tiszta nitrogénre. Tehát a lúg nitrogéntartalmán kívül még más, a növényekre serkentőleg ható tápanyagot Is tartalmaz. Ezenkívül jó hatással van a talaj szerkezetére is. A cellulóz gyártásánál keletkezett papírgyári lúg nagy mennyiségben áll rendelkezésre és ammóniumos telítése sem költséges, ezért jelentékeny menynyiségben lehet vele pótolni a nitrogéntartalmú műtrágyát. Ara csak egyharmada a nitrogéntartalmú műtrágyák árának. Ha a jónak mutatkozó kísérlet beválik, amire van kilátás, mert 300 mázsás hozam mutatkozik, a tornaijai járásnak nagy mennyiségű nitrogénműtrágya áll rendelkezésére, ami nagymértékben elősegíti a termelés növelését. H u s z t i Elemér (Tornaija) Ne fussunk a vihar elől! A vihar elől nem szabad menekülnünk, mert a villám rendszerint a gyorsan haladó testekbe csap. A futó ember mögött ugyanis légritkulás áll be, s a ritkított levegőben a kisülés könnyebben megtörténik. A föld végére hordott, szarvasban érlelt istállótrágya
