Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-12 / 64. szám
254 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. augusztus 12. Óvatosan bánjunk az egészségre ártalmas anyagokkal! Hazánkban a szocializmus befejezése szempontjából nagyon fontos a mezőgazdasági termelés növelése. A növénytermelés növelésével szoros kapcsolatban van a különböző kártevők elleni védekezés. Erre a célra különböző anyagokat használunk, s ezek között mérgező anyagok is vannak, amelyek ártalmasak az ember és az állat szervezetére. Ha lelkiismeretes emberek kezébe kerülnek és biztonságos helyen tartják őket, akkor a növénytermelés növelésénél nagy segítséget jelentenek mezőgazdasági dolgozóink számára, lla azonban bárki hozzáférhet ezekhez az anyagokhoz és nem ellenőrzik kezelésüket, akkor nagy kárt okozhatnak a mezőgazdasági üzemekben. Sajnos, ezzel kapcsolatosan nagy hiányok tapasztalhatók a szövetkezetekben, az állami gazdaságokon; így a diószegi cukorgyár gazdaságán is. A feketenyéki EFSZ-ben történt, hogy a takarmányhoz takarmányliszt helyett arzenitet kevertek, s ennek következtében több sertés és juh elpusztult, amivel jelentős kárt szenvedett a szövetkezet. Csakhogy nem okult a káron. Az egészségre ártalmas anyagokat most is a takarmányokkal közösen raktározza ellenőrzés nélkül, s a raktárnok nem tud az anyagok káros hatásáról. Hasonló a helyzet a nagymácsédi, diószegi, kosúti szövetkezetekben, az állami gazdaságuk nemesbojszai farmján és másutt is. Nem pusztultak volna el a Kazahsztán egyik kerületében, Akmolenszkijban felépült a Szovjetunió első, 400 kW-os szélerőmüve. Az épület körül 600 m-es körzetben 12 db 18 m magas és ugyanilyen átmérőjű háromlapátos szélkereket állítottak föl, amelyek a szél hatására működésbe hozzák az áramborjak a körtvélyesi szövetkezetben sem, ha ápolásuk közben nem használtak volna káros hatású anyagot. Az anyagi káron kívül veszély fenyegeti az anyagot kezelő személyeket is. Ha ezek a személyek nem ismerik az anyagok káros hatását, könnyen bekerülhetnek az ember emésztőszerveibe szétporzás következtében és másképp. Akikre rábízták a mérges anyagok kezelését, büntetésnek teszik ki magukat, ha nem tartják be a biztonsági előírásokat, vagy ha helytelenül bánnak a káros anyagokkal, s így kárt idéznek elő. A helyes bánásmód érdekében valamennyi EFSZ-ben, az állami gazdaságokon és másutt felelős személyre keli bízni ezeket az anyagokat, s csakis ez a személy manipulálhat velük. A káros anyagokat biztonságos helyen kell tartani, hogy ne legyenek a takarmány közelében. Mennyiségükről és fogyasztásukról pontos kimutatást kell vezetni, ártalmas hatásukról pedig ki kell oktatni a velük érintkező személyeket. Ezen a téren nagy segítséget jelent a prágai Mezőgazdasági Könyvkiadó által kiadott könyv, amelynek címe: A növényvédelemnél használt anyagok raktározására vonatkozó biztonsági intézkedések. (Ära 4,20 korona). Ha betartjuk a biztonsági intézkedéseket, nem okoznak majd kárt a mérges hatású anyagok. Ján Melicherctk (Galánta) lecsillapodik, a villamosenergiát oiyan különleges akkumulátorok szolgáltatják, amelyeket megelőzőleg a széláramfejlesztő töltött meg. Külön csak vízhúzásra szerkesztették azt a szélkereket, amely 10 m mélységből óránként 3 — 4 köbméter vizet húz föl. A fekete ribizli gyümölcse csak friss hajtásokon terem, tehát azokat a veszszőket, amelyeken már termett gyümölcs, ha nem is mind, de V« vagy Vi részben levághatjuk. Az új hajtások a bokor tövében vagy egyenesen a földből bújnak ki, de ezeket már nem szabad lemetszeni. A metszést a gyümölcs leszedése után azonnal vagy télen végezhetjük el. A ribizli levelét szárítsuk meg. Gazdag C-vitamintartalma miatt használják, főleg izomzati fájdalmaknál. * * * Kínában, Indiában és Japánban vizes területeken a folyók partján széles koronájú fehér kérgű fák láthatók. Ezek a sztillingin fák. amelyek gyümölcséből zsiradékot sajtolnak ki. Ebből jó minőségű szappant és gyertyát készítenek. A magvakból gyorsan száradó olajat kapnak, amely a lenolajhoz hasonló ízű. Egy hektáron termett gyümölcsből körülbelül 400 kg zsiradék állítható elő. * * * A nappali fény hatása a növényekre igen fontos. így például a krizantém 13 órai napfénynél két hónappal későbben kezd virágozni, mint 12 órai nappali fénynél, de egyáltalán nem virágzik, ha 13 óra és 15 percig tart a nappal. * * * A kertek, különösen a kerti utak legnagyobb szépséghibája a sok gyom. Pedig hányszor tépi ki a kertész, de legnagyobb bosszúságára rövidesen újból kibújik. A gyom, a gaz hosszú időre eltűnik az utakról, ha következő oldattal öntjük le az utat: 400 — 500 gramm kénport, 200-300 gramm közönséges szappant és 1.2 kg meszet egy veder vízben összekeverünk, majd megfőzzük és még egyszer annyi vizet öntünk hozzá. Az utakat az így készült keverékkel leöntjük. így hosszabb időre kiirthatjuk az utakról a gyomot. * * * Mielőtt kaszánkat, késünket meg akarnék fenni, előbb félórán át áztassuk vágószereinket egy sóoldatban (egy kanál só és nagyobb fezék viz), s ezután anélkül, hogy a kést, kaszát megtorolnák, megfenjük. * * * Bulgáriában az állami, szövetkezeti és magánkertészek 18 és Vi millió különféle gyümölcs-csemetét termesztettek fásítás céljából. • * * A legtöbb zöldséget és gyümölcsöt az amerikai állampolgár fogyasztja: egy lakos átlagban 192 kg-ot fogyaszt évenként. A szélenergia felhasználása a Szovjetunióban fejlesztőket. Szélcsend idején az áramfejlesztőket Diesel-motorok hajtják. Viszont a kazah sztyeppeken igen gyakori az erős szél. úgyhogy a szélerömű majdnem szakadatlanul működik, s olcsó áramot termel mind a közeli kolhozoknak. mind a falvaknak. De a szélenergiát egyszerűbb módon is hasznosítják, mégpedig egyedi kisméretű és könnyű széláramfejlesztők segítségével. Ezek a kisebb telepek például vizet húznak a kutakból, gabonát őrölnek stb. A legkisebb ilyen széláramfejlesztő, a VEA-1 mindössze 50 kg-ot nyom. Valamivel nagyobb a VEA-2, amely annyi viliamosenergiát fejleszt, amennyi 230 — 250 ház világításához elegendő, s egészen enyhe szélben is működik. Ha a szél szokták, de a lovat minden jel szerint nem balzsamozták be. A csontváz alatt egy nyereg feküdt, színes szőtt lótakaróval. Tudjuk a papiruszokból és falfestményekből, hogy az egyiptomiak szerették a lovat, de eddig még egyetlen löcsontváz sem került elő az akkori korszakból. Szakértők szerint a 3500 év előtti ló nem sokban különbözött a mai arab paripáktól. A tudósok a koponyát nem mérhették le, mert a ló koporsójába szivárgó víz a koponyát szétmállasztotta, s kiemeléskor darabokra hullott. Egyiptomban találták meg a világ legrégibb lócsontvázát. Az ásatások során előkerült csontváz nem messze feküdt az időszámításunk előtti XV. században élt Sen Mut sírboltjától. Ez a Sen Mut nevű férfiú Hatshepsut egyiptomi királynő kegyence volt. Az ásatók munkájuk közben egy feltűnően nagy koporsóra bukkantak. Amikor a koporsót felnyitották, legnagyobb meglepetésükre egy lő csontvázát találták benne. A csontvázat Sen Mut emberei annak idején éppen úgy vászonba csavarták, mint az emberi tetemeket 3500 éves lócsontváz
