Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-12 / 64. szám
1959. augusztus 12. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 255 r— Kevés a kacsa! — mondják évről évre a tapasztalt öregebb vadászok. Sajnos, igazuk van. A récét évtizedek 6ta csak vadászták, de semmiféle előnyben nem részesítették, mint például a foglyot vagy a fácánt. Senki sem törődött velük, senki sem állított részükre etetőket. A vadrécét nemcsak vadászták, de telephelyét is elvették. A folyókat szabályozták, a mocsarakból szántóföld lett. Kevés olyan hely maradt, ahol ez a vízimadár kedvére megtelepedhetett és nyugodtan szaporodhatott volna. Az Utóbbi években rádöbbentek a vadászok arra, hogy a vadréceállomány A múlt napokban utazás közben megismerkedtem egy szovjet vadásztársaság tagjával a Bajkál-tó környékéről. Gtitársam a vadászkalandok után rátért a vad nevelésének fontosságára és a szőrmésállatok tenyésztésére Szovjetunióban. Többi között az alábbiakat mondotta: A szovjet szakemberek igen eredményes munkát végeznek különböző szőrmés állatok meghonosításában. Húsz hatalmas állami védett területre hermelint, cobolyt, különböző rókafajtákat, nyestet és más értékes prémű vadféleséget telepítettek, amelyek a szabad természet ölén élnek és szaporodnak. Több mint 25 évvel ezelőtt telepítették le különböző védett területen a hódot, amelynek központja a voronyezsi védett terület. Egyébként a telepítés és honosítás módszerét a Szovjetunióban igen széles körben alkalmazzák. Néhány évvel ezelőtt az Usszuri-tajgán meghonosították a nutriát, amely nagyszerűen alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz. Kazahsztánban viszont gyorsan elszaporodott a pézsma-patkány, amely szintén telepítéssel került erre a vidékre. A Bajkál-tó partvidékén pedig a cobolyt honosították meg. A kutatók egyre újabb és újabb eli^rást_dfdgoznak_ld^__£réme^állatok alaposan megfogyatkozott. A tilalmi táblázaton helyesbíteni kellett. Ma már csak augusztus 16-tól december 31-ig lőhető ez a vad. Elismert tény, hogy a vadréce értékes vad, ezért megérdemli a gondozást és a védelmet. Télen alkalmas helyeken etessük, tavasszal pedig segítsük elő fészkelését. Vadászatokon ügyeljünk arra, hogy inkább gácsért lőjünk. Színéről könnyen megkülönböztethetjük a hímet a szerényebb ruhájú nősténytől. A récék között ugyanis mindig több a hím, mert a hímek erősebb testalkatúak, könynyebben ellenállnak az idő viszontagságainak. Ne vadásszunk kacsára sohasem vizsla nélkül. Sok szárnyazott kacsát elvesztünk és a nádasba vagy a vízbe hullt vad sem kerül meg alkalmas „vízi“ kutya nélkül. Végezetül még egy jó szándékú figyelmeztetés. Alaposan nézzük meg előre, hogy mire akarunk lőni. Egy récefajta ugyanis egész évi védelmet élvez nálunk. Ez az üstökösréce. (Netta rufina). Nálunk nem fészkel, csak átmenetileg mint vendég jelenik meg hébe-korba, ezért igen kevesen ismerik. Hazája Európa délibb részein van. Legfőbb ismertetőjelei: tőkésréce nagyságú, a hím fején bozontos, vörös színű tollazat van. Csőre vörös és vékony. meghonosítására és szaporodásának gyorsítására. Érdekes módszert dolgoztak ki, amely több mint egy hónappal meggyorsítja az ezüstróka fejlődését. A kísérletek során megállapították, hogy a sötétség kedvezően befolyásolja a rókafajták prémjének minőségét. Ezért már augusztus elején falemezekkel takarták be a ketreceket, s így a rókák naponta 15 — 16 órán keresztül csaknem teljes ■ sötétségben voltak. A sötétség időtartamát fokozatosan emelték, úgyhogy októberben a rókák már csak annyi fényt kaptak, mint természetes körülmények között december legrövidebb napjaiban. A kísérlet igen eredményesnek bizonyult, mert a kékrókák prémje már november elején olyan dús és ragyogó volt, mint a tél leghidegebb napjaiban. Ezt a módszert most már széles körben alkalmazzák azokban a kolhozokban és szovhozokban, amelyekben kékróka, platinaróka és más prémes állatok tenyésztésével foglalkoznak. Az ember elgondolkozik. Nem lehetne-e nálunk szintén így? A Tisza, Latorca, Bodrog és a sok nádas nem természeti adottság-e, amelyet megfelelően ki lehetne használni? Bizony, érdemes lenne Bodrogközben szőrmés állatok tenyésztésével foglalkozni. Balogh Kálmán (Királyhelmec) Az üstökösréce egész évi védelmet élvez A feledi vadásztársulat életéből A feledi vadásztársulat nemrég tartott taggyűlésén a társulati munka megjavításával foglalkoztak, mivel ez nem ütötte meg a megkívánt színvonalat. Elsősorban magában a vezetőségben kell keresni a hibát, mert a vezetőségi tagok nem viselkedtek példásan a fiatalokkal szemben, s így ők helytelen útra tévedtek. Éles viszály alakult ki a vezetőség és a tagság között, ami több vadászjegy elvételét eredményezte. Ma már az ellentétek elhárulnak és újból közös erővel munkához lát az egész társulat. A vadászterületen kiirtják a kóbor kutyákat és macskákat, amivel kártevőkből a kötelező beadást 40 pontról 45 pontra emelik. Ezenkívül a társulat tagjai részt vesznek a nyári munkákban. Ezzel kisegítik a szövetkezetei, majd a munkaérték ellenében terményhulladékot kapnak a foglyok és fácánok téli etetésére. Ha meglesz az egyetértés, eredményes lesz a munka is. Bálint Lajos (Péterfalvjí) ★ ★ ★ A REZNEK A reznek (Otis tetrax) a nagy testű túzok közeli rokona. Fácánnagyságú madár. A réznekkafcas nyakát fekete és fehér örvszerű tarkázat díszíti. A tyúk egyszerűbb tollazatú. Nagy síkságok, gazos tarlók, lóheretáblák kedvelt tartózkodási helyei. Igen jó futó és mozgékonyabb, gyorsabb röptű, mint a túzok. A Csallóközben és Mátyusföldön már a múlt század óta nem fészkel. Mint nagy ritkaság azonban hébe-korba, különösen ősszel nálunk is látható. Utoljára Szered mellett tavaly decemberben ejtettek el egy szép reznekkakast. A reznek tápláléka növényi anyagokból és rovarokból áll. Gazdasági jelentősége nálunk nincs. S. A. Stollmann András (Komárom) A szőrmés állatok tenyésztése a Szovjetunióban A SZLOVÁKIAI .VADÁSZVÉDECYESÜLETEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS MELLÉKLETE Vadrécékről, vadrécevadászalról
