Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-12 / 64. szám
250 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. augusztus 12. Vetőmagtermesztés 850 hektáron Jól gazdálkodik a búcsi szövetkezet. Ezt már mindenütt tudják, sok helyütt elismerik, ötszázhatvan tag gazdálkodik a 2046 hektáros búcsi határban, amelynek déli szegélyén a Duna kanyarog. A másik partról már a magyarországi Lábatlan község gyárkéményei integetnek, s mögöttük a dunántúli lankák körvonalai képezik a láthatárt. Kerekes András munkacsoportvezető méltán elégedett a magra termesztett vöröshagymával Ideát dúsan termő mezők sütkéreznek a verőfényben, s valamivel beljebb a Dunától hepehupás terepen tenyésző akácerdő hangulatositja a tájat. Az említett 2046 hektárból 1740 ha-ra terjednek a szántók, s a szántóterület majdnem felén, 850 hektáron vetőmag - termesztésre rendezkedtek be a búcsiak. Ilyen nagy terjedelmű vetőmagtermesztő gazdaság nincs még egy a köztársaságban. De nemcsak a vetésterület nagysága adja meg a búcsi magtermesztők színvonalát; egy esztendő óta ez a szövetkezet az egyetlen az országban, amely hivatalosan az elit-vetőmagtermesztő gazdaság címmel és jelleggel büszkélkedhet. Nem kis dolog ez, s nem is volt könnyű följutni erre a kitüntető szintre. Ezúttal is a gondos vezetés, a mesteri munkaszervezés és a jól megalapozott szaktudás hozta meg a sikert. Négy esztendeje intézi S o ó k y Lajos elnök a szövetkezet ügyeit, s azóta — változatlan talajterület mellett — a szövetkezeti vagyon 12,2 millió koronáról 17,7 millióra, az évente bevételezett összeg 3,8 millióról 9,4 millióra, a hektárjövedelem 1918 koronáról 4733 koronára, az oszthatatlan alap ellátmánya 270 000 koronáról 870 000 koronára, a jóléti alapba juttatott összeg 9870 koronáról 284 000 koronára, a munkaegység értéke 12 korona 93 fillérről 25 korona 15 fillérre emelkedett. S hogy az értéktőzsdék nyelvén szóljunk: az irányzat továbbra is emelkedő. Mindössze a legjellegzetesebb termelési mutatók alakulását közöltük, csak a legérdekesebb összegeket említettük meg. Száraz számadatok ezek, de sokatmondók, hiszen a számok rengetegén át egy jól, szorgalommal dolgozó munkaközösség boldogulásának útja vezet mind magasabbra. * * * Terepszemlét tartottunk a búcsi mezőkön. L e n k e y Z. Géza mezőgazdászszal és első számysegédjével, Kereke s Andrással, a legnagyobb szakértelmet igénylő 84 tagú munkacsoport vezetőjével szemrevételeztük • határt. A járhatóbb terepeken Kerekes András saját gépkocsijával vertük föl az egyébként karbantartott dülőutak porát, ahova pedig az autó nem merészkedett, kétlovas bricskával hatoltunk be. Ha már az autót említettük, közbevetőleg szóljunk az életszínvonalat jellemző tényezőkről, és soroljuk föl ezt a néhány kiragadott adatot: a szövetkezeti gazdálkodás tíz esztendeje alatt Búcson 156 ház épült, öten a szövetkezet tagjai közül gépkocsit és hetvenhatan motorkerékpárt vallhatnak magukénak, egyetlen házból sem hiányzik a rádió, 18 háztetőn televízió-antenna hirdeti a korszerű technika és a kultúra térhódítását, a háziasszonyok munkáját pedig 36 villanytűzhely és 52 mosógép könnyíti. Tehát jártuk a határt. Lenkey mezőgazdász jogos büszkeséggel mutatja a végeláthatatlan táblákat, s ezt mondja: — A búcsi szövetkezet a nemesített vetőmagtermesztésre fordítja a legnagyobb igyekezetei, s esztendőről esztendőre jobb eredményeket mutat föl. Idén 5250 koronás hektárjövedelmet irányoztunk elő, ami 2046 hektárunk A különböző növények szoros kapcsolatának, együttélésének előnyeire mutat szép példát a búcsi zab, amely között lóbab terem. A zab embernagyságúra nőtt, s ezt a szinte hihetetlen gyarapodást annak köszönheti, hogy társa, a lóbab nitrogénnel dúsítja a talajt figyelembevételével 10 és V4 millió korona évi bevételt jelent. Honnan ez a tengernyi pénz? Erre is rájöttünk. S o ó k y Lajos elnökkel az élen csupa rátermett emberből tevődik össze a vezetőség. Lenkey Z. Gézáról, a szövetkezet okleveles mezőgazdászáról azt mesélik faluszerte, hogy talán még éjjel is arról álmodik, vajon honnan és miként lehetne még több koronával gyarapítani a szövetkezeti jövedelmet. Tény, hogy mindenekelőtt az ő érdeme a 850 ha-ra kibővített vetőmagtermesztés. Retkes Lajos, a főkönyvelő jobban vigyáz mindnyájuk vagyonára, mint a szemevilágára. (Ez a hasonlat egész jól sikerült, hiszen a főkönyvelő tényleg sokszor késő éjszakáig rontja a szemét villanyfény mellett, csakhogy rendben tartsa a pénzügyeket.) Cserepes János és C s e k e s József vezető állattenyésztők a sertés-, valamint baromfitenyészetet emelte a törzstenyészet rangjára. De emberek a gáton Papp, Lestár, Tóth, Bernáth, Peredi és Hrecska munkacsoportvezetők is, akiket a hozzájuk beosztott dolgozók őszinte bizalma vesz körül. Ám megint csak kanyarodjunk vissza a mezőre, ahol a sok pénz terem. Nem éppen azért szaporodik a szövetkezet jövedelme, mert a vetőmagtermesztéssel foglalkozó gazdaságokat 20 %-os beadási kedvezmény illeti meg, hanem: nos, figyeljük csak meg! A búcsiak búzavetőmagot termesztenek és nem kereskedelmi búzát. Miért? Azért, mert a vetőmag mázsájáért 216 korona jár, viszont a kereskedelmi búza ára 125 — 138 korona. Aztán olyan csemegekukoricát termesztenek vetőmagra, amelynek mázsáját talán 850 koronáért is átveszik, holott a kereskedelmi kukorica értéke csak 115 — 220 korona. Igaz ugyan, hogy a közönséges kukorica a 35 mázsát- is megadja ha-onként, de a hektárjövedelem így sem több 4000 koronánál, márpedig a csemege, ha csak 20 mázsát hoz ha-onként, akkor is 17 000 koronával gyarapítja a szövetkezeti pénztárt. A különböző borsófajták (Viktória, Kelvedoni csodaborsó, Édea-gyöngyborsó) vetőmagtáblái 35 hektáron terpeszkednek. Hektáronként 25 — 30 mázsára tervezik a hozamot, úgyhogy a vetőmag 1000 korona körül ingadozó begyűjtési ára mellett a borsótáblákból származó bevétel nem lesz messze a kerek egymilliótól. Vetőmagra termesztik itt a vöröshagymát, fokhagymát, paprikát, dinynyét, lencsét, paradicsomot és füveket is: együtt körülbelül 130 kultúra vetőmagjának előállításával foglalkoznak. Mivelhogy a búcsiakat tényleg csak a vetőmag érdekli, a sárgadinnyét például a tagok díjtalanul hazavihetik, elfogyaszthatják, de kötelezőn meg kell ígérniük a mag visszaszármaztatását. A búcsi üvegházban főként korai paprikát és uborkát termesztenek, persze magra is A paprikával meg az a helyzet, hogy a magot a szövetkezet megtartja, a paprika húsát viszont átadja a konzervgyárnak, amely a kitűnő minőségű anyagot finom lecsóvá dolgozza föl. Külön szakaszt érdemel a magra termesztett karfiol, amelynek táblája a 15 ha-os búcsi tó közelében, az ún. Vadasokban szerénykedik. Kifogástalanul érzi itt magát a karfiol, amely szereti az öntevénytalajt és a páratelt levegőt. Meg is hálálja a részére gondosan kialakított környezetet, ugyanis — amint
