Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-08-12 / 64. szám
A S Z A B A O fÖLOMÜVFS SZAK MELLÉKLETE Fejezzük be a tarlóhántást, vessük el a repcét Lassan leürülnek a gabonaföldek, befejezéshez közeledik a kalászosok betakarítása. Eddig minden gép, ember az aratás elvégzését szorgalmazta, miáltal kevés gondot fordítottunk jövő évi termésünk alapvető munkájára, a tarlóhántásra. Szokásos körülmények között ezt a munkát az aratással egy időben, de legkésőbb 24 — 28 órán belül el kellett volna végezni. Nem vitás tehát, hogy ezen a téren van mit behoznunk. Jó szervezéssel, rövid idő alatt elvégezhetjük a tarlóhántást, hiszen a felázott földön az eke mellett szép munkát végez a tárcsa is, amelynek teljesítménye jóval nagj'obb az ekéénél Szakszerűen végzett tarlóhántással biztosítjuk,- hogy a lehulló csapadékvíz a fellazított talajfelszínen át a mélyebb rétegekbe jusson. A hántatlan talaj viszont lassan veszi be a csapadékot, annak jelentős része elpárolog, az a része pedig, amely a talajba jutott, néhány nap múlva a tűző nap és szél szárító hatására .elszökik“. A tarlóhántást minden körülmények közöt el kell végeznünk most is, hogy a nyár csapadékos és a nedvességgel nem kell takarékoskodnunk. Ugyanis a tarlóhántás második célja a gyomirtás. A gyomok, sajnos, mérhetetlen károkat okoznak a mezőgazdaságnak. Minden mázsa gyom szárazanyagának képzéséhez — az egyéb növényi tápanyagokon kívül — 500 hektoliter vizet használ föl. Tehát amikor a gyomokat irtjuk, a nedvességet is megőrizzük. A gyomirtást nem szabad a kapálásra bízni, mert annak leghatásosabb és legolcsóbb módja a tarlóhántás. Amikor a magvak kikelnek, a tábla kizöldül, egy következő talajmunkával a gyomokat kipusztítjuk. Azok az egynyári gyomok, amelyek az aratásig magot nem hoztak, a tarlóhántás és az azt követő talajmunkák következtében szintén elpusztulnak A tarlőhántást csak egyetlen esetben, a futóhomokon nélkülözhetjük, ahol magas tarló hagyásával védekezünk a szél mozgató és szárító hatása ellen. Ügyeljünk azonban arra, hogy a gyomok magot ne érleljenek. Ezért, amikor a gyomok virágzani kezdenek, a tarlót kaszáljuk vagy legeltessük meg Ez természetesen csak átmeneti, ideiglenes védelem, a futóhomok megkötésének megvannak a jól bevált módszerei Ne feledkezzünk meg, a tarlóhántás mellett, az őszi repce talajának előkészítéséről és vetéséről sem. A nagy hozamok egyik igen fontos előfeltétele, hogy jókor vessünk. Tapasztalatok szerint körülményeink között a repce vetésének legjobb agrotechnikai időpontja augusztus közepére esik, s ez különösen csapadékosabb, hűvösebb nyarakon indokolt. Arra is fölhívjuk a figyelmet, hogy az aprómagú repce számára megkülönböztetett gonddal készítsük elő a talajt, amelynek morzsalékosnak, kifogástalan szerkezetűnek kell lennie. Hántatlan tarló eső előtt eső után Hántolt tarló r ^ TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Bártfai László: Vetőmagtermesztés 850 hektáron 250 A trágyázás időszerű kérdései 251 Huszti Elemér (Tornaija) Papírgyári lúg felhasználása trágyázásra ....................251 Állattenyésztés Ruttkay Béla: A napfény és a vitaminok szerepe az állattenyésztésben 252 Szépen emelkedik a tejelékenység Királyréven . 252 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Danis Ferenc mérnök (Ipolyság): Termeljünk szamócát 253 Félév alatt több mint 300 000 koronás jövedelem zöldségből 253 * * * Ján Melichercík (Galánta): Óvatosan bánjunk az egészségre ártalmas anyagokkal 254 VADÁSZATI SZEMLE Stollmann András (Komárom): Vadrécékről, vadréeevadászafokról 255 Balogh Kálmán (Királyhelmec): A szőrmés állatok tenyésztése a Szovjetunióban 255 Jurán Vidor: Bélái bactlus 256 V._________________________________J Irtsuk a golyvásüszögüt A kukorica nyári ellenségének, a golyvásüszögnek a terjedésére idén minden körülmény kedvezett. Júniusban és aránylag júliusban is meleg volt, sok esőt kaptunk, a növényállományt szél, vihar és helyenként jég rongálta. A golyvásüszög egész nyáron át fertőz, de legjobban mégis akkor, ha a kukorica még aránylag fiatal és üde, mert ilyenkor a fertőzést elősegíti, hogy a golyvásüszög spórái a kukoricán zsenge, osztódó részeket, szél- és jégverte sebeket találnak. A frissen trágyázott földön, jó erőben levő talajon tenyésző buja növényzet még fogékonyabb. A fertőzés veszedelmét tehát a kukorica belterjesebb termesztése és a jobb trágyázás voltaképpen közvetett úton fokozza. Éppen ezért kell a golyvásüszög ellen nagyobb körültekintéssel küzdenünk. Üszög fertőzésre minden rész fogékony, a szártól egészen a porzós virágokig, vagyis a címerig. Kivételt az egészen fiatal, alig fejlett és az idős növény képez. Maga a betegség jellegzetes és feltűnő. A fertőzés helyén először kocsonyás, majd fekete üszögspórák millióit tartalmazó daganat képződik, amelyek ezüst színű hártya tart össze. Nem ad kielégítő eredményt sem a csávázás, sem a vetésforgó. A terjedés meggátlásának egyetlen lehetősége, hogy a golyvás daganatokat a kukoricatábla többszöri bejárásával összegyűjtjük. Vigyázzunk, nehogy a spórákat összetartó hártya fölszakadjon, mert ezáltal mesterségesen fertőznénk. A gyűjtést is zárt edénybe végezzük. Ha jól dolgozunk, sok kukoricát menthetünk meg, hiszen az üszög akár 15 — 20 százalékos terméskiesést is okozhat. esó előtt eső után
