Szabad Földműves, 1959. július-december (10. évfolyam, 52-104. szám)
1959-07-01 / 52. szám
1959. július 1. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 205 ták. Október volt, hidegre fordult az idő, a fiú fázott, s jócskán megtömte a kaliba kályháját. A rozoga faalkotmány az izzó kályhától tüzet fogott, a lángok átcsaptak a szomszédos istállóra, amelyben tizenkét igásló odaveszett, majd hamarosan égni kezdett az erdő. Eleinte csak alomtűzzel, amely nemsokára koronatüzzé fajult. Kerek egy hétig recsegettropogott félelmetesen a lángban álló erdő, amelynek 240 hektáros területe égett tarrá, s 20 000 tömörköbméter fa \ vált parázsló üszőkké, amíg ellentűz gyújtásával sikerült megmenteni a még menthetőt. így lett sokmilliós kár egyetlen meggondolatlan tett következménye. Azóta ezen a területen is megindult az erdősítés, de bizony csigalassúsággal halad. A tűzkárt követőleg a sziklás hegyoldal a napsütésben némelykor 60 fokra is fölhevül, éjszaka pedig fagypont alá süllyed a hőmérő higanya. Vajon milyen növény bírja ki ezt a hatalmas hőmérsékleti ingadozást? Az anyakőzetig kimosott területen a lavinaveszedelem is állandó. Ugyancsak a Kaporpatak völgyében 1956 márciusában 90 000 m3-t kitevő hótömeg robajlott a völgybe a kopár hegyoldalon. A lavina által felkavart léghullám kidöntötte a környező fákat, s alant mindent betemetett. Mégpedig nem is kis időre, amenynyiben ez a jégpáncéllá összeállt hótö-Az erdő felső határún már csak törpefenyő tenyészik, de ez sem összefüggő állományban. meg csak másfél esztendő elteltével, 1957 augusztusában engedett föl. Kárt kár követ, ha a hegyeket nem borítja erdő. Ezúttal sem történt másképp. Tavaly Péter-Pál napján reggeltől záporozott a kiadós eső a Liptói-havasokban, s a kopasz hegyekből lezúdult árvíz alig két óra alatt falvakat, mezőket öntött el, életeket oltott ki, a megduzzadt Felső-Vág pedig hidakat sodort magával, utakat, vasutakat, és töltéseket tett tönkre. A közvetlen árvízkár megközelítette a 60 millió koronát, de bizonyára még többet tett ki, mivel a károsultak közül sokan nem is jelentkeztek veszteségük felbecsülése végett. Azí írtuk a cikk elején, hogy víz nélkül nincs élet. Ez az igazság cáfolhatatlan. De azt se felejtsük el, hogy a zabolátlan víz halált, pusztulást hoz. Épp ezért kell fokozottabban átéreznünk az erdő vízháztartási küldetésének kettős fontosságát: gyűjti, tartalékolja számunkra az életet adó vizet, viszont az ártó szándékút megzabolázza. BÄRTFA1 LÄSZLÖ Jól dolgozik a köbölkúti növényvédelmi brigád Mezőgazdasági növényeinket vetéstől egészen a betakarításig különböző kártevők pusztítása fenyegeti. Ezek a kártevők, a gyom, a gomba és a rovarfélék, az utóbbi évek során úgy elszaporodtak, hogy komoly felkészülést követel az ellenük vívott harc. Amíg a nagyüzemi gazdaságokban a technika segítségével egyre hatásosabban tudunk védekezni mindenféle kártevő ellen, a felaprózott, egyéni parcellákon ez a munka nehezen megy, vagy sok esetben meg sem valósítható. Ott azután a károk is jelentősebbek. Hogyan történik a védekezés? Gyakorlatilag lehetetlen, hogy minden szövetkezetét és állami gazdaságot felszereljünk növényvédelmi gépekkel. Ezért alakítottak a gépállomásokon növényvédelmi brigádokat, amelyek megkapták a legújabb permetező- és porozógépeket. A párkányi gépállomásnak Köbölkúton működik a növényvédelmi brigádja, amely a munkákat a gazdaságokkal megkötött szerződés alapján hajtja végre. A brigád vezetője, Farkas András már hatodik éve végzi ezt a felelős munkát és a sok évi tapasztalat során jól ismer minden kártevőt, de ismeri a pusztításukra használt, illetőleg a forgalomban levő vegyi anyagokat is. Méhes Pál növényorvos irányítása mellett nagy elővigyázatossággal dolgoznak ezekkel a permetező anyagokkal, amelyek különböző mérgeket tartalmaznak és valamennyi ártalmas az egészségre. Ügyszintén a növényekben is kárt okozhatnak, ha nem elegendő a szakértelem. A porozáshoz és a permetezéshez szükséges anyagok részben a járási elosztókban keresztül jutnak a szövetkezetekbe, de leginkább a növényvédelmi brigád kapja meg azokat, főleg a mérgező hatásúakat. Hol a legszükségesebb a növényvédelmi munka ? Ezt a munkálatot általában két részré osztjuk. Először a gyümölcsösök, valamint a szőlők permetezése és porozása jön számításba, másodszor pedig a szántóföldeken történő védekezés jelent feladatot. Az utóbbi elég sokoldalú és egyre több növénykultúrára terjed ki. Legismertebbek a növényi teendők a cukorrépa- és burgonyaföldeken, mivel ez a két növény szenvedett eddig leginkább a kártevőktől. A cukorrépa tábláin a kártevők elleni védekezés talajfertőtlenítéssel kezdődik, amihez HCH-t használunk, folytatódik a sorolás utáni porozással rovarkártevők ellen, majd a levéltetvek és a gombabetegségek leküzdésére permetezünk. Néhány évvel ezelőtt a levéltetű komoly károkat okozott a répatermésben, ma már százszázalékosan tudunk ellene védekezni Ekatin permetezésével. Ugyancsak jól bevált a burgonya, a Lindal- Dynol keverékkel történő permetezése, ha addig ismételjük, amíg lárvák mutatkoznak. A köbölkúti brigád ebben az időszakban már kora reggel munkába áll. Sokszor már 3 óra tájban elindulnak a traktorosok oda, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Mindig a kora reggeli idő felel meg legjobban a porozásra és permetezésre, mert leginkább ilyenkor van szélcsend. Nagy segítséget nyújt a repülőgép Is a növényvédelemben. A köbölkúti brigád körzetében 1500 hektár cukorrépából 970 hektáron végeztek permetezést repülőgéppel. Öt napig tartott a munka, azután pár napra befejeződött a többi cukorrépa porozása is, amelyet két permetezőcsoport végzett hat traktorral. A burgonyában is dolgozik egy csoport, három géppel. A brigád dolgozói ezenkívül 400 hektár területen vegyszeres gyomirtást végeztek, tenyészidőben 5700 gyümölcsfát permeteztek meg, s több szövetkezetben a szőlő porozása és permetezése is az ő feladatuk. Idén jó eredménnyel végezték a napraforgó és a dohány permetezését is. A növényvédelem tehát sokoldalú és mindig pontos, lelkiismeretes munkát kíván, mert egy-két napi késés sok esetben komoly károkat okozhat. A köbölkúti brigád dolgozói, ezt szem előtt tartva, már több éve nagyon jól végzik felelős munkájukat. Dicséretet érdemel érte Szabó István, Viszkocsil László, Mocsi Béla és Rackó Lajos. Államunk sokat áldoz a növényvédelemre. Állami mozgalom keretében a cukorrépa gondozására szükséges Ekatint, Kuprikolt, HCH-t, a burgonya permetezésére a Dynolt, Lindant, Gamadynt, valamint a len és az őszi repce porozásához szükséges készítményeket szövetkezeteink és állami gazdaságaink teljesen díjtalanul kapják. Csupán a permetezésért és porozásért kell fizetniük a gépállomásnak; permetezésért 35 koronát, a porozásért pedig 12 koronát számítanak hektáronként. Lehetőség nyílik tehát a kártevők elleni védekezésre. Ahol elvégezték, az eredmény már most is megmutatkozik. Varga József, a párkányi gépállomás dolgozója Röviden... Mezőgazdasági körök Lengyelországban A lengyel falvak gazdasági életében mindnagyobb szerepet töltenek be a mezőgazdasági körök, amelyek az utóbbi hónapokban szervezetileg is rendkívül megszilárdultak. Az elmúlt évben az ország területén 4797 új mezőgazdasági kör és 2513 falusi gazdaasszonykor alakult, együttesen közel 158 000 taggal. Az 1958-as esztendő végén Lengyelországban 17 457 mezőgazdasági kört és 6134 falusi gazdaasszonykört tartottak nyilván, amelyek együtt majdnem 600 000 tagot számláltak. Ezek a mezőgazdasági körök nagy sikereket mutatnak föl a mezőgazdasági termelés fokozásában és a falu szocialista építőmunkájában. Többi között 16 ezer silóvermet és 2300 tyúkfarmot építettek. Közös vagyonuk értéke idén elérte a 130 millió zlotyt. Az utóbbi időben egyre több az egész községet egyesítő mezőgazdasági kör. így például Radonsk községben a mezőgazdasági kör megmunkálja a földeket, építkezési anyagokat termel és közművelődési munkát végez.
