Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-04 / 10. szám

4 yfzalrttd Földműves 1959. február Is Zárszámadás Dobrán Dobra a királyhelmeci járás legki­sebb községe. A falu földműveseinek egy része 1957-iben választotta a közös gazdálkodást. A múlt évben pedig szövetkezeti község lett Dobra. A kezdet, mint mindenütt itt sem volt könnyű. Különösen az állatállo­mány elhelyezése okozott nagy gon­dot. A nehézségeket fokozta az is,' hogy a községből több mint 85 sze­mély dolgozik a vasúton. Ez annyit Sok szövetkezetben nagy gondot for­dítanak a baromfitenyésztésre, mivel így nagymértékben növelhetik bevéte­lüket és húsbeadási kötelességüknek is kellőképp eleget tudnak tenni. Ké­pünkön a szarvai EFSZ szép libaállo­mányát mutatjuk be. Versenyben a többtermelésért A Málasi Állami Gazdaság dolgozói január 17-én adták át kötelezettség­vállalásukat a Zselízi ÁG igazgató­ságának. A kötelezettségvállalások összértéke, ami a tervezett hektár­hozamok, s az állati termékek túl­szárnyalását képezi, 197 715 koronát tesz ki. Ebből az összegből a növény­­termelő csoport 60 292, az állatte­nyésztésben dolgozók 127 023, a ko­csisok 18 000, a traktorosok 2400, az iparosok pedig 2940 korona értékben tettek vállalást. Külön ki kell emelnünk a növény­­termelő csoport azon vállalását, hogy a hereféléket az esti és az éjszakai órákban takarítják majd be. így ke­vesebb lesz a veszteség, jobb a mi­nőség. Podszenyík Lajos és Hagynuga elv­társ sertésgondozók havonta két kiló­val szárnyalták túl sertésenként a tervezett súlygyarapodást. Voltemár Mátyás azzal a nemes elhatározással látott ez év első napján a munkához, hogy minden egyes anyadisznótól 13 malacot, 15 kilogramos átlagsúlyban választ el. Értékes kötelezettségvállalást tet­tek a hízómarha-gondozók is. Vállal­ták, hogy 43 274 korona értékű húst termeinek ki terven felül. S hogy a kötelezettségvállalások időben és száz százalékra teljesítve legyenek, a gaz­daság vezetősége elhatározta, hogy minden szombaton termelési értekez­letet tartanak, ahol értékelik az el­múlt hét eredményeit. Őbert János, Málas Szövetkezetünk nagy napja Csehorszá^ leva.­Nézz előre, tanulj, s művelődj..: Kedves barátom! jelent, hogy a legkomolyabb feladatok megvalósítása is az asszonyokra várt. A dobraiak azonban nem riadtak vissza a kezdeti nehézségektől. így aránylag rövid idő alatt szép ered­ményeket értek el a termelés foko­zása terén. Nézzük csak milyen vál­tozást hozott a szövetkezeti gazdál­kodás Dobrán? — Míg 1957-ben 726 ezer korona volt a szövetkezet összbevétele, addig 1958-ban ugyanazon mezőgazdasági terület 1240 422 koronát jövedelme­zett, — mondotta Iván István az EFSZ elnöke az évzáró gyűlésen. Annak ellenére, hogy a közös gaz­dálkodás első éve egyben az építke­zés éve is volt az említett szövetke­zetben, mégis bátran állíthatjuk: a dobrai szövetkezet tagjai eredménye­sen gazdálkodtak. Hiszen a 9 korona előlegen kívül még 5 koronát kaptak a tagok egy-egy ledolgozott munka­egységre. A szövetkezet tagjainak szorgalma minden termelési ágban szép ered­ményeket szült. A szarvasmarhaállo­mány fejlesztésében már a töibb éves tapasztalattal rendelkező szövetkeze­tek mellett állnak. Jelenleg 52 szarvasmarha jut 100 hektár mező­­gazdasági területre. Tavaly pedig át­tértek a törzskönyvezett állomány tenyésztésére. Céljuk, hogy rövidesen elérjék a 2500 literes fejési átlagot tehenenként. A jő munkát és az eredményes gazdálkodást igazolja az a tény is, hogy az 1 hektár mezőgaz­dasági területre számított nyersbe­vétel értéke 2376 koronáról 3196 ko­ronára emelkedett a múlt évben. A dobrai EFSZ évzáró gyűléséről minden elfogultság nélkül állíthatjuk, hogy a királyhelmeci járás egyik legszínvonalasabb évzáró gyűlése volt. Lefkovics József, JNB, Királyhelmec ★ ★ ★ SZÉP TERV amiből gazdagodni lehet A terv csak akkor terv, ha ponto­san van összeállítva - mondja Cére elvtárs, a nagylégi szövetkezet agro­­nőmusa. Lássunk csak néhány számot az em­lített szövetkezet tervéből. Tervezve: Egy munkaegység értéke 20 korona, előlegre 10 koronát oszta­nak. Természetbeni járandóságok egy munkaegységre: 1,5 kg búza és 0j5 kg árpa. Jelenlegi szarvasmarhaállomá­nyuk 707, amit 820 darabra növelnek, sertést 1581-ről 1893-ra, a baromfit 2486-ról 4000 darabra. Most 200 ka­csájuk van, melyből 4000 darabra nö­velik az állományt. A beadási kötelezettségük teljesí­tése után terven felül 660 ezer liter tejet, 986 mázsa marhahúst és 1240 mázsa sertéshúst adnak el. A szövetkezetben nem feledkeznek meg az invesztíciós építkezésről sem. Ebben az évben befejezik a 98 férő­helyes tehénistállót, s a 127 férőhelyes istállót a növendékállatok számára. Szép terveik vannak a nagylégi szövetkezeteseknek. Rajtuk múlik, teljesítik-e, vagy csak puszta terve; zés marad. VL. BALAZlC A kultúrház nagytermében jöttünk össze, hogy értékeljük a közös gaz­dálkodás eredményeit. Sajnos, de meg kell mondanunk, hogy sem a nö­vénytermelésben, sem az állatte­nyésztésben nem teljesítettük a ter­vet. így szövetkezetünk a múlt évben csak felét termelte, mint 1957-ben. S ez nem a kellemetlen időjárásnak, hanem a rossz munkaszervezésnek és a munkaerő hiányának tulajdonítható. A múlt hibáiból tanulva elhatároz­tuk, hogy ez évben minden munkát időben és jól végzünk el. RADÄCSI LÄSZLÖ, Szepsi Egy felszólalás margójára Nem bízunk az ifjúságban! Ebben az egy mondatban lehetne össze­foglalni Buda elvtárs felszólalásának lényegét. Szerinte a mai fiatalság illetlen, kerüli a munkát... A megjegyzésre Beck elvtárs a tizenegyéves iskola igazgatója így vála­szol: — A radványi fiatalok nem rosszak és az EFSZ munkájából is kiveszik részüket — csak tanítani, nevelni kell őket! Igaza van Beck elvtársnak. S ha a radványi EFSZ vezetősége jobban kihasználná pártunk és kormányunk nyújtotta lehetőségeket, törődné­nek a fiatalság szakképzettségének növelésével, úgy az ifjúság bizonyo­san még jobban megszeretné a földet, a szövetkezetei! Mesteriskolára, technikumra sem küldik a fiatalokat. A szövetkezeti munkaiskolát egyet­len fiatal sem látogatja. Ez pedig nagy hiba. Szép és nemes azonban az EFSZ vezetőségének azon elhatározása, hogy átalakítanak egy épületet, melyben helyet kap a kultúrotthon tele­­vízorral, könyvekkel és újságokkal. A kultúralapből pedig 1500 koronát könyvek vásárlására fordítanak. Azért is dicséretet érdemel a szövetkezet vezetőséqe, hogy a jövőben támogatni fogják a helyi CSISZ szervezet működését. Kemény József, JNB, Ögyalla Amióta elbúcsúztunk, sokat gondolkodtam, mi okozta felháborodáso­dat? Az semmi esetre nem, hogy a régi republika alatt pofon ütött egy cseh csendőr!... Mert mint akkor is mondottam: az a Masaryk pribékje volt, ugyanúgy mint a kakastollas a Horthyé!.. Tehát nem ütközhetsz meg azon, hogy amikor munkát, s kenyerűt kértél, pofont kaptál... Tudom, most azt mondod: az öreg csatos már megint a múltat emle­geti ... Igen azt. Mégpedig azért, hogy bebizonyítsam mennyire rosszul jósoltál, amikor felháborodva azt mondottad: na jó, hát csak menjen. De tudom Isten megbánja... Még az anyanyelvét is el fogja felejteni! Tévedtél kedves barátom! Először is jól keresek, emberségesen élek. Abban sem volt igazad, hogy elfelejtem az anyanyelvemet. Sőt bátorkodom azt állítani: több magyar könyvet, újságot, és szaklapot olvasok, mint te!... Mit szólsz hozzá? A Szabad Földművesnek is előfizetője és állandó olvasója vagyok! Ugye te nem olvasod? Pedig kár, nagy kár! Én már lassan nyolcvan éves leszek és még min­dig sokat tanulok a Szabad Földművesből. S neked is ajánlom: nézz előre, tanulj, s művelődj. Mint földműves pedig olvasd és terjeszd a Sza­bad Földművest, a parasztember bibliáját. Üdvözöl barátod: Fazekas Alajos, Stankovice okr. Zatec DooooomananiXDCioonoanaoanncnDDDDnnDDGDaaDnDnciG Néhány sorban Segítjük algériai testvéreinket A somodi kastély új lakéi A somodi kastélyban valamikor az urak dőzsöltek, mulattak. Munkás ember csak messziről „ízlelhette“ a jobbnál jobb ételek-italok szagát... A kastély ma is áll. Viharvert fa­lain csak itt-ott látni javítást. A kas­tély udvarán azonban már nem a mél. tóságos urak sétálgatnak. A szobák­ban is megszűnt a dáridózás-mulato­­zás! Kije tehát a kastély új lakói? A nagyüzemi gazdálkodás vezető funkcionáriusai. Agronómusok, tech­nikusok gyarapítják benne tudásukat, hogy egyre több kenyeret, húst te­remjen a föld! Zsebík Sándor, as iskola hallgatója A nagyölvedi nőbizottság és Vörös­­kereszt, a HNB, a nyolcéves iskola tanítói és tanulói gyűjtést rendeztek az Algériából elmenekült polgárok megsegítésére. Sok-sok szép holmi és pénz gyűlt össze. Nagyölved község dolgozói így segítik az elnyomott algériai népet. D. V. Jó, de jobb is lehet A bácskai EFSZ tagjai, bár jobb gazdasági eredménnyel zárták az 1958-as esztendőt, mint az 1957-es évet, mégsem mondhatjuk, hogy jól gazdálkodtak. Hiszen csak gabonából 1100 mázsával maradtak adósai álla­munknak! Az állattenyésztés terén történt némi javulás. 1957-ben pl. 100 tehén­től 65 borjút neveltek fel. A múlt évben ugyanennyi tehéntől 86 dara­bot. Anyakocánként 1957-ben 9,2, ta­valy 11,2 malacot választottak el és neveltek fel. Tejet 65 ezer literrel többet fejtek ki, mint 1957-ben. Az ö4 zsíAOJ&oda.Q, Miféle ember vagy te komám? Gyógyfürdőbe készülsz. Hát való az egy egészséges embernek? Megértem én, ha köszvényes lennél, dehát... Az öreg szerelő vállat vont. — Hát nem hallottátok? — kérdezte — nem vállalta senki, valakinek menni kell. Azzal hóna alá fogta kis pakját és elkocogott az állomás felé. Elutazott a gyógyfürdőbe az öreg műhelymunkás. Eltelt egy hét, s déli ebédszünetben jön a postás, üdvözlőlapot hoz a für­dőből. Az öreg írta. Pár sor csak, hogy nem is rossz dolog ez az iszap, a für­dés sem árt, csupán a koszt ellen van valamelyes kifogása. Egyébként üdvözöl mindenkit. Kevés a koszt? Összenevettek a mű­­helybeliek. — Nosza, segítsünk rajta. Küldjünk neki egy kis gépzsírt, ne egye szárazon a kenyeret, — mondta az egyik trak­toros és a falapocskával jót kanyarított a sárga gépzsírból. — Ügy lehet unatkozik is! Csoma­goljunk hozzá egy kis esztergaforgá­csot, legyen neki mivel játszadozni. Na, még itt egy csapágygolyó, ezzel guri­­gázhat is. — Fogpiszkáló is kell. Hadd lássák, úriemberek laknak mifelénk, — s egy jól kihegyezett piszkavasat tettek a lim-lom közé. — No, még egy kis fáradt olaj, ne­hogy kiszáradjon a bőre a sok fürdőzés miatt. Aztán készen lett a pakk, takaroson becsomagolták, tetejére egy rövid használati utasítást, s még aznap fel­adták a postán. Ki tudja mi történhetett az üdülő­ben, tény, hogy az öreg koma három nappal előbb megérkezett, mint kellett volna. Bejött a műhelybe, s rá se ál­modott, miért nézik olyan kíváncsian, olyan kuncogva az ábrázatát. Végül megtudta. Mert hazamegy este a műhelyből, neki áll rögtön a felesége: — Miféle csomagot küldtek itt? Nézd csak, a fürdőből jött vissza. Felhasítja bicskájával az öreg, látja; gépzsír. fáradt olaj, mellette a papír. Az asszony jóformán oda se figyelt, foglalatoskodott a kenyérdagasztással, csak furcsának tűnt, hogy élete párja nagy szelíden kéri: — Anyja hé!... süthetnél két trak­toros bodagot. Az egyiket rendesen, a másikhoz én adnék egy kis zsiradékot. A szótfogadó asszony mindent utasí­alapeszközök értéke 419 904 koroná­val növekedett a múlt évben. Amint tehát látjuk, nem a legrosz­­szabb a bácskai szövetkezet, ha azon­ban nagyobb súlyt fektetnek a mun­kálatok időben való elvégzésére, úgy még jobb is lehet. TÓTH JÓZSEF, Bély * ★ ★ Nyárasdon a dunaszerdahelyi CSE­­MADOK színjátszói bemutatták a Bo­londos vasárnap című vígjátékot. Csak egy hiba volt: a kultúrház kicsi­nek bizonyult, alig fért be a közön­ség. Igaz, hogy aki benn volt, az mind hálás tapssal köszönte meg a szép előadást. (Nagy T.) tás szerint csinált, s másnap az öreg betarisznyázta reggelre a két zsíros bodagot egy üveg kávéval. Ütik a vasat, reggeli szünet a mű­helyben. Aktatáskákból, tarisznyákból kerül elő az ennivaló, az öreg feltűnő helyen kiteszi maga elé a két bodagot, az egyiket megtöri és csúsztatja lefelé a kávéval jóízűen. — Némán! Két bodag is?! Nem lesz az sok komám? — Mondtam az asszonynak, hogy egy is megteszi, de rám tukmálta. Ha ép­pen akarjátok, én nem sajnálom. Lecsaptak a bodagra. Tíz-tizenötfelé törték, s igaz, hogy az első harapások után valamennyinek savanyú lett az ábrázata, de azért csak lement a bodag. Éreztek valami szokatlan ízt rajta, dehát istenem, ki merné feltételezni, hogy a jó szakács hírében álló asszony elvétette volna a sütés rendjét?!... Ám úgy látszik a bodagevésből na­gyobb baj is származott, mert másnap, harmadnap egyre csak jöttek panasz­kodni: — Mán ne sértődjön meg, és ne is mondja el a kedves feleségének, mert tudjuk milyen jól süt, főz, de az a minapi bodag valami istentelen dolog volt. Alig akar helyre jönni a gyom­runk. Az öreg műhelymunkás angyali ár­tatlansággal mondta: — Ne csodálkozz fiam, hiszen gép­zsírral, meg fáradt olajjal volt sütve, amit az üdülőbe küldtetek vót utá­nam ... JANOS BÄCSI <?7ARAD FÖLDMŰVES - a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer —: Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő Major Sándor Sz®£­­kesztöíécBrftfslÍva Suwrovová 16 - Telefon: 353-41, 353-42, 353-43 - főszerkesztő: 356-80, titkárság: 243-46. - Nyomja a Polygrafické záyody n. p.. Bratislava, Ll. Febr^rm/ého kesztoség Bra s a , vííazstva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata - Megrendelhető minden postahivatalnál ée kézbesítőnél. « A-6o0o89

Next

/
Thumbnails
Contents