Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-02-01 / 9. szám

6 y/rafaá Földműves 1959. február % A szenei járás EFSZ-einek évi mérlege A szenei JNB összegezte a múlt évben elért eredményeket és hiányos­ságokat. Értékeltük, mennyiben tet­tünk eleget a kroméríziek verseny­­felhívásának. A legfontosabbat, a kollektivizálás befejezését nem teljesítettük. A ter­vezett földterületeknek csak 35 szá­zaléka került közös megművelés alá. Jelenleg a földterület 94 százalékán folyik közös gazdálkodás. Ezen a té­ren jobb agitációs munkát kell kifej­tenünk a jövőben. Szarvasmarhaállományunk száma 1570 darabbal emelkedett annak elle­nére, hogy EFSZ-eink minden hektár földterület után 58 kg marhahúst adtak be. Ezen a szakaszon megmu­tatkozott, hogy a JNB sokat foglal­kozott ezzel a problémával. A 100 hektárra tervezett 48 darab szarvas­­marha helyett 51-et tenyésztettünk. Sajnos, tehénből nincs meg a terve­zett létszám. Az idén azonban már javult a helyzet ezen a téren is. Nem értük el a tervezett sertés - állományt sem, habár annak számát 2400-al emeltük. De mindamellett járásunk az év elejétől kezdve rend­szeresen teljesítette a sertéshús fel­vásárlását. Jövőre a tervezett mennyi­séget úgy akarjuk elérni, hogy át-Ő is ott lesz Prágában az EFSZ-ek IV. kongresszusán Tíz éve alakult meg a bodrog­­szerdahelyi szövetkezet. A sok dicsé­rő oklevél, elismerés mellett pénz­jutalmat is kaptak, mert igazán kima­gasló eredményeket érnek el. A múlt évben 28 korona volt a mun­kaegység értéke, ami nagymérték­ben a munkacsoportok versenyének meneti anyakocákat állítunk be. Ba­romfitenyészetünk szintén javul az új évben. Már nincs a járásban olyan EFSZ, ahol ne lenne baromfitelep. Az ősszel nevelt csibék már komoly pénzalapot biztosítanak a tavaszi jö­vedelemhez. + Á múlt évben kapott tízmillió ko­ronából járásunkban önsegéllyel 290 darab tehén, 1248 darab fiatal állat, 1540 darab sertés, 560 darab anya­koca, 60 ló és 12 000 darab baromfi részére építettek szövetkezeteink fé­rőhelyet. Nagy lelkesedéssel fogadták az EFSZ-ek a szabad istállók építését. Az ez évi tervben már leginkább az ilyen jellegű építkezés szerepel. A szenei EFSZ-tagok példamuta­tása, — elfogadták az olyan istállók építését, ahol 1 személy 500 sertést etethet —, követőkre talált. Járási méretben 500 -ilyen hizlaldát tervez­nek szövetkezeteink. Dicséretet érdemelnek szövetkezeti tagjaink, mert az 1958-as évben bát­ran’ fogtak hozzá az állattenyésztés­ben az új formák megvalósításához. Erre bizonyíték a nagyméretű építke­zés és a sertéstenyésztésben a száraz önetetök bevezetése. Ezzel a munka­­módszerrel kevesebb erőbefektetéssel nagyobb súlygyarapodást érnek el, amit bizonyít a csataji EFSZ esete is. itt vezették be először a maguk ké­szítette önetetöket, aminek következ­ménye a sertések 82 dekás átlagsúly­gyarapodása lett. Voltak hónapok, amikor az 1 kg-ot is túllépték. EFSZ- eink a csatajiak jó példáját járási méretben is magukévá tették. Egy biztos. Ha teljesíteni akarjuk a kroméríziek versenyfelhívását, fel kell tárnunk járási méretben a mező­gazdasági tartalékokat. Sokan kér­dezhetnék, hogy hol van itt tartalék? Pedig van. A múlt évben elért 100 mázsás átlaghektárhozam kukoricából nemcsak egy szövetkezetnél lehetsé­ges, hanem a tartalékok feltárásával másutt is. Csandal István, Szene Őrösön is megtartották az évzáró gyűlést Már kora reggel nagy volt az izga­lom az őrösi szövetkezetesek között. Kisebb, nagyobb csoportokban igye­keztek a kurtürház felé, ahol az év­záró gyűlést tortották. Kilenc órakor Tokárcsik Sándor, a helyi pártszerve­zet elnöke megnyitója után Csontos Gábor, a szövetkezet elnöke tartotta meg értékes beszámolóját. Ismertette az elmúlt "év eredményeit, rámutatott a becsúszott hibákra és annak követ­kezményeire. Külön-külön elemezte az egyes tagok munkáját. Az elsők között említette Mokri András állat­­gondozót, Csontos Bertalan csoport­­vezetőt és Cinke Bertalan sofőrt. Ki­emelte az építkezési csoport ered­ményeit is. Befejezésül az ifjúság problémáival foglalkozott. A vitában Szepesi elvtárs, a király­­helmeci gépállomás vezetője rámuta­tott a gépek tökéletes kihasználására, a gépi munka előnyeire. A vita befejezése után kiosztották a részesedést. Egy munkaegységre 5 korona jutott. Például Mokri Endre 6750 koronát kapott. A betétkönyv átvevésekor ezeket mondotta: — Nagyon örülök annak, hogy a szövetkezetben dolgozhatok. Munkám­nak megvan az eredménye. A gyer­mekeim is itt fognak dolgozni.' Este következett a közös ünnepi vacsora, amit tánc követett. A község apraja-nagyja ropta a táncot. A ze­nészeknek volt is munkájuk, mert a jó bor megkívánja a talp alá valót. Németh István, Őrös A párkányi GTÁ dolgozóinak újítójavaslatai Munkásemberben benne él a tenni­­akarás. Mindig valami szebbet, job­bat és nem utolsósorban célszerűt szeretne alkotni. Erre menv« a Nothard Boldizsár — a többszörös újító munka közben lehetőség, amit bizonyít a párkányi GTÄ dolgozóinak esete is. Többen vezettek be újítást saját elgondolá­suk szerint, ami jelentős anyagi megtakarítást jelent az üzem szá­mára. Nothard Boldizsár esztergályosnak már több újítása bevált az üzemben. Legértékesebb a Skoda-traktorok és kombájnmotorok főcsapágyának fel­fúrása egysíkban az általa szerkesz­tett felfogó készülék alkalmazásával. Eddig ez a művelet a csapágyak egyenkénti felfogásával és felfúrásá­val történt, ami a legnagyobb figye­lem mellett végzett munka után is gyakori főtengely-töréseket okozott. Az így felfúrt csapágyaknak nem volt tökéletes a fekvése. Mióta ez a mű­velet a felfogó készülék alkalmazá­sával történik, még nem fordult elő főtengelytörés. A munka elvégzése pedig sokkalta rövidebb időt vesz igénybe. Csuport János a csapágyak élet­hosszát növelte. A gyárból az új pót­kocsik még ma is úgy jönnek ki, hogy a csapágyakban nincsenek zsír­zófejek. Enélkül a zsírzás nagyon körülményes. A csapágyak idő előtti elkopását Csuport János úgy akadá­lyozta meg, hogy az új pótkocsik csapágyába zsírzófejet iktatott be. Újítása a gyakorlatban nagyon jól bevált. A Skoda-traktor hátsó kere­kének lebiztosítása, valamint a DT — 54-es futókocsi öntvényének a javí­tása is az ő elgondolása szerint tör­ténik. Pathó Gyula géptechnikusnak egyik legérdekesebb javaslata a motorok­nál alkalmazható üzemanyagfogyasz­tást mutató készülék tervének a ki­dolgozása, ami semmiféle meghajtást nem igényel. Ezt az újítási javaslatot a párgai kísérleti teözpontnak is fel­terjesztettük. Többi dolgozóink javaslatai is, — amelyek szintén a mindennapi Pathó Gyula és Csuport János munka közben születtek meg, —1 nagyban hozzájárultak mind az idő, mind a költségek megtakarításához. Varga József, Párkány, GTÄ Fordulópont a szövetkezet életében köszönhető. Az ötéves tervet — úgy határoztak, — négy év alatt teljesí­tik. Ehhez minden feltételük megvan. Az EFSZ-ek IV. Srongresszusára az EFSZ elnökét, Balogh Bélát jelölték. A szövetkezet tagjai büszkék, hogy elnökük, aki jó munkaszervezéssel, irányítással az elsők közé emelte szövetkezetüket, ott lesz Prágában. Megbízzák őt, hogy számoljon be mun­kasikereikről, s új tapasztalatok szerzésével aztán fejlessze tovább szövetkezeti gazdaságukat. j-j MEGJELENT a Mezőgazdasági lexikon A napokban megjelent új ma­gyarnyelvű Mezőgazdasági Lexikon, nélkülözhetetlen segítőtársa min­den mezőgazdasági dolgozónak. Ära 285,80 Kcs. Megrendelhető a SLOVENSKA KNIHA - MAGYAR KÖNYVES­BOLTBAN, Bratislava, Mi­­c h a 1 s k á ul. 6. sz. A bratislavai járásban elsőnek a pozsonypuspöki EFSZ tagjai vitatták meg szakmai- és kulturális fejlődé­sük problémáit. A közgyűlésre meghívták a Szlová­kiában tartózkodó kínai kulturális küldöttséget is, élükön Csín Ku-val, a Kínai Népköztársaság kulturális ügyeinek miniszterhelyettesével. A küldöttség szívélyes fogadtatása után Siska elvtárs, a szövetkezet kultúr­­felelőse ismertette a szövetkezet 1959-es évre szóló kultúrmunka ter­vét. A bevezetőben utalt a CSKP XI. kongresszusának azon határozatára, amely előirányozza 1965-ig a mező­gazdasági termelés 40 százalékos emelkedését, majd megjegyezte, e fel­adat teljesítése azt jelenti, hogy töb­bet, jobbat s olcsóbban fogunk ter­melni. így termelni pedig csak olyan dolgozó képes, aki szakmai, politikai és kulturális téren egyaránt magas fejlettséggel rendelkezik. Siska elvtárs ismertette még az ez évi terv főbb intézkedéseit: A szövetkezet száz tanulóra emeli a helyi kétéves mezőgazdasági iskola létszámát. A szövetkezeti tagok szá­mára a helyi könyvtár mellett olva­sótermet létesít. A szövetkezetesek levelezés útján barátságot kötnek szovjet kolhoztagokkal, és megláto­gatják egymást. Szakemberek rész­vételével megvitatják a tudomány és technika eredményeit a mezőgazdá­ságban és népgazdaságunk más ágá­ban. A szövetkezet gondoskodik a színielőadások rendezéséről is. A beszámolót a tagok elismerő tap­sa követte, majd a jelenlevők vitába bocsátkoztak, melynek során szólásra emelkedett Csin Ku elvtárs és töb­bek között ezeket mondta: — Láttam az önök nagyszerű szö­vetkezetét, és megcsodáltam annak magas gépesítési fokát. Nálunk ez még nincs így, de a szocialista orszá­gok segítségével igyekszünk a lema­radást behozni. A kínai nép örömmel tartja számon a baráti Csehszlovákia gazdasági eredményeit, melyek egyre szilárdítják népeink és az egész szo­cialista tábor erejét. A felszólalást viharos, szűnni nem akaró taps követte, mely az elvonuló vendégek meleg ünneplésébe ment át. A gyűlést a szövetkezet elnöke, Pozivenee elvtárs a következő szavak­kal zárté be: Ez a nap, melyen jóváhagytuk szö­vetkezetünk kulturális felemelésének első tervét, fordulópontot jelent kö­zös gazdaságunk életében, mely a ta­gok testi és szellemi jóléte felé vezet. MÉSZÁROS GYÖRGY, Pozsonypuspöki • • A múlt év november végéig hat millió 300 ezer kg vajjal, 2 millió 600 ezer kg sajttal, majdnem ötmillió kiló baromfival és 1 millió 300 ezer kiló fagyasztott árúval került több a piac­ra, mint 1957 ugyanazon időszakában. £ A györkei EFSZ tagjai a kong­resszuselőtti vita második anyagának megtárgyalásakor elhatározták, hogy az oszthatatlan alapba 7 helyett tíz százalékot, a szociális alapba pedig 3 helyett 6 százalékot juttatnak. Eddig úgy tudtam, hogy a losonci járás szövetkezetei közül a rappi és a kalondai gazdálkodik a leg­­példásabban. Ám, a legutóbbi ottjár­­tamkor kitűnt, hogy e feltevésem téves. Olyan szövetkezet is akad már, amely mindkettejüket jócskán meg­előzte. A JNB egyik dolgozója csak ennyit mondott: — Nézz körül Kismulyadon! Alighogy beértem a Vepor alatti faluba, máris a közepén találtam ma­gamat. Meg az EFSZ irodáját is. Oda­bent egy éltesebb nénike söpörgetett. Azon évödött, hogy két gazdája is van, mégis nagyon kiszabják tüzelő­ből. Így hát nem tud jó meleget csi­nálni. Minden kérdezés nélkül tud­tomra adja azt is, hogy ez a helyiség úgyszólván minden: faluháza, szövet­kezeti iroda, meg kultúrotthon. — Benne szorong a fél falu, ha mozit játszanak — újságolja. Amint az asszonnyal tereferélünk, nyúlánktermetű, rokonszenves fiatal­ember állít be. Parolázás közben tu­dom meg, hogy Bolyos Gézának hív­ják és ő a szövetkezet elnöke. Néhány szót váltunk erről-arról, majd azt indítványozom, talán elő­ször megnézhetnénk az állatállományt. Kétfelé van még: a faluban, és a fa­lutól egy hajításnyira, az újonnan épülő gazdasági udvarban ... Mindjárt az első istállóban növendékállatokat találunk. Tiszták, gondozottak, jó erő­ben vannak. Példás gazdái a közösnek — Azt a szélsőt az országos te­nyészállatvásárra szánjuk .—: mutat a fal melletti állatra az elnök. Majd hozzáteszi, hogy nagy gondot fordíta­nak a fajbikák tenyésztésére. — Mivel jól kifizetődik, hát úgy terveztük, hogy a sertéseknél is a törzstenyésztésre törekszünk. — És a tehénállomány? — Az kint van az új telepen. A faluból a telep felé tartunk... A kukoricaszárító mellett vagy hat­hét fehérnép szorgoskodik. Kukoricát morzsolnak. Lám ezek az asszonyok nem félnek a hidegtől, mégkevésbbé a dologtól. Mintha csak gondolatolvasó lenne a kísérőm, megszólal: — Megvan ezeknek mindenük: por­szívó, mosógép, hűtőszekrény, még­sem kushadnak odabent. Dolgos fe­hérnép a mienk. Akármelyikük fel­veszi velünk, férfiakkal a versenyt, legyen az bármilyen munka. Még a telt gabonazsákot is megmarkolják nyáridőben, ha úgy kívánja a helyzet. A faluszéltől alig száz méternyire félig kész magtár terpeszkedik a domboldalban. — Kétemeletesre volt tervezve — mondja az elnök —, de mi a helybeli szükségletet vettük figyelembe. A fel­ső emelettől elálltunk és helyette lefelé, a földbe mentünk. Hétszáz köbméteres pince lesz alul, aminek nagy hasznát vesszük majd, ha el­készül. Ez aztán jó elgondolás! Mennyi bur­gonya, takarmányrépa és egyéb elfér idebenn... A nagy télben nem kell majd csákánnyal bontogatni a sán­cot ... Meg aztán sokat jelent abból a részből is, hogy közel van az istál­lókhoz. A tehénistálló takarmánykeverőjé­ben silókukorica-szecska és hereszé­na kellemes illata csapja meg az orrunkat. — Mennyi tej „csurog“ belőle? — Hát nincs okunk panaszra — elég bőven. Tavaly háromezren felül adott minden tehén. A napi tejátlag erősen megközelíti a 9 litert. Ha pontosab­ban akarja megtudni, majd a köny­­velönö kimutatja ... Hogy mennyire jól forgatják az eszüket a kismulyadi EFSZ tagjai, vezetői, arról az elért eredményeik tanúskodnak a legkézzelfoghatóbban. Erről már a könyvelőnő tájékoztat. — A múlt évre 906 ezer koronát kellett - a terv szerint — kigazdál­kodnunk, S ha elhiszi, ha nem, ezt a pénzbevételt egyedül az állatte­nyésztésben dolgozók túlteljesítették — 41 ezer koronával. — Hát ez meg hogyan lehetséges? — Ügy, hogy nemcsak a tervezett bevétel elérésére törekedtek, hanem annak túllépésére vettek irányt... Például a sertéshúsból 138 mázsa he­lyett 153-at, marhahúsból száz má­zsával többet kitermeltek. Ezen felül a tenyészállatok és a tej is ontotta a pénzt a közös kasszába. Meg a he­remag is ... így felgyülemlett 1 mil­lió 373 ezer korona, ami a tervezett­nél 467 ezer koronával több. Nomármost, ehhez még hozzá kell tenni, hogy a tervezett kiadásra szánt összeget nem merítették ki: 19 ezer 613 koronát megtakarítottak. Az elnök újra előkerül valahonnét — Mennyi osztalékra számítanak (9 koroifa előleget adtak)? •— Tíz-tizenegy koronára. Adhat­nánk többet is ettől, de nem akarjuk megenni a holnapot - vélekedik az elnök. — Azt szeretnénk, hogy jövő ilyenkorra több légyen. S ezt most alapozzuk meg. Mégpedig úgy, hogy a nyers bevétel 11 százalékát az oszt­hatatlan alapra, 2 százalékát a kul­turális alapra (ez eddig nem volt) és másfél százalékát a szociális alapra fordítjuk. Ez aztán okos beszéd! Az, hogy a közös gazdálkodásban idáig jutottak, hat esztendő múltán, egészséges pa­raszti észjárásuk közösség javára gyümölcsoztetésének, szorgos mun­kájuknak, a megfontolt előrelátásnak, s nem utolsósorban az asszonyok iga­zán dicséretre méltó igyekezetének köszönhetik. De azért ne higyjük, hogy itt min­den „fenékig tejfel“, még annak elle­nére sem, hogy a szövetkezet 44 tagja közül ötnek saját személyautója van már, kettő meg várja, hogy mi­előbb megkapja ... Örömükhöz néha üröm is vegyül. így ecseteli az elnök: — Nagy baj van az Ipollyal. Ha megszalad a víz a hegyekből, hát elönt mindent, elviszi rétjeinkről a szénatermést... Szabályozni kéne mihamarább... Meg aztán arról beszél, hogy na­gyon magas a tagok átlagkora. Ä leg­több tag hatvan éven felüli. Aggo­dalma kézenfekvő, mert rögszerető fiatalokra, utánpótlásra van szükség, akik a kiöregedettek helyébe lépnek, akik új lendületet adnak a továbbfej­lődésnek, a szocialista falu kiépíté­sének. Ez csupán tűlük függ, tegye­nek hát róla! KOVÁCS ISTVÁN SZABAD FÖLDMŰVES - a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal lapja - Megjelenik hetente kétszer - Szerkeszti a szerkesztő bizottság - Főszerkesztő Major Sándor - Szer­kesztőség Bratislava, Suvorovová 16 - Telefon: 353-41, 353-42, 353-43 -főszerkesztő: 356-80, titkárság: 243-46. - Nyomja a Poíygrafické závody n. p„ Bratislava Ul. Februárového vít’azstva 6/d - Terjeszti a Posta Hírlapszolgálata Megrendelhető minden postahivatalnál'és kézbesítőnél. ’ ' A-650559

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents