Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-28 / 8. szám
1959. január 28. VIRÄGZÖ MEZŐGAZDASÁG 31 Fontos teendők télen Télen a méhek nem alszanak medve módjára, mégis nagy nyugalomra van szükségük. Ezért a méhész lépjen fel mindig idejében a zavarók és kártevők ellen. így például ártanak a méheknek, nyugalmukat megzavarják a háziállatok, madarak (főképpen a cinkék és harkályok). Az egerek ellen már ősszel szűkítettük a kijárót. Ha elegendő, jó minőségű élelemmel beteleltük méheinket és nyugalmukat biztosítjuk, így egyúttal megvédtük őket a tavasszal előforduló hasmenéstől is. Legtöbbször olyankor telik meg a méh bele bélsárral, ha az élelem rossz vagy valami nyugtalanítja. Ilyen esetben a méh sokat fogyaszt, és ha hosszabb időn át nem tud kirepülni, a kaptárban ürítkezik. Előfordul az is, hogy zavarás miatt a méhek felbuzdulnak, megbomlik a telelőfürt és kettészakad. Egy része lehull az aljdeszkára. Ez a pusztulásnak van kitéve. A téli időszak a méhésznek arra is szolgáljon, hogy értékelje elmúlt évi munkájának eredményét és tervet készítsen a következő évre. Tervkészítésünk jelenleg és a jövőben fokozottabb figyelmet követel, mivel összefügg Szlovákia méhészeti tervével, amelyet központunk kidolgozott és a Megbízotti Hivatal jóváhagyott. Ezt különösen a nagyüzemi méhészek, továbbá a helyi és járási nemzeti bizottság dolgozói tekintsék szívügyüknek. Sok helyen megfeledkeztek a kultúrnövényekre történő vándorlás tervezéséről. Az évi terv készítése alkalmával figyelembe kell venni az esetleges múlt évi sikertelenségeket, s azok hibáiból okulva készüljünk a következő idényre. Akad még más tennivaló is, így pélNem fizetnek Racskó János levelezőnk a következő levelet írja szerkesztőségünknek: A szerkesztőség felhívta a figyelmet, hogy jó lenne, ha a múlt évi eredményeinkről beszámolnák, mert ez serkentően hatna másokra. Az én beszámolóm nem segít, inkább ronthat a jó példák között. Ami a termelési eredményt illeti, azzal nem lenne baj, de a jutalmazással igen. Itt mellékelek egy rövid cikket a Haladó Falu című újságból. _ &> Három kép Nyékről Nyék környékén sok az akácerdő. A nyéki szövetkezeti tagok ezért jól gondolkodtak, amikor elhatározták, hogy méhtenyésztéssel fognak foglalkozni. Az a 80 család, amelyet Racskó János kezelt, meghozta a várt eredményt: 12 mázsa mézet, amelyért a szövetkezet 27 000 koronát kapott. De ez még nem m;oden. A méhek a szövetkezetnek még r bevételt is hoztak. Nagymértékben elősegítették a lóheremag termését, amiből 40 000 korona bevétel volt. Most dául a keretek tisztogatásánál a lépek osztályozása. Öreg lépeket ne hagyjunk meg a méheknek, mert azok úgysem szívesen fogadják. A költőtérben nagyobb kárt tesz, mint a méztérben. Jobban gátolja a méhcsalád fejlődését. Az öreg lépek sejtjeiben sok a bábing és emiatt nem fejlődhetnek rendesen a fiatal méhek. Télen végezzük el a tartalékkaptárak, pároztatók, anyakalitkák javítását, és ha egy kicsit értünk a fúrás-faragáshoz, készíthetünk néhány újat is. Ne feledkezzünk meg a mézeskannák és pergető karbantartásáról sem. Legjobb, ha bekenjük olajjal, vazelinnel vagy egyéb zsírfélével, hogy meg ne rozsdásodjék. Sok EFSZ-ben egy bódécskánál nem jut több a méhész részére. Ilyen esetben a szövetkezet vezetői ne vegyék rossz néven, ha a méhész „betolakodik“ az ’asztalos- vagy kerékgyártóműhelybe, hogy melegben végezhesse a javítási munkálatokat. Tél idején a méhek rendszeres hallgatása is fontos, hogy tájékozódjunk helyzetükről. Ügyeljünk arra, hogy a hóviharok ne tóduljanak egyenest a kijáróba, ezt megakadályozhatjuk darabka deszkákkal. A röpdeszkán ne tűrjük meg a megöregedett hőtakarót, mert akadályozza a levegőcserét. A téli időszak az, amikor a méhésznek több ideje adódik a szakkönyvek, folyóiratok olvasására. Ilyenkor kell a szakköröket és előadásokat látogatnia, mert mint ahogy nem érvényesül az elméleti tudás gyakorlat nélkül, úgy a gyakorlat sem haladhat rendes irányban tudás nélkül. Tóth József, méhész-tanító (Bély) norma szerint már csak az a baj, hogy a jövő évben a szövetkezet nem növeli méhészetét, pedig biztos, hogy egy pár ezrest hozna még az EFSZ pénztárába. * * * Az eredményeket példának állítják, de az elérésben nem támogatnak, még a járás sem. Kimutatják a 40 000 koronát, de amikor elküldtem a járásra a rokkant-egyesületünk elnökét, hogy tárgyalják meg, hogy a megállapított méhészeti normák szerint, vagyis teljesítményem után kapjam a béremet, azzal küldték el, hogy úgyis sokat keresek. Minek a norma, ha nem irányadó? Egyesek önkényeskedésének van a méhész kitéve, mint valamikor a cseléd az intéző úrnak. A méhészet kiszámíthatatlan foglalkozás, ezért órabérrel nem fizethető. Nem lehet az, hogy ha az ember a tervét túlteljesíti, azért húzzanak le 100 munkaegységet, ha pedig nincs meg a kipergetett mézből a tervezett haszon, akkor meg azért. Mikor termelnek a virágok nektárt (Belgique Apicole 11/57). A virágok akkor választanak ki nektárt, amikor megtermékenyülésre várnak. Amint az megtörtént, a nektárképződés megszűnik. Az élőlényeknél, legyen az állat vagy növény, legfőbb erejük a megtermékenyülést szolgálja. „A méz a legfőbb növényi erők összpontosítása“. Ezek a híres francia méhész Voirnot (1892) szavai. A viasz képződése Dr. Leuenberger szerint egy viaszpikkely súlya körülbelül 0,0008 gramm. Ezért egy gramm viaszhoz 1250 és 1 kg viaszhoz 1250 000 viaszpikkely szükséges. Egy kg viasz tehát 150 000 méh egyszeri viasztermelésének felel meg. Lovak gyógykezelése mézzel (Australasian Beekeeper). Az állatorvosi tudomány fokozott mértékben használ mézet lovak és más állatok némely betegségének gyógyítására. Ausztráliában például a versenylovaknak verseny előtt mézet adnak, hogy jobban bírják az iramot. Száraz cukor etetése (SUdwestdeutscher Imker). A méhek a száraz cukorhoz nyálkát kevernek, hogy fel tudják szívni. Ehhez sohasem frissen hozott vizet, hanem mindig a testükből kiválasztott nedvet használják fel. Nyelvükkel apránként adagolják a kemény cukorhoz és addig nyalogatják egy ponton, amíg a cukor fel nem oldódik. Ettől például a kockacukron apró lyukacsok támadnak, amelyek folytonos nyálka hozzáadásától állandóan mélyülnek. Ha már a méh nyálkaképződése elapadt, újból vizet kell innia. Ez a víz előbb a gyomorba, majd a vérbe jut. Sohasem keveredik egyenesen az élelemmel. Ha a méh 20 fok feletti hőmérsékleten vesz fel táplálékot, állandóan vizet kell innia, hogy nyálat tudjon termelni. (Fordította: N. J.j A méhészek ügyét a szövetkezetek kongresszusán okvetlen intézni kell, mert így lehetetlen a méhészetek fejlesztése. Racskó János (Ipolynyék) Ezt az ügyet ott helyben el lehet és el is kell intézni, s a szövetkezeti kongresszuson is valóban érdemes lesz a méhészeti problémákkal foglalkozni. Kérjük az illetékeseket, hogy Racskó elvtárs ügyét minél előbb intézzék el, s az eredményről értesítsék szerkesztőségünket. A szerkesztőség
