Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-28 / 8. szám
26 VIRÄGZÖ MEZŐGAZDASÁG 1959. január 28. gon folytatta beszédét, kimérten, érthetően. Ez még jobban fokozta a hatást a hallgatókra. — A keményítőt a klorofil cukorrá alakítja át és víz segítségével eljuttatja valamennyi növényrészhez. így segít a napsugár a növénynek a levegőből való táplálkozásában. A napsugár, csodálatos munkáját befejezve, nem tűnik el nyomtalanul. Energiája megmarad a növényben, a keményítőszemcsékben és más növényi termékekben. — És hogyan érvényesül ez a szép elméleti oktatás a gyakorlatban? — tettük fel a kérdést, amikor bevégezte az órát Safranko elvtárs. Akorra már odajött Antos Tibor tanár is, aki szintén biológiát ad elő és irányítója a Micsurin-körnek, azonkívül a diákok nagyobb része is hozzánk csatlakozott egy kis eszmecserére. Elmondták, hogyan kísérleteznek vidékük gyümölcsfajtáinak termesztésével, más vidékek tájfajtáival és külföldi fajtákkal. A Micsurin-kertben végzett oltásról, metszésről, permetezésről és egyéb gyümölcsészeti szakmunkáról pedig úgy beszéltek, mintha nem is tanítók, hanem kertészek akarnának lenni. A legérdekesebb mégis az volt, hogy a legegyszerűbb munkára, a növények kiválasztására fordítják a legtöbb gondot. Kísérleti parcelláikon hazánk valamennyi elismert gabonafajtáját termeszT tik, de nemcsak az ellenőrző fajtákkal mérik le terméseredményeiket, hanem minden fajtából kiválogatják a legszebb és leggyengébb egyedeket és külön termelik őket. így nemcsak a mennyiségi, de a minőségi változásokat is észreveszik a növekedésben vagy csökkenésben. Ezt nemcsak meg tudják figyelni, de irányítják is annak kimenetelét. A növények természetes kiválasztódása a növények keletkezésével egyidős és az ember azóta végzi ezt a fontos munkát, ha nem is céltudatosan, mióta a növényt táplálékul felhasználta. Ösztönszerűen mindig a jobb gyümölcsöt fogyasztotta és ahogy magvát eldobálta, azokból új fajták keletkeztek háza táján, amelyek ott a természetes kölcsönös beporzás révén is nemesedtek. Több mint 100 évvel ezelőtt Louis Vilmorin francia növénynemesítő foglalkozott a szelíd növények származásával. A vad sárgarépa magját jól művelt földbe vetette, de a jó ápolás ellenére is vékony, kemény gyökérzetű és ehetetlen volt. Á következő évben csak júniusban ültette el a vadsárgarépa magját, a növény nem tudott teljesen kifejlődni, nem tudott virágzani és magot hozni. Emiatt némely gyökérben tartalékként felhalmozódott a tápanyag és a növény fejlődése teljesen befejeződött. Ezekből a növényekből magot termelt, majd elültette. A következő, évben csak 20 százalék adott vastagabb gyökerű növényt, a többiek nem különböztek a vadsárgarépától. Vilmorin újból kiválogatta a vastagabb gyökereket és szárukon magvakat nevelt. A harmadik nemzedék már feltűnő javulást hozott. A negyedik nemzedék pedig a kiválasztás és a helyes ápolás következtében már éppen olyan vastag gyökerű sárgarépát növesztett, mint a szelíd sárgarépa. A kiválasztás fontossága ma sem kisebb, sőt egyre nagyobb. Micsurin is tervszerű kiválasztással tenyésztette ki a legtöbb növényfajtát. Kiválasztással fokozta a keresztezett és a meglevő fájták hasznosságát is. Az eperjesi ifjú természetkutatók tehát, Micsurin nyomdokain, jól felkészülve várják a tavaszt, úgyszólván hazánk minden elismert kultúrnövényéből termelnek, amelyeknek magjait már előkészítették vetésre. Példájuk követésre méltó! Csurilla József A fény megváltoztatja oz öröklődő tulajdonságokat — Most sikerült első ízben fény segítségével a sejtmagok kromoszómáiban olyan változásokat létrehozni, amelyek a radioaktív sugárzás hatására előálló változásokhoz hasonlóak — írja Dubinyin professzor a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának közleményeiben. A látható fény hatását fényérzékeny anyaggal (például Rivanollal) kezelt csírázó hagymán figyelték meg. Megállapították, hogy a fény energiája a fényérzékeny anyagban változást idéz elő, ami a sejtet gyorsabb oxidációra serkenti. Az oxidációs szer hatására á kromoszómák némelyike (sok tudós szerint az öröklődő tulajdonságok legfontosabb hordozói) eltörik, majd kölünböző módokon újra egyesül, s az élő sejteknek új öröklődő tulajdonságokat kölcsönöz. Dubinyin véleménye szerint az öröklődő megváltozások négy főforrása a következő: 1. A sejt anyagcsere-termékei. 2. A földkéreg és a kozmikus sugárzás természetes rádioaktivitása. 5. A hőmérséklet ingadozásai. 4. A közönséges fény. Mindezek a tényezők együtt idéznek elő változásokat az öröklődő képességben, ugyanakkor az egyed ezeknek a változásoknak az alapján a legjobban igyekszik alkalmazkodni a környezet feltételeihez. Darwin tanítása szerint a természetes kiválasztás folyamatában a legmegfelelőbbek maradnak életben, s a legéletrevalóbbak hoznak létre több utódot, ezzel szemben azoknak az egyedeknek az utódai kihalnak, amelyek örökítő anyaga kedvezőtlenül változott meg. Egyébként. Dubinyin professzor a Szovjet Tudt lányos Akadémia sugárzásgenetikai laboratóriumának a vezetője, a különböző tájak növénytermesztőivel nagyarányú kutatómunkát végez a sugárzás-szelekció vonalán (új növényfajták előállítása sugárzás segítségével). Például ha a neutronnal kezelt növénymagvakat vetettek, igen sok esetben a kérdéses kultúrnövény új, értékes formát kapott. Olyan fajták is keletkeztek már, amelyek a különböző betegségekkel szemben feltűnő ellenállást tanúsítanak. Bár vékony hóréteg borítja a földet, de a talaj nem fagyott, s így indulhat a trágyalével megtöltött kocsi, hogy megöntözze a talajt a kapásnövények alá „Korszerű trágyázás“ leie ruouyuu a vunaiuiiK. Eszembe jutott, hogy milyen örömmel olvastam a Szabad Földműves december 14-i számában Farkas József cikkét a balogfalai EFSZ határozatáról a trágyázás megjavítása érdekében. A falvak sorban maradtak el mögöttünk. Gyönyörködtem a dombos táj szépségében. De nem sokáig, mert a balogfalai határban szomorú kép tárul elém: a vasút melletti réten több vagon műtrágya rakásba rakva félméteres vízben ázik. — íme a korszerű trágyázás! — merült föl bennem a gondolat. Ugyanezt láttuk a rimajánosi állomás mellett a múlt nyáron. Hónapokon át a szabad ég alatt ázott a műtrágya. De lehetne még több szövetkezetét és állami gazdaságot említeni, ahol kevés gondot fordítanak a műtrágyák és az istállótrágya helyes kezelésére. Ezek a hibák legtöbbször tudatlanságból, nemtörődömségből és rossz munkaszervezésből adódnak A korszerű trágyázás megköveteli, hogy az istáilótrágyát helyesen kezeljük, a műtrágyákat száraz helyen raktározzuk. Trágyázás alkalmával ismernünk kell a különböző műtrágyák tápanyagtartalmát és a különböző növények tápanyagszükségletét. A helytelen trágyázással több kárt, mint hasznot okozhatunk, mert fölöslegesen anyagot és munkát pazarolunk. Mindent meg kell tennünk, hogy a mezogazaasagi aoigozoK, ae loieg az illetékes vezetők és szakemberek nagyobb gondot fordítsanak a trágyák kezelésére, a korszerű trágyázásra, amely a terméshozam növelésének egyik tényezője. ' G a c s ó István (Vágsellye)
