Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-28 / 8. szám
32 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. január 28. A méhek levegőszükséglete A méhnek bőséges, friss levegőre van szüksége, hogy szervezete az élelmet, mézet, virágport feldolgozhassa, s így életét fenntarthassa. A táplálkozás tulajdonképpen nem más, mint égési folyamat. Hogy ez a folyamat zavartalanul mehessen végbe, a szervezetnek oxigénre van szüksége. A szénsav ellenben az égési folyamatot gátolja, ennélfogva az életfolyamatra káros hatású. A légzés lényege éppen abban áll, hogy a szervezet a levegőből állandóan oxigént vesz fel, a testben képződő szénsavat pedig eltávolítja. Egyébként a méhek levegöszükséglete az időszak szerint sem egyforma. A gázmennyiségek az évszakokkal változnak. Nyáron a legkisebb, tavasszal pedig a legnagyobb az oxigén elhasználása és ennek megfelelően a szénsav eltávolítása. A méh légzőszerve nagyon eltér más állatokétól. A méh légzőszerve a légzacskóból és az ezekből kiinduló megszámlálhatatlan finom elágazó légcsövekből áll. A légcsövek körülveszik az összes szerveket es behatolnak a test minden részébe. így a méhtestet ellátják oxigénnel és eltávolítják belőle a szénsavat. Hosszú ideig a méheket a hidegvérűek közé sorolták, amelyeknek testhőmérséklete a környezet hőmérsékletével változik. Ez a nézet a méhekre nézve csak korlátoltan vonatkozik. A méheknek ugyanis bizonyos határok között megvannak a képességük, hogy a hőképződést szabályozzák. A magasabb rendű állatokhoz hasonlóan a szaporább légzéssel vagy másképpen gázcsere növelésével a méh is tudja testének mele-Anyakeresés radioaktív anyagok segítségével Népes családikban az anyát megtalálni nagyon nehéz. Sok időt igényel és a CMriádot nagyon megzavarjuk. Á korszerű technika egy új eszközt nyújt, amely segítségével 1-2 perc alatt megtaláviatjuk az anyát aaélkül, hogy felnyitnánk a kitárt. A dolog nagyon egyszerű. Az anyákat jelző festékbe egy kevés radioaktív anyagot, például radioaktív kobaltot keverünk. Az így jelzett anyát úgy keressük, hogy a Geiger-»féle műszert a kaptár oldalán addig mozgatjuk, «ínig a kagylóban jellegzetes berregést nem hallunk, amelyet a radioaktív sugarak idéznek elő. Erre a helyre merőlegesen található az anya. Ha ezt a keresést a kaptár két oldaláról elvégezzük, az anya a két merőleges találkozásánál van. A műszer működéséhez két másfélwoltos zseblámpaelemre van szükség. Kérdés az, hogy a rádioaktív anyag milyen hatással van az anyára. A méhészeti kutatóintézet tanulmányozta a rádioaktív hatásnak kitett anyákat, de nem vett észre rajtuk káros hatást. Az anyák rendesen petéztek. Most tanulmányozzák, hogy hat a rádioaktív sugárzás az anyák életkorára és az öröklődésre. A Geiger-féle műszer nagy segítséget nyújt majd a hivatásos méhészeknek, akik sok családot gondoznak. gét fokozni, ez azonban nem tart egyenlő lépést a levegő hőmérsékletének süllyedésével. Tíz fok alatt ez a képesség megszűnik és a méh megdermed. Ezért a méheket télen a hideg ellen óvni kell. Viszont nem szabad megfeledkeznünk, hogy a méhek társas melegháztartást űznek. Télen telelőfürtbe tömörülnek és meleget fejlesztenek. A meleg előállítására a méz mint fűtőanyag tökéletesen elég. A levegő lehűlésével tehát a méhek téli fészket ütve, közösen védekeznek a hideg ellen. Ezzel a közös fűtéssel vagy közös meleggazdálkodással a méhcsalád a legzordabb téllel is megküzd, de csak csomóba tömörülve, és ha elegendő jó minőségű méz áll rendelkezésére. Az égéshez azonban levegő, illetőleg oxigén szükséges. Az elhasznált levegő sokszénsavat tartalmaz, amely éppen az égést gátolja. Ezért télire a méhcsaládnak nem csak sok jó élelemre van szüksége, hanem bőséges, friss levegőre is. A kijárónyílást nem szabad túlságosan megszűkíteni, mert különben a méhcsalád levegőhiány következtében hasmenést kaphat. Télen nagyobb legyen a kijáró és csak február végén kezdjük szűkíteni, amikor a méhcsaládban a Hasítás megindulásával nagyobb melegre van szükség. Ha ősszel a kijárónyílást erősen megszűkítettük, a méhcsalád rosszul telel. A levegőhiányt a méhek zúgással elárulják. Ezenkívül a kaptárban össze-vissza futkosnak, bélsarukkal bemocskolják a kaptárt és egymást, nagy részük pedig megdermedve elpusztul. A kijáró kitisztításával, illetve bővítésével segíthetünk a bajon. Nem méltó a nagy érdeklődésre a keményítőcukor Többen fordultak tanácsért szerkesztőségünkhöz, hogy érdemes-e keményítőcukorral etetni a méheket. Jó-e serkentő etetésre vagy talán telelésre is megfelel? Egyesek saját" kísérleteikről, illetve a keményítőcukorral végzett etetéseik eredményeiről is beszámolnak. Akadnak olyanok is, akik külföldi szakemberektől érdeklődtek a hazai gyártmányú keményítőcukor iránt. A Magyarországon megjelenő Méhészet című folyóirat szerkesztősége azt írja nekik, hogy nálunk már kísérleteztek és sikerrel alkalmazták ezt a cukrot (dr. SIoboda, illetve dr. Novaeky). De még azok a méhészek is kételkednek a keményítőcukor sikerében, akik eredményekről számoltak be, így hát megkértÜK Novaeky elvtársat, hogy foglaljon állást ebben az ügyben. A következő levelet kaptuk tőle: A keményítőcukor egyáltalán nem felel meg betelelesre, mert sok benne az olyan anyag, amelyet a méhek nem tudnak felhasználni; csak a tenyészidöben etethető, amikor jobban feldolgozzák. A keményítőcukor a jelenlegi gyártási módszer nyomán 45 — 70 százalék, kivételes esetben 80 százalék szaharózét (kristályosodó cukrot) tartalmaz. A feldolgozás nagyon igénybe veszi a méheket. Kísérletek nyomán azok a méhcsaládok, amelyek teljesen keményítőcukorrai voltak betelelve, elpusztultak, és amelyeket keményítő- és kristálycukor segítségével teleltek be 1:3 arányban, átteleltek ugyan, de nem kielégítő eredménnyel. A brnói gyártmányú keményítőcukrot csak szükség esetén használjuk etetésre, de csak is a tenyészidőben, tehát áprilistól júliusig, esetleg augusztusban mint kiegészítő élelmet, de nem mint méheleséget. Körülményeink mellett, amikor teljes áron is csak 10,40 koronába kerül 1 kg nád- vagy répakristálycukor, minden alapot nélkülöz, hogy keményítőcukrot ajánljunk a méhek etetésére. Ezt a cukrot a készítő üzem 4,80 koronáért számlázza kg-onként. Ha tekintetbe vesszük a cukortartalmat, rájövünk, hogy nagyon drága és semmilyen has7/na nem lehet belőle a méhésznek. A Belíirl Er'dőgazTfíság egyik méhészete az erdő mélyén széltől védett nap» sütéses helyen van elhelyezve. Die László a méhésze
