Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-21 / 49. szám
1959. jűnlu^ 21. \fzaU-ad Földműves 3 Amíg megkezdik az aratást...! képek Meleg van. A kalászok szőkülnek, érlelik a kenyeret adó magot. Hány és hány ember fejében fordul meg ilyenkor a gondolat: hogyan lehetne az idén még az eddiginél is nagyobb gondossággal betakarítani az árpát, a rozsot, a pirkadó búzaszemeket. Erről beszélgettünk mi is a bácskai Május 9. EFSZ elnökével, Meggyesi Bertalannal, és Kalapos Zoltán könyvelővel. Tavaly milyen volt a helyzet? — Nem a legszebb eredményeket értük el — mondja Meggyesi elvtárs. — Alacsony volt a hektárhozam. Búzából 19, árpából 14, rozsból pedig 11 mázsa. Ez?el bizony nem nagyon lehet dicsekedni. — Mi volt ennek az oka? — Elsősorban is a szárazság okozott nagy károkat, na meg az, hogy az aratás sem ment úgy, ahogy kellett volna. Nagy volt a szemveszteség. A traktorosok, kombájnosok arra törekedtek, hogy a napi tervezett területen elvégzik a munkát, a munkaminőségével nem nagyon törődtek. így természetesen az aratási időt teljesítették, de ez a hektárhozamok rovására ment. Ma már más a helyzet. Azaz csakhogy lesz, mert a napokban közel 180 — 200 ezer korona értékben vásároltak gépeket a királyhelmeci gépállomástól. Ezzel — amint elmondották — javulni fog a munka minősége és időben végzik el majd a munkát. — Hány géppel aratnak ezidén? — kérdeztük a szövetkezet elnökétől. — Két kombájnnal és három önkötőzövel — volt a válasz. Az elmúlt évi munkájukból tapasztalták, hogy ha elromlott a gép, órákat, sőt néhány esetben napokat kellett várni, míg kijavították. Nem akarják, hogy az idén ismét előforduljon ★ ★ ★ Ipolynagyfalusi jegyzetek Az utóbbi'időben egyre szebb eredményekkel dolgoznak az ipolynagyfalusi szövetkezet tagfai. Az eddigi jó munkájukat bizonyítja az ígérkező szép termés is. 400 mázsás hektárhozam cukorrépából 124 hektáron termelnek cukorrépát az említett szövetkezet tagjai. Az eredmény felől érdeklődve Deák elvtárs, a szövetkezet elnöke így válaszolt: — Talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy a 400 mázsás hektárhozamot is túlhaladjuk. Hogy ez meglegyen, mindent megteszünk. Nemrég fejeztük be a harmadszori sarabolását. Na meg az is segíteni fog, hogy jó zsíros földbe vetettük a magot. — Es kukoricából?... — A kukorica vetésterületével nem nagyon dicsekedhetünk. Mindössze 12 hektáron termelünk. Azonban ebből is bő termést várunk. A burgSiya sem marad le mögöttük, amit hat hektáron termelünk. Aratásra készen Saját gépükkel aratnak már az idén az ipolynagyfalusiak. Nemrég vásároltak egy villanycséplöt és egy önkötózögépet. Rájöttek arra, hogy így olcsóbban és jobban végezhetik el ugyanazt a munkát. így, amint elmondották — nem lesz olyan nagy a szemveszteség sem, s nem kerül annyiba a termény learatása sem. Egy kilogramm napi súlygyarapodás Szép eredményeket érnek el az állattenyésztés terén is. Helyes takarmányozással elérték egy tehénnél a napi 10 literes jejési átlagot. Az évi átlag pedig 2000 liter körül mozog. Mráz Lajos a hízómarhákat gondozza. Hozzá kell még tenni, hogy szép eredménnyel. Ugyanis a tervezett napi 50 dkg-os súlygyarapodás helyett 1 kg-ot ért el. Hasonló szép eredményekről számolnak be a többi állatgondozók is. Jelentős sikereket érnek el a ma lacelválasztásánál is. Egy anyakocától például 13 —14 malacot nevelnek fel átlagosan. A fentiekből láthatjuk, hogy a ró munkának megvan az eredménye. Re méljük, hogy a zárszámadáskor még az eddiginél is szebb és jobb eredményekről adnak majd számot nemcsak az állatgondozók, hanem a növényter mesztésj csoportok is. Villant László, Ipolynagyfalu ilyesmi. Korszerű lakatosniűhelyt szereltek fel. A szerelők pedig'Tiagy odaadással dolgoznak. Itt találkoztunk Szalka és Krajnyik elvtársakkal, akik a cséplőgép javításán fáradoztak. — Üzemképes lesz?... — kérdeztük. — Már is az — válaszolt Krajnyik Lajos. — Megállás nélkül fog ez menni. Saját gépükkel fognak aratni a bacskiak. Most az a kérdés, hogy milyenek lesznek az eredmények? Búzából 21, árpából 22 és rozsból pedig 19 mázsás hektárhozamot terveztek. A szövetkezet agronómusa szerint azonban többet várnak. Ügy mondja, ilyen termés még nem ígérkezett egy éven sem. Azonban, hogy ez megmaradjon, fel kell venni a szemveszteség elleni harcot, ami elsősorban is a traktorosok és a kombájnosok feladata. Mert. ha úgy lesz, mint tavaly, akkor mitsem ér megint a fáradság. A töme.gszervezetek segítsége is nagyban hozzájárulhat a termés gyors és szemveszteség nélküli betakarításához. Azonban a bácskai tömegszervezetek mindmáig nem mutattak valami nagy igyekezetei. A HNB-nak kell tenni annak érdekében, hogy a fiatalok is bekapcsolódjanak ebbe a munkába, mert csak jó szervezéssel és odaadó munkával érhetik el, hogy a 285 hektár kalászost betakarítsák a tervezett 14 nap alatt. Horosz Árpád • Amikor Záborszky Imre átvette a •szövetkezet elnöki tisztségét, arra a {megállapodásra jutott, hogy az állat• tenyésztés és a növénytermesztésben S változásokat kell eszközölni. „A válto; zások" már ebben az évben napvilágot iHalálgondolatok a villanypásztor körül ♦ Üj üzem épül. A mezőgazdasági; jellegű ipolysági járásban kisebb ka-] pacitású fafeldolgozó üzem épül. A fát j ipari célokra dolgozzák majd föl ebben; az újonnan épülő üzemben, (rn) ♦ A csúzi EFSZ tagjai két millió; korona költséggel felépítették saját] téglagyárukat, melyben évente csak- j nem hárommillió téglát lehet gyár- i tani. (sz) ♦ Vlcí falucskában (Csehország): nemrégiben a lakosság nagyarányú] társadalmi munkával járult hozzá a ] vízvezeték megépítéséhez. így a víz- : vezetéknek a faluba való bevezetése ] még félmillió koronába sem került. ] (ze) i ♦ A zsolnai kerületben az idén 46: szabadistállót építenek 4600 fejöste- ] hén részére, s további 14-et pedig a ] növendékmarhának. ♦ Stará Turá-i Finommechanikai ] Üzemben mintegy ötszáz féle orvosi I készüléket gyártanak, s ötven újtí- ] pusú készülékkel folytatnak kísérte- ] tét. (zo). 1 • A gabonából rekord termés ígérkezik. • • láttak. 50 darab sertésnél próbaként {bevezették a száraz hizlalást. Az ered• mények azt mutatják, hogy érdemes • volt. Míg a régi hizlalási módszerrel |napi 40 dekás súlygyarapodást értek {el, addig a száraz hizlalásnál napi 75 • deka súlygyarapodást érnek el. Ezért I elhatározták, hogy áttérnek teljesen {a száraz hizlalásra. • Az állattenyésztés mellett nagy gon• dot fordítanak a növénytermelésre, • főleg a takarmánynövények termelé• sére. Különös gonddal ápolják az őszi {repcét, melyet 11 hektáron termelnek. •Ha idejében learatják, bizony szép • pénzt kap belőle a szövetkezet. A rozsíbrtl is rptrnrdtermést várnak. A szövetkezet különlegessége a mák termelés. Ebben az évben 10 hektáron termelnek mákot. A tagok közötti versenynek és lelkiismeretes munkának az eredménye már most is látszik. Ügy számítanak, hogy a mákból legalább 100 000 korona bevétele lesz a szövetkezetnek. Cukorrépát 45 hektáron termesztenek, melyet kiegyeltek és kétszer megkapálták. Átlagban 350 mázsa hektárhozamra számítanak. Iván Sándor, Kasss { — Ki a fene szeretne meghalni? — • okoskodtak, gáncsoskodtak a nagyimegyeri járásban sokan az illetékesek {közül, amikor úgy egy évvel ezelőtt •a villanypásztoros legeltetés beveze\téséról volt szó. Mert hogy a villanyiáram agyoncsaphatja az embert és álllatot egyaránt. Az egyik EFSZ zoo• technikusa pedig egyenesen azt emle• gette, hogy csak nem bolondultak meg l annyi drótot összevásárolni, hogy azlután legyen mit az ócskavasba dobni. • — Honnét vegyük a temérdek áralmot? — érvelt egy harmadik, s nagy { bölcsen mindjárt ki is számította, hogy •kell bíz oda annyi áram, hogy három • pásztorembert is fizethetnek az áraiból. { De ha azt kérdezték az említettek; fői, hogy látták -e már villany pásztort, • vagy legalább leírásból ismerik-e, akikor kiderült, hogy a kifogásolók kö\zött egy sem akad ilyen. • Május elején a JNB tanácsának si;került odahatnia, hogy egyes szövet- i kezetek mihamarabb szereljék fel a •villanypásztort. Itt azonban a szakiértők „megállapították", hogy azt nem llehet csak úgy felfújni. Napok, sőt {hét ékig eltarthat a felszerelés (nagy fa gyanúm, hogy közülök sem látott • működésben még egyik sem villanyipásztort, vagy talán azért húzták, hailasztgatták a dolgot, mert nem volt Irá teljesítménynormájuk, nem tudhatiták mit kereshetnek a munkánál). { — Az idő sürget, nem maradhat le • a járásunk - gondoltak egyet a metzögazdasági szakosztályon dolgozók. Ki is mentek Gellére. Az egész „ördögi találmány" felszerelése még három órát sem vett igénybe. Aztán kihajtották a borjakat az elkerített legelőre. Kár, hogy filmen nem örökíthettük meg az indulási jeleneteket. Ahogy az első borjú a villanydrótot érintette (nem akarok hazudni), legalább egy méter magasat ugrott - úgy megijedt. Egészen a másik oldalig szaladt, de ahogy észrevette a drótot, meghökkent... Nem ment a közelébe, hanem megfordult és azután már nyugodtan legelt. Több tudatlan borjú is így járt, másnap azonban már csak kihajtotta őket a gondozó és nyugodtan rábízta őrzésüket a villanypásztorra. Azóta rakosgatják idébbodább a villanypásztort, a borjak nyugodtan legelnek és közben jönnek a látogatók, akik aztán új megállapítást tesznek - hogy hát nem is olyan rossz ez a találmány. Elviszik a hírt szerte a járásba. Már tizennyolc szövetkezetben villanypásztor őrzi a szarvasmarhákat, sertéseket. Néhány nap múlva talán mind a harminckét szövetkezetben így lesz, s közben befellegzik a sok mende-mondának, csürés csavarásnak a halálfélelemnek, mert még a hitetlen Tamások is rájönnek, hogy az egész olyan egyszerű és olyan olcsó, hogy kár volt előbb fel nem találni az egészet. Es végül azt is elárulhatom, hogy nem is annyira a villanyáramtól féltek a kapálódzók, hanem egy megszokott, de ma már lejárt és drága módszer elhalásától. János bácsi. Szölcpermetezésre is alkalmas a repülőgép □ azánk mezőgazdasági termelésének 1965-ig beütemezett irányszáma egy hektár területről 175 kg hústermelést ír elő, beleértve a baromfihúst is Ez a számítás az egy főre való húsfogyasztásnál 65 kg-ot jelent. Ha már itt tartunk, meg kell említeni, hogy a tojás termelésének egy főre eső fogyasztása 210 darabbal számol. Ez a termelési ütem magába foglalja, hogy az 1957-es évi állapottal szem-Sokan vannak a hivatottak ... SOK ZOOTECHNIKUS van ebben a szövetkezetben. — Közülük hárman havi fizetést kapnak a GTÁ jóvoltából. Ha viszont a hasznossági mutatók, vagy a termelési feladatok felől érdeklődünk, akkor már jóval szorosabb a helyzet. Márcsak azért is, mert a termelési szakaszokat még nem osztották meg egymás között. De talán próbáljunk szerencsét laz irodai nyilvántartásnál. A szervezés itt már valamivel biztatóbb, de mit ér a gondosan kidolgozott öncélú papír, ha adatait nem használják fel olyan fontos feladatokra, mint a takarmány napok szerinti fogyasztása, a súlygyarapodás mérése és ezen keresztül a kifizetett jutalomnak szembeállítására az elért jövedelemmel. Állítsuk csak szembe az említett szövetkezetei a kisújfalusival, s nézzük meg mindkét helyen a tojástermelést. — Arra a megállapításra jutunk, hogy ahol nemcsak szépségnek használják a fehéren a feketét, hanem tesznek is aszerint, ott megvan az eredmény. De nemcsak Kisújfalun van ez így, hanem a bajtai szövetkezetben is. ahol alig egy éve gazdálkodnak közösen, s már 67 tojást termelnek négy hónap alatt egy tyúktól. Tenni kell a szőgyéni szövetkezeteseknek annak érdekében, hogy minél előbb jóvá tegyék az eddigi nem a legsikeresebben végzett munkájukat. GÁBRIS JÖZSEF Varga Jenő építkezési csoportja munka közben ben a baromfihúsnál 190 százalékkal, a tojásnál pedig 43 százalékkal kell emelkednie a termelésnek. Hogyan lehetséges elérni az említett szakaszokon a CSKP XI. kongresszusa által kitűzött merész termelési programot? A kérdésre megközelítő tájékoztatót kapunk, ha tovább vizsgáljuk az említett időszakhoz — esetünkben csak szlovákiai viszonylatban — a termelés helyzetét és lehetőségeit. Ezek szerint Szlovákiában 1957 év végén 1 millió 800 ezer tojótyúk volt a magángazdálkodók birtokában a szocialista szektor 850 ezer tyúkállományával szemben. Az egy tyúkra eső tojáshozam azonban már akkor 21 darabbal a nagyüzemi gazdálkodás javára billentette a mérleget. az eimuit masiei esztenao aiait jelentősen változott a helyzet: a szocialista termelési forma növekvő túlsúlyával nemcsak a 21 darab többlet kapott nagyobb szorzó számot, de a termelési formák korszerűsítése és a tapasztalatok is sokat jelentenek a termelés növekedésében. Ma már nem egy állami birtokon, sőt szövetkezetekben is meghonosították a nagy farmok létesítési módszerét, ahol a kalitkás és mélyalmos növeléssel a tojáshozam növelését, keltetést és gyorshizlalást sok esetben már egyetlen üzemben oldják meg. A gépesítés, automatizálás és az ipari takarmányok széleskörű alkalmazása nemcsak hogy meggyorsítja és belterjessé teszi a termelést, de csökkenti a ráfordított költségeket, a kifutók megtakarításánál sok ezer hektár termőföldet is szabaddá tesz. Ez még a tegnapot mutatja Ha az elméletet a gyakorlatban akarjuk megvizsgálni, igyekezzünk beszállni az autóbuszba, mely Szőgyén községbe vezet. Ebben a közel 5000 lelket számláló községben az 1958/1959 év fordulója sokkal több volt, mint a kalendárium egyszerű átlapozása: egy 2000 hektáros szövetkezet gyarapodott itt rövid hónapok alatt kétszeresére. Ha a nagy átalakulást a termelés egész szűk szakaszán figyeljük, láthatjuk, hogy még tartózkodással, de egyre biztatóbb formában egyengeti a kibontakozás útját. A falu előtt az út emelkedő partján tyúkfarmot látunk. A tíz darab tyúkházat a széljárta dombon serdülő gyümölcsfák próbálják beárnyékolni, de egyelőre itt még csak a csípős keleti szel uralja a terepet. Most is egy gyenge lábon álló Leghorn-tyúkot majdnem hogy leültetett a fűre, mert bizony nagyon elgondolkozott a szegény jószág. Bizonyára azt latolgatta, jut-e részére egy tojófészek a tyúkházban? Ha éppen velünk lépett volna be a deszkaépületbe, bizony nem járt volna szerencsével, mert láttunk ott olyan fészket is, melyben már négy tyúk is szorongott. Így aztán persze sok a törött tojás és négy hónap alatt az egy tyúkra eső hozam csak 16 darab. Ezt már Gelle Veronika és Elzer Mária gondozók mondják el, akik az 1700 darab tyúk mellett még közel 2000 kiscsirkét is gondoznak. Most Az új istállóba költöznek a fejőstehenek Szőgyéni problémák ■nár megértjük, hogy így nem juthat dő a tojás rendszeres összegyűjtésére. Viszont ha a gondozókkal együtt számításba vesszük, hogy munkájuk ellenében havonta 50 — 50 munkaegységet — se többet, se kevesebbet — tapnak, akkor meg miért is igyekeztenek ?
