Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-06-21 / 49. szám

2 sirattad ' földműves 1959. június 21j Aratás előtt Csatán A csatai EFSZ éveken át sereghajtó volt. Most a végeláthatatlan gabona­táblák, az elsőosztályú repce, a bő termést ígérő cukorrépa arra enged következtetni, hogy ebben a község­ben is történik valami. Pillantsunk csak be a gazdaság éle­tébe. Késnek a kaszálással Antal Lajossal, az EFSZ elnökével. Bajka Józseffel, a HNB titkárával és Babinszky Mihály csoportvezetővel vitatjuk a helyzetet. — Az aratásra jól felkészültünk, a gabonának is csak elenyésző része dőlt meg, dolgozhatnak a gépek — mondja a szövetkezet elnöke. — A szénakaszálással viszont elmaradtunk. Bizony ez nagy hiba. A 200 hektár rétből alig kaszáltak le valamit. Pedig megkezdhették volna hamarabb is. Az idő sürget és akkor már hiába kap­kodunk, ha neki kell fogni az aratás­nak. Az EFSZ zootechnikusa panasz­kodott, hogy a rossz minőségű takar­mány miatt alacsony a tejhozam. Ez senki mástól nem függ, mint a csatai EFSZ tagoktól. Ha idejében gyűjtik a szénát, jobb lesz a minőség is. A gépek még nem teljesen „egészségesek“ A nemzeti bizottság titkára szerint rövidesen megalakítják az aratási bi­zottságot, amely minden nap összejön, hogy megtegye a szükséges intézke­déseket a hibák kiküszöbölésére. Kell is a rugalmas munka, mert a készü­lődés lassú. A kévekötőgépek még el sem voltak mozdítva a helyükről. Nincs gumiabroncs. A járástól ugyan kaptak ígeretet, de ezzel még nem oldódott meg a probléma. A terv sze­rint még két kévekötögépet kapnak, remélik, hogy így majd meg tudják oldani a problémákat. Jó volna, ha az északi járások szövetkezetei kölcsö­nöznének gépeket az aratási idényre. Sajnos, olyan hangok hallatszanak, hogy az EFSZ-ek nem szívesen cseré­lik a gépeket. Sokat ígér a határ Antal és Babinszky elvtárssal vé­gigjárjuk a csatai határt. Rég mutat­kozott ilyen termés. A búza dúsan hullámzik, a borsó is jó termést ígér, a cukorrépa 400 mázsánál is többet ad majd hektáronként. A repce a kör­nyéken párját ritkítja. Olyan sűrű a koronája, hogy a nyúl is elszaladhatna a tetején. Húsz mázsás hektárhozamra számítanak. Máris vágják benne az utat, hogy az aratógépek minél ha­marabb megkezdjék a munkát. Minden perc koronát ér Öröm járni ebben a határban, nagy az ígéret. A szövetkezetesek szorgal­mas munkája után a természet is megtette a magáét. Most a tagokon múlik, hogy a bő termést, a szénát, a repcét, a gabonát idejében betaka­rítsák. Kell, hogy ez az év a csatai szövetkezetnek meghozza a fordulatot és végre — amint a tervezett muta­tókból is látszik, elérjék a munka­egység 16 koronás értékét; Éveken át, különösen a szervezési hibák miatt, nagy nehézségekkel küzdött a szövet­kezet. Ezért volt sereghajtó. Egyrészt hozzájárult ehhez az is, hogy a beadá­si normájuk sertéshúsból 20, marha­húsból 17 mázsával, tojásból 12 ezer darabbal, gabonafélékből pedig majd egy vagonnal több volt. Most még az 1956-os év után 67 mázsa sertéshúst adtak be. Mivel a szövetkezet többet adott be kötelező beadásra, jó volna, ha ezért magasabb árat kapna. Éppen ideje volna, hogy a Zselízi Járási Nem­zeti Bizottság begyűjtési osztálya fi­gyelembe venné a csatai EFSZ pana­szát a beadással kapcsolatban. A szövetkezet elnöke és a csoport­vezető elvtárs bizakodva néznek az aratási munkák elé. Most a legfonto­sabb a szénakaszálás meggyorsítása minden perc koronát ér, mert minél hamarabb kazalba kerül a széna, annál több lesz az értéke. Ki kell használni Csatán minden munkanapot, hogy a bő termés szem­veszteség nélkül kerüljön mindany­­nyiuk raktáréba. B. J. * ¥ ¥ Ősszel összeolvad a csoltói határ Nem sokkal több, mint 500 lakos él ebben a Sajó-menti kis falucská­ban, Csoltón. Azelőtt keveset lehetett róluk hallani. Ha lehetett is, csak az alacsony életszínvonal, a sok munka, kultúrtalan élet jellemezte az itteni emberek életét. Hogy mikor épültek az első házak Csoltón, azt kevesen tudják, de hogy a felszabadulás utáni években mennyire megváltozott a falu képe, azt mindnyájan látjuk. Erről leginkább Nagy Béla, Petrik József s a többi idős emberek tudnának be­szélni, akik annak idején gyalog men­tek Kassára, hogy munkát keressenek, kenyeret biztosítsanak családjuk szá­mára. Mi is hát az a nagy változás a falu életében? Próbáljuk talán szépen sor­jába venni. Már 1952-ben megalakult az EFSZ, de még napjainkban is vol­tak olyan gazdák, akik idegenkedtek a közöstől. A helyi nemzeti bizottság mellett működő pártcsoport a többi tömegszervezetekkel karöltve szép eredményt ért el az agitációs mun­kában és ősszel már eltűnnek a mezs­gyék a csoltói határban. Már vasútmegállönk is van, külön autóbuszjáratunk van, nemrég kap­tunk villanyt, hangos híradót és film­­vetítőgépet. Két kőbányánk is van, az egyik a nemzeti bizottság mellett mű­ködő helyi kommunális üzem körze­tébe, a másik pedig az állami útépí­tési vállalat igazgatása alá tartozik. Az utcákat is rendbehoztuk, a régi mocsaras árkok helyett betoncsővel vezetjük le a vizet. Már kiástuk az új kultúrház alapját is, melyet a falu lakosainak részvételével, főleg az Ifjúság nagyarányú brigádmunkájával, akarunk befejezni. Mindez azt bizo­nyítja, hogy Csoltó is megindult az új, szocialista úton. Török László, Csoltó. Farbár István otthona semmiben sem különbözik a nem-cigány emberek házától. Gyönyörű hálószobája, modern konyhája van. A függöny, virágok, a frissen festett fal mind arról tanúskodik, hogy hazánkban a cigány­­nemzetiségű lakosoknak is joga és lehetősége van a boldog, nyugodt életre. Farbar István a szövetkezet építészeti csoportjában dolgozik, s kereseté­ből futja új ruhára, tisztességes ennivalóra, szép bútorra — mindenre. Nacina Vés cigánytelepét Farbar Istvánéhoz hasonló házak váltották fel, s a 280 cigány mind olyan szép otthont kapott, mint 6. A nagymegyeri járás élen jár az állati termékek beadásában A nagymegyeri járás az év elejétől kezdve egyenletesen teljesíti az álla­ti termékek beadási tervét. Eleinte a sertéshúsbeadás terén nehézségek mutatkoztak, mivel 340 mázsa lema­radásunk volt. Ezt azonban az első negyedév végére kiegyenlítettük, ami állami gazdaságaink és élenjáró szö­vetkezeteink érdeme. Leginkább Nyá­­rasd, Izsa, Szilas, Csicsó, Alistál, Med­ve, Kulcsod és a többiek. A második negyedévi tervet már sikerült időben teljesíteni és így országos viszony­latban is az első helyre kerültünk. Minderre magyarázatul szolgál az a tény, hogy járásunkban már 99 szá­zalék a szocialista szektorhoz tarto­zik, és ebben az évben még a hátra­levőket is megnyerjük a nagyüzemi gazdálkodásnak. Járásunk nagy gondot fordít az újonnan bebúgatott anyakocák neve­lésére, már ezidáig 1300 darabot állí­tottunk be, melyből 884 darab hasas. Ezek a számok világosan mutatják, hogy a jövőévi feladataink teljesíté­sére megvannak a feltételek. Ezzel kapcsolatban szükséges a jó takar­mányelosztás is, melynek alapján az EFSZ-ekben bevezették a súlyszerinti adagolást. Sertéshúsból tervünket időszerűen 101,4 °/o-ra teljesítjük. Marhahús-beadásunkat már a múlt években is egyenletesen teljesítettük, amihez nagyban hozzájárult az állat­­állomány feltöltése és a borjak szak­szerű nevelése. Ezen a téren is kerü­leti méretben az első helyen vagyunk. Marhahús-tervünket az idén 3000 má­zsával lépjük túl, a beadási időt pedig 1959. XI. 10-re rövidítjük. Egységes földművesszövetkezeteinkben már is foglakoznak a jövőévi tervekkel, mi­vel ismeretes, hogy a felvásárlási árak nagyban módosulni fognak. Járási marhahús-tervünket idősze­rűen 131,3 %-ra teljesítjük. A tejtermékek beadásában is igen jó eredményeket érünk el, ami meg­mutatkozik az egyes EFSZ-ek pénz­ügyi helyzetén is. Például Tany, Nyá­­rasd, Lak, Padány, Izsap és a többi szövetkezetek jelenleg legnagyobb pénzbevételüket a tejtermékekből biz­tosítják. Nagy gondot fordítunk a TBC-s állatok likvidálására, ezáltal biztosítjuk az egészséges állatok be­szerzését és a jó minőségű tej be­adását. így megvan a feltétel, hogy tervünket idő előtt teljesítsük, sőt 2 millió 500 ezer literrel túlteljesít­jük. Tejbeadási tervünket időszerűen 107,1 »/o-ra teljesítjük. Tojásbeadásunk is kielégítően halad, ami azt mutatja, hogy EFSZ-eink nagy gondot fordítanak a baromfiállo­mány feltöltésére. Járásunk néhány szövetkezete, mint például Füs, Tany, Csicsó, Izsap, Nyárasd stb. már telje­sítették egészévi beadási tervüket. Ezt úgy értük el, hogy a nemzeti bi­zottságok mellett működő nőblzottsá­­gok és a többi tömegszervezetekkel karöltve jó propagációt fejtettünk ki az egyenletes tervteljesítés érdeké­ben. A nagymegyeri járás terven fe­lül 1 millió 700 ezer darab tojással gazdagítja dolgozóink asztalát. Tojásbeadásunkat időszerűen 117,5 %-ra teljesítjük. A baromfihús-beadásban is jelentős eredményeket érünk el járási vi­szonylatban. Szövetkezeteink főleg ebben az évben igyekeztek a baromfi­­tenyésztés terén az eddigi hiányossá­gokat kiküszöbölni. A bogyai EFSZ például korai kiskacsákból eddig 49 ezer korona bevételt biztosított, to­vábbá Szilas, Nagymegyer, Nemes­­olcsa, Csicsó és a többi szövetkeze­teket kell megemlíteni. Baromfihús-tervünket időszerűen 209 #/o-ra teljesítjük. Hazánk szocialista építésében döntő szerepet játszik a mezőgazdasági ter­mékek maximális termelése, terv­szerinti beadása, melyben a nagyme­gyeri járás mindig példát mutat. Budiás József, a JNB felv. ősz. vezetője. Hetvenhét óra alatt a világ körül — 80 napig a világ körül? — Igen. — Megcsinálom. — Mikor? — Most. — Ez őrültség ... valamit. Kísérőnk, Natasa Vasziljevní még gyorsan mond valamit.- Képzeljék el, mind a négy motoí egyenként 12 000 lóerős. A szárnyak összesen 54 méter1 hosszúak, a gép magassága pedig így kezdődik Verne, a „fantázia­óriás" egyik regényének „80 nap alatt a világ körül" című regényében Phi­­leas Fogg beszélgetése. A fejlődés azonban rácáfolt ezekre a fantasz­tikus elképzelésekre. Ma már annyi óra sem kell az útra, mint ahány nap a fantáziák idejében. A legújabb TU 114 típusú szovjet lökhajtásos gép mindössze 77 óra alatt repüli körül a világot. A REPÜLÖÖRIÄS Nem az utolsó teljesítményé a világ legnagyobb repülőóriásának, amiről most beszélünk. Hasonlóan, mint idő­sebb „testvérei“ a TU 104, a TU 110, — ez is A. N. Topolev akadémikus vezetésével a moszkvai repülőgép­­gyár tervezőinek alkotása. A TU 114 nemcsak a világ legnagyobb repülő­gépe, de a leggyorsabb is. Óránkénti átlagsebessége 800 km. BESZÉLGETÉS AZ INDULÁS ELŐTT A vnukovi replőtéren vagyunk, köz­vetlen a start előtt. A fülkében elhe­lyezkednek a pilóták, próbálják a motorokat, s már alig lehet hallani 12 m. Belsejében a legmodernebb műszerek mutatják a földtől való távolságot, a gyorsaságot, az üzem­anyag-mennyiséget, a levegő sűrűsé­gét, stb. stb. Nem győzöm csodálni! Tovább vizsgáljuk, hisz időnk már csak kevés van. Megszomjaztunk. Natasa egy fülkén keresztül vezet, ahol a „repülő pincé­rek“ készségesen szolgálnak a legkü­lönbözőbb frissítőkkel. Közben már megtelnek az ülőhelyek, — összesen 170 utast fogadnak be a kényelmes fotelek. 10 000 MÉTER MAGASAN... — Figyelem, figyelem! A TU 104 Vlagyivosztokba indulásra készen, — i hallatszik a hangosbeszélő. Már nincs idő kiszállpi — bennma­radtunk a gépben. — Ne aggódjon, „elugrunk“ Vlagyi­vosztokba és estére már itthon is vagyunk — bíztatott Vasziljevna. Leszállás nélkül 10 — 12 óra ala't tettük meg az utat, ami körülbelül annyit jelent, mintha New Yorkba mentünk volna. Milyen óriási is a szovjet haza... (A. ZN nyomán -tg-) (Ilii. rész.) A meliorációs, vagyis belvízrende­zés alatt álló telkek tulajdonosai vagy haszonélvezői kötelesek segédkezni a víziberendezések üzemeltetésénél és karbantartásánál. Az ármentesítő szövetkezeteken kí­vül ugyancsak feloszlanak a régebbi törvények alapján létesített ivóvíz­ellátási szövetkezetek is. Vagyonuk az államra száll, igazgatásukat a víz­gazdálkodási szervezetek veszik át. Kártérítési igényjogosultság nélkül hatályukat vesztik egyúttal azok a szerződések, amelyeket azelőtt víz­készletek felfogására szolgáló beren­dezések telektulajdonosai kötöttek az ivóvíz-fogyasztókkal. Ezért most min­den egyes vízjogélvezetet azonnal be kell jelenteni az illetékes vízgazdál­kodási közegeknél. Mindezen rendel­kezések azonban nem vonatkoznak az Egészségügyi Minisztérium által meg­jelölt gyógyforrásokra, természetes ásványvizekre, valamint a sótartal­mú-. bánya- és földi olajokkal kevert vízfolyásokra. Az ártézi kutakból eredő és az olyan talajvizek használata felől, amelyek 1 liter másodpercnél nagyobb mennyiségben törnek elő, a kerületi nemzeti bizottságok döntenek. Ha a vízfolyás medret változtat vagy el­hordja a föld egy részét, akkor a partmenti telektulajdonosnak viszont a járási nemzeti bizottságtól kell en­gedélyt kérnie az eredeti állapotnak saját költségére történő visszaállítá­sához. Végül pedig a helyi nemzeti bizott­ságok szerveinek feladata felelősség­re vonni a következő tilalmak ellen vétőket: olyan tárgyakat és anyago­kat, amelyek a vízfolyás minőségét, tisztaságát veszélyeztethetik, nem szabad a parton hagyni, ahonnan azo­kat a vízfolyás elsodorhatja. Az arra kijelölt helyeken kívül tilos az árvé­delmi gáton járkálni, jármüveket vagy állatot hajtani, kiterelni és le­geltetni, szántani-vetni, fát irtani vagy ültetni, vízmérő és vízjelzö be­rendezéseket, vízmércéket megron­gálni. Ahol a vízgazdálkodási szervezetek még nem vették gondjukba egy nem szabályozott vízfolyást vagy annak szakaszát, ott a telektulajdonos, il­letve a partmenti földek haszonélve­zője köteles parterősítés révén tö­rődni mind a saját tulajdonának, mind a parton esetleg végigvonuló országút, vasúti pályatest stb bizton­ságáról. Ezekben az esetekben az illetékes járási nemzeti bizottság gya­korolja a felügyeletet. Duzzasztőberendezés létesítésével egyidejűleg könnyen megközelíthető, feltűnő helyen különleges vízjelzőt tárazást kell felállítani az engedé­lyezett legmagasabb vízszint megje­lölésére. Víztároló medencék építé­séhez a halgazdász előzetes vélemé­nyét kell kikérni, egy esetleges rob­banás előtt pedig ugyancsak 15 nap­pal előtte a halgazdászt kell kiérte­síteni, hogy a halpusztulás megelő­zésére irányuló intézkedéseket ide­jében megtehesse. Engedélyezett ho­mok-, kavics- és iszapkotrás, vala­mint jégvágás közben ügyelni kell arra, hogy a halállományt ne érje károsodás. Öntözési és belvízlevezetési beren­dezések, szivattyútelepek, nyitott és fedett alvlzcsatornák, parterősitések, öntöző- és víziárkok, alagcspvezések, halastavak stb. létesítése, karbantar­tása és igazgatása, amennyiben azok túlnyomóan mezőgazdasági érdekeket szolgálnak, a Földművelésügyi- és Erdőgazdasági Minisztérium hatás­körébe eső közegek és szervek, eset­leg az egységes földmüvesszövetke­­zetek feladata. K. E. Az utolsó előtti forduló sem tisztázta a kiesés kérdését Hogy melyik csapat lesz a Spartak Ostí tápsa a kiesés sorsában, ezt az utolsó előtti forduló sem tisztázta, ugyanis a Dynamo Zilina és a Spartak Praha Sokolovo is győzött. A kérdés továbbra is nyílt, s a választ csak az utolsó forduló adja meg. A három szakaszban lejátszott XXV. forduló utolsó futamának eredményei: Zsolna: Dynamo Zilina —Slovan Bra­tislava 2:0 (1:0). Jakubcík és Hancin (11-es) góljaival megérdemelten győ­zött a zsolnai csapat. Pardubice: Spartak Sokolovo —Dukla Pardubice 3:1 (3:1). Góllövők: Klaus (2) és Kraus, ill. Lichtnégl. Prága: Dukla Praha — RH Brno 2:0 (1:0). Góllövők: Masopust és Vace­­novsky.

Next

/
Thumbnails
Contents