Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-17 / 48. szám
188 VIRÄGZÖ MEZŐGAZDASÁG 1959. június ÍZ. 34 000 ha csallóközi föld visszakapja termöerejét Ä Megbízottak Testületé jóváhagyta annak a vízgazdálkodási rendszernek a tervét, amely részint Közép- és Alsó- Csallóköz, részint Csilizköz víziszonyainak rendezését szolgálja. Ezt a tervet Skrovina Ondrej, a bratislavai Hydroprojekt mérnöke és munkatársai dolgozták ki. Időközben a Doprastav Nemzeti Vállalat már meg is kezdte a nagy horderejű terv végrehajtását. Közép- és Alsó-Csallóköz, továbbá Csilizköz a Duna környékének legtermékenyebb körzetéhez tartozik. A kedvező éghajlati viszonyok majdnem minden melegkedvelő növény termesztésére lehetőséget nyújtanak. Ennek ellenére a mezőgazdasági termelés színvonala ebben a körzetben meglehetősen alacsony. A kisebb mértékű mezőgazdasági termelékenységet mindenekelőtt a belvizek magas szintje okozza. Ezek a belvizek minden tavasszal és nyáron jelentkeznek. A másik oknak a szárazságot kell tekintenünk, amely a tenyészidő második felében évente megismétlődik. Az árvizek a szántóföldet legelővé változtatják, a talajból kimosódnak a tápanyagok, a vízmentes mezők hosszabb időn át megküzelíthetetlenek, úgyhogy az agrotechnikai határidőket nem lehet betartani, nehéz összeállítani a legmegfelelőbb vetésforgókat, de a gépesítés előnyeinek értékesítése is akadályokba ütközik. A növénytermesztésben előforduló fogyatékosságok érthetőleg szűkítik a takarmányalapot .is, aminek következményeként az állattenyésztési helyzetet sem minősíthetjük megnyugtatónak. A belvizek főleg azon a területen okoznak súlyos károkat, amelyet a Csiliz patak, valamint a Nagybodok és Csicsó között húzódó dunai védőgát határol. Ez a súlyosabban érintett terület körülbelül 12 000 ha-ra terjed. Egyébként az említett vízszabályozási terv 34 000 ha-t kitevő terület lecsapolására vonatkozik. Ezen a területen a legutóbbi 100 esztendő alatt 90 alkalommal rombolt az árvíz, amely a belvizekkel együtt évente több mint 5 000 000 koronás kárt okoz. Még annyit említsünk meg, hogy ebből a 34 000 ha-ból 27 800 ha-t tesz ki a mezőgazdasági talajterület, míg a többi rét. A letűnt társadalmi rendszer áldatlan örökségének felszámolása végett a párt és kormány elrendelte, hogy készítsenek tervet az itteni vízgazdálkodási viszonyok rendezésére. Most a terv végrehajtásával minden akadály elhárul ebben a körzetben a növénytermesztési és állattenyésztési színvonal emelésének útjából. A munkálatok első szakaszában levezetik a fölösleges vizeket, a második szakaszban pedig megépítik azt az öntözőrendszert, amely tenyészidőben biztosítja majd a szárazság miatt tengődő növényzet öntözését. Ha a terv megvalósul, nemcsak 34 000 ha csallóközi föld kapja vissza termőerejét, hanem az ebbe a körzetbe tartozó 26 községben is meggyorsulhat a közművesítés üteme, megjavulnak az egészségügyi körülmények, egyszóval emelkedik a lakosság életszínvonala. Azt is említsük meg, hogy a munkálatok első szakaszának végrehajtására 63 000 000 koronás beruházást irányoztak elő. Ügy számítják a tervezők, hogy a főcsatornába irányuló egész vízmennyiséget a Kis-Dunába vezetik. A már létező lecsapolási rendszert olyképpen építik át, hogy az évente hatalmas károkat okozó vizeket ártalmatlanná tegyék. Ezek a vadvizek a Duna medréből szivárognak a mezőgazdasági talajterületekre. Átépítik a vásárút-lúcsi csatornát is és egészen a Dunáig meghosszabbítják. Ezáltal a csatorna teljesítőképessége fokozódik, s a Csiliz vize a tőkési ágba jut, amelyen zárógátat építenek. Ez a zárógát teszi majd lehetővé a Vág magas vízállása idején jelentkező vízfölöslegek összegyűjtését, s ugyanakkor biztos védelmet nyújt a Vág és Duna áradásával szemben. A tőkési ág a belvizek gyűjtőtartályának szerepét tölti be. A tervezett vízkiemelő a tőkési ág szintjének szabályozását is szolgálja, és módot nyújt az öntözővíz biztosítására. Továbbá egész sor mellékcsatorna épül, amelyek közül a Dékányosi-erdőből kiinduló utolsó mellékcsatorna a főcsatornához kapcsolódik. Ez a főcsatorna hozza majd az öntözővizet a Dunából. A Bős mellett építendő vízgyűjtő 30 000 ha talajterület öntözésére felel meg. A vízgazdálkodási viszonyok rendezésének jóvoltából elsősorban az évi öt millió koronás kártól mentesülünk, a szántóterület 5950 ha-ral szélesedik. Ne feledkezzünk meg a hüvelyesekről Népgazdasági szemszögből a hüvelyesek is a fontosabb termények közé tartoznak, s így megérdemlik, hogy kiterjesszük termesztésüket. A hüvelyesek kitűnő, fehérjedús táplálékot nyújtanak, hiszen magvaik 22 — 47 % fehérjét tartalmaznak, tehát kétszerte-háromszorta többet, mint a gabonafélék. De nem hiányzik a hüvelyesekből, főként a zöldborsóból és zöldhüvelyekből a vitaminok megfelelő mennyisége sem. Értékes takarmányt nyújt a hüvelyesek szalmája is, amely fehérjetartalom tekintetében három-hatszorta múlja fölül a gabonaszalmát. Egy mázsa nagyszemú sárgaborsó felvásárlási ára minőség szerint 700 koronáig terjed, sőt egy mázsa lencséért 1000 koronát is kaphatunk. A borsós lényegesen fokozhatjuk mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés jövedelmezőségét. Becslések szerint a vízszabályozási munkálatok végeztével a mezőgazdaság jövedelmezősége ebben a körzetben 20,7 millió koronával fokozódik, úgyhogy a 63 000 000 koronás beruházás körülbelül három esztendő alatt megtérül. A terv megvalósítása után módosulnak majd a vetésterületek is; így például a gabonamezők kisebbednek, viszont a kukorica és cukorrépa termesztési területei bővülnek. Növekszenek majd a hozamok, hiszen a jobb termőerővel rendelkező föld búzából 27 mázsás, rozsból 25 mázsás, árpából 26 mázsás, szemeskukoricából 31 mázsás, hüvelyesékből 15 — 16 mázsás, cukorrépából 290 mázsás, takarmányrépából 390 mázsás és szőlőből 30 mázsás hektárhozamot bizonyára megad. Egyidejűleg a jobb takarmányalap birtokában a haszonállatok állománya is emelkedhet; szakértők véleménye szerint például a szarvasmarha állománya több mint 100 %-kal gyarapítható. Az ismertetett vízszabályozási munkálatok végrehajtásával a csallóközi és csilizközi lakosság régi vágya ölt testet. Talán hangsúlyoznunk sem kellene, hogy mindez az itteni szövetkezetek megszilárdulását és a szövetkezeti dolgozók' jólétének további emelkedését is elősegíti. hozamok elérik a hektáronkénti 35 mázsát, ugyanakkor a borsóval sincs több munka, mint a gabonafélékkel. Mindenképpen fontos tehát, hogy szövetkezeti dolgozóink ne feledkezzenek meg a hüvelyesek termesztéséről, s ahol erre mód adódik, terjesszék ki a vetésterületeket. Bő termést ígérnek a magyar fügefák A Mecsek-hegység déli lejtőjén, a pécsi gyümölcsösökben és szőlőültetvényekben többszáz fügefa tenyészik. A fügefa, amelynek hazája a Földközi-tenger melléke, a dél-magyarországi enyhe éghajlat' alatt szépen terem. Az idén korán beköszöntő tavasz különösképpen kedvezett a fügefáknak, amelyek rendkívül bő termést Ígérnek. FOLYÓK _»\ patakok y SJj55 TERVEZETT CSATORNÁK ***** A't-lAMI UTAK VASÚT *•"-*'•* verő 6ATAK CSALLÓKÖZ is CSIltZKÖZ UMAPOWlA
