Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-08 / 45. szám
JzaUad Földműves & 1959. Június 8. Használjunk ki minden mezőgazdasági Antonín Novotny elvtárs michalovcei beszédéből Antonín Novotny elvtárs, köztársasági elnökünk a párt és gazdasági dolgozók május 30-1 michalovcei aktíváján beszédet mondott, amelyben foglalkozott a mezőgazdasági tartalékok jobb kihasználásával. Többek között a következőket mondotta: Az a tény, hogy a szocialista termelési viszonyok a mezőgazdaságban döntő fölénybe jutottak, a mezőgazdasági termelőerő fejlődésének föfeltétele. Célunk a szocializmus és a kommunizmus felépítése hazánkban, ez pedig nem csak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is megköveteli a termelőerők további rendkívüli fellendülését. Ma a legjobb feltételekkel rendelkezünk ehhez, és csak rajtunk áll, hogy a mezőgazdasági nagyüzemi termelés útján tovább gyarapítsuk mezőgazdaságunkat és teljesítsünk egy további feladatot: elegendő és bőséges mezőgazdasági termékeket juttassunk » társadalomnak. Csak a közös és nagyfokúan belterjes mezőgazdasági nagyüzemi termelés elégítheti ki a nép és a népgazdaság növekvő szükségleteit. Most, amikor a kis- és középparasztok a föld döntő többségén már közösen gazdálkodnak megérett e helyzet arra, hogy minden lehetőséget kihasználjunk a mezőgazdasági termelés nagyüzemi formáinak teljes érvényesítésére és teljes egyöntetűséggel bebizonyítjuk a szocialista talajgazdálkodás előnyeit. A mezőgazdasági nagyüzemi termelés megköveteli a gépesítés, a technika, a vegyszerek széleskörű alkalmazását. a haladó mezőgazdasági tudomány legújabb ismereteinek és tapasztalatainak felhasználását Erős, fejlett iparral rendelkezünk, mely mindent előteremt, amire a mezőgazdaságnak a fejlődéshez szüksége van. Az erős anyagi-műszaki alap segítségével a falu szocialista építésének kezdetétől fogva nagy anyagi segítségben és támogatásban részesíthettük kis- és középparasztjainkat. Ezért sikerült nekünk és szövetkezeti parasztjainknak a nagy korszakalkotó átalakulások időszakában, amikor az évszázados egyéni mezőgazdasági termelésről szocialista termelésre tértünk át, nemcsak megőrizni, hanem évről-évre részben emelni is a mezőgazdasági termelés eddigi színvonalát. Ez azt bizonyltja, hogy most, amikor a szocialista gazdálkodási formák győztek a mezőgazdaságban, a szövetkezetesek munkája és a munkásosztály segítsége rendkívül nagy lehetőségeket nyújt a mezőgazdasági termelés állandó növelésére és fejlesztésére. Első feladat a talaj — alapvető mezőgazdasági termelőeszközünk — teljes kihasználása Persze sokan nem így tekintenek a földre. A termelőeszközöket csak a gépekben látják, a föld kihasználáséra, megművelésére és termőképességének fokozására pedig kevés gondot fordítanak. Tudjuk, hogy a munkások jogos bírálatának tárgyát képezik, ha az üzemekben egyes gépeket nem használnak ki teljes mértékben. De a mezőgazdaságban még mindig tűrjük azt az állapotot, hogy ezer hektárszámra hever parlagon a szántóföld, sőt, hogy még csökken is a szántóföldek területe. Nem ritka jelenség, hogy nagylelkűen parcellákat adnak családi házak építésére, amikhez még nagy kertek is tartoznak; az ipari vállalatok épületei környékén termelőföldet foglalnak le, mely így kihasználatlan marad. Nagy kiterjedésű területen fejlődnek falvaink, s mivel nem képeznek, rendezett, egyöntetű egészet, nehézségeket okoznak a jövőbeni beruházásokban, a vízvezeték, villanyvezeték, csatornázás bevezetésében, amit a lakosság magas színvonala, s természetesen a higiéniai követelmények is megkívánnak. Hogy miként hat ki ez a mezőgazdasági termelésre, arról nem is szólok. A szántóföldterületek csökkenésének már véget kell vetnünk. Biztosítanunk kell, hogy a szántóföldek gyarapodjanak. Ügy kell majd eljárnunk, hogy a földet elfoglaló ipari vállalatokra beadási feladatokat fogunk kiróni. Az sem mozdítja elő törekvéseinket, hogy 40 ezer hektár mezőgazdasági földnek még mindig nincs gazdája. A Központi Bizottság minduntalan hangsúlyozza, hogy szenteljünk nagy figyelmet a föld megművelésének és kihasználásának. Köztársaságunkban más államokhoz viszonyítva aránylag kevés földterület - 0,38 hektár jut egy lakosra. Ebből tehát az következik, hogy helyesen és a lehető legcélszerűbben kell gazdálkodnunk minden hektáron s maximális eredményeket kell elérni. Ez egyszersmind azt is mutatja, hogy a mezőgazdasági termelést elsősorban az egy területegységre eső mezőgazdasági termelés belterjességének fokozása útján, tehát a hektárhozamok növelése és a lakosság élelmezésének biztosításához szükséges termények termesztése, útjár. kell növelnünk. Amikor a szlovákiai elvtársak meghívtak, hogy látogassak el Kelet-Szlovákiába, hangsúlyozták, hogy a mai aktíván főként a talajberuházások jelentőségéről beszéljünk. Bizonyára azért, mert nagy talajjavítás! munkálatokat végeztünk itt, továbbá azért is, mert más területekhez viszonyítva, itt sokkal jobban megnyilatkoznak a talajgazdálkodás negatív jelentőségei. Régebben gyakran felmerült az a nézet, — és sok emberben még mindig is megmaradt —. hogy mezőgazdaságunk főként az állattenyésztésre irányuljon, a szükséges takarmánynövényeket és kenyérgabonát pedig egyre nagyobb mértékben Importáljuk. Abból a téves nézetből indultak ki, hogy kevés földünk van, ezért az állattenyésztést kell fejlesztenünk, hogy ne szoruljunk húsbehozatalra. Ebből azután az következett, hogy ne törődjünk megfelelő saját takarmányalappal, hanem hogy a külkereskedelem gondoskodjék kellő takarmányfélék behozataléról. Ez oda vezetett, hogy nem fordítottunk gondot a növénytermesztésre, a szántóföldre, és jó megművelésére. Ma az a helyzet, hogy nemcsak fogy a föld humuszrétege, hanem sok helyen éveken át elhanyagolták a drágán épült talajjavltási berendezéseket és a hektárok ezrei hevernek még mindig parlagon. E nézetekből születik a kukorica sekély takarmányértékére vonatkozó esztelen „elmélet“ is, s ebből ered azután a kukorica termesztésével szemben megnyilvánuló nemtörődömség. Az alap — a növénytermesztés Nyíltan megmondjuk, hogy e nagy földterületeken korszerű technikával és nagyüzemi termelési módszerekkel elsősorban az említett terményeket akarjuk termeszteni. Mindjárt kezdetben fontos leszögezni, hogy százmilliós összegeket fordítunk a parlagon heverő föld kihasználására és megművelésére. Ezért azt akarjuk, hogy a legfejlettebb szocialista gazdálkodási formák és a legfejlettebb technika érvényesüljön rajta, s az egész gazdálkodás a társadalom érdekeihez igazodjék. Ez biztosítja a maximális eredményt és a jövő termelés hozzájárulását az egész társadalom javára. Azzal, hogy kiemeljük a növénytermesztés fontosságát, egyáltalán nem tagadjuk, és nem szorítjuk háttérbe az állattenyésztés jelentőségét. A mezőgazdasági termelés bizonyos természeti feltételekhez kötött ciklus. Ám ném értünk egyet azzal, hogy az állattenyésztés a mezőgazdaság fétisjellegü részévé váljék. A kérdés lényege abban van, hogy az állattenyésztés előnybe helyezésével lebecsülték a növénytermesztést, a takarmánytermelést, nem küzdöttek következetesen a hektárhozamok növeléséért, az összes földterület maximális kihasználásáért és megműveléséért. Ez persze kedvezőtlenül tükröződött vissza az állattenyésztésben is, melyet hatalmas külföldi takarmány-behozatallal kellett ellátni. Éppen azzal növelhetjük az állattenyésztést, fokozhatjuk hasznosságát és emelhetjük magasabb színvonalra a fajtenyésztést, hogy erős és jó takarmányalapunk lesz. Az állattenyésztés jelenlegi helyzetét az okozta, hogy a takarmány behozatalára támaszkodtunk és nem ügyeltünk a növénytermesztés kibővítésére. Ebből szempontból felbecsülhetetlen segítséget nyújt a Szovjetunió, mely nagy gabonabehozatallal lqt el bennünket. Ám hangsúlyozni szeretném, hogy a jövőben ügyelnünk kell arra, hogy az elkövetkező ötéves tervben az eddiginél sokkal jobban saját forrásokból biztosítsuk szükségleteinket. Az, hogy a mezőgazdaság fő ágazatának a növénytermesztést tekintjük, világosan jelzi, hová fog döntő mértékben irányulni az állami segítség és beruházási politika. Ha a mezőgazdasági termelésben eszközölt beruházásokról beszélünk, hangsúlyozni kell, hogy államunk maximális mértékben meg ad mindent, ami gazdasági szempontból lehetséges. Ehhez elsősorban szocialista iparunknak kell előteremtenie az eszközöket. Egyre nagyobb anyagi eszközöket fordítunk a mezőgazdaság fejlesztésére, óm a mezőgazdasági termelésben elért eredmények korántsem felelnek meg ennek. Ezért azt akarjuk, hogy minél előbb és minél jobban váljék az egész társadalom hasznára az, amit a mezőgazdaságba befektettünk. Itt tökéletesítenünk kell majd segítségünket és beruházási politikánkat. A helytelen gyakorlat példájául szolgálnak sok helyütt a tehénistállók és sertésólak építkezései Elsőrendű érdekünk, különösen azok a beruházások, amelyek lehetővé teszik a termelés gyors növekedését és elősegítik a mezőgazdaság gyarapodását. Ebből a célból foglalkozunk a talajjavítással is. Hazánknak nincs vízfölöslege, ezért fontos, hogy a lehető legjobban gazdálkodjunk a vízzel és elsősorban a lakosság, az ipar szükségleteire és a mezőgazdasági talaj nedvességének megőrzésére használjuk fel. Ez az értelme a keletszlovákiai síkságon kezdődő nagy munkálatoknak. A nagy vízgazdálkodási munkálatokkal párhuzamosan kisebb terjedelmű talajjavításokra is szükség lesz. Ezeket a szövetkezetek többnyire ön-Javítsuk meg Egész sor gyakorlati tapasztalat igazolja, hogy a kerületi nemzeti bizottságok sokszor nem ismerik a helyi állapotot. Szükségessé vált további kérdések megszabása, melyekről végérvényesen a járási nemzeti bizottságok fognak dönteni. Sok esetben a nemzeti bizottságok még mindig a felső utasításra várnak, mint példáula tavaszi munkálatok során, sőt még a takarmánytermelés és húsbegyüjtés teljesítése terén is, ami kellene, hogy egyszer s mindenkorra magától értetődő dolog lenne. Természetesen ez megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok nagyon jól ismerjék hatáskörükben a helyzetet. Az új feladatok növekedésével pársegéllyel végezzék. Rendbe kell hoznunk a régi vízgazdálkodási szabályozásokat is. A föld jó megművelése és a belterjes növénytermesztés megköveteli, hogy nagy gondot fordítsunk a gépi eszközökre, az új technikára és műtrágyára. Ma, amikor a szocialista termelési viszonyok már fölénybe jutottak, a gépek eladása lehetővé teszi, hogy a szövetkezetek sokkal gazdaságosabban használják ki a gépeket. A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az EFSZ-ek a gépeket sokkal jobban kihasználják, mint azelőtt. Fontos, hogy az EFSZ-ek további alapokat teremtsenek gépek felvásárlására. az irányítást huzamosan az utóbbi időben olyan helyzet alakult ki, hogy főként a JNB-ok munkája a leggyengébb pont. Nincsenek kapcsolatban az élettel, többnyire csak nyilván tartják a dolgokat és főként ami a mezőgazdasági termelést illeti, nem irányítanak. Ennek több oka van. Ám a fő ok az, hogy a kerületi és járási pártbizottságok nem eléggé irányítják a nemzeti bizottságok kommunista tagjait. A párt vezető szerepének érvényesítése a nemzeti bizottságok irányában mindenekelőtt megköveteli, hogy együttműködjenek a nemzeti bizottságok kommunista tagjaival és közösen oldják meg a problémákat. Minden feltételünk megvan a növénytermesztés fejlesztéséhez. A föld megművelésének hagyományos magasfokú kultúrája, parasztjaink tapasztalatai, a mai korszerű technika és a haladó tudomány ismeretei együttvéve és következetesen érvényesítve nagy lehetőségeket nyújtanak. Meg akarjuk szervezni a föld megművelésének igazi belterjes módszereit, úgy mondhatnám, kertészmódon akarjuk megvalósítani a föld megművelését, ehhez kell alkalmazkodnia a gépesítésnek, ez irányban akarjuk eszközölni a beruházásokat. Mindez viszonyaink közepette, és különösen itt, Kelet-Szlovékiában lehetővé teszi, hogy évente két termést takarítsunk be. Annak a talajnak a megművelésétől várjuk ezt, amelyet éppen itt, a kelet-szlovákiai síkságon lecsapolással vagy öntözéssel nyerünk. Ilyen feltételeink vannak már Dél- Szlovákiában, Dél-Morvaországban, a Haná völgyében és az Elba völgyében is. Nem titok, hogy sok jó és előrelátó gazda a múltban is gyakran így cselekedett és ez irányban éppen a nagyüzemi termelés ad meg minden lehetőséget. A két termésért folytatott küzdelem lehetővé teszi mindenek előtt a takarmányalap kibővítését. Elvtársak! Nyíltan kijelentem, hogy a fontos vízgazdálkodási építkezésekre fordított beruházások nem adnák meg azt, amit akarunk, ha nem termeszlcnénk takarmánynövényeket, gabonát, cukorrépát, kukoricát. Ez a mezőgazdasági termelés általános fejlesztésének alapja. Nekünk az a fontos, hogy itt, Kelet-Szlovákiában, mely megfelelő éghajlati viszonyokkal rendelkezik és jó földje van, nagyon termékeny és sokat termelő mezőgazdasági területet hozzunk létre. A kassai járásban már megkezdték a széna begyűjtését A kassai járásban Színén, Miglécen, Kenyhecen, Kecerpeklényen és másutt gyors iramban haladnak a takarmány betakarításában. Hernádzsadány már 3 traktor szénát szállított a felvásárlási üzembe. Járási méretben 85 vagon szénát kell felvásárolnunk. A járási nemzeti bizottságon megtartott értekezleten elhatározták, hogy ezt 100 °/o-on felül teljesítik. Boldizsár elvtárs budaméri raktárnok versenyre hívta ki a többi raktárosokat. A verseny feltételei a következők: főleg lóhereféléket és édesszénát vásárolnak fel, a tervet 3 nappal előbb teljesítik. Minden felvásárolt szénát fedett helyre raknak hogy esős időjárás esetén ne tegyen kárt a minőségben. Kölnik elvtárs nagyidai raktáros mindjárt felelt a felhívásra, vállalta, hogy a tervet 130 százalékra teljesíti. A versenyben Adamcsík, Vitko és Csányi elvtársak is részt vesznek. * * * A kormányküldöttség tiszteletére meggyorsítják a beadást A Kelet-Szlovékiában járó kormányküldöttség tiszteletére egész sor kötelezettség vállalás született. A sároskisfalusi szövetkezet egész évi tojásbeadását május végéig teljesítette, Hernádgecse, június 30-ra. A napi tejbeadást 30 literrel felemelik. A Koksov-Baksai szövetkezet a tejbeadást október 1-ig teljesíti. A búzafalvaiak vállalták, hogy a tojásbeadást július végéig, a tejét pedig október végéig rendezik. A sertéshúsbeadást 150 %-ra teljesítik. tartalékol A nemzeti bizottságok vessék el a formaiasságot és inkább térjenek át a konkrét, mindennapi szervező munkára. A szocialista építés elvszerű és önfeláldozó dolgozókat és szervezőket követel, akik széles politikai látókörrel rendelkeznek és felelősséget éreznek a párt irányvonalának teljesítéséért. Ha minden felelős kerületi és járási funkcionárius politikai körültekintéssel dolgozna, mélyére hatna a problémáknak és megoldaná a problémákat, sok gohdtóly mentesülnénk. A kerületi és járási párt és államszervek a terv sikeres teljesítésére törekedjenek és tartsák szem előtt az országos érdekeket. Ügy tűnik, hogy éppen a mezőgazdaságban és hemzeti bizottságok munka szakaszán lett arra bizonyos önelégültség. Ez veszélyes jelenség, és fontos, hogy a párt határozott és megalkuvást nem ismerő küzdelmet folytasson ellene, mert az ilyen hangulat és nézetek terjedést fékezné előre vezető utunkat. Ezzel szorosan összefügg az irányítás kérdése is. A CSKP KB márciusi ülésén rámutattunk arra, hogy a tökéletes irányítás alapja a tág ismeret, valamint a funkcionáriusok és dolgozók segítsége ott, ahol a párt politika eredményei eldőlnek:' azaz a termelésben. A tavaszi mezőgazdasági munkák során tanúi voltunk annak, hogy nem mindenütt teljesítették következetesen ezt a jobb eredmények elérését lehetővé tevő utasítást. A minisztériumok, a kerületi és járási nemzeti bizottságok az irányítást még mindig körlevelekkel vagy a falvakban tett rövid kirándulások módszerével intézik el, a közvetlenül a termelésben nyújtott rendszeres személyes segítség helyett. A papír sem takarmányt, sem húst nem fog termelni Helytelen a mezőgazdasági termelésért való felelősség átruházása más ön. „szervekre". Az ún. körzeti tanácsokra gondolok. Ma az a helyzet, hogy a járási nemzeti bizottság, a helyi nemzeti bizottság és az EFSZ között szerepel ez a közbevett szerv, mely jogtalanul sajátította ki a falu mezőgazdasági irányításának jogkörét. Nyilvánvalóan további olyan dolgozók rejtőztek el benne, akik nem segítik, hanem bürokratizmussal még megnehezítik a termelést. Már az aratás előkészítésében véget kell vetnünk ennek az állapotnak azzal, hogy a járási és kerületi nemzeti bizottságok dolgozói konkrét segítség nyújtás céljából kiküldjük az EFSZ-ekbe, állami gazdaságokba és a helyi nemzeti bizottságokba. Higyjék el elvtársak, hogy a csúcsmunkálatok idején semmi sem történik, ha a járási és kerületi nemzeti bizottságok hivatalainak dolgozói kiszállnak az EFSZ-ekbe. Csak úgy érhetünk el rövid idő alatt határozott fordulatot a mezőgazdaságban, ha az embereknek közvetlenül megmagyarázzuk a párt mezőgazdasági politikáját és segítjük őket a határozatok végrehajtásában. (Az alcímeket a szerk. adta.) Innen-onnan Szovjet-angol kereskedelmi egyezményt írtak alá Patolicsev szovjet, és Ecles angol kereskedelmi miniszterek Moszkvában aláírták a Szovjetunió és Nagy- Britannia közötti öt évre szóló árucsereforgalmi egyezményt. A szerződés értelmében jelentősen növekszik a két állam közötti kereskedelmi kapcsolat. Évente kiegészítő tárgyalásokat fognak majd folytatni a közben felmerülő kérdésekről. Az egyezmény megkötése Macmillan angol miniszterelnök nemrég Moszkvában folytatott tárgyalásai után jött létre. Harc az utódért Adenauer nyugat-német kancellár közelgő távozása a miniszterelnöki székből egyre jobban élezi a bonni vezetők között dúló harcot az utód személye körül. A Kereszténydemokrata Unió, melynek Adenauer a vezetője, a jelenlegi gazdasági minisztert, Erhardot támogatja, míg a távozó vezér pártjával ellentétben Etzel pénzügyminiszter mellett kardoskodik. Megindult tehát az ádáz harc a kancellári bársonyszékért.
