Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-08 / 45. szám
195t). Június 8. \ízaO~ad Földműves 3 (Befejezés az 1. oldalról) bői e grandiózus tervek megvalósításán fog dolgozni. Teljes mértékben tudatosítjuk, hogy a kelet-szlovákiai síkság vízgazdálkodásának és talajjavításának rendezése is mindenekelőtt az emberektől, azok aktivitásától, kezdeményezésétől függ. Ezért minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy a meliorációs és vízgazdálkodási munkálatokon a legszélesebb tömegek vegyenek részt, hogy a tervezett határidőket néhány évvel lerövidítsük és a termékennyé vált föld minél előbb hasznot hozzon egész társadalmunknak. Ezért felhívással fordulunk Szlovákia és az egész köztársaság minden dolgozójához, hogy tartsák részvételüket a vízgazdálkodási és meliorációs munkákban hazafias kötelességüknek. Felhívással fordulunk a földművesszövetkezetek tagjaihoz s a többi mezőgazdasági dolgozókhoz, hogy a talaj minőségének feljavításában elsőrendű jelentőségű feladatot lássanak, s mindenütt, ahol az szükségesnek mutatkozik, saját munkaerők és gépek teljes mérvű felhasználásával fogjanak hozzá önálló, önsegély igénybevételével végzendő talajjavítási munkálatokhoz. Elvárjuk, hogy a gyári munkások, az üzemek és vállalatok alkalmazottal tapasztalataikkal, technikájukkal és munkabrigádjaikkal segítséget nyújtsanak ezeken az építkezéseken. Hasonlóképpen elvárjuk értelmiségünktől, íróinktól, képzőművészeinktől, zeneszerzőinktől és színművészeinktől, hogy ne tartsák magukat távol ettől az országos feladattól és jelentős részvételükkel járuljanak hozzá teljesítéséhez. Ifjúságunknak nagy alkalma nyílik építő lelkesedésének és hősies munkakészségének kinyilvánítására. Meg vagyunk róla győződve, hogy ifjúságunk a dicső lenini Komszomol a Szovjetunió szűzföldjei termékennyé tételében való részvételének példáját követve egész hazánkban megszervezi az ifjúság brigádjait. Váljék az aktív részvétel a keletszlovákiai síkság termékennyé tételében s a talajjavítási építkezésekben hazánk valamennyi kerületében a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség minden tagjának becsületbeli ügyévé. A talaj termékennyé tételéért és eddiginél jobb kihasználásáért lelkesedéssel és azzal a szilárd meggyőződéssel indulunk harcba, hogy becsülettel teljesítjük pártunk és kormányunk által kitűzött feladatot. Közös erővel járulunk hozzá ahhoz, hogy hazánk, a Csehszlovák Köztársaság még szebb, még gazdagabb legyen. Mlchalovce, 1959. május 31. A kelet-szlovákiai dolgozók manifesztációjának résztvevői. Kellner Lajos újítása Járásunkban nincs olyan szövetkezet, amelyben ne foglalkoznának a cukorrépa hektárhozama emelésének kérdéseivel. Némelyütt még a vetést megelőzve ammóniákozták a talajt, másutt meg trágyalevezik és fejtrágyázzák a cukorrépát. A vizkeleti EFSZ agronómusa, Kellner Lajos sokat törte a fejét, hogyan lehetne gyorsan és olcsón tápanyagot juttatni a cukorrépa talajába. S rájött: a kukoricavető-gépet kéne átalakítani... At is alakította, így naponta 15 hektár cukorrépát ammóniákoznak be vele. A képen: Kellner Lajos az átalakított géppel szemcsés műtrágyát szór. Krajcsovics Ferdinánd. A kalászi aggok házában Nem is olyan régen még báró Weisz Jenő henyélt tétlenül a kalászi kastély hét hektárnyi területen fekvő parkjának hús árnyat adó fái alatt. Ma már nem a báró úr kénye-kedvét szolgálja az Ízléses, szép berendelés, az árnyas park, hanem a nyugdíjasoknak ád enyhülést. Mintegy 100 öreg néni és bácsi találta meg itt iiiiiiiiniiiiiiiiniiuii gondtalan pihenését, nyugodt otthonát. Veres József igazgató mindent megtesz, hogy a nyugalomra vágyó öregek jól érezzék magukat. Hálásak is államunknak, hogy itt élhetnek. Mint Vanyó bácsi mondja — a koldus- és vándorélet helyett a pihenés és nyugalom otthonába kerültünk. Czakó Géza, Gerencsér Lesz mit enni az ájlatolcnak... valamit, — mondja Polgár József a jarkasdi EFSZ elnöke. - Nálunk is van olyan terület, amely lecsapolásra, dolgozó kezekre vár. Hasonlóképpen vélekedik Kutruc László, a szímói szövetkezet ellenőrző bizottságának elnöke is:- Követnünk kell a kelet-szlovákiai szövetkezetek tagjait, munkához leéli látnunk... A DÉLUTÁNI ÓRÁKBAN a homonnai Kapron-gyárban jártunk. Valamennyien csodáltuk, hogy Novotnfj elvtárs teljes szakértelemmel, hozzáértéssel kezelte a gépeket, kapcsolókat. Az pedig egyenesen szívhez szóló volt, amikor Novotny elvtárs felemelte, megcsókolta Lukács Dezső kislányát, s azt mondotta neki: — Köszönöm a virágcsokrot... tanuljál ... a viszontlátásra!... Zatykó József Viszontlátásra KELET-SZLOVÁKIÁBAN járok. A párt- és kormányküldöttség nyomában lépkedek. Nézem az idős bácsikák, gyerekek mosolygós arcát... Kassán ezt mondja egy idősebb néni: — Hogy tejelnek a tehenek*- A napi tejátlag 8 liter. Van olyan tehenünk is, amelyik 17-18 liter tejet ad naponta!... Utunk Nagymihályra vezet. Közel 40 ezer férfi és nő hallgatja Novotny elvtárs beszédét: — „Kelet-Szlovákiában a legközelebbi években 140 000 hektár föld válik termővé, ami a mezőgazdasági termények további sok ezer tonnáját jelenti!" ... TAPS ÉS ÉLJENZÉS szakítja félbe szavait. Majd efféle megjegyzéseket hallok: — Nekünk is össze kell szednünk az eszünket, erőnket és tenni kell Kelet-Szlovákiában a legközelebbi években 140 000 hektár föld válik termővé a vízgazdálkodási munkálatok nyomán — Nem adom semmiért, hogy ezt a napot is megéltem!... Az első pillanatban egyszerűnek tűnnek a szavak. Amikor azonban megtudom, hogy Veronika Cemerová Nagyidáról — 23 kilométerről — jött Kassára, értelmet kapnak a szavak. — Látni akartam Novotny elvtársat, az ország gazdáját — mondja. A terebesi EFSZ-be is ellátogatott a párt- és kormányküldöttség. A szövetkezet tagjai jóleső érzéssel válaszoltak Novotny elvtárs kérdéseire. — Hány mázsa cukorrépát termelnek egy hektár földön? — A múlt évben 500 mázsás hektárhbzamot értünk el. Most 700 mázsás hektárhozamra számítunk! Hősies életmentés A berzétei állami birtok emberei bikát hajtottak a vágóhídra, amely útközben megvadult és az egyik kísérőt, Pálmai Istvánt fellökte, majd mellé térdelve fejével gyömöszölte áldozatát. A szolgálati úton levő Ostromek Gyula elvtárs, a birtok központi műhelyének vezetője látva a veszélyt, az arra haladó szekérről lekapta a vasvillát és áf megvadult bika orrába szúrta. A felbőszült állat most már áldozatát otthagyta és Ostromek elvtársnak ugrott, aki ügyes mozdulattal kitért a bika elől. A jelenlevők segítségével sikerült az útmenti lucernásba kergetni. Pálmai Istvánt kórházba szállították, a bikát pedig le kellett lőni. Ostromek elvtársi Ezúton dicsérünk meg önfeláldozásodért és bátorságodért. Hősies magatartásoddal megmentettél egy embert a biztos haláltól. Ezért fogadd mindnyájunk legnagyobb elismerését és tiszteletét. Bencze József, Berzéte Napbarnltotta emberek szorgalmaskodnak a királyfiakarcsai EFSZ heretábláján. A betakarítási munkálatok utolsó akkordját végzik. — Kazlakba hordjuk, amíg kedvaz az Időjárás - jegyzi meg Bartha Ferenc, a lóherével magasra rakott pótkocsi tetejéről. T — Bőséges takarmányalap biztosítása jórészt szervezés dolga — mondogatják az évtizedes gyakorlattal rendelkező földművesek. A karcsaiak még virágzás előtt lekaszálták a herét. Utána szép napsütéses időben száradhatott a fehérjében gazdag takarmány egész addig, amíg Varga Dénes, Lukács Ferenc, Valasek Béla, Kitanovics János és Oravecz Pál be nem hordták a szövetkezet telepére, ahol a többiek kazlakba rakva tárolták. — így aztán nyugodt lelkiismerettel várhatjuk a telet — bizakodik Németh elvtárs, a szövetkezet könyvelője. Knazsik János agronómus sem_fukarkodik a szóval: — Arra törekszünk, hogy legyen mit enni az állatoknak. Igaz 185 hektáron — földterületünknek 25 *A-án évelőtakarmányt termelünk. 500 darab szarvasmarhát ellátni eledellel azt jelenti, hogy sok takarmányt kell betakarítanunk — hangsúlyozza János bácsi a sokat vitatott problémát. Annyit azonban elmondhatunk, hogy előrelátóak a királyfiakarcsai szövetkezetesek. Nem hagyják figyelmen kívül a bő takarmányalap biztosításának kérdését. Ezt mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy a járási méretben tervezett 33 */t helyett földterületük 35 W-án termeinek takarmányt. Az eredmény? — Figyeljük mit mond az agronómus: — Évelőtakarmányon kívül elégedettek vagyunk az őszikeverékekből mit enni az állatoknak... elért eredménnyel is. A tervezett 300 m3 helyett több mint 500 m3-t silóztunk be. Ezek olyan számok, amelyek a jövőről mondanak hiteles tényeket. Talán nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy megtalálták a szerencse szimbólumát — a négylevelű lóherét. A takarmánykérdésen kívül más nehézségekre is orvosságot találnak. Például a munkaerőhiányt úgy pótolják, hogy az egész járásban elsőnek építik fel a ritkaságszámba menő nyitott szarvasmarhaistállót. Az Erdős Ede vezetésével működő építőcsoport pár hét múlva átadja a nagy alkotást, amelyben 140 darab állatot mindössze egy ember fog gondozni. így aztán kevesen is tesznek anynyit, mintha sokan lennének, mert a jó munkaszervezés, a tagok megértő egybefogása legyőzi a felmerülő nehézségeket. — szk — Lesz Meliorációs prfihlémák angyallal járásban Három fő irány ♦ ötvenkét százaléka homok és futóhomok vérszegény humusztartalommal ♦ Hogy a futóhomok ne „futkározhasson“, kárt ne csinálhasson, de teremjen... ♦ Mi falja fel a trágya egyharmadát? ♦ Zöldtrágya 330 hektárba, komposzt 800 köbméternyi — munkafelajánlásra ♦ Mit jelent a kb. kétezer hektár gyér füvet, vagy savanyú szénát termő rét és legelő felszántása? ♦ Már megint a martosiak... !? |y| ezőgazdaságunk szocialista ala■ * pokra való átépítése a befejezéshez közeledik. Ezzel a melioráció útját eltorlaszoló akadályok is eltűnnek, s mindjobban előtérbe lép e munkálatok ütemének meggyorsítása. És mi az, ami szükségessé teszi a gyorsítást? Nem más, mint a rohamosan növekvő szükségletek kielégítése, az életszínvonal tervszerű emelése, a főbb közélelmezési cikkek külföldről való behozatalának megszüntetése. Mindez megköveteli, hogy a földet — mint legfőbb termelési eszközt — az eddiginél sokkal hatékonyabban állítsuk nagy feladataink teljesítésének szolgálatába. Sokat tehetünk ezirányban a meliorációs munkálatok kiterjesztésével. Ennek 3 fő iránya: a lecsapolással újabb területek bevonása a termelésbe, az alacsonyhozamú talajok feljavítása és az öntözés. Az említett feladatok arra késztetnek, hogy komolyan számot vessünk lehetőségeinkkel, a termelés legmegfelelőbb módszereinek felkutatásával, s gyakorlati alkalmazásával. Járásunkban (ógyallai) kiemelkedő helyet foglal el a homoktalajok feljavítása. Ugyanis a járás szántóföldterületének 52 százaléka jobb-roszszabb minőségű homok, amiből mintegy 10 százaléknyi a futőhomok. A kötött vagy félig kötött homok (agyagos homok és homokos agyag) feljavítása tulajdonképpen a rendszeres és szakszerű trágyázáson múlik. Humusztartalma nagyon vérszegény: egy százalékon alul mozog. A trágyázásnak a mostani helyzetben egy akadálya van: a kevés istállótrágya. Míg a rendszeres trágyázáshoz 100 hektáronként körülbelül 55-60 darab szarvasmarhára van szükség, addig a jelenlegi átlag az EFSZ- eknél 32,75 darab. Ráadásul a zöldségkertészetek ennek a kevés istállótrágyának az egyharmadát felfalják. Szükségmegoldásként 850 vagon tőzeget és humusztrágyát kapnak a szövetkezetek állami alapokból. Ezt részben komposztkészltésre, részben közvetlen trágyázásra használják fel. A trágyahiányt oly módon is mérsékelni akarják, hogy nyolcszáz köbméter komposzt készítését vállalták. Zöldtrágyázást száznyolcvan hektár fehér-somkóró és százötven hektár édes-csillagfürt (ezt tarlóba vetik majd) leszántásával akarják elősegíteni, ami nem mondható kielégítőnek ... A zöldtrágyázás további kiterjesztésére nagy szükség van, hogy ezáltal is alapot teremtsünk a magas terméshozamok eléréséhez. A futóhomok megkötése már bonyolultabb probléma. A biológiai harc mellett a legújabb kutatások tapasztalataiból is le kell vonni a tanulságokat. Be kell biztosítani, hogy a futóhomokot — kisebb megszakításokkal — növénytakaró fedje. Az őszi mélyszántás helyett tavaszi talajlazító szántásra van szükség, kormánylemez nélküli ekékkel. Még az idén átdolgozzuk az egész vetésforgó-rendszert. Egy-egy homoki vetésforgó 6 — 7 parcellás lesz (a parcellák nagysága nem haladhatja meg a tizenöt hektárnyi terjedelmet). Szükséges ez azért, hogy a növényfélék váltakozása sűrűbb legyen és így élő gátat képezzen a szél pusztító hatásával szemben. Az idei homokkárok is indokolttá teszik, hogy a fenti rendszabályokat mihamarabb életbe léptessük. Ugyanis Ojgyallan 3 ha mákot, Dunaradványon 3 ha mákot, 2 ha kalarábét és ugyanennyi paradicsomot vágott el a homok ... És sorolhatnám tovább.) A talajjavítás adta lehetőségeket pontosan felmérni nem tudjuk. Annyi bizonyos, hogy 1960-ra például búzából a hektárhozam-emelkedésnek — az 1958. évihez viszonyítva — meg kell haldnia a 6 mázsát. Ami a földterületek kihasználását illeti, különösebb baj nincs. Ez a földművesek földéhségének, a földterületek kicsiségének volt betudható — a kollektivizálást megelőzően. A földalap teljes megművelése azonban természetadta akadályok következtében nem volt lehetséges. Egyes területek az év nagyrészében víz alatt állottak... A vízlevezető rendszerek kiépítésével azonban a másodrendű rétek és legelők hasznossága, termőképessége emelkedett. Tavaly például az ógyallai járásban közel 200 hektár rét és legelő (kevéshasznú) vált szántófölddé. Az összes lehetőség azonban még távolabbról sincs kimerítve. Csak a Dunamocs és Madár között épülő csatorna elkészülése után több mint 200 hektár szántó és 300 hektár rét szabadul meg a pangó vizektől. Körülbelül kétezer hektár rét és legelő van a járásban olyan, amelyből kisebb csatornázási munkával 850 — 900 hektárt lehetne szántófölddé változtatni. Miért szükséges a silányabb rétek felszántása? Azért, hogy — az ímelyi példa is bizonyítja — a felszántott rét takarmányhozamát össze sem lehet hasonlítani a többi, silányhozamú rétekével. Míg a többi rét hozama alig haladja meg hektáronként a 30 mázsát, addig a mellette fekvő parcellán (felszántott rét talaján) közel kétszerese termett lucernából. Tudjuk jól, hogy a hereszéna takarmányértéke mennyivel magasabb a csádés, félsavanyú szénáénál. E(jy másik példa: Naszvadon 87 hektár rét, illetve legelő felszántásával körülbelül 30 százalékkal emelkedik majd a takarmánykészlet ebben az évben. Ez lehetővé teszi, hogy mintegy kétszázzal növeljék a szarvasmarha-állomány számát. Járási méretben a 850—900 hektár rét és legelő azt jelenti, hogy a takarmánytermelő terület 32 — 33 százalékát képezi majd a szántóföldterületnek. A rétek feltörésével 240 vagon szénát veszítünk, de helyette 250 vagon elsőrendű hereszénát nyerünk, továbbá ötszáz vagon silótakarmányt, kétszáz vagon kapástakarmányt és 15 vagon egyéb egynyári szálastakarmányt. Gondolkozásra késztetők ezek a számok és arra ösztönöznek, hogy a meliorációs munkákkal segítsük a rétek ilyenirányú hasznosítását. Ez alól Martos sem lehet kivétel, ahol több mint száz hektár rét várja az ekét! A mezőgazdasági termelés elavult formáihoz való ragaszkodás (a szövetkezeten belül) bizonyos fokig kényelmesebb egyes szövetkezeti vezetők részére, mert az újabb termelési formák fokozott szervezési munkával és az egész termelés megreformálásával járnak. De ez az utóbbi elöbbrevivő! Mindnyájunkat az a tudat vezérelje, hogy minden méter csatorna, minden hektárnyi — mocsártól, pangó víztől elhódított — új szántóföld, minden hektár megkötött' és termelésbe fogott futóhomok, vagy feljavított talaj közelebb hozza azt az időt, amikor a haza minden lakosát el tudjuk látni mindazzal, amit szükségletei megkövetelnek. Ez pedig a szocializmus teljes győzelmét jelenti majd hazánkban. Kemény József, Ögyalla
