Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-03 / 44. szám
Í74 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959. június 3. Új szakkönyvek mezőgazdasági dolgozóink számára A tökéletesebb munkamódszerek elsajátítására irányuló igyekezet arra serkenti mezőgazdasági dolgozóinkat, hogy gyarapítsák tudásukat, s ebben nagy segítséget jelent számukra a jó szakkönyv. A következükben néhány legújabb szakkönyvet ismertetünk, amelyek a Szlovákiai Mezőgazdasági Könyvkiadó kiadásában jelentek meg. K üli f f ay mérnök 192 oldalas zsebkönyve. A korai burgonya termesztése minden ezzel Összefüggő kérdésre feleletet ad. s főként a korai burgonya agrotechnikájával, a betegségek és kártevők ellen vívott harc módszereivel foglalkozik. Ismerteti továbbá a beadási előírásokat és a termelési szerződések megkötésének előnyeit. A könyvnek főleg a déli körzetek termesztői veszik nagy hasznát. Ára fűzve 3.95 korona. Dr. Torda Márton Fertőtlenítés az állattenyésztésben címmel írt gyakorlati zsebkönyvet. Tudjuk, hogy a jószág közös istállózásával nagyobb a fertőző betegségek terjedésének veszedelme. Az állatok megbetegedését sokszor az istállók és egyéb gazdasági berendezések ki nem elégítő tisztasága okozza. A könyv azt a feladatot tűzte ki. hogy segítséget nyújtson az állattenyésztési dolgozóknak a fertőtlenítési munkálatok végrehajtásában. A 129 oldalas kis mű ára fűzve 2,95 korona. Hasznos tanácsokat ad a gazdasági nagyállatok tenyésztésére K o t a 1 és Juki mérnökök gondosan megírt mun-Tudjuk, hogy az állati és növényi szervezetek táplálkozásuk alkalmával sok ásványi elemet használnak föl. Amíg a növényi szervezetek ezeket az anyagokat a talajból veszik föl, az állatok kizárólag a növények révén elégíthetik ki ásványi szükségleteiket. Ha a kérdéses növényből hiányzik a megkívánt ásványi elem. az állat súlyosan megbetegedhet. Ilyen betegség fordul elő például, ha az állat nélkülözni kénytelen a rezet, kobaltot. cinket stb. De a jód hiánya szintén súlyos betegségeket idézhet elő emberben, jószágban egyaránt. A jód fontos rendeltetést tölt be. Minden anyagcserefolyamat a pajzsmiriggyel áll kapcsolatban. A pajzsmirigy ugyanis csupán akkor működik kifogástalanul, ha a táplálék vizet, sót és megfelelő mennyiségű jódot is tartalmaz. Ahol a víz jódszegény, gyakori tájbetegség a golyva, amely még manapság is sokmillió ember szervezetét tesz! tönkre. Zamfirescu román tudós már tíz esztendővel ezelőtt fölvetette a kérdést, hogy miként lehetne a tápanyagoknak nagyobb jódtartalmat biztosítani. Javaslatára a növényeket káliumjodidot tartalmazó trágyával táplálták, mégpedig mJ-ként 2 — 3 grammos mennyiséggel: Ily módon a növények jódtartalma sokszorosan gyarapodott. így például a trágyázatlan kukorica jódtartalma a szárazanyag 1 kg-jaként csak 0,031 milligramm, viszont a trágyázott kukorica 0.9120 milligramm jódot foglalt magában. tehát huszonkilencszerte többet. Ha a növény jódban gazdag, ez az illatát vagy ízét nem változtatja meg. kája: a Gazdasági nagyállatok tenyésztése. Ez a mű 311 oldalon részletesen taglalja a szarvasmarha, sertés, ló, juh és kecske tenyésztésének módjait. Foglalkozik a könyv a tenyészmunka népgazdasági jelentőségével, az állatfajok eredetével, a tenyésztés technikájával, a takarmányozással és az istállózással. Ára vászonkötésben 21,90 korona. Még egy fontos kézikönyvről emlékezünk meg, amelyet dr. K u h n Václav Részletes növénytermesztés címmel írt. A szerző világos, jól rendszerezett és szemléltető módon foglalkozik a mezőgazdasági termények termesztésével. A hangsúlyt a különböző termények élettani jellegzetességének megismerésére helyezi. A könyv több részre tagozódik. Az első rész a legfontosabb mezőgazdasági terményeket, a gabonaféléket ismerteti. Sorra tárgyalja a búza, rozs, árpa, zab, kukorica, köles, muhar, zöldmuhar (csumiza), cirok, hajdina, valamint a gabonakeverékek termesztését. A második rész a hüvelyesek, a borsó, lencse, lóbab, bükköny, bab, szója, csillagfürt, szöges lednek, csicseri borsó és a gabonával kevert hüvelyesek termesztését ismerteti. A harmadik rész az ipari növényekkel, a gyógynövényekkel és a rostnövényekkel, míg a negyedikrész a kapásnövényekkel foglalkozik. Két rész a rét- és a legelőgazdálkodás kérdéseire tér ki a legrészletesebben. A könyv ára vászonkötésben 30,50 korona, (427 oldal). L. Máté Irén A trágyázott növényi termékek hatásának megállapítására az állatokon több kísérletet végeztek. Például a jódozott káposztával etetett nyulaknak nem volt golyvájuk, ellenben a kevés jódot tartalmazó talajon termett káposztával táplált nyulakon 40 — 50 nap múltán fejlett, üreges gcdyva jelent meg. Ha a jódhiányban szenvedő tyúkok takarmányába naponta csupán 5 szem jódozott kukoricát kevertek, tojáshozamuk több mint 60 %-kal emelkedett. A jódozott kukoricával etetett tyúkok télen is rendszeresen tojtak. Kedvező eredményt hozott a kísérlet a kecskék esetében is, amelyek tejének zsírtartalma 30 %-kal fokozódott, ha takarmányukba 5 dkg jódos kukoricát és ugyanennyi jócjos lucernát elegyítettek. Azt is megállapították, hogy az ilyen takarmány fogyasztásával javult az állatok fogamzóképessége. A vemhesség idején vagy az elválasztásig jódos növényi takarmánnyal táplált anyasertés malacai szebben gyarapodtak, erősebb testalkatukkal tűntek ki. A kísérleti eredmények alapján Zamfirescu professszor megállapította, hogy az élettanilag kötött jód nagyobb szívósságot és jobb életerőt kölcsönöz az állatoknak. A jódból nem kell sok, s ezt a kevés mennyiséget könnyen biztosíthatjuk. Egyébként jódos trágyát a vegyipar is minden nehézség nélkül előállíthat. Állatüző illatok Egy német vegyész több mint 150 sza got állított elő. A szagok változata a LION IV. jelzésű oroszlánszagtól a cseresznyevirág hódító illatáig terjed. A vegyész megállapítása szerint ezek az illatok az állatokra vagy vonzó, vagy riasztó hatást gyakorolhatnak. Ez a jelismerés vezetett annak idején a már régóta ismert najtalin használatához, amelynek erős szaga távoltartja g molyokat a ruhaszekrénytől. Egyébként a vegyész megvizsgálta, hogy egy-egy állatfaj miként válaszol a különböző szagokra. Például egy afrikai farmer cukorültetvényében a vízilovak komoly károkat okoztak. A makacs állatok még a puskalövéstől sem riadtak meg. A vegyész itt alkalmazta első ízben az új módszert, s először emberszaggal, majd tigrisszaggal kísérelte meg a vízilovak távoltartását, de sikertelenül. Amikor azonban oroszlánszaggal próbálkozott, az eredmény tökéletes volt: a vízilovak riadtan menekültek. Az ugyancsak afrikai Kányában az elefántokat igyekeztek szagokkal elűzni. Bár az elefántok az ember- és oroszlánszagra eleinte fölfigyeltek, de azután nyugodtan viselkedtek. Viszont egy erős illatú virág szagára hanyatt-homlok menekültek. Nemcsak a forró égöv alatt, hanem Európában is alkalmazzák a szagokat állatok ellen. Svédországban példáid az erdei csemetekertekben károkat okozó szarvasokat az emberi test kipárolgására emlékeztető szaggal sikerült elüldözni. Ugyanennek a szagnak a hatására a gímszarvasokat is elriasztották egy betonozott csatorna kornyékéről. Érdekes, hogy a mókusokat saját szaguk tartja távol. Mókusszaggal riasztják el az egereket is a fonalraktáraktól, hogy ne dézsmálják meg az anyagkészletet, ugyanis az egerek a fonalat fészekrakáshoz használják. Sok érdekes cikket tartalmaz a POENOHOSPODÄRSKA VÍROBA című mezőgazdasági képes szaklap a legújabb 9. száma. A növénytermesztés az állattenyésztés kérdéseire egyaránt kiterjedő cikkek közül külön is fölhívjuk a figyelmet az „Előtérben a talajjavítás" című beszélgetésre, valamint Veres elvtárs, az apácaszakállasi EFSZ elnökének cikkére, amely „Öntözőrendszer építése saját vállalkozásban“ címmel jelent meg. Az állattenyésztési rovatban F i a 1 k a elvtárs, az igrámi' szövetkezet könyvelője elemzi aprólékosan az igrámiak gazdasági felemelkedésének tényezőit. Nagyon érdekes a „Tejforrások" című riport. A színes asszonyrovaton kívül a könnyű szórakozásról Jaroslav Hasek, a „Svejk, a derék katona" szerzőjének „A beckói kolostorban" című elbeszélése gondoskodik. A képekkel gazdagon tarkított újság nagy segítséget nyújt a szlovákul is értő dolgozóknak mindennapi munkájukban. Földgáz Lengyelországban A lengyel Lubaczów község közelében, Przemysltől körülbelül 40 km-re északi irányban, földgázra bukkantak. A próbafúrások annyira biztatók, hogy legújabb tervek szerint az egész környéket fölkutatják. Ebből a célból 18 000 m összhosszúsági fúrást irányoztak elő. Ha az eredmények igazolják a várakozásokat, csővezetéket építenek, s a gázt ipari központokba vezetik. Jódban gazdag takarmányok
