Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-03 / 44. szám
170 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. június 3. Trágyázzuk ammóniával kapásnövényeinket A CSKP Központi Bizottsága márciusi ülésén foglalkozott a mezőgazdaság problémaival. Határozati javaslatában feladatul tűzte ki a második ötéves terv termelési irányszámaiban történő lemaradás behozását mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés terén. A termelékenység fokozása és a termelési költségek csökkentése érdekében nem szabad elzárkóznunk a haladó módszerek alkalmazása elől. Kapásnövényeink nagyon meghálálják az ammóniával történő trágyázást. Mint minden újtól, ettől is sok szövetkezetben idegenkednek, pedig főként ott. ahol nem áll kellő mennyiségű nitrogéntartalmú műtrágya rendelkezésre, ez a módszer igen hatásos hektárhozamok fokozására. Különösen a cukorrépa és a kukorica trágyázása jöhet most számításba sorközi trágyázás formájában. Ahol a talaj megfelelő kálium- és foszfortartalommal rendelkezik, ott ammóniatrágyázással 20 — 25 °/o-kal is fokozható a terméshozam. Hogyan történik a trágyázás ammóniával? Az ammónia vasúti tartálykocsikban érkezik az elosztóállomásokra. Az ammóniás trágyázás elvégzésére a gépállomások különleges gépekkel rendelkeznek. Minden géphez két tartálykocsi tartozik, amelyek segítségével az ammóniát a rendeltetési Jielyre szállítják. Egy-egy tartálykocsiban 300 — 550 kg anyag szállítható. A trágyázást erre a célra készített ekével végezzük, amelyen hat hajlított kés van. A kések különböző mélységre állíthatók, s ezekkel hat sor trágyázható egyszerre. Az eke után van kapcsolva a tartálykocsi, amelyből nyomás alatt facsövön keresztül áramlik az ammónia az elosztófejig, ahonnan gumicsöveken keresztül jut el a késekhez, illetve a talajba. Az adagolás a nyomás szabályozásával történik, nyomásmérő ellenőrzésével. A kések után taka'rókapák végzik a kések által nyitott barázdák bekaparását, hogy az ammónia ne párologjon el. Szököl István, naponta I hektáron végezte el az ammóniás trágyázást A trágyázás történhet vetés előtti talajlrágyázás formájában vagy a növények kikelése után sorközötti trágyázással. Legjobban hasznosítható az ammónia jó szerkezetű, televényes talajon, közepes talajnedvesség mellett." Túl száraz vagy túl nedves talajon és homokon nem ajánlatos ammóniával trágyázni, mert sok lesz a veszteség a párolgás következtében. Cukorrépa esetében 50 — bü kg adagolható hektáronként egyelés után, kukorica esetében 70-100 kg hektáronként kelést követőleg. Az ammónia (NH3) 'színtelen gáz, könnyebb mint a levegő. LevegőveJ képzett 16 — 25 °/o-os elegye robbanó, ezért az elővigyázatossági utasításokat szigorúan be kell tartani. Munka közben a közelben dohányozni vagy nyílt lángot használni nem szabad. A vele dolgozó traktorosok értenek a kezeléséhez és el vannak látva védőöltönnyel, szemüveggel és gázálarccal. Sorközi trágyázáskor a fordulóban ügyelni kell arra, hogy pár méterrel az eke kiemelése előtt az adagolás el legyen zárva, forduló után pedig csak akkor szabad kinyitni a szelepet, amikor a kések már teljes mélységben haladnak a földben. Felületes munka esetében a kiszökő gáz a növényzetet is le pörköli. Gazdaságos-e ez a trágyázás? Az ammónia ára kilogrammonként 1,26 korona, a szállítási költséggel együtt. Az egy hektárra számított 60 kg 75,6 koronába kerül. Ez a mennyiség megfelel három mázsa 20 %-os nitrogéntartalmú műtrágyának A gépállomás egy hektár talajtrágyázásért 42,50 koronát, sorközi trágyázásért pedig 52,10 korona munkadíjat számláz. Egy hektár trágyázása tehát 118,10 koronába, illetve 127,70 koronába kerül. Sem a szállításhoz, sem a munkához a traktoros mellé nem kell munkaerőt beosztani. Ha tehát ezzel a befektetéssel a terméshozamot csak 10 — 15 %-kal is növeljük, többszörösen megtérül a befektetett összeg. Varga József, a párkányi gépállomás dolgozója Másodveiósi tanácsadó Június elejére országszerte befejezték az őszi keverékek silózását, s most a tavaszi keverékek felszárításán, illetve silózásán van a sor. Sok földünk megürül, s ezt másodvetéssel hasznosítsuk. Ha az idő kedvez, májusban elegendő csapadék jut a földre, s most rajtunk múlik, hogyan használjuk ki a rendelkezésünkre álló üres földterületeket. Erre vonatkozólag tanácsunk a következő: A talaj előkészítését úgy végezzük másodvetés alá, hogy a gyommagvak ne kerüljenek fel az alsó talajrétegből, mert ezek a kikelés után gátolják a kultúrnövény fejlődését. Óvjuk az elövetemény tarlója alatt levő nedvességet, ezért a szántást a lehető leggyorsabb ütemben hajtsuk végre. A másodvetések sikeres termesztését nagyon elősegíti a mérsékelt szervestrágyázással kombinált műtrágyázás. Jól beválik az érett, apró istállótrágya is, különösen ha kihordás után azonnal földbe juttatjuk. Legfontosabb írágyázási módok a következők: 1. Komposztos, marhatrágyával szemcsézett műtrágyázás. Először 56 kg szuperfoszfátot 280 kg szerves trágyával külön szemcsézünk, majd 28 kg 40 °/o-os kálisót és 28 kg mészsalétromot. ugyancsak 280 kg szervestrágyával keverünk össze. így egy hektárra 672 kg szemcsézett műtrágyát kapunk, vagyis kereken 700 kilogrammot. 2. Trágyalével kombinált műtrágyázás. A trágyalevet a sok fuvarjárás elkerülése miatt csak 1:1 vagy 1:2 arányban hígítjuk. Egy hektárra 56 hl hígított trágyalevét számítunk. A trágyalébe 112 kg szuperfoszfátot és csak 28 kg mészsalétromot keverünk. Szuperfoszfáttal nemcsak a trágyalé foszforszegénységét pótoljuk, de a benne levő gipsszel megkötjük a trágyalé könnyen elillanó ammóniumját, a nitrogént. 3. Tyúkfarmok trágyájából készített trágyáié. Minden hl vízbe 7 kg száraz tyúktrágyát keverünk, majd 0,25 kilogramm .mészsalétromot szórunk bele. Egyheti erjedés után sűrűjével összekeverve öntözzük ki a trágyázandó földbe. E három trágyázási módon kívül a műtrágyák szokott adagolásával is kiváló eredményeket érhetünk el, ha a talaj elegendő nedvességgel rendelkezik. Ajánlatos azonban a szerves trágyával szemcsézett műtrágya használata, mert egyötöde elegendő ugyanolyan magas hektárhozam eléréséhez. A másodvetemény alá egyenesen az elővetemény tarlójára szórjuk vagy öntözzük a trágyakeverékeket, és lehetőleg nyomban kétszeresen járatott tárcsás boronával 7 — 8 cm mélyen dolgozzuk be. A vetőmag előkészítése, valamint a vetések ápolása ugyanaz, mint a szokásos vetések esetében. Másodvetésre alkalmas növényeink vetési ideje a következő: Május utolsó harmada és június első tíz napja nagyon megfelel a 110 — 120 nap alatt beérő kukoricafajtáknak. A sűrűn és bükkönnyel keverten vetett csalamádé jó legelő a tehenek részére. Ezen, amikor eléri a 30 — 40 cm magasságot, már nem lehet legeltetni, de a benne levő bükköny 3 — 5 hét múlva még egy sarjúlegelőt ;ad. Ugyanakkor vethetjük a silókukoricát, de ne keverjünk bele napraforgót. Vethetjük még magnyerésre a konyhababot, kölest és muhart. Továbbá szudáni füvet, amely tehenek részére kiválóan alkalmas; hoszszú időn keresztül nyújt legelőt és a tejelést a legkiegyensúlyozottabban biztosítja. Június második és utolsó harmadában vethetjük a hajdinát (pohánkát), homokon csibehűrt, kiültethetjük az előcsíráztatott burgonyát, amelynek terméséből a jövő évi vetögumót biztosítjuk. Ugyancsak vethetjük még a száznapos kukoricát is. Itt a sortávolság 50 cm, a tőtávolság 35 cm legyen. Ez azért fontos, hogy az alacsony növés ellenére a vetés után várható forró napok alatt be tudja árnyékolni a talajt. Ha a kukorica időben nem érik be, silózzuk. Másodvetéseink ne csak a tervben szerepeljenek, hanem a határban zöldelljenek, hogy azt a sílómennyiséget, amelyet tervünk számos állatonként előirányoz, maradéktalanul biztosítsuk. Lósy Béla
