Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-06-03 / 44. szám
Iff. ÉVFOLYAM ♦ 22. SZÄM A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE Jól jövedelmez a baromfi TARTALOM NÖVÉNYTERMESZTÉS Varga József, a párkányi gépállomás dolgozója: Trágyázzuk ammóniával kapásnovényeinket 170 Lósy Béla: Másodvetési tanácsadó .................................. .... 170 C s u r i 11 a József: Három év alatt öt szövetkezeti elnök .... 171 Nézzük meg közelebbről a hírhedt burgonyabogarat .... 172 KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Juhász Árpád, szaktanító (Gúta): Védekezés a gyümölcselhullás ellen................................................173 Óriási károkat okoznak a hernyók 173 L. Máté Irén: Új szakkönyvek mezőgazdasági dolgozóink számára .................................................. 174 Jódban gazdag takarmányok . . 174 VADÄSZATI SZEMLE Geréby György: Megkezdődött az őzbakcserkészet..........................175 A vadászati idő módosítása . . 176 l. ________________J Nagyüzemi gazdaságainkban nagy lehetőségeket és tartalékokat jelent a baromfitenyésztés. Ugyanis a baromfi rövid idő alatt többszörösen behozza a ráfordított összeget. Ha az új technológia módszerei szerint járunk el, a mezőgazdasági üzemágak közül legkifizetőbb a baromfitenyésztés. Ez a magyarázata, hogy ilyen vonatkozásban is nagy feladatokat kell megoldanunk. Szlovákiában a mezőgazdasági talajterület minden hektáraként az évi tojástermelést 1965-ig 325 db-ra kell emelnünk, a vágóbaromfi előállítását pedig 1957-hez képest 118 %-kal kell növelnünk. Szövetkezeteink többsége magáévá tette a baromfitenyésztés fejlesztését, s ebben a munkában különösen a fiatalok mutatnak példát. A bogyai. EFSZ-ben például a 110 szövetkezeti tag közül több mint ötvenen a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kötelékébe tartoznak. A szövetkezeti vezetőségben négy fiatal dolgozó kapott helyet, közöttük a 20 évesK elemen Etelka is, aki a baromfitenyésztők öttagú csoportjának munkáját irányítja. Kelemen Etelkát a bogyai szövetkezetben kitűnő gazdasszonynak ismerik. A munkacsoport vezetőjeként 1300 kiskacsáról, 500 tojóskacsáról, 4000 csirkéről és 450 tojóstyúkról gondoskodik. Képünk a kiskacsákat mutatja be etetés közben.) A földművesszövetkezetek IV. országos kongresszusán Kelemen Etelka kötelezettséget vállalt, hogy a talajterület hektáraként már ebben az évben 15 kg baromfihúst állít elő, holott a szövetkezet ezt a mennyiséget csak 1960-ra irányozta elő. A fiatal baromfitenyésztők tervet tűztek maguk elé, amelynek értelmében 1965-ig 35 kg-ra emelik a talajterület hektáraként előállított baromfihús mennyiségét. Röviden... Hangyák az erdővédelemben Erdőgazdasági szakértők megállapítása szerint egyetlen hangyaboly áprilistól októberig 3 — 5 millió káros erdei férget semmisít meg. Egy erdei fán a hangyák akár 500 000 kártevő rovart is ártalmatlanná tehetnek. A hangyaboly hatósugara körülbelül 250 m-re terjed. A felismerés több helyütt arra vezetett, hogy az erdőben mesterséges hangyabolyokat létesítenek, mégpedig a régebbi és nagyobb hangyabolyok megosztásával. De az is fokozza a hangyák hasznos tevékenységét, ha a bolyt dróthálóval védjük az avatatlanok szétkotrási vagy rombolási tevékenységével szemben. Üj védőanyag rozsda ellen A rozsda a magyar mezőgazdasági üzemek gépein is évente többmilliós károkat okoz. A szakemberek hiába védekeznek különböző zsírokkal, olajbevonatokkal, ennek ellenére a gépeken a téli tárolás idején mégis rozsdafelület képződik. A kérdés megoldására a Veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet munkatársai vállalkoztak, akik több hónapig tartó munkával és kísérletezéssel új védőanyagot állítottak elő. Ez az anyag a kísérletek szerint kifogástalanul bevált. Az új anyag összetétele egyszerű, előállítása olcsó, hatása pedig sokszorosan fölülmúlja az eddig használt zsírokat és olajokat. Szúnyogok ellen B-vitamin Dr. M u 11 i n g német orvos megfigyelése szerint 100 milligramm B-vitamin a szervezetben ellensúlyozza a szúnyogcsípés nyomán fellépő viszketegséget, sőt a szúnyog nem is csípi meg azt az embert, aki elég B-vitamint fogyaszt.
