Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-27 / 42. szám
164 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. május 27. A cukorrépa soros öntözése trágyaléve! hektárátlagban 497 mázsa termett, a 8 ha-on termesztett takarmányrépa pedig átlagban 1010 mázsával fizetett. Igaz ugyan, hogy ez nemcsak a trágyalének, hanem a gondosan kezelt istállótrágyának is köszönhető, amelyből 350 mázsát adagoltak hektáronként. Vetés előtt a műtrágyázásról sem feledkeztek meg; a műtrágyák hektáradagjai: 150 kg kénsavas ammonium, 200 kg szuperfoszfát, 150 — 200 kg kálisó és 150 kg osztravai salétrom kétszeri fejtrágyázással. De ha a földet trágyalével megöntözik, akkor a fejtrágyázást csak egyszer, 75 kg-os adaggal hajtják végre. Egyébként a trágyalés öntözésre mindig közvetlenül egyelés után kerítenek sort. Hogy milyen súlyos károk érhetnek bennünket, ha az istállótrágyát és trágyáiét gondatlanul kezeljük, ennek szemléltetésére csupán ennyit: az elhanyagolt istállótrágya nitrogénje 70 %ban, míg a trágyalé nitrogéntartalma akár 90 %-ban is veszendőbe mehet. Ha ezt a veszteséget koronákkal akarjuk érzékeltetni, erre példaként olyan mezőgazdasági üzemet vegyünk alapul, amelynek szántóterülete 600 ha-ra terjed és ha-onként 0,6 nagy számosállatot tart. Egyszóval ha ebben a gazdaságban rosszul, hanyagul bánnak a trágyával, az elillant nitrogén értéke évente -50 ezer koronára rúghat. Annyi nitrogénnek felel ez meg, amennyit a 20 %-ban tiszta nitrogént tartalmazó kénsavas ammóniumban mutathatunk ki. Vajon ki akar a szövetkezetnek, ezáltal saját magának és a népgazdaságnak ekkora károkat okozni. Ilyen ember bizonyára nincs. Tehát ne felejtsük el ezt a régi és már többször idézett aranyigazságot: — Mutasd meg a trágyatelepedet, s megmondom, hogyan gazdálkodsz! BÄRTFAI LÁSZLÓ Szakszerűen ápoljuk a A burgonya nyári ápolási munkái közül a töltögetés a legfontosabb. A burgonya egész felépítése, szervezete ugyanis nagy termés kialakításához légjárható, szellős talajt kíván, amelyet legjobban ezzel a munkával érhetünk el. A töltö-Sekély töltögetés (helytelen) getés célját még egyéb szempontok is indokolják. Ismeretes, hogy a szárcsomókból oldalhajtások, levelek, gyökerek, taracknyúlványok (stolók) és ezeken gumók fejlődnek. Hogy a szárcsomókból milyen növényrész fejlődik, ezt a környezet szabja meg, illetve ez attól függ, hogy a szárcsomó föld fölött van-e, vagy pedig föld takarja-e. A föld fölötti szárcsomókból kizárólag oldalhajtások és levelek fejlődnek, a földdel betakartakból viszont csak gyökerek, tarackok törnek elő. Mivel az a célunk, hogy a zöld szárrész minél több-csomójából további gyökerek, tarackok fejlődjenek, ezt fokozatos töltögetéssel érjük el. A termés alakulásának szempontjából ugyanis fontos, hogy a növényzetnek ezek a szervei minél dúsabbak legyenek. Amikor a növények 12 — 15 cm magasak, elérkezett a töltögetés ideje, amelyet virágzásig kétszer-háromszor ismételjünk meg, A töltögetés akkor lesz eredményes, ha a fiatal hajtásokat mindig nyirkos, nedves földdel takarjuk, be. Lehetőleg eső után töltögessünk, amikor a talaj már kellően kiszikkadt, nem sáros és nem kenődik a tölíögetcgép kapáihoz. A szikkadt talajon végzett töltögetéskor porhanyós föld kerül a szárakhoz, de a talaj a sorközökben is laza marad. Eső hiánya azonban nem lehet oka a késedelmes töltögetésnek, mert ha ültetés után minden munkát pontosan és jókor végeztünk, a talajban mindig marad annyi nedvesség, hogy a reggeli órákban nyirkos, hűvös föld kerüljön a burgonyatövekhez. Szárazra hajló éghajlatunk alatt nagyon fontos, hogy a töltés gerince ne legyen éles, háztetőszerü, mert arról minden kis csapadék a barázdába folyik. A töltést szélesen, teknőszerűen képezzük ki, amelyet a töltögetőgép kapáinak állításával szabályozhatunk. A sekély töltögetés azzal a hátránnyal járhat, hogy a burgonyatövek kevesebb gumót kötnek, s a talaj felszínéhez közel fekvő gumókról az eső könnyen lemossa a vékony talajréteget. A takaratlanul maradt gumók megzöldülnek és hőkártételt szenvednek. Gépi műyeléskor elkerülhetetlen, hogy egyes töveket a gép a kívánatosnál jobban vagy teljesen be ne takarjon. Az 'ilyen töveket a töltögetés után kapával azonnal bontsuk ki, mert a földdel betakart növény, bár nem pusztul el, de fejlődésében mégis visszamarad, legyöngül, termőképesség-' és a betegségekkel Magas, háztetőszerü töltögetés (helytelen) burgonyát szembeni ellenállóképessége csökken. Ezzel a munkával egyidőben a sorokban maradt gyomokat is irtsuk ki. A gyomok irtására nemcsak azért van szükség, mert a talaj tápanyagait és vízkészletét erősen igénybeveszik, hanem azért is, mert a kórokozók megtelepedésének kedvező körülményeket lé*—?+—>“k. búvó-Szakszerű (helyes) töltögetés helyet biztosítanak a kártevő rovaroknak és a vírusbetegségeket terjesztő levéltetveknek. Az utolsó töltögetést föltétlenül a virágzás előtt el kell végezni, mivel később a megvénült szár már úgysem hozza létre taracknyúlványokat, és ilyenkor már kárt okoznánk a fejlődésben levő gumókban. A töltögetés munkája mellett már most gondot kell fordítanunk a jövő évi vetőgumó biztosítására. Ennek érdekében alkalmazzuk a tőkiválasztás módszerét, a negatív és pozitív szelekciót. A negatív szelekció nem más, mint a beteg, idegen fajtájú, satnya tövek eltávolítása és megsemmisítése. A pozitív szelekció pedig az, amikor a legszebben fejlődő, fajtaazonos töveket megjelöljük, fejlődésüket figyelemmel kísérjük, majd a betakarításkor külön szedjük. Ezek termései képezik majd a vetőburgonyát. A megjelölést karókkal, pálcákkal végezzük.
