Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-27 / 42. szám
1959. május 27. Változatlanul sok gondot okoz az istállótrágya. Még mindig előfordul, hogy falvaink utcáin haszontalanul csörgedeznek a trágyalépatakok, s rendetlen trágyatelepet is találunk eleget. Pedig milliókat veszítünk évente a trágya és a trágyalé hanyag kezelése miatt. Sokat írtak, beszéltek már erről, s végre itt az ideje, hogy a sok írás és beszéd sehol se jusson a falra hányt borsó sorsára. Mindenütt jól és gondosan kell kezelni az istállótrágyát, nemcsak az élenjáró mezőgazdasági üzemekben és a talajercgazdálkodás javításán fáradozó kutatóintézetekben. A hozamok emelésére irányuló igyekezet idején egyetlen másodpercre sem szabad elfelejtenünk :a helyes trágyakezelés is az új technológia tartozéka Igen jól tudjuk, hogy a trágyázás alapját az istállótrágya képezi. Mindig tartsuk szem előtt, hogy a műtrágya egyedül nem üdvözít, mert ha például a szerves anyagokkal nem trágyázott és alacsony televénytartalmú talajokat (az ún. kizsarolt talajokat), csupán bő műtrágyaadagokkal látjuk el, inkább csalódásra számíthatunk, mint sikerre, fő-A Postyéni Növénytermesztési Kutatóintézet, amelynek dolgozói a növényzet jobb és változatosabb étlapjának összeállításán fáradoznak. leg száraz esztendőkben. A műtrágyák kiadósabb adagjai kizárólag jól istállótrágyázott, nagy televénytartalmú talajokban érvényesülnek maradéktalanul. Tehát a televény az a tényező, amelytől a föld termőereje függ. Viszont tevékeny televény éppen akkor képződik, amikor a trágya a trágyatelepen, illetőleg a talajban beérik. A televény segíti elő a morzsalékos szerkezet kialakulását, tehát javítja a talaj fizikai, vegyi és élettani sajátságait. Mi a céltudatos trágyakezelés lényege? Erre a kérdésre a Pöstyéni Növénytermesztési Kutatóintézettől kértünk választ, ahol fölkerestük K a n d e r a mérnököt, a növények tápanyagellátásával foglalkozó kutatócsoport vezetőjét. Az intézethez tartozó vágbori gazdaságban tényleg követésre méltó módon kezelik a trágyát. A termelt mennyiséget naponta kihordják a mezei trágyatelepre. Ezt annak a táblának a peremén rakják föl, amelyet trágyázni szándékoznak. Jobbára a cukor- és takarmányrépa, a szemeskukorica, silókukorica és a zöldségfélék termesztési területe kap istállótrágyát. A mezei telepen az istállótrágyát tömbökbe rakják, s tömbönként alaposan ledöngölik. Minden 10 — 15 cm-es réteget őrölt nyersfoszfáttal szórnak meg, amelyből körülbelül 250 — 300 kg-ot adagolnak az istállótrágya 300 mázsájaként, így akadályozható meg ugyanis, hogy a kazalba rakott trágyából érés idején elillanjon a nitrogén és csökkenjen a szervesanyagok mennyisége. De ilyképpen a foszfátokban foglalt, nehezen hozzáférhető foszforsav is hamarabb fölszabadul; talán azt mondhatnék, hogy a foszforsav így lesz a növényzet számára emészthetőbb. S ezt is jegyezzük meg: az őrölt nyersfoszfát olcsóbb, mint a szuperfoszfát. Amikor a trágyatelep eléri a kellő magasságot (körülbelül 2,5 m), szélességet (4 — 5 m) és a szükségletnek megfelelő hosszúságot, körülötte sekély árkot ásnak, amely a leszivárgó csurgalék felfogására hivatott. Az árokból kikerülő földdel azután befödik a trágyakazlat, hogy megvédjék a szikkadüstól. Tavasszal rakják kazalba a trágyát, amely nyár derekáig érik, majd augusztusban szétteregetik és középszántással azonnal beszántják. Vagyis a trágya beszántásával nem várnak őszig, az ettől függetlenül végrehajtott őszi mélyszántásig. Még annyit, hogy a vágbori földek négy évenként és hektáronként 350 mázsa istállótrágyát kapnak, s ezáltal voltaképpen a termesztési területek 25 °/oára jut trágya évente. A fentebb ismertetett trágyakezelési módot K a s n i t z-féle, illetőleg tömött vagy hideg trágyaerjesztésnek mondják. A trágyának legalább 75 %-nyi nedvességet kell tartalmaznia, ha tehát a trágya beszikkad, az említett határig megnedvesítjük, éspedig rendszerint trágyalével. Hideg erjesztésnek azért nevezik ezt a módszert, mert döngöléskor a levegő kiszorul a trágya közül, amely ennek következményeként lassan melegszik, s hőmérséklete nem haladja meg a 60 fokot. Ezzel szemben az istállótrágya Krantzféle meleg erjesztésének az a .lényege, hogy a 40 — 60 cm vastag tömbökbe rakott trágyát nem döngölik le rögtön, s így a levegősen maradt trágyában a különböző mikrobák, ezek az élő parányszervezetek heves tevékenységet fejtenek ki, ami gyors felmelegedéssel jár. Miután a megfelelő hőfok állandósul, a trágyát le kell tiporni, majd ugyanolyan vastagságú trágyatömbbel be kell födni. A tiprás és a terhelés a levegőt az alsó tömbből most már kiszorítja, s a magas hőfokon a káros mikrobák tevékenysége megszűnik. A módszer hátránya, hogy a gyors hőemelkedésnek aránylag komoly anyagvesztcség a következménye. Előnyének azt tartják, hogy a magas hőfok sok állati és növényi kórokozót, valamint gyommagot megsemmisít. Viszont legutóbb a svéd kulatók bebizonyították, hogy ez a tétel nem áll meg, mert jócskán akadnak gyommagok és baktériumok, amelyek életképességüket 70 fokon is megőrzik. Maradjunk meg tehát a hideg módszer mellett, hiszen — ugyancsak tudományos megállapítások szerint — amíg meleg erjesztéssel a nitrogén 31,4 %-os és a szerves anyag 32,6 °/o-os veszteséget szenved, a hidegen erjesztett istállótrágya nitrogéntartalma csupán 10,7 %-kal, szerves anyagainak mennyisége pedig mindössze 12,4 °/o.-kal süllyed. Ráadásul hideg módszerrel a trágya jobban és egyenletesebben érik. S még ezt is említsük meg: meleg érleléskor a szerves anyag szenesedik ahelyett, hogy kifogástalan és állandó televénnyé változzék. Már pedig nekünk a legjobb minőségű televény biztosítása a célunk! Az se tévesszen, meg bennünket, hogy a meleg környezetben érő trágya kedvezőbb eredményeket hoz az első haszonévben, mert több könnyen oldódó nitrogént szabadít föl. A soron következő esztendőkben viszont a hozamok rohamosan hanyatlanak, ami érthető, mivel a nitrogénkészletek már rég fölhasználódtak. Néhány mondatot még a trágyáiéról szóljunk. Vágboriban a felfogott trágyáiét és csurgaléklét trágyalékutakban tárolják, majd főként a cukorrépa, silókukorica és takarmányrépa soros öntözésére használják. Az öntözést géppel végzik, amelynek 5 hl-es tartályából gumicsövek vezetik az eketestekig a trágyalét, amely azután a megporhanyított talajba csorog. Hektáronként 120 — 200 hl trágyalét adagolnak, amelyet 1:2 — 3 arányban vízzel hígítanak. A trágyalés öntözés hatására jelentkező eredmények kitűnőnek bizonyultak. Tavaly például a vágbori gazdaság 38 ha-os cukorrépaföldjén Mezei trágyatelep a vágbori gazdaságban A talaj televénytartalmát a jól kezelt istállótráeya fokozza VIRÁGZÓ MEZÖGAZDASÄG 163
