Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-05-27 / 42. szám

166 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959 május 27. Nyitott istállóban egészségesek az állató* A szenei járásban a múlt évben igen nagy mértékben megkezdték, a növen­dékállatok nyitott istállózását. Mint minden újat, ezt a módszert is sokan kétséggel fogadták. — Mi lesz télen? Hány döfi agyon a másikat? — vetették fel idegenkedve a kérdéseket egyesek. A tél elmúlt, s a tavasz is vége felé közeledik, úgyhogy a fiatal állatok már mindenféle időjárást megpróbáltak a nyitott istálló kifutójában és a mély­almon. Nincs is olyan nagy hőmérsékleti ingadozás, mint ahogy egyesek gondol­ták. A rnélyalom egész télen meleg volt és állandóan száraz alommal fedték. Ezért kiváló egészségben teleltek át a jószágok minden EFSZ nyitott istállójá­ban A szenei EFSZ két nyitott istállójában 150 növendékállat közül csak egy muta­tott hajlamosságot gümökóros fertő­zésre, da az sem betegedett meg, a többi pedig oly egészséges, mint a makk. Az itt nevelt állatok erősek, de A borjak jól érzik magukat a ketreces fészeristállö kifutójában. Bálint Mária zöld takarmányt rak eléjük a rácsba. bárányszelídek. Nem szükséges a szarv­­talanítás, mert nem bántják egymást. Csupán azok az üszők kergetőztek, ame­lyekben felébredt a párzási ösztön. A kergetőzés a megtermékenyüléssel sem ért véget, mert a szarvasmarhán nem mindjárt múlik el a párzási ösztön. Így van ez a legelőn is, de ott sem okoz komoly bajt az üzekedés. A szenciek úgy rendezték el a növen­dék állatokat a nyitott istállókban, hogy az egyikbe csak olyanok kerültek, ame­lyeket ez évben párzásra terveztek. A 75 közül 32 még télen megtermékenyült, s a többit is rövidesen befolyattatják. A másik istállóban pedig a fiatal üszőket tartják, amelyek csak jövőre kerülnek pároztatásra. A szenciek eredményét azonban csak akkor láthatjuk igazán a maga nagyságában, ha figyelembe vesz­­szük a növendékállatok származását. Nem betegségmentes tehenektől szár­maznak, hanem leginkább fertőzöttek­től. A szenei EFSZ teheneinek több mint 60 °/o-a gümökóros, az egyik istállóban pedig majdnem mind az. Ezeknek a te­heneknek a borjai is válogatás nélkül kerülnek a ketreces fészeristállóba, onnan pedig négy-hat hónapos korban a nyitott istállóba. A két istálló között nincs nagy különbség. Mindkettő nyitott és kifutós, csak az egyiknek az oldala fal és nincs benne mélyalom, a másik pedig nagyon olcsó anyagból készített légátjárős falú, sokkal nyitottabb az előbbinél és mélyalom van benne. Ilyen feltételek mellett nem is csodálkozha­tunk, hogy minden állat egészséges, mert a gümőkór nem öröklődő betegség. Minden borjú gümőkórtől mentesen ^ön a világra, csak hajlamot hozhat magával a gümökóros megbetegedésre. Ezeknél a növendékeknél pedig a hajlamot felváltja az ellenállóképesség a betegségekkel szemben, mert borjúkortól megedződnek a friss levegőn, teljesen el vannak külö­nítve a fertőzött tehenektől és — ami a legfontosabb — jó gondozásban része-Szelídek a nyitott istálló tenyészüszői. Gondozójukat, Filo Katalint úgy körül­veszik, mint a kis nebulók az óvónőjüket _ szokták. sülnek. Az év nagyobb részében, tavasz­tól késő őszig, zöldtakarmányt esznek, azután pedig jó minőségű siló- és szá­raztakarmányból tevődik össze a napi adagjuk. A növendékállatok természetes tartása tehát a nyitott istállóban nagyon jól be­vált. A szenei járásban az eddigi ered­ményektől felbuzdulva már teheneket is akarnak tartani nyitott istállóban. Eddig csak a döfködések veszélye miatt vár­tak vele, de — amint a képen is látható — az állatok igen jól megférnek"együtt, szelídekké váltak a nagy közösségben, s az állatgondozó jelenléte is sokat je­lent számukra. Este már nem kell szem előtt tartani őket, de nappal igen. Itt is érvényesül ez a közmondás: „A gazda szeme hizlalja a jószágot“. Cs. J. A silótakarmány hatása a szarvasmarha szervezetére A silótakarmány az állattenyésztésben ma már igen fontos szerepet játszik, de a mai napig sem tisztázódott még, hogy az állat szervezetére milyen hatással van Az élettani változások megállapítása végett, amelyek nagyobb adagolással a szervezetben végbemennek, a Szovjet Kísérleti Intézetben nyolc 6 — 10 hónapos üszőn, amelyeket két csoportra osztot­tak, megfigyeléseket végeztek. Az első időszakban, amely 14 napig tartott, mindkét csoport az eddig szoká­sos takarmányt kapta. A második idő­szakban, amely 104 napig tartott, az egyik, vagyis a kísérleti csoport zöld­­takarmány helyett silót kapott. A gyarapodást rendszeresen 15 na­ponként mérlegeléssel, a növekedést minden 30 napban méréssel állapították meg. A növekedés mindkét csoportban egyforma volt- A súlygyarapodásnál azonban eltérések mutatkoztak. A kísér­leti csoportban az egész kísérleti idő alatt a napi átlagos súlygyarapodás 688 grammot tett ki, míg az ellenőrzött cso­portban csak 679 grammot. A kísérleti csoportban az állatok erősebb testűek voltak. így a szügy szélessége a kísér­leti állatoknál 13,9 százalékos, míg az ellenörzötteknél 8,3 százalékos, a szügy vastagsága pedig 11,5 százalékos, illetve 9,6 százalékos növekedést mutatott. A kísérleti csoportban a napi takar­mány 14,96 kg siló és 5,74 kg zöldtakar­mány volt. Ez 269,48 gramm szerves savat tartalmazott. Az ellenőrzött álla­tok napi 19,92 kg zöldtakarmányt kap­tak, amelynek savtartalma 27,75 gram­mot tett ki. A szervezet fiziológiai állapotát illető­leg az állatok hőmérséklete az egész idő alatt rendes volt. A második időszak második felében a silótakarmánnyal ete­tett állatoknál lényegesen meggyorsult a légzés 44, míg a megfigyelés alatt állóknál 37, az érverés pedig 82, illetve 77 volt percenként. A kísérleti csoport­nál a szívműködés erőteljesebb volt, minden "mellékzörej nélkül. A vérnyo­más mérő fent 113-at, lent 29-et muta­tott, míg az ellenörzötteknél 100 és 30 volt. A fenti szám emelkedése anélkül, hogy a lenti szám is emelkedne, a vér­edények nagy erőtartalékát igazolják. A határozott testi gyarapodást a szív erőteljesebb működése követte, s az egyenletes és rendszeres érverés, vala­mint a vérnyomás változásából a szív megerősödésére lehet következtetni. A vér ülepedése a kísérleti csoportnál nagyobb volt. A vizeletben is mutatkoz­tak bizonyos változások, így az első hó­napban 7,34-es savtartalom 8,29-ra ug­rott. Ugyancsak a vizeletben a második időszak első hónapjának végén cukrot találtak, ami végig meg is maradt. Az ellenőrzött csoportnál cukor nem volt. Az előbbi csoport vizeletében, amikor az állatokat a kísérlet végén már nem etet­ték silóval, megszűnt a cukor is. A cuk­rot á szervezetbe juttatott tejsav idézte elő. A kísérletek és megfigyelések nyomán a következő megállapításra jutottak: a 7 — 10 hónapos szarvasmarha három hó­napig tartó etetése nemcsak jó testgya­rapodást és az egészséges csontozat megerősödését vonja maga után, hanem a takarmány kihasználását is. A nagyobb mennyiségű silótakarmány felborítja a szervezetben levő egyensúlyt és ezáltal megváltoztatja az érverést, légzést, vér­keringést és a vizelet összetételét. De a siiótakarmány nagyobb adagolásával el lehet érni a fiatal állatok nagyobb test­­gyarapodását. Minden fiziológiai elválto­zás természetes folyamat. ( Zsivotnovodsztvo) ★ ★ ★ Szaporodnak a traktorok, fogynak a lovak Legújabb jelentések szerint a világ traktorállománya meghaladja hétmilliót, s évenként 500 000 új traktorral gyarap­szik. Ezzel szemben a lóállomány a há­borút megelőző 74,7 millió darabról 59 millió darabra csökkent.

Next

/
Thumbnails
Contents