Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-27 / 42. szám
166 VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 1959 május 27. Nyitott istállóban egészségesek az állató* A szenei járásban a múlt évben igen nagy mértékben megkezdték, a növendékállatok nyitott istállózását. Mint minden újat, ezt a módszert is sokan kétséggel fogadták. — Mi lesz télen? Hány döfi agyon a másikat? — vetették fel idegenkedve a kérdéseket egyesek. A tél elmúlt, s a tavasz is vége felé közeledik, úgyhogy a fiatal állatok már mindenféle időjárást megpróbáltak a nyitott istálló kifutójában és a mélyalmon. Nincs is olyan nagy hőmérsékleti ingadozás, mint ahogy egyesek gondolták. A rnélyalom egész télen meleg volt és állandóan száraz alommal fedték. Ezért kiváló egészségben teleltek át a jószágok minden EFSZ nyitott istállójában A szenei EFSZ két nyitott istállójában 150 növendékállat közül csak egy mutatott hajlamosságot gümökóros fertőzésre, da az sem betegedett meg, a többi pedig oly egészséges, mint a makk. Az itt nevelt állatok erősek, de A borjak jól érzik magukat a ketreces fészeristállö kifutójában. Bálint Mária zöld takarmányt rak eléjük a rácsba. bárányszelídek. Nem szükséges a szarvtalanítás, mert nem bántják egymást. Csupán azok az üszők kergetőztek, amelyekben felébredt a párzási ösztön. A kergetőzés a megtermékenyüléssel sem ért véget, mert a szarvasmarhán nem mindjárt múlik el a párzási ösztön. Így van ez a legelőn is, de ott sem okoz komoly bajt az üzekedés. A szenciek úgy rendezték el a növendék állatokat a nyitott istállókban, hogy az egyikbe csak olyanok kerültek, amelyeket ez évben párzásra terveztek. A 75 közül 32 még télen megtermékenyült, s a többit is rövidesen befolyattatják. A másik istállóban pedig a fiatal üszőket tartják, amelyek csak jövőre kerülnek pároztatásra. A szenciek eredményét azonban csak akkor láthatjuk igazán a maga nagyságában, ha figyelembe veszszük a növendékállatok származását. Nem betegségmentes tehenektől származnak, hanem leginkább fertőzöttektől. A szenei EFSZ teheneinek több mint 60 °/o-a gümökóros, az egyik istállóban pedig majdnem mind az. Ezeknek a teheneknek a borjai is válogatás nélkül kerülnek a ketreces fészeristállóba, onnan pedig négy-hat hónapos korban a nyitott istállóba. A két istálló között nincs nagy különbség. Mindkettő nyitott és kifutós, csak az egyiknek az oldala fal és nincs benne mélyalom, a másik pedig nagyon olcsó anyagból készített légátjárős falú, sokkal nyitottabb az előbbinél és mélyalom van benne. Ilyen feltételek mellett nem is csodálkozhatunk, hogy minden állat egészséges, mert a gümőkór nem öröklődő betegség. Minden borjú gümőkórtől mentesen ^ön a világra, csak hajlamot hozhat magával a gümökóros megbetegedésre. Ezeknél a növendékeknél pedig a hajlamot felváltja az ellenállóképesség a betegségekkel szemben, mert borjúkortól megedződnek a friss levegőn, teljesen el vannak különítve a fertőzött tehenektől és — ami a legfontosabb — jó gondozásban része-Szelídek a nyitott istálló tenyészüszői. Gondozójukat, Filo Katalint úgy körülveszik, mint a kis nebulók az óvónőjüket _ szokták. sülnek. Az év nagyobb részében, tavasztól késő őszig, zöldtakarmányt esznek, azután pedig jó minőségű siló- és száraztakarmányból tevődik össze a napi adagjuk. A növendékállatok természetes tartása tehát a nyitott istállóban nagyon jól bevált. A szenei járásban az eddigi eredményektől felbuzdulva már teheneket is akarnak tartani nyitott istállóban. Eddig csak a döfködések veszélye miatt vártak vele, de — amint a képen is látható — az állatok igen jól megférnek"együtt, szelídekké váltak a nagy közösségben, s az állatgondozó jelenléte is sokat jelent számukra. Este már nem kell szem előtt tartani őket, de nappal igen. Itt is érvényesül ez a közmondás: „A gazda szeme hizlalja a jószágot“. Cs. J. A silótakarmány hatása a szarvasmarha szervezetére A silótakarmány az állattenyésztésben ma már igen fontos szerepet játszik, de a mai napig sem tisztázódott még, hogy az állat szervezetére milyen hatással van Az élettani változások megállapítása végett, amelyek nagyobb adagolással a szervezetben végbemennek, a Szovjet Kísérleti Intézetben nyolc 6 — 10 hónapos üszőn, amelyeket két csoportra osztottak, megfigyeléseket végeztek. Az első időszakban, amely 14 napig tartott, mindkét csoport az eddig szokásos takarmányt kapta. A második időszakban, amely 104 napig tartott, az egyik, vagyis a kísérleti csoport zöldtakarmány helyett silót kapott. A gyarapodást rendszeresen 15 naponként mérlegeléssel, a növekedést minden 30 napban méréssel állapították meg. A növekedés mindkét csoportban egyforma volt- A súlygyarapodásnál azonban eltérések mutatkoztak. A kísérleti csoportban az egész kísérleti idő alatt a napi átlagos súlygyarapodás 688 grammot tett ki, míg az ellenőrzött csoportban csak 679 grammot. A kísérleti csoportban az állatok erősebb testűek voltak. így a szügy szélessége a kísérleti állatoknál 13,9 százalékos, míg az ellenörzötteknél 8,3 százalékos, a szügy vastagsága pedig 11,5 százalékos, illetve 9,6 százalékos növekedést mutatott. A kísérleti csoportban a napi takarmány 14,96 kg siló és 5,74 kg zöldtakarmány volt. Ez 269,48 gramm szerves savat tartalmazott. Az ellenőrzött állatok napi 19,92 kg zöldtakarmányt kaptak, amelynek savtartalma 27,75 grammot tett ki. A szervezet fiziológiai állapotát illetőleg az állatok hőmérséklete az egész idő alatt rendes volt. A második időszak második felében a silótakarmánnyal etetett állatoknál lényegesen meggyorsult a légzés 44, míg a megfigyelés alatt állóknál 37, az érverés pedig 82, illetve 77 volt percenként. A kísérleti csoportnál a szívműködés erőteljesebb volt, minden "mellékzörej nélkül. A vérnyomás mérő fent 113-at, lent 29-et mutatott, míg az ellenörzötteknél 100 és 30 volt. A fenti szám emelkedése anélkül, hogy a lenti szám is emelkedne, a véredények nagy erőtartalékát igazolják. A határozott testi gyarapodást a szív erőteljesebb működése követte, s az egyenletes és rendszeres érverés, valamint a vérnyomás változásából a szív megerősödésére lehet következtetni. A vér ülepedése a kísérleti csoportnál nagyobb volt. A vizeletben is mutatkoztak bizonyos változások, így az első hónapban 7,34-es savtartalom 8,29-ra ugrott. Ugyancsak a vizeletben a második időszak első hónapjának végén cukrot találtak, ami végig meg is maradt. Az ellenőrzött csoportnál cukor nem volt. Az előbbi csoport vizeletében, amikor az állatokat a kísérlet végén már nem etették silóval, megszűnt a cukor is. A cukrot á szervezetbe juttatott tejsav idézte elő. A kísérletek és megfigyelések nyomán a következő megállapításra jutottak: a 7 — 10 hónapos szarvasmarha három hónapig tartó etetése nemcsak jó testgyarapodást és az egészséges csontozat megerősödését vonja maga után, hanem a takarmány kihasználását is. A nagyobb mennyiségű silótakarmány felborítja a szervezetben levő egyensúlyt és ezáltal megváltoztatja az érverést, légzést, vérkeringést és a vizelet összetételét. De a siiótakarmány nagyobb adagolásával el lehet érni a fiatal állatok nagyobb testgyarapodását. Minden fiziológiai elváltozás természetes folyamat. ( Zsivotnovodsztvo) ★ ★ ★ Szaporodnak a traktorok, fogynak a lovak Legújabb jelentések szerint a világ traktorállománya meghaladja hétmilliót, s évenként 500 000 új traktorral gyarapszik. Ezzel szemben a lóállomány a háborút megelőző 74,7 millió darabról 59 millió darabra csökkent.
