Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-01-18 / 5. szám

1959 január 18. siralmad Földműves 3 Tanultak a múlt hibáiból Még nem is olyan régen Reeske volt Gömör vármegye legszegényebb községe. Ma gazdag szövetkezeti faiu. S ezt a változást az EfeSZ megalaku­lása idézte elő. Jelenleg 222 hektár földterületen 52 szövetkezeti tag gazdálkodik kö­zösén. tássük csak, fhilyen éfed­­niéfihyél. A műit évBéh BiZöfiy älaösony Volt ä héktáffioZárn, ártlit aZZal magyaráz­nak, högy ném kaptak kéllő időbeli gépékét, Lehet, hogy így volt, azonban az is igaz, högy kévés műtrágyát használtak, aöt istállótrágyájuk séin volt elegendő. Tanultak a műit év hibáiból a rCCS- kélék. Tervbe vették, hogy bűzéből 28, árpából 24, cukorrépából pedig 500 mázsát termelnek hektáronként. Az pedig szép és űj a szövetkezet ter­vében, Högy ez évben már vetőmag­­terrneléssel is számítanak foglalkozni. Hiszen a fnúlt évben csupán vető­magért 83 ezer koronát fizetett ki a szövetkezet, mely összeg 3,5 koro­nával csökkentette a munkaegység értékét. A hektárhözamok emelése termé­szetesen nem lehetséges jó és elé­gendő istállótrágya nélkül. Éppen ezért betontárgyatelepet építenek. Ezenkívül karámokat létesítenek, melyekben bevezetik a mélyalmozáijt, Mindamellett igénybe veszik a mű­trágyát iS. Hiszen nem kis dologról van szó: az ötéves terv négy év alatt váló teljesítéséről! Az állattenyésztés terén már ez- Idáig is szép eredményt ért el a szö­vetkezét. A műit év bevételének több mint 50 százaléka az állattenyésztés-G á 1 Gyula és Kékesi Gábor fejőgulyasok bői éred. Sertéshúst 230 mázsát ad­tak be terven felül. A tervezett 67 710 liter tej ♦elyétt 80 000 litert fejtek ki. Tehenenként - átlagosan - 1600 litert. Egy hektár földterületre 390 liter esik. fez az eredmény többek között Kucharik, Ligárt, Gái és Ké­kesi fejögulyásoknak az érdeme. Az 1600 literes átlagot még ez év­ben 1800 literre emeljük — mondja Kékesi elvtárs. Ha a gulyásbk valóra váltják »ZaVu­­kat, úgy 1 hektár földterületre 465 liter tej, 100 hektárra pedig 56 szarvasmarha jut majd. A növendékállato­kat — egyéves ko­rig - Vincze Lász­ló 63 éves szövet­kezeti tag gondoz­za, — Tőle aztán továbbtenyésztésre vagy hizlalásra ke­rülnek at állátök. Vincze elvtárs Ügy megszerette mun­káját, hógv máshol nem is érzi jói vincze bägsi megát. — A jövőben még 9zebb borjakat ahafok nevelni —, mondja megablZ- tosan — hiszen nem vagyok én még öreg. Telik az érőmből,,. A szövetkezet sertésállománya bíz­­tstó eredményeket ígér.- Év végéig elérjük, hogy ioo hek­tár földterületre 180 sertés jut, egy hektár Után pedig 119 kg húst terme­lünk ki — fhoHdják az etetők. — Mindezt — a jó gondozás mellett — A Kövecses! Mezőgazdasági Mester­­iskola és a tangazdaság dolgozói az elért eredmények tiszteletére ünne­pet ültek. Nem csoda, hisz megkap­ták a Mező- és Erdőgazdasági Minisz­térium II. lokú tiszteletben elisme­rését. Ez annak a bizonyítéka, hogy az ország ÜSszes tangazdaságai közül az első helyre kerültek. Mindössze 260 hektár területen gazdálkodnak. Ebből 165 hektár a szántó. A növénytermelési és az állattenyésztési üzemágak szakszerű Összekapcsolása révén az utolsó évek­ben nagyon szép eredményeket mu­tattak ki. A növénytermelésben bú­zából 35 mázsát, burgonyából 306 mázsát, csöveskukoricából 80 mázsás hektáronkénti átlagot értek él. A nö­vénytermelés pénzügyi bevételét 120 százalékra teljesítette. a napi háromszori etetéssel és a gyor9hlzlalással akarjuk elérni. Hiba volt a baromfitértyésztés kö­rül is a múlt évben. Nem volt meg­felelő helyük a baromfiaknak, így a tervezett 30 000 tojás helyett csak 26 ezret tojtak a íyúkok. Ezeri a té­red is változábökát eszközöl a szö­vetkezét. Feltöltik az állőitianyt és tflegfélelö helyet biztosítanak szá­mukra. Nincs az a jó, ami még jobb nem lehetne — tartja a közmondás. Ez vonatkozik az említett szövetkezetre is. Különösen az ellenőrző bizottság­nak ken javítani munkáját. A mait évben ügyaHiS c9ak kétszer Ülésezett Nem kipiégitő a takarmányról va'ó gondoskodás sem. Safe esétbéh hő9z­­szabb ideig kint van a réten, így elveszti tápértékét. A Silőgödrók kö­zül is üresén maradt egy-kéttő. Pedig tudják a récskéiék, hogy a siló első ösztáiyti takarmány. Helyesen cselekedett az fefeSZ ve­zetősége, hogy 25 százalékkal meg­szilárdította a normákat. Így a mun­kaegység értéke már ez évben 26 köfena lesz. Szép tervek, nemes elhatározások. Csupán azt nem értjük, miért nem bővíti a szövetkezet a kulturális ala­pot?! Az 1 százalék igazán kevés arra, hogy a jő munka Után olvassa­nak, művelődjenek a szövetkezet tag­jai. Pedig telik erejükből, Tehát cse­lekedjenek is! Németh János Az állattenyésztésben ennél még magasabb eredmények születtek. — Szántóterületünk 30 százalékán ter­melünk értékes takarmányokat, főleg silókukoricát, amelyet szójával ve­tünk és taflöherével l everve siló­zunk be. A szálastakarmányok bősé­gesen fedezik a szükségletét, míg az abraktarmányt a fÜldterUlet 10 szá­zalékán termelt kukoricával biztosít­juk. Szarvasmarhaáliományunk 100 hektár mezőgazdasági területre 60 darab, ebből 26 tehén, A tehenek évi fejésátlaga 3300 liter. Gazdaságunk­ból évente 200 000 liter tej( kerül a dolgozók asztalára, Azonkívül törzs­könyvezett üszőket és bikákat is ne­velünk továbbtenyésztésre. A sertés­­állomány szintén magasan fejlett, mert a mült évben 375 mázsa sertés­húst termeltünk ki. Az első helyre kerültek Az életszínvonal emeléséért a somorjai járásban A kongresszusi vitaanyag megbeszélése gendelkaddba éjtétté a som ut­jai járás földműveséit Is. A part felhívására határozaiókat hoztak, hogy szebbe, boldogabba tegyék életükét ác elkövetkező evekben. Nagypakán (hifidén szövetkézét! tág igyekezeté, Hogy á jövőbeli mágásabb termésho­zamokat érjenek el. Takarékosságról beszélnek. Nagyobb figyelmet kell szentelni a kotfibáj^nosok szakkép­zettségének és a gép tökélétes kija­vítását már most a téli ídőSZákban kéll biZtósítáfii. Nagy kár áiflikőr a megtermelt gabona az aratás idéjéh megy tönkre. Doborgaz A falu lakosai a mezőgazdasági ter­melés emelésén kívül sókat foglal­koztak a kulturálté élet fellendítésé­nek lehetőségével. Náluk aZ állandó gépi fejlődés eredméhyefeéppefi mar munkaeröfelesleg ffltitátkőZIk. Cél­szerűitek tartanak, ha a járásban valamilyen gyflrat építenének, ahol az asszonyok nagyabb része alkalmazást nyerhetne. A csákányiak nagy örömmel fogadtak a CSKP Kfl­­nák aZt a határozatát, hogy á több­gyermekes családoknál emelik á céá-A tangazdaság dolgozd) a műit év elején kötelezettségvállalást tettek 070 000 korona értékben. Ebből 321 ezer korona a termelés emeléséből, 348 000 korona áz önköltség csökké­­néséből ered. Az évi tervezett flyérS*­­bevételt 150 százalékra teljesítettük, a ráfordítás összegét pedig 10 száza­lékkal csökkentettük. Nagy előnyt jelent, hogy az iskolák­ban tanuló növénytermelő és állat­tenyésztő dolgozók az elméleti Okta­tás mellett a gyakorlatában iá látják, hogy a mezőgazdasági termelésben megvannak a lehetőségek ahhoz, hogy többet, jobbat és olcsóbban termel­jünk. Szeretnénk, ha kerületünkből minél több tanúiét küldenének mező­gazdasági üzemeink továbbtanulásra. A szakmai tudás bővülésével léhétóvé válna, hogy EFSZ-elnk és állami gaz­daságaink olyan eredményeket érje­nek el, mint iskolánk tangazdasága. KMOSKö I., iskolaigazgató, Kövecses ládi segelvt. Ennek ötömére becsü­letesén teljesítették a mait évre elő­irt 14 Ő0ö darab tojás és a 17 óoö liter tej beadásai Az Áö-ek dölgözóinak családi Házalt kijavítják és Nagy­­magyar valamint lányok körül á km hőssian zehdbé teszik az utat. Az asszonyok, hogy jobban kivehessek részüket a szocialista építésből, kö­vettük, hogy óvodahéiviséget épít­senek a faluban. Mlsérdeii a legfájóbb kérdés a szövetkezeiben levő munkaerőhiány. A fiatalokat a munkaegység értékének növelésével akárják a mezőgazdaság részére megnyerni, fennek vaieravaitása ér­dekében tökéletesítik az agrotechni­kái munkákat. ÉBefhafdoti harcot indítottak az embert lélek fertőzött fenevadja, az alkoholfo­gyasztás eilen. Sájhds akadhak köz­tünk ólyanők — hangsülyőZták, — akik keresetükét nem a családi élet Bőiaegltasara, hanem a paimka es mas szeszesitalok mértéktelen élve­zésére ferdltják. fezen úgy javitahak, hogy az iszákosok fizetését a fele­sége kezébe juttatják #1. A söfflöfjaíak más községekkel karöltve a párt iránti Hálájukat fejezték ki. Elége­dettek a népszölgálati üzem nyújtotta sokeidalű segítségért, A jövőben egyes vállalatok és üzemek segítsé­gével individuális építkezésekbe kez­denek, megnyerik at ifjoságőt a mezőgazdaság részére, tanulmany­­utakat szerveznek és mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy a föld termőképességének növelésében ők is részesek legyenek, a doborgsziak által javasolt nagyobb kapacitása üzem felépítésének fontosságát ók is szükségesnek tartják. Ilyen és hasonló ajánlatok, határo­zatok százai születtek a somorjai járásban. Ezek valóraváltása az élet­színvonal emelésének hiteles bizonyí­tékát jelentik a jövőben. VI. Balaiie, Stefanlkovce Kezükben a jóiéi kulcsa Ppen esztendeje múlott, hogy ■*-* bíráltuk a galántai járásban levó nádszegi EFSZ vezetése, szer­vező- is ellenőrző munkája körüli fogyatékosságokat, s ugyanakkor ki­utat is mutattunk a gazdaság fejlő­dését akadályozó hibák mielőbbi el­távolításához. Az Írás a vártnál nagyobb vissz­hangra talált. Egyetértett a benne foglaltakkal a tagok túlnyomó része. Helyeselték, hogy palástolgatás nél­kül megírtuk a valóságot. Ám, nem Így egyes vezetők, akik ahelyett, hogy a tagsággal karöltve a hibák azonnali orvoslásához láttak volna, megsértődtek. Ez baj! Mert sértődés­sel még hibát aligha távolítottak el szövetkezeteinkben. AZÓTA TÖRTÉNT-E JAVULÁS? Persze, az élet a közösben az effé­létől azért nem áll meg. Tovább zajlik. Hát, esztendő fordultával sok­­minden történt: jó is, rossz is. Mindjárt év elején felszámolták a munkacsoportok körül mutatkozó lazaságot. Önálló gazdálkodásra tér­ték át. Elosztották a termelési tervbe foglalt egészévi feladatokat, szántó­­területet, fogatokat, gépeket és a munkaegység-menny iséget. A tavalyelőtt szerzett tapasztala­tok alapján szélesebb alapokon beve­zették az érdemszerinti jutalmazást. Ez határozottan serkentette a nö­vénytermelőket a termelési terv túl­lépésében. így a járásban elsőként teljesítették a gabonabeadást. Emel­lett cukorrépából minden eddiginél bőségesebb termést takarítottak be (300 helyett 39Ö mázsát). Kukoricá­juk hektárja is adott csövesen vagy hetven mázsányit. Takarmány is ter­mett bőven. Csakhogy a betakarítása, téli elraktározása nem ment a maga rendjén, Ezáltal az veszített tápér­tékéből. Az állattenyésztés vonalán okosan tették, hogy 3500 kacsát gyorshizla­lásra fogtak be. Ezzel 32 darab négy­­százkllós marhát megmentettek a végóhidtól. Ugyanis a 127 mázsa kacsahússal közel 13 ezer kiló mar­hahúst törlesztettek. A tehenészetben a múlt év végén áttértek a gépi fejésre. Nagyra becsü­lendő, hogy a fejőgépekkel nők fej­nek (addig egyetlen nő som dolgo­zott az állattenyésztésben). Az első úttörő Tóth Lajosné volt, aki sertés­­gondozónak állt. Példáján felbáto­rodtak a többiek: Tóth Dénesné, Szabó Edit, Faragó Jolán, Juhos Irén, Pet­rik Gizella, Sárkány Irén és Kutrucz Anna, akik a fejést vállalták. S az eddigi jelek szerint „férfiasán“ helytállnak a munkában. Csak így tovább, fejőlányok! EGY RÜPGYÜLÉS TANULSÁGA Ottjártamkor amolyan röpgyülés­­félét tartottak. A szövetkezet elnöke, Bartalos Lajos a takarmánykészlet és az almozó takarékosabb felhasználá­sáról beszélt: —; Az állatállományunk megszapo­rodott. Hogy a bajt megelőzzük, cslnyján kell bánni a meglévő kész­lettel, — Hiszen a tehenesek meg állan­dóan azt hatják: „Sok herét, sok siló­takarmányt!“ — szólalt meg az egyik takarmányos. — Rendnek muszáj lenni. Máéképp nem megy. Ezután minden takar­mányt mázsálunk — mondta az elnök. A mezei csőszök közül Pollák Jó­zsef arra mutatott rá, hogy sok t szanaszét hagyott kazalfenék az egyes dűlőkben. Ezt jől fel lehetne használni almozásrá. — A baj ott kezdődött — érvelt Hencze Béla, az állattenyésztő cso­port vezetője, — hogy aki szalmáért ment, lehányta a kazal tetejét, meg­rakodott ... és a többivel már nem törődött, Végül megegyeztek a takarmány­­bekészítőkkel abban, milyen formá­ban folyjék a további munka, miképp jutalmazzák majd őket. — És az istállóhoz vezető utat is meg kéne csinálni, mert hat ökörrel sem bírjuk odavontatni az istállóhoz a takarmányt — jutott eszébe Kálozl Janinak, aki ugyancsak takarmányos. !— Három ember megy oda holnap, hogy megcsinálja — volt rá a bíztató válasz. Másnap szemtanúja voltam, amint az országúiméiul kazalfenekek egyi­kéből rakodott valamelyik fogatos ... Bizonyára, azóta már az istállóhoz vezető utat is járhatóvá tették. Két vezetőségi gyűlés előzte meg, míg testet Öltött e röpgyülés. A be­lőle levont tanulság: rugalmasabb vezetésre, több határozottságra van szükség. S még valami! Máskor is csinálhatnának Ilyen röpgyülés-félét az egyes munkaézakaszokon. Ha ve­zetőség és a tagok közösen nyúlnak a fentihez hasonló problémákhoz, akkor mind kevesebb lesz a baj, s több az eredmény. SOK MÉG A TENNIVALÓ Habár tettek már egyetmáat a kongresszusi vita aleö anyagának megtárgyalása óta: felszántottak 62 hektár csekélyhasznü legelőt, továb­bá félben van egy szöbadistállő épí­tése a növendék-szarvasmarhák ré­szére (itt azonban hiba történt; az épület nyitott felé északnyugatnak néz, a széljdráasal szembe), klhord­­ták a háztáji gazdaságokból az istál­­lótrágyát, hogy a talaj humusztartal­mát növeljék. Ám a műtrágya eseté­ben már a nemtörődömség mutatko­zik meg. Több vagonnylra való a szabad ég alatt tanyázik. Eső itatja, ideiglenes Sopa helyett hó takarja, pedig készíthettek volna valamit a helybéli épületanyag-forrásból, Sok javítanivaló akad még a sertés­tenyésztésbén. Különösen a takar­mányozás formája elavult. Kannákkal hordják a moslékot az állatok elé. Pedig az etetést meggyorsíthatnák olyan megoldással, hogy vásárolnának az épitkezésnél használatos kétke­rekű malterszállítőt... A hízósertések fekhelyén is kéne módosítani, mert így nem megfelelő. Az állatok ügy néznek ki, mintha szennybe, piszokba mártogatták vol­na őket. Csuromvizesek, így nem tudnak nyugodni. Néhány darab desz­kából lehetne készíteni a tégla fölé padlót. Szóvá kell tenni azt Is, hogy a szövetkezeti munkaiskolát még min­dig nem kezdték meg. Vajon meddig várnak még? A kitavaszodásig? Kö­zös gazdálkodásuk így nem jut előbbre. A siker azon is múlik, milyen szak- és politikai tudással rendel­keznek. Kérdezzék csak meg azoktól a fiatal szövetkezeti tagoktól, akiket mezőgazdasági iskolára küldtek, mennyi tudásra kell azért tennlök, hogy a kétezer hektáros közös gaz­daságban reájuk váró munkaszaka­szon derekasan helyt tudjanak állni?! Bér ott tartaná már a nSdszegi szövetkezét, hogy mezőgazdasági fő­iskolán is tanulna a tagok soraiból valaki. Van még egy dolog, amit meg kell említeni, Az előző években a szö­vetkezet kertészete a „mostohagye­rek“ szerepét töltötte be. Inkább gyoméazatnak lehetett volna nevez­ni. Ez volt mindennél az utolsöbb ... Természetesen, a tervezett bevétel egy része csak papíron maradt. Re­mélhető, hogy Molnár István, — a múlt évben agronömusként dolgozott - fiatalos hévvel, az új termelési módszerek meghonosításéval, a női munkaerőkre való fokozottabb alapo­zással jó hírnevet szerez a kertészet­nek, jövedelmezővé teszi azt. Ehhez azonban állandó munkacsoportra, a vezetőség részéről nagyobb támoga­tásra van szükség, hogy a kitűzött termelési tervet teljesíthessék, *** Nagy nehézségeik voltak a múlt évben. Főleg a nyilvántartás terén. Ez nem Is csoda, hiszen egy év lefor­gásával a harmadik könyvelő dolgo­zik. A könyvelő-válságot rövidesen meg kell oldanlok... A JÁRÁS SEGÍTSÉGÉVEL most készítik az évi mérleget. Ipar­kodnak a termelési terv elkészítésé­vel is. Rövidesen a taggyűlés elé kerül. Vitassák meg, egészítsék ki hasznos megjegyzéseikkel, mielőtt jóváhagynák. Zárszámadási taggyűlésükön alapo­san vegyék fontolóra, kiket választa­nak a vezetőségbe. Vegyék tekintet­be, hogy a kormányköröknél ülőknek a többitől messzebbre kell látni, sok tapasztalattal, szervezőképességgel, szak- és politikai tudással kell ren­delkezniük. Kezükben a jólét kulcsa. Csak jól kell forgatniok! Kovács István Az értékes trágyalevet az eső jócskán felszaporltotta

Next

/
Thumbnails
Contents