Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-27 / 42. szám
2 Jzab-ad Földműves 1000. május 27. Egy levél nyomában Újbarsi tanulságok A múltkoriban Üjbarsről (lévai járás) kapott sokatmondó levelet a Szabad Földműves szerkesztősége. Régi levelezőnk, Veres Vilmos vetette papírra. Levelének mindjárt az elején megállapítja, hogy szövetkezetük egyike a járásban a leggyöngébbeknek. A lemaradás okait keresve-kutatva felveti a kérdést: „Miért nem tud ez a csaknem tízéves szövetkezet eredményeket felmutatni? És nyomban válaszol is: „Nálunk az összefogás, a közös ■ akarat hiányzik. Az előző esztendők során úgy váltogatták a vezetőséget, mint parasztember nyáridöben az inget. A tagok. — tisztelet a csekély kivételnek — csak ímmel-ámmal dolgoznak a közösben, elsőbb nekik a háztáji... így azután nemcsoda, ha egyhelyben topog a szövetkezet.“ Kimentünk Üjbarsra. Amit levelezőnk helyesen látott... Cserhelyi Kamillái, a szövetkezet új és fiatal zootechnikusával járjuk az istállókat... S a tények azt mutatják, hogy Veres bácsinak igaza van, amikor azt írja, hogy kettő híján félszáz 16 közül csak tízpár dolgozik A többi pihenésre van kárhoztatva Haszon nélkül pusztítják a szűkös takarmánykészletet a legnagyobb dologidőben. A „nyomós" érv: nem akad tpbb tíz embernél — a mintegy száztagú szövetkezetben — aki a lovakkal bánni tudna. Pedig ottjártunkkor is mennyire sürgős volt a cukorrépa (47 hektár; sarabolása, s mindössze négy lóval végezték. „Tíz pár ló elég lenne a gazdaságban. Annál is inkább, hogy a szövetkezet földjeit a gépállomás dolgozza be. És dicséretére legyen mondva: idejébpn és rendesen. Ha a kéttucatnyi fölösleges lovat pénzzé tennénk — írja Veres bácsi, a szövetkezet segédkönyvelője —, traktorokat vehetnénk a helyükbe ... Csakhát öreg hiba, hogy a szövetkezet 3 saját traktora sincs kellően kihasználva.“ Ehhez csak annyit: a 24-25 takarmánypusztító, de hasznot nem hajtó ló helyett ugyanennyi — két'és félezer literes évi tejhozamú — tehenet tarthatnának. Ez körülbelül hatvanezer liter tejtöbbletet jelentene évente mind a szövetkezetnek mind a közellátásnak. Mire vezetett a túlzott háztáji? Szószaporítás helyett egy tavalyi eset álljon bizonyságul. Eljött a lóheregyüjtés ideje. Ám az előzetes értesítés ellenére csupán heten jelentek meg a tagok közül. — Ez így nem megy — gondolt egyet a vezetőség, s — a dolog könyebbik végét megfogva kiadta a tagoknak részbe... A száz hektárról így csak 6 — 7 vagonra valót takarítottak be a szövetkezetnek, egy része a tagok udvarába vondorolt, a többi meg odaveszett. tönkrement... De téved aki azt hiszi, hogy a nehézségek elől meghátráló tisztségviselők csak a lóhere begyűjtésénél alkalmazták ezt a „jobban bevált“ módszer.t így tettek a kukoricánál, a burgonyánál is. Miből adódott mindez? Nem másból, mint a háztáji gazdálkodásban tótágast állp rendetlenségből. Ugyanis nemegy tagnak 1 hektárnál is többre rúgott a háztáji földje: A 110-es házszám .alatt lakó Bencs József szántója 63 árat, szőlője 31. rétje pedig 26 árat tesz ki (de mégsem: az utóbbiról nagylelkűen lemondott néhány héttel ezelőtt). Ám, Gréger Jakab túltesz rajta. Neki 1.07 ár szántója, 20 ár szőlője és 16 ár kertje van. Grégert nyomon követi Róka Vilmos: 48 ár szántó, 34 ár szőlő és 35 ár egyéb. Papp András meg féihektár szőlő és 35 ár egyéb föld birtokosa, ami a háztájit illeti. Viszont számtalan olyan tag is akadt ezidáig, akinek egyetlen árnyi háztáji földje nem volt, vagy csak 10 — 15 ár. Most, a közelmúlt napokban vágta bele „fejszéjét" ebbe a csomós „fába“ az új vezetőség... De hozzátehetjük. kissé bátortalanul (azaz, csak a félhektáron aluliakét egészítették ki — fél hektárra). így könnyen beleszorulhat a „fejsze“. Egyetlen megoldás segít csak: erőteljesen rá kell sújtani sulyokkal a „fejszefokra“, hogy a csomót széthasítsa .,. Vagyis, a félhektáron felüli földet — mely alapszabályzat-ellenes — mielőbb meg kell vonni a kapzsi tagoktól, hogy az ímmel-ámmal végzett közös munkát ne a vezetőség segítse elő; hogy megszilárduljon a munkafegyelem; hogy a széthúzás helyett az összefogás, a közös akarat legyen úrrá a szövetkezetben. Ez az elöbbrejutás, a módosabb, kultúrált élet gazdasági alapja, melyre bizton építhetnek. ... és ami a levélből kimaradt Nincs olyan, ami a jónál még jobb nem lehetne. Ez mondható Veres bácsi levelére. Mégis, engedje meg, hogy kiegészítse a riporter. Az idei év a fordulat évének nevezhető Üjbarson. Pontosabban: a szövetkezet életében. Ugyanis, az év első hónapjaiban minden eddigitől lényegesebb és reménytkeltő változásokra került sor. A JNB a konszolidációs terv alapján elnököt, agronómust, zootechnikust és könyvelőt adott ennek a szövetkezetnek. Ezeknek a munkáját ugyancsak a JNB díjazza. Nagy segítség ez! Főleg a szövetkezet gazdasági-szervezeti megerősödését mozdíthatja elő, éppen a hozzáértőbb vezetés, munkaszervezés és szakirányítás révén. Ezek az új emberek a haladottabb termelési módszerek hívei. De minden egészséges és hasznos kezdeményezésük hiábavaló lesz, ha a tagság nem segíti azok megvalósítását. Ezt ne tegyék, mert akkor feneketlen kútba szórják azt a kevés pénzt is (munkaegységenként 5 korona előleget), amit rendesen, minden hónapban kapnak. Ettől sokkal több, a duplája lehet, ha megszilárdítják a munkanormákat, ha belevetik magukat a közös munkába, ha ők, maguk siettetik a sertések önetetésének bevezetését, a 60 férőhelyes szabadistálló felépítését, a mélyalmozásos, önetetéses baromfinevelést. Hogy azért van tenniakarás, igyekezet is a tagokban, azt szépen példázza az építkezési csoport dicséretremélté munkája. Markovics József vezetésével ez a csoport már sok ezer koronát megtakarított a szövetkezetnek. Ottjártamkor is néhányszáz baromfi részére készítettek férőhelyet nagyon kevés költséggel. Erre a célra egy régi típusú istálló tetőszerkezetének átépítésekor megmaradt faanyagot használták fel. Más munkaszakaszokon is ehhez hasonló gondolkozásra és tettekre van szükség. Mostpedig hadd zárjam Veres bácsi levelének befejező soraival: „Szövetkezetünk felvirágzásához, gazdasági megerősödéséhez, a jómódú élet megteremtéséhez nálunk is megvannak az adottságok. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy vezetők és tagság vállvetve, egyesült erővel munkálkodjon a tervszabta feladatok teljesítésén, az önző, kicsinyes egyéni érdekek, a közöny, a lazaság megszüntetésén!" Kovács István Szívélyes és baráti légkörben folyt le a csehszlovák és bolgár nép vezetőinek prágai tanácskozása. A hernádgönyűi % fejlődés útján szövetkezet RaaSSBRieBCHBlBlüliBHEBgDI Tavaly még a leggyöngébben műiködő szövetkezetek sorába a hernád■ gönyűi szövetkezet (kassai járás) is ! tartozott. Mivel az osztályharcot nem vívták következetesen, az osztályellenség erőrekapott, s minden lehető módon akadályozta a szövetkezet fejlődését... Ám a múlt év végén, illetve ez év elején megtörtént a „pálfordulás“ Majoros András — befejezvén az egyéves elnökképző iskolát — hazakerült Iglóról a falujába. Nyomban hozzálátott a felvilágosító-nevelő munkához, szervezett, buzdított a hibák eltávolítására. Kirívó hiányosságok voltak az állattenyésztésben Ezek kiküszöbölésére mozgósította a szövetkezeti tagokat. Az eredmény: öt fejőgulyást megnyert állandó munkára a tehenészetbe; 27 növendékbika hízik, Juhász László a gondos és szakszerű takarmányozás révén 1 kg-os napi súlygyarapodást ér el darabonként, Palencsár Ferenc és felesége 80 anyasertést gondoznak: lelkiismeretes munkájuk következtében minden kilátás megvan arra, hogy anyakocánként 14 — 15 darabos malacszaporulatot is elérhetnek ebben az évben. A hízósertések napi súlygyarapodása 70 dekára tehető Sárosi » Ferenc jóvoltából. Tehát lényeges előrehaladás tapasztalható az állattenyésztésben. Olyannyira, hogy szeptember 30-ig eleget akarnak tenni egészévi marha- és sertéshús, a tej- és tojás beadási kötelességüknek. Tíz darab tehén hiányzott a tervezettből. Ezt úgy oldják meg, hogy a fölösleges teheneket felvásárolják a szövetkezeti tagoktól. Jó termés is mutatkozik az idén. Bíznak abban, hogy a tervezett hektárhozamokat elérik. Hozzáfogtak egy szabadistálló építéséhez is. A hernádgönyűi EFSZ tehát a fejlődés útjára tért. Figyelemmel kísérjük további eredményeiket, melyek eléréséhez erőt, egészséget és sok sikert kívánunk! Iván Sándor, Kassa 370 helyett 429 Pár nappal ezelőtt értékelték a komáromi járásban a szövetkezeti munkaiskolák 1958 —59-es iskolaévét. Az értékelésre összejöttek a szövetkezetek elnökei, a munkaiskolák vezetői, előadói, legjobb hallgatói, hogy értékeljék a közös munka eredményeit, megvitassák az elmúlt év hiányosságait. A beszámolót Sobota elvtárs, a járási mező- és erdőgazdaságügyi szakosztály vezetője tartotta. Rámutatott azokra a szövetkezetekre, amelyekben a hallgatók nem jártak pontosan az előadásokra. Ezekben a szövetkezetekben a vezetőség sem törődött a szövetkezeti dolgozók szakmai és politikai fejlettségének fokozásával. A beszámoló után vita következett. A felszólalásokból kitűnt, hogy az Glinka o a kolhozparasztok között A hranovnicai szövetkezetesek május 18-án ünnepelték az EFSZ megalakulásának 10. évfordulóját. Jogos volt az öröm, a lelkesedés, mert a tízéves szövetkezet kiváló eredményekről számolhat be. Például a sertéstenyészetben mind a hústermelésben, mind a létszámban, úgyszintén a malacelválasztás terén már elérték az 1960- ra tervezett színvonalat. Kitüntetettek Május 16-án gyűltek össze a kassai kerület erdő- és mezőgazdasági dolgozói. Az ünnepi aktíván több mint 230-an vettek részt, melyen a KNB elnöke, Holeva elvtárs átadta a kerületi „Szocialista Mezőgazdaság kiváló dolgozói" kitüntetést. Hatvanhárom dolgozó pedig a köztársasági elnök kitüntetésének boldog tulajdonosa lett. Állami kitüntetést kapott a mlynica-i szövetkezet sertésgondozója. Borka József, aki 16 anyakocától átlag 20,3, és Strigner Zsuzsa, aki 12 malacot választott el egy-egy anyakocától. A kitüntetettek vállalták, hogy a jövőben még nagyobb odaadással dolgoznak majd, s nagy segítségét nyújtanak a Kerületi Nemzeti Bizottságnak a községek szocializálásában. Bohus Nemcek Olga Gorcsajeva még a tanítóképzőben eltervezte, hogy tanulmányai befejezése után visszatér falujába, s ott rövid időn belül megszeretteti majd a klasszikus zenét. Azt remélte, hogy Szandogoriban, ebben a félreeső Kosztroma tartományi faluban ahol még a mozikaraván is aránylag ritka vendég, az emberek nagytöbbsége örömmel fogadja majd kezdeményezését. ... Három év telt el azóta. S most a művelődési otthonban összegyűlt nagyszámú közönség figyelmesen hallgatja Olga Gorjacseva hegedűszólóit, együtt él a zene minden szépségével. És szemmel láthatóan gyönyörködtetik a zenemüvek azt a jónéhány embert is, aki alig három évvel ezelőtt nemtetszését azzal fejezte ki, hogy a szünetben egyszerűen hazaballagott a hangversenyről.- Kezdetben nagyon elkeserített a sikertelenség - meséli Olga Gorjacseva — s bizony a művelődési otthon vezető bizottságának a támogatása nélkül egymagám nehezen tudtam volna valóra váltani terveimet. Egyik barátnőm azzal vígasztalt, hogy például Wagnert a zeneileg művelt közönség jelentős része sem értette kezdetben; meg hogy az ifjú Saljapint annak idején nem vették be az iskolai énekarba. mert „nem volt megfelelő adottsága“!... De az igazi segítség mégiscsak az volt, amikor az első, sikertelen zeneest után, munkatársaim segítettek megtalálni azt az utat, amelyen az egyszerű embereket is sikerült közelebb vinnem a klasszikus zenéhez A hangversenyt követő alapos vita után mintegy önmagától bontakozott ki néhány egyszerű következtetés. A nehéz zenéhez - az út is nehéz. Évek kitartó munkájára van szükség ahhoz, hogy a klasszikus zenét megkedvéltessük ... Az egyszerű melodikus dallamokat az emberek szívesen hallgatják. Nos a klasszikus zenében is szép számmal találhatunk ilyent. Talán ezekkel kellene kezdenünk!.. Meg aztán: nagyon kevesen értik, hogy a szerző művében milyen gondolatokat, érzéseket mond el. Talán azzal kezdhetnék az érdeklődés felkeltését, hogy megismertetnök a bemutatásra kerülő zenemű megírásának történetét, vagy a zeneszerző életét? Vagy még jobb: a kettőt együtt! Hiszen a művész élete és alkotása egymástól elválaszthat at lan ... Beszélgetve a zeneszerzők ról, valaki felvetette, hogy Szandogoritól nem messze van Szuszanyinó - Glinka egyik operahősének szülőfaluja. Ez is fokozhatja a közönség érdeklődését . .. Az első zenével illusztrált-előadás Glinkáról és Iván Szuszanyin című operájáról szólt. Glinkáról és koráról, valamint az opera cselekményéről és a Szuszanyinöban született opera-hősről mesélve Olga Gorjacseva kellemes meglepődéssel vette észre, hogy a közönség feszült figye lemmel hallgatja előadását. És az érdeklődés ezúttal az operarészletek előadásakor nem hiányzott. Hiszen a mazurka, például, már nem jelentett valami elvont zenét, az előadás lehetőséget nyújtott a hallgatóké zönségnek, hogy elképzelje a bált a lengyel vár udvarán .. . A rendszeresen megtartott zene esték egyre több részvevőt vonzottak. Akadtak persze, akik szíveseb ben hallgatók az érdekes előadást, mint a zeneszámokat... A? egyik előadás után a hallgatóság közül valaki megjegyezte: a klasszikus zene sokkal gyorsabban tért hódítana, ha a zenemüveket nem csupán hegedűvel, hanem egy egész szimfónikus zenekarral szólaltatnák meg. Sajnos, - tette hozzá a felszólaló- erre Szandogoriban nincs lehetőség. A gondolat azonban újabb ötletet váltott ki.- Meglesz a szimfonikus zenekar.'- jelentette ki Gorjacseva. Bizony eddig is gondolhattunk volna erre'. A következő zeneesten gramofon lemezekről elhangzottak a zongorának, a hárfának, a hegedűknek és más hangszereknek akkordjai. És a hallgatók előtt mintegy megelevenedett a Lárinéknál rendezett bál, elképzelték a Fekete-tenger partján virágzó csodálatos kertet. Lassanként érteni kezdték Csajkovszkij, Muszorgszkij és Rimszkij-Korszakon érzéseit, gondolatait... A művelődési otthonban az énekkaron kívül ma már zene-tanuló kör is működik, kottából játszanak a fia-, tál műkedvelők. Közülük a legfiatalabb, a szerfölött tehetséges Pavel Bikov zeneiskolába készül. Ö a jövő nagy ígérete. Olga Gorjacseva nemrég rátért a szovjet zeneszerzők életének és műveinek ismertetésére. És a művelődési otthonban a kol hozparasztok egyre fokozódó érdek lödéssel várják az érdekes, tanulsá gos előadásokat és a hódító- útjára elindult klasszikus zenét... -rt Az SZMI legjobb hallgatói iskolában elsajátított tapasztalatok helyes alkalmazásával többet és gazdaságosabban lehet termelni. Bizonyítja ezt az is, hogy a gadóci EFSZ vezetősége Sztancsek elvtárssal, az EFSZ elnökével az élen, megalakították — járásunkban az első — baromfitenyésztés érdekkörét. A szövetkezet dolgozóinak módjukban ál! tudásukat fokozni, ami természetesen a még jobb eredmények eléréséhez is hozzájárul. Az 1958 —59-es iskolai évben a tervezett 370 szövetkezeti tag . helyett 429 látogatta a szövetkezeti munkaiskolát. Az érdekkörök hallgatóinak száma 171 volt. Érdekköröket azokban a községekben létesítettünk, ahol az EFSZ tagsága elvégezte a szövetkezeti munkaiskola harmadik évfolyamát. Ilyenek voltak: Guta, Komárom és még néhány község. A vita után a legjobb hallgatók, előadók és vezetők megjutalmazása következett. Jókai K., Komárom ★ ★ ★ ♦ A drásovi EFSZ-nek a silókukoricatermesztési versenyfelhívását a brnói kerület 248 szövetkezete már elfogadta. Ez a versenyfelhívás az EFSZ-ek IV, országos kongresszusának határozata szellemében született. (es) HELYREIGAZÍTÁS Lapunk 41. számának harmadik oldalán „Izmosodik a kővári EFSZ" című cikkbe technikai okokból hiba csúszott be. Az írás helyesen így kezdődik: „Alig két éves a kővári EFSZ, s örömmel mondhatjuk, Ijogy a kékkői járásban az elsők között' emlegetik szövetkezetünket...“
