Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-20 / 40. szám
1959. május 20. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 157 Védekezzünk a cseresznyelégy ellen A cseresznye értékesítésének egyik igen komoly akadálya az ún. „kukacos“ cseresznye. Az utóbbi években nemcsak nálunk, de külföldön is, főleg Olaszországban, olyan nagy mértékben lépett föl a kukacosodást okozó cseresznyelégy, hogy a kártevőnek kedvező évjáratokban alig találhatunk cseresznyét, amelyben ne lenne kukac. Emiatt sokszor belföldön is csak igen alacsony áron érrékesíthető a cseresznye, kivitelre pedig egyáltalán nem szállíthatunk olyan gyümölcsöt, amelyet a cseresznyelégy megfertőzött. Ennek ellenére gyümölcstermesztőink a védekezést meglehetősen elhanyagolják, s ezzel nemcsak maguknak, hanem népgazdaságunknak is kárt okoznak. A cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) a fúrólegyek családjába tartozik, a házilégynél kisebb, szárnya jellegzetesen tarka. Mindenekelőtt a középérésű fajtákat károsítja, míg a kései fajtákban kisebb károkat okoz. A cseresznyén kívül kárt tesz a meggyben is. Rajzása a cseresznyeérés kezdetére esik (május vége, június eleje). Tojásait tojócsöve segítségével az éredő, zsendülő cseresznyébe rakja. A tojásból kibújt lárva (nyű) elpépesíti a cseresznyét a mag körül, aminek következtében a cseresznye megpuhul. A kifejlett nyű, amelynek hossza 5 — 7 mm, kifurakodik a cseresznyéből és a talajra dobja magát, májd a talaj felső 10 cm-es rétegében bábozódik. Vizsgálatok szerint kötött talajok esetén a bábok 70—75 %-a a talajfelület felső 3 cm-es rétegében található. Évente csak egy nemzedékben fordul elő. A talajban bábállapotban telel át. Védekezésül a régi szakkönyvek mély talajforgást és ledöngölést ajánlanak. A talajforgatással a bábok mélyebbre kerülnek ugyan a legkedvezőbb bábozódási mélységnél, az azonban nem okozza pusztulásukat, legföljebb az történik, hogy a bábok számottevő hányada „elfekszik“. Ami a talaj tömörítését, ledöngölését illeti, ez nemcsak céltalan, hanem kifogásolható is, mivel ilyképpen a bábok megsemmisülését nem érjük el. Vegyszeres védekezés esetén fölmerül a kérdés: mikor és mivel permetezzünk? Az eredményes védekezés szemszögéből fontos, hogy minél pontosabban megállapítsuk a rajzás kezdetét. Ez rendszerint megegyezik a Jaboulay és a Germersdorfi cseresznyefajták színeződésének kezdetével. De az időviszonyok és a termelőhelyi adottságok az évek némelyikében jelentős eltolódást idézhetnek elő a rajzás kezdete és az említett fajták érésének megindulása között. Egyébként a rajzás kezdetét fenológiai megfigyelések alapján pontosan megállapíthatjuk. Erre a célra az elmúlt évben erősen fertőzött fák alól ősszel vagy kora tavasszal legalább 50 — 100 bábot gyűjtünk össze, s ezeket 3 — 5 cm mélyre a talajba, drőtszitából készült hengerbe helyezzük. Tavasszal erre tüllből készült, üvegcsővel ellátott izolátort teszünk. Az izolátor oldala fából készülhet, felső része azonban tüllből legyen. Május derekától az izolátort figyelni kezdjük. A fafajból kibúvó (rajzó) legyek megjelennek az üvegcsőben. A talaj porozását haladéktalanul végezzük el, mihelyt a legyek 2 — 3 %-a kirajzott, míg a fák permetezését később, a legyek 5 — 8 %-os rajzása idején hajtsuk végre. Ilyen izolátort szükség szerint a gyümölcsös több pontján is elhelyezhetünk. Permetezésre 10 %-os hatóanyagú Gyümölcspiacunkon március-áprilisban a Jonathán alma után egy sokak előtt ismeretlen almafajta került eladásra. Alakra a Jonathánhoz hasonló, hosszas, csonkakúp alakú, azonban íze a Jonathánétól elüt, húsa kemény, sőt a tavaszi időt tekintve, igen kemény, savanykás alma. Húsa fehér vagy zöldosfehér, íze után inkább piaci, mint csemegeféleségnek nevezhetjük. A napnak kitett gyümölcsök élénk piros színezetűek, a lomboktól fedettek egyik oldala sárgás. Héja vastagabb, zsíros tapintású; ez védi meg az alma húsát a beszáradástól, s okozza, hogy nem ráncosodik meg a késői tárolási időben sem. Ez egy minden tekintetben kiváló síkvidéket kedvelő almafajta, amely rendszerint márciusban utóérik, de májusjúniusig is eltartható. Elraktározásra nem kényes, a kissé ütődött gyümölcsök sem romlanak meg. Fája nagyra növő, edzett és vadalanyra oltva igen termékeny. Bokoralanyon rosszul fejlődik, csakis közbeoltással lehet hasznos bokorfává nevelni. (Példa: EM IX. bokoralanyba Jonathán almát oltunk és a Jonathánt pár centiméterrel az oltás felett oltjuk be Húsvéti rozmaringgal). A Húsvéti rozmaring önmagától rosszul termékenyül, nagyobb telepítésnél 20 % Jonathán almát és 5 % Londoni pepint, Nemes sóvárit vagy Parker pepint kell közbetelepíteni. Térigénye nagy, megközelítőleg 100 ma, így ültetési távolsága 10X10 vagy 8X12 méter. Akik ezt az almát fogyasztották, bizonyára feltűnt, hogy almamolytöl fertőzött kukacos gyümölcsöt nem találtak közte. Ez nem a jó kezelésnek volt az eredménye, hanem az, hogy a Húsvéti rozmaringot az almamoly nem fertőzi meg. Ez a körülmény biztosan értéke-DDT-permetezőszert alkalmazunk, éspedig 2 %-os töménységben. Külön gonddal permetezzük a fák déli, napos oldalát, ugyanis a cseresznyelégy fénykedvelő, s így a déli oldal gyümölcseit nagyobb mértékben fertőzi. A HCH hatóanyagú szereket erős szaguk miatt ne használjuk, de a DDT-emulziók használata sem ajánlatos. Minthogy a magas cseresznyefák permetezése még nagynyomású permetezőgépekkel is gondot okoz, de a^ gyümölcsön maradt DDT-szer egészségügyi okok miatt is kifogásolható, a fák permetezése helyett inkább a talaj vegyszeres kezelését ajánljuk Ennek módja a következő: A talajban áttelelt bábokból kibúvó és a talaj felszínen rövid ideig (15 — 20 perc) tartózkodó legyek ellen a fák permetezése előtt HQH és DDT hatóanyagú szerekkel porozzuk a talaj£ a cseresznyefák alatt. Erre a célra megfelel az Agritox (HCH) és a Nikéről (DDT) porozószer. A fa nagyságához képest 50 — 75 dkg porozószert használunk. A porozószer megválasztásakor az aljnövényzetre tekintettel kell lennünk. Részesítsük rendszeres védelemben a kisebb kereskedelmi értékű fajtákat is. Ha pedig a kérdéses fajta egyáltalán nem értékesíthető, szüreteljük le idejében, mert ezzel megszüntetjük a fertőzési gócokat. Tóth György síthető, igen értékes fajtává teszi, a szárazabb talajú, sík vidéken, ahol az almamoly 2 — 3 nemzedékben is előfordul. A monilia és gombabetegség a gyümölcsöt sértetlen héján keresztül nem tudja megfertőzni, csak a sérülés vagy rovarrágás hélyén. Ha az almamoly nem okoz rágásával sérülést az alma héján kevesebb a valószínűség a gombamegbetegedésre. A kaliforniai pajzstetűvel szemben is elég jó ellenálló, amiről magam is meggyőződtem. Kaliforniai pajzstetűtől fertőzött gyümölcsökben a Húsvéti rozmaringon alig lehetett pajzstetűt találni. A Húsvéti rozmaring tehát igen értékes, edzett, bötermő, . betegségekkel szemben ellenálló, tömegtermelésre alkalmas piaci alma, amely a sík és alacsonyabb dombos vidéket kedveli. Ruttkay Béla ★ * ★ Több cukrot eszünk A világ cukorfogyasztása az 1944 — 1945-ös cukorgazdasági évben (1944. szeptemberétől 1955. augusztusáig) 39 millió tonnát tett ki, viszont az 1957 — 1958-as évben már 44 millió tonnára emelkedett. Magenergiából műtrágya Ha a szovjet rádióvegyészek számításai beválnak, úgy az atommáglyák rádióaktív zónáin levegő átfúrásával ammóniumot, salétromot és nitrogénes műtrágyát lehet majd olcsón előállítani. Amint A. Alekszandrov szovjet kutató kijelentette, a következő egy-két évtizedben a műtrágyagyártás lesz a magenergia felhasználásának egyik legjövedelmezőbb módja. Húsvéti rozmaring alma
