Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-20 / 40. szám
1959. május 20. y/xaUad Földműves 3 Kifizetődő a „villanypásztor*' Kitünteteti emberek Példamutató fiatalok Calanda János és Bartos András mikroszkópon vizsgálják a növényt köt, traktorállomás és állami gazdaság igazgatóit, agronómusokat, zootechnikusokat stb. Egyszóval: akikre eddig is, de ezután még nagyobb szüksége lesz társadalmunknak. Beszélgetésünk során elmondották, hogy nagyszerű ellátásban részesül★ * * Jól dolgoznak Múlnak a napok, rohamosan közeledik a VII. Világifjúsági Találkozó. CSISZ szervezeteink tagjai ajándékokat gyűjtenek, melyeket eljuttatnak majd a találkozó küldötteinek. A Vág - sellyei Mezőgazdasági Mesteriskola CSISZ szervezetének tagjai 500 koronát gyűjtenek össze a szolidaritási alapra. A szervezet tagjai védnökséget vállalnak a vágkirályfi EFSZ fölött, melynek keretében 2000 brigádórát dolgoznak le. Az iskola gazdaságában pedig 1200 órát. Szélesítik politikai látókörüket is. ötvenhét tanuló hallgatja az előadásokat. Könyveket olvasnak, melynek alapján minden tanuló megszerzi a Fucík-jelvényt. Szép eredményeket érnek el még a II. Országos Spartakiád előkészületeiben is. Arra törekednek, hogy a járási bemutató után Prágában is felléphessenek. Fazekas József A Tornaijai Állami Gazdaság rúnyai részlegének fiataljairól az utolsó években egyre többet lehet hallani. Az elmúlt évben bekapcsolódtak az „Ifjúsági milliók“ című mozgalomba. A hektárhozamok túlteljesítésével mintegy 40 ezer koronát szereztek az üzemnek. Ezzel megmutatták, hogy ez a mozgalom nemcsak az üzemekben, de a mezőgazdaságban is érvényesülhet. Az elmúlt hetekben nagy célt tűzött ki a gazdaság 17 tagú ifjúsági munkacsoportja. Elhatározták, hogy bekapcsolódnak a „szocialista munkabrigád“ címért folyó versenybe. Az ifjúsági csoport 25 hektáron fog gazdálkodni. Hat hektáron cukorrépát, négy hektáron napraforgót, tizenöt hektáron pedig kukoricát termelnek. Az ifi-csoport csakhamar papírra vetette mindazt, amit a közeli hónapokban valósítanak meg. A cukorrépából 60 mázsával, kukoricából 3 mázsával, napraforgóból pedig 60 kg-mal termelnek többet hektáronként. Ennek érdekében rendszeresen szakelőadásokat tartanak, illetve hallgatnak majd. Hogy politikai tudásukat bővítsék, a CSISZ oktatási évének keretében megalakítják „A világ térképe felett“ című kört. Jelszavuk: Mind munkában, mind a magánéletben légy példamutató! A gazdaság irodájában papírok fölé hajolva találom Safrankó Jánost, a szakszervezet pénztárnokát és Konkoly Lászlót, a gazdaság gazdáját. Megérkezésem után a fiatalok felől érdeklődöm. Safrankó elvtárs mosolyogva válaszol: — A fiatalok olyan hatalmas változást hoztak a gazdaság életébe, hogy ilyenről álmodni sem mertem volna. Minden munka ég a kezük alatt, lendületes munkájuk a gazdaság többi dolgozóját is magával ragadja. — Hogyan született meg ez a szép gondolat? — A fejlődés hozta magával. Fiataljaink olvasnak újságot, és az újság számos jó példával szolgált. — S ha Az ifi-csoport munka közben. másutt lehet, miért ne lehetne nálunk is, — vetették fel a kérdést a fiatalok. Lehetett is. Ma már 17-en vannak, de nemsokára többen is lesznek. A csoport tagjai egymás közt is versenyeznek — szól közbe Konkoly elvtárs. Majd hozzáteszi: — Maguk akarták így. — Milyenek a verseny feltételei? — A kapásokat szétosztottuk a csoport tagjai között. Ezt ők maguk kérték — és helyesen. — Ugyanis ezáltal megjavult a munka minősége. — No meg aztán mindenki igyekszik, mert szégyen volna, ha netán valamelyiküknek kevesebb teremne a parcelláján. — Szóval 4 minőség, mennyiség és az időért folyik a verseny. — Dehát menjünk és nézzük meg őket. Mindhárman elindultunk a répaföldek felé. A répaföldön dolgozó fiatalok vidám csevegése messzire elhallatszott. Amint közelebb értünk, meggyőződtünk, hogy nemcsak csevegnek, de a kapa is gyorsan forog a kezükben Adamec Böske, Horváth Mária az élen jártak, s igyekeztek, hogy az elsőbbségüket megtartsák. — A többiek pedig azon voltak, hogy lemaradásukat behozzák. — No persze a minőségre is vigyázni kell, mert Konkoly gazda szeme éles, és nem tűr hanyag munkát. Megérkezésünk után máris megtekintette az elvégzett munkát és figyelmeztet. — Mariska, ez az egy elés nem jó! Majd közelebb megy, elveszi a kapát és megmutatja, hogyan kell a répát egyelni. A kis bűnös lesüti a fejét — aztán megígéri, hogy ezentúl vigyázni fog. Eke Elemér, a csoport vezetője is közelebb jön. Öntelten mondja: — Megy itt a munka. Az elmúlt nap is este nyolckor mentünk haza, Ezt pedig a szocialista munkaverseny érdekében csináljuk. Ugyanis minden nap a falitáblára kerülnek az eredmények. Utolsó egyik sem akar lenni. Ha elvégzik a munkát, jönnek, hogy írjam fel a táblára. A két Adamec lány másfél nap 14 — 14 ár cukorrépát kapált Konkoly László gazda a répa egyelésének távolságát magyarázza Eke Elemér csoportvezetőnek. meg és egyelt ki. Estére Horváth Mariskának és Zajden Paulának is meg volt a 16 ár. A szorgos munka láttán kíváncsian érdeklődtem a kereset után. Alig hagyta el ajkam a kérdést, máris jött a felelet. — Annyit keresünk, amennyit dolgozunk! — mondja Lázok Erzsébet, aki már 14 éve dolgozik a gazdaságban. Búcsúzni készülünk. Safrankó elvtárs zavartan néz a fiatalokra, majd akadozva mondja — A terembe... izé, megvennénk a távolbalátót, csakhogy — kevés a pénz, ami a szakszervezetünk pénztárában van. Aztán elhallgat. — Vagy két vasárnap brigádot rendezünk — mondja Eke elvtárs, majd kérdően küröltekint a fiatalokon. — Hát persze hogy úgy lesz — felelnek szinte egyszerre a fiatalok. — Köszönöm, fiatalok — mondja meglepetten Safrankó elvtárg. — Aztán elbúcsúztunk tőlük, további jó munkát kívánva* Én is egyre csak arra gondoltam, jól van fiatalok, csak így tovább! Akkor munkátokkal bizonyosan kivívjátok, hogy méltók legyetek a „szocialista munkabrigád“ címre. Németh János A kastély most iskola ismereteik mellé párosítani akarják az elméleti tudást is. összesen 43 ilyen „diákkal“ találkoztam, akik három és fél évre elhagyták előző munkahelyüket, családjuktól távol vannak azért, hogy rohamosan fejlődő szocialista mezőgazdaságunk igazi szakértőivé váljanak. Találunk itt szövetkezeti elnö-Kiváncsi feleség A férj beutalást kapott üdülésre. Ütrakészen áll az állomás előcsarno kában. Aggódó életpárja gyengéden cirógatja:- Mondd, nem fogsz megcsalni? Mire férjemuram idegesen oda vágja: — Mi vagyok én, jós? Soha jobbkor nem léphettem volna át a Galántai Állami Gazdaság újmajori részlegének „küszöbét“, mint vasárnap délután. Hogy miért? Azt hiszem, hogy a munkához való viszony — az állatgondozók részéről — és az állatok. gondozása ezen a napon mutat a leghűbb képet. Ugyanakkor az ismeretlennek módjában áll tudomást szerezni a dolgozók szakmai, politikai és kulturális neveléséről, fejlődéséről is. Pakkoljuk tehát ki, mit láttunk Galántán... Az új épületek és háttérben a gazdasági udvar. részlegnek, hanem az egész gazdaságnak az érdeme. Papírra kívánkozik tehát, hogy egy-egy részleg, — hosszúságú, vizes, penészes lakásban lakik!... És nem jutna jobb lakásra? De igen! Csupán a termelési költségeket kellene csökkenteni, gazdaságosabban termelni, hogy több pénz maradjon a közös kasszában: több jusson az építkezésre, a dolgozók kulturális nevelésére! Ezen a téren tehát többet keil tennie az üzemi szakszervezetnek. Ma már nem elégedhetünk meg azzal, hogy a részleg négy új családi „Én őriztem ezt a csordát". Lancz Mária és Emília Bagitová állatgondozók. házat építettett, televíziós készüléket vásárolt. A kitüntetett emberek többet követelnek, jobb, emberibb élet utári vágynak!... Zatykó József mint 2 millió 70U ezer koronát takarítottak meg a termelés terén! Mindez persze nem egy embernek, egy gozók nevelésével is — mondja Petro György, az üzemi szakszervezet elnöke. — Hányán látogatták az iskolát? - Nem sokan! Lám, lám, itt van a hiba! Csodálkozhatunk-e például azon, hogy Hankó Ferenc gépész nem szívesen járt az iskolázásra, mivel panaszát, javaslatát nem hallgatta meg a gazdaság és az üzemi szakszervezet vezetősége?!... Panasz? Igen az! Mégpedig jogos! Mert a Hankó család és a többi dolgozó kétlépés széles, három lépés Az EFSZ-ek IV. kongresszusa határozatai alapján a bosani ÁG dolgozói is nagy gondot fordítanak az állatállomány növelésére. Matej elvtárs, a gazdaság egyik állatgondozója elmondotta, hogy a határozat alapján hathatósan növelték a takarmányalapot, ami meg is látszik az eddig elért eredményeken. Elmondotta még- azt is, hogy a gazdaságban „villanypásztorral“ érzik a jószágokat. Minden földműves tudja, hogy az állattenyésztés biztosítja a legnagyobb hasznot. Az említett ÁG dolgozói is ezt tartják szem előtt. Helyes gondozással és takarmányozással elérték a napi nyolc literes fejési átlagot, amely a partizánskei járásban az eddigi legjobb eredmény. — Jól bevált a „villanypásztor“ — mondja Matej elvtárs. — A legeltetési időszakban ezzel a módszerrel több mint 5000 koronát takarítunk meg, mely — bár kis mennyiség - mégis nagyban elősegíti a magasabb munkaegységértéket. A villanyáram is olcsó, havi alig 100 korona. így kellene ezt minden állami gazdaságban és szövetkezetben is. ami évente négy összeg megtakarítását jelentené. B. F. Öreg diákok a malántai kastélyban Bizonyára kevesen hallottak valamit a Nyltra melletti malántai kastélyról. Bevallom, jómagam sem sokat tudtam róla, pedig valamikor Nyitrán katonáskodtam. Semmi különös, mint általában a kastélyok, ez is szép park közepén, ideális környezetben fekszik. Hisz egykori gazdáik gondoskodtak arról, hogy kényelmes, fényűző életet rendezzenek be maguknak. De van itt valami újdonság, ami máshol nincs 1958. október 1-től általános irányú mezígazdasági főiskolát nyitottak benne, hogy a mezőgazdaságunk számára oly égetően szükséges szakkádereket neveljék. Nem fiatal lányokkal és fiúkkal találkoztam — mint ahogy a többi főiskolákon megszokott látvány — hanem népgazdaságunk fontos posztjairól idegyűlt felnőtt emberekkel, akik gyakorlati nek, családtagjaikról pedig az állam külön gondoskodik. Elégedett, öntudatos elvtársakat találtam itt Fábián János, a kassai KNV i Elmerülve az előadás anyagában mezőgazdasági osztálya vezetője, Turan Lajos, az Ifjúsági Falu szövetkezete elnökének és mások személyében. Az egykori úri kastély ma egész társadalmunk nagy feladatának: a szocializmus mielőbbi befejezésének ügyét szolgálja. J. SLUKA DÉLUTÁN NÉGY ÓRA, közeledik az etetés ideje. Lancz Mária, a növendékmarhák gondozója az istállók felé „pergeti“ kerékpárját. Tizennégyéves László fiával nyomában lépegetünk.'.. Az állatok bőgnek, enni kérnek. — Pedig délben is etettük őket — mondja Lancz Mária. Pár perc múlva megérkezik Emília Bagitová, fejőgulyás is. Ügyesen, hozzáértően sürgölődik az állatok körül. Minden egyes tehénnek egy félkosár szecskát ad. Az őszikeverékke! vegyített porciót a tehenek egy-kettőre felfalják. Aztán ismét bőgnek, enni kérnek!... — Ügy látszik, kevés az adag! — Tudom! — Miért nem ad nekik elegendőt? — Nincs ... Keveset készített be a takarmányozó!... Az istálló mellett korlátok közé szorítva 23 tehén várja a harapni valót. A tehenek szől re sima, fényes, hasuk azonban beesett. átszakadt... — Én őriztem ezt a csordát — mondja Laci legény. — Amióta azonban az egészséges teheneket eltávolítottuk a TBC-sektől, nem legeltetem őket. — Miért? — Félünk, hogy a legelőn a beteg állatok megfertőzik az egészségeseket! ... Tizennégy éves ez a fiú. Szavai szerint azonban „öregnek“ is mondhatnánk. Az egyik idősebb fejőgulyás például azt mondotta: — Ügyesen csapjuk össze a munkát, és gyerünk a bálba!... Mariska is hasonlóképpen nyilatkozott: — Ma nem pucolunk, nem trágyázunk, hiszen vasárnap van!... Két példa, kétféle vélemény. Az utóbbi nem dicséretre méltó, elhallgatni viszont nem lehet. Nem, mert kitüntetett emberek között járunk, kiknek jó munkája nyomán a Galántai Állami Gazdaság az első negyedévben elért gazdasági eredményekért országos méretben az első helyre került! A kitüntetés jogos, megérdemelte a gazdaság. Hiszen nem kevesebb. mondjuk a galántai — a majorokkal együtt hogyan járult hozzá a kitüntetéshez? ... Tekintsünk be tehát a már említett újmajori gazdaság menetébe, nézzük meg mit hogyan és mennyiért termelnek?... Kezdjük a tejjel, melynek literét 2,50 koronáért termelik ki. A cukorrépa métermázsájának kitermelése 25,70; egy mázsa gabona — beleértve a búzát, árpát, rozsot — pedig 70 koronába kerül! Ez sok, költséges, nem gazdaságos! És miért? Mi a neveléssel hozzuk összhangba. Hogyan segíti elő például az üzemi szakszervezet a dolgozók szakmai, politikai és kulturális nevelését, fejlődését? — A tél folyamán iskolázást tartottunk, melyen foglalkoztunk a dől-
