Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-20 / 40. szám
156 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. május 20. Juhait a pulinál is jobban szereti Nagy terjedelmű szántóföldek között jártam a Bodrog mentén, olyan helyen, ahol még csak eszembe sem jutott, hogy legelő is létezhet. Ahogy a Bodrogszerdahelytől Szőlőske felé vezető úton átmentem a nagy vashídon, az útszélén egy anyajuh elbőgte magát. Mellette két szép báránya, olyan nagyok, mintha múlt éviek Jámbor János, a szőlőskei EFSZ juhásza a Bodrog partján legelteti nyáját. 123 anyajuh és 156 kisbárány eszegeti a jó füvet. A juhtenyésztés hasznosságát nem a szaporaság alapozza meg, hanem a sok gyapjú és sajt. Ezekről már kevesebben tettek említést, pedig a termelési eredmény a legjobb vizsgatétel ahhoz, hogy a juhász mennyire érti a szakmáját. Természetesen, a legelő is fontos szerepet játszik, mert ha valamelyik állat szereti a legelőt, akkor a juh legjobban ragaszkodik hozzá. A züldtakarmány háziállataink legfontosabb és legtermészetesebb takarmánya. Az állatok a táplálóanyagokat zöldtakarmányban vehetik fel a legkönnyebben emészthető formában. ízletes, könnyen emészthető, ásványi sókban és vitaminokban gazdag, táplálék. Különösen a pillangós zöldtakarmányok tartalmaznak sok fehérjét, ezért főleg a növendék- és tejelő állatok számára szinte nélkülözhetetlenek. Elősegítik a fiatal állatok erőteljes fejlődését, serkentik a párzási képességet és ellenállóvá teszik a szervezetet a betegségekkel szemben, de fokozzák a termelést is. A zöldtakarmányozás időszakában emelkedik a tej-, hús-, tojás- és gyapjútermelés is. Zöldtakarmányok etetésével csökken a termelési költség. Ha a takarmányokat zölden etetjük, ugyanolyan területről 20 — 25 %-kal több tópiálóanyagot, keményítőértéket nyerünk, mint ha az ott termelt takarmányt szénává szárítva etetnénk. Például amíg 100 kg zöldlucernából nyert széna keményítőértéke kedvező esetben is csak 7,5 kg, tehát a veszteség minden 100 kg zöldtakarmányból nyert szénánál 7,5 kg keményítőérték. E veszteség mellett azonb.^i még figyelembe kell venni a szénaszárítás ideje alatt bekövetkezhető esőzések lennének. Távolabb, a Bodrog füzes partján legel a nyáj, juhok bárányaikkal vegyesen. Keresem a juhászt, mert hát itt kell lennie, ha a juhok ilyen nyugodtan legelésznek. Egyszer csak azt veszem észre, hogy egy bokor mellett áll és puliját pórázon tartja maga mellett. — No ez is furcsa juhász lehet — gondoltam magamban. — A kutyáját féken okozta táplálóanyag-veszteségeket is, amelyek további 20 — 25 %-os, sőt sokszor 50 — 60 %-os veszteséget is eredményezhetnek. Zöldtakarmányokból csak annyit szárítsunk szénává, amennyi a téli szükséglet kielégítése és tartalékolás céljából szükséges. A zöldtakarmányok etetésével járó előnyök kihasználása érdekében be kell vezetni a zöldetetés folyamatosságát. A zöldtakarmányok termelését úgy kell megszervezni, hogy az állatok ellátása zöldtakarmánnyal kora tavasztól késő őszig megszakítás nélkül biztosítva legyen. Emellett ügyelni kell arra is, hogy olyan zöldtakarmányok álljanak rendelkezésre, amelyek az egyes állatoktól megkívánt termeléshez szükséges tápanyagokat teljes mennyiségben tartalmazzák. Az állatok a takarmányokat nem egyformán értékesítik. Az összetett gyomrú, kérődző állatok a rostosabb takarmányokat jobban emésztik, mint az egy gyomrú állatok. A fiatal növeníékállatokban levő fejlődési erélyt a könnyen emészthető, zsenge és fehérjében gazdag takarmányok etetésével tudjuk a legkedvezőbben kihasználni. Az igásállatok viszont már kevesebb fehérjét igényelnek, mint a tejelő vagy vemhes éllatok. Ezért külön gondot kell fordítani a zöldtakarmányok felhasználására. A növendék-, vemhes és tejelő állatokkal fehérjében gazdag pillangós zöldtartja, nem hogy engedné szabadon, hadd terelgetné a nyájat. A juhász szó nélkül rájött, hogy mit figyelek, mit tartok különösnek és erre tanácsadóan így felelt: — Nem pulival kell legeltetni a nyájat. — Hogy mivel kell, az a juhász gondja, engem inkább az érdekel, hogy milyen eredménye van az ilyen fajta legeltetésnek? — szóltam hozzá'egy kicsit csipkelődve, mert hogy különb juhai vannak, különösen szebb bárányai, mint más juhászoknak, azt az első pillanatban észrevettem. — Tavaly öt kiló húsz deka gyapjút nyírtam le átlagosan juhaimról. Sajtot pedig a tervezett nyolc kiló helyett tizenhatot adtam át a szövetkezetnek minden fejős után. Ez éven sem lesz kevesebb, hanem inkább több. — Ügy látom, kisbárány is van bőven. — Dehogy van, máshol sokkal többet hagynak meg, mint én. Nálam csak a legjobb juhok nevelhetnek ikreket, a gyengék nem. Ha a gyenge anya két bárányt szoptat, akkor se anya, se báráfiy. így meg, láthatja, hogy milyenek. — De nem éppen ammiatt, hogy a pulit pórázon tartja? Erre csak mosolygott. Bizonyára eltitkolt sok mindent a juhtenyésztés mesterfogásaiból. De azok nem lehetnek olyan csudadolgok, hogy mások ne tudnák elsajátítani. Szerintem, sikerének titka leginkább abban áll, hogy juhait a pulinál is jobban szereti. Minden füvet lelegeltet velük s minden bajtól megóvja őket. Csurilla József takarmányokat etessünk. A zsenge korban kaszált, kevés rostot tartalmazó zöldtakarmányokat növendékállatokkal és sertésekkel etessünk. Igásállatokkal viszont kisebb értékű zöldtakarmányokat etethetünk, mint például csalamádéféléket, búzás, rozsos, árpás keveréktakarmányokat stb. A zölden fel nem etethető vagy esős időben kaszált takarmányokat silózzuk be. Fuvarozzák az őszi bükkönyt a szegei EFSZ-ben Hasonlóan kell eljárni akkor Is, ha a takarmányok szárítását és betakarítását az esős idő akadályozza. A minőségi veszteségekből eredő károk elkerülése céljából a lekaszált füvet azonnal be kell silózni, ha esős az idő. Az így nyert silótakarmányokat nemcsak téli szükséglet céljából tartalékolhatjuk, hanem a nyári takarmányozási időszakban is jól felhasználhatjuk, amikor a zöldtakarmányok etetésének folyamatossága valamilyen okból megakad. A zöldtakarmányok célszerű felhasználása E tavaszon több juhásszal folytattam eszmecserét, s valamennyi azzal dicsekedett, hogy juhai sokkal több bárányt ellettek a tervezettnél. A legtöbb juhnak ikre született. Ez talán nem is a juhász érdeme, mert fajtajelleg, és bizony sokkal kisebbek voltak az ikerbárányok, mint az egykék.
