Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-05-17 / 39. szám

2 \fzaUad Földműves 1959. május 17. Zajos vasárnap délután Páldon z épp most duzzogó Garam ^partján, nem messze Ké­mé ndt öl húzódik meg Pild község. Dombok, völgyek, kaptatók övezik körül. Messze látszó szőlő táblák termik a páldi akaratos­sághoz a hevítőt. Meg is látni az isko­lába igyekvő pörge kalapu szikár ma­gyarok arcán a bor pírját. A helység eleinte lassan telik. Egymást ugr if ■ ják: *- Térülj már beljebb, sógor! — Menj te előre — vág vissza amaz. Arcukon még mindig ott látszik a bizalmatlanság kérdőjele. „Hogy lesz, mint lesz“. De aztán zsújolásig lelik a helység. Kiss Márton, a helyi nemzeti bizott­ság elnöke nyitja meg a gyűlést. — Polgártársak, a HNB a választó bizottsággal együtt összeállította a szövetkezet vezetőségének névsorát. Most magukon a sor, hogy jóváhagy­ják vagy másokat javasoljanak.- Halljuk, kik lesznek azok ... Cserma elvtárs, a HNB titkára egy­másután olvassa a jelölteket. — Jól van, helyes - szól valaki.- Beszéljen mindenki maga helyett - kontráz rá egy másik.- Most a nép választ - kiált egy harmadik. Krpec András kerül sorra.- Agronómusnak való... - egy­öntetűen megszavazzák. Eorr, vajúdik, néha szinte tüzzé hé­vül a hangulat. De a javasoltak át­mennek, a többség akarata érvénye­sül. A mellettem ülő Szabó Nándor bácsi ugyancsak beleszól mindenbe. Több sem kell a választóknak.- Bele mer szólni, ilyen ember kell az ellenőrző bizottságba — mondja ki a többség véleményét egy piros arcú. Parázs vita kerekedik az épít­kezés körül is. Egyesek ma- I rasztalják, mások sürgetik. ' Végül Adami elvtárs, a JNB dolgozója szögezi le helyesen a kér­dést. — Az építkezést minél hamarább meg kell kezdeni, mert épület hiányá­ban nem tudunk minden állatot össz­pontosítani. A többség csatlakozik a helyes gon­dolathoz. Fordítsunk nagyobb beadásának Szövetkezeteink az első negyedév­ben egy hektárra számítva több ser­téshúst termeltek mint tavaly, mégis lemaradunk a beadás teljesítésében. Vajon miért? Elsősorban is az, hogy a palántái járás egyes EFSZ-eiben alacsony a sertésállomány, máshol pedig a ser­tések nem kapnak teljes takarnmny­­adagot. Ahol ezeket a hiányosságokat kiküszöbölték, nincs hiány a beadás­ban. A körtvélyesi EI- jZ például a múlt év végén 100 ha ónként 148 sertést tartott. Az első negyedévbe.! 38 kg sertéshúst termeltek hektá­ronként, 9 kilogrammal többet, mint Jelentés a beadásról A kassai járás községeiből össze­szedtünk egy csokorra való kötele­zettségvállalást, amelyekből a leg­szebb szálakat papírra vetjük" A Kassahámori Helyi Nemzeti Bi­zottság a dolgozó parasztokkal letár­gyalta a tojásbeadás kérdését és a falu lakói vállalták, hogy augusztus 31-ig nem lesznek adósak egy tojás­sal sem. Trebejovon vállalták, hogy a máso­dik negyedévi tojásbeadást június 27-ig teljesítik. A kőszegiek a tojásbeadást június végéig, a tejbeadás második negyed­évi tervét pedig június 20-ig telje­sítik. A napokban Makó elvtárs, a mig­­léci HNB titkára telefonált a járási nemzeti bizottságra, hogy a község teljesítette tojásbeadását. Zsadán község is elmaradt az első negyedévben a tejbeadással. A ház­gondot a sertéshús teljesítésére a múlt év hasonló időszakában. A tal­­lósi szövetkezet 100 ha-onként 133 sertést tartott és most 0,52 kg-os napi súlygyarapodás mellett nekik sem okoz gondot a beadás teljesítése. Ezzel szemben az alsószeli EFSZ a múlt évben csak 89 sertést tartott 100 ha-onként és a malacelhullás mintegy 14,3 %-ot tett ki. Ilyen ala­csony állomány nem biztosíthat na­gyobb hústermelést. Éppen ezért minden EFSZ-ben törődni kell azzal, hogy 100 hektáronként minél több sertést tartsanak. Krajcsovics Ferdinand, Galánta A záróbeszéd után már mosolyogva hagyjuk el a termet az előbb még zajoskodók. Nagy dolog történt Páldon. Válasz­tottak ... Oj útat, vezetőket. Igaz, egyszer már indultak, de a sógorság­­komaság és más hiányosságok miatt elaludt a szikra. A mostani gyűlés mást ígért. Csak az izzást állandóan táplálni kell. Mertha minden szövet­kezeti gyűlés ilyen nyílt, zajos lesz, akkor meg van rá a remény, hogy a páldi szövetkezet gazdag lesz. 0ell is már a jelemelkedés Pál­don. Bár a garammenti véres harcok nagyon tönkre tették a falut, mégis rosszul hatnak az emberre a vakolatlan és néhol dü­­ledezó házak. Többre kell már vinni. Másutt, ahol hamarább indultak - nem tántorodtak — már fürdőszobás házban laknak a szövetkezeti tagok és „Spartak“-autóval járnak kirándul­ni. Nagyon helyesen mondotta a gyű­lésen Gajdosík elvtárs a járási párt­­bizottság dolgozója: „Páldi földműve­sek, a maguk érdekében alakítjuk most a szövetkezetét, gazdag szövet­kezeti asztalt kívánunk." Az értekez­let minden részvevője megtapsolta a jövőt sejtő szavakat. Az év elejétől a párkányi járásban újabb 4000 hektár föld került a közös gazdálkodásba. A páldiak nem elsők az új úton. Össze kell szedni magukat, hogy behozzák a késést. Mert az egyéni gazdálkodással kevesebbett termelnek és elég csak a falura tekinteni, már is láthatjuk, hogy nem sok a jövedelmük. Még mást is jelent a szövetkezet. Az emberek a közösségben nevelődnek. Ki kell gyomlálnunk az olyan nézeteket is, hogy a páldiak nem akarják felsőbb iskolákba adni fiaikat. Amikor a vil­lanyt bevezették, akkor is voltak olyan hangok, hogy meg lesznek ók petro­leum lámpánál is. A petróleum lámpa „megjelelt“ ak­kor, amikor még kevesebb fény volt, de most több a világosság és kell hogy még jobban világítson Páld felett. Bállá József Miért nincs élelmiszerüzlet Kőváron? Kővár község lakói mostanában a szokottnál is többet utaznak. Lányok, asszonyok kezükben táskával és sza­tyorral várják az autóbuszokat. Mi ennek az oka? A községben nincs élelmiszerüzlet. Vankó Imre elvtárs, a helyi nemzeti bizottság titkára adja meg a választ, hogy miért kell annyit utazni a kő­váriaknak. — Az épület, amelyben az üzlet volt elhelyezve, még a múlt “vben gazdát cserélt. Az új tulajdonos csa­ládjával — a bírósági intézkedés folytán — az épületbe költözött. Miért nem gondoskodtak időben helyiségről? — Rajtunk nem múlt. Három he­lyiséget is javasoltunk Cibulka elv­társnak, a Jednota járási vezetőségi tagjának. A javaslat nem tetszett, most pedig senki sem törődik azzal, hogy asszonyaink 5-6 kilométerre járnak bevásárolni. A szorgalmukról híres kővári asz­­szonyok, akik a múlt évben dereka­san kivették a részüket a szövetke­zeti munkából, azt üzenik a kékkői járási fogyasztási szövetkezet veze­tőségének, hogy a kapálást, széna­gyűjtést és az aratást nem akarják fölcserélni fölösleges kiránduld isal. (dl.) A kingyesieknek »sok a pénzük« táji tehenek után naponta csupán 36 liter tejet adtak be. A HNB tagjai meglátogattak minden lemaradót. A jő agitációs munkának máris meg­látszik az eredménye, mert naponta már több mint 86 liter tejet számíta­nak a közellátás részére. Iván Sándor, Kassa * ★ ★ A somorjai járás az országban elsőnek teljesítette a tojásbeadást A somorjai járás a győzelem évfor­dulójára 100,02 százalékra teljesítette tojásbeadását. A begyűjtés szervezésében különö­sen jó munkát fejtettek ki a nemzeti bizottságok, de dicséretet érdemel­nek a nőbizottságok is. Az alapokat lerakták, de a munka megakadt, mert nem kaptak anyagot. A tégla csak decemberben érkezeti meg. Aki Kingyest ismeri tudja, hogy télvíz idején nincsen olyan kocsis, aki megrakott kocsival elérkezne oda. Az építés vezetője - bár a kingyesiek értesítették, hogy képtelenek a va­gont kirakni - arra a megállapításra jutott, hogy a téglát nem adják át senkinek, mert majd szükség lesz rá. Felszólította a kingyesieket, hogy rakják ki a téglát. Ez igy ment he­tekig. A fekbér pedig növekedett. Végül az építő vállalat a téglái átutal­ta egy másik EFSZ-nek. A fekbért — 8000 koronát - pedig a kingyesiek Űzették. * Egy alig 200 hektáros szövetkezet pénztára bizony ezt az összeget is megsínyli. Az EFSZ vezetősége kérés­sel fordul a KNB-hez, hogy vizsgálja ki az ügyet. Akkor születtem én. Mint jegyzőkönyvbe belém foglalták a tényállást, amelyben megállapítto­­tik, hogy az EFSZ kirakhatta volna a téglát. Az építés vezetőjét semmi mulasztás nem terheli. A KNB meg­téríti a kárt. A kingyesiek párszor sürgették a pénzt, de hiába. A kingyesiek reménykednek, engem meg fojtogat a por. Lehe' hogy majd bejed, mint az egyip,nmi forrtok sírjait. KEMÉNY JÓZSEF, az ógyallai JNB dolgozója Röviden A CSAD 171. számú prágai üzemében befejezték az Orlíky vízierőinű szá­mára a turbina építését. Képünkön az autókaraván épp az egyes része­ket szállítja a vízierőműhöz ö A Kínai Népköztársaság katonai küldöttsége elutazott hazánkból. ö A köztársasági elnök fogadta a kolumbiai parlamenti küldöttséget. O Januártól március végéig össze­sen 5835 közlekedési baleset fordult elő hazánkban, vagyis 20 9'o-kai több mint a műit év ugyanazon időszaká­ban. A legtöbb baleset a Banská Bvu­­rica-i kerületben történt. ♦ Az őrösl EFSZ tagjai kötelezték magukat, hogy a cukorrépa egyelését május 15-ig befejezik (itt néhány héttel később tavaszodott!) (ho) A kulturális forradalom győzelméért Az SZLKP Központi Bizottsága 1959. május 7-én és 8-án megtár­gyalta a CSKP Központi Bizottságá­nak határozatét „Az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, valamint a ne­velés és az oktatás további fejlesz­téséről Csehszlovákiában“ és a kul­­túrforradalom befejezésének egyes további kérdéseit Szlovákiában. Az alábbiakban kivonatosan közöl­jük Jozef Lenárt elvtársnak, az SZLKP KB titkárának beszámolóját. A kulturális forradalom egyes szlovákiai sajátosságai Pártunk a lenini nemzetiségi poli­tika szellemében és a proletár nem­zetköziség alapján oldja meg a nem­zetiségek kölcsönös kapcsolatát an­nak érdekében, hogy teljes és általá­nos fejlődésüket biztosítsa közös szocialista hazánkban. Amikor a kul­turális forradalom szlovákiai sajá­tosságairól beszélünk á cseh ország­részekhez viszonyítva, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a vallási csökevények, főként a katolicizmus hagyományai, Szlovákiában sokkal mélyebben gyökereznek, mint Cseh­hazánkban országban. A CSKP politikája arra irányul, hogy Szlovákia és a cseh országrészek gazdasági kiegyenlítő­désével párhuzamosan a kultúra és a műveltség terén is mielőbb elérjük színvonalukat. Ennek feltétele a már eddig létrejött eszközök és lehető­ségek teljes kihasználása, melyeket sajnos eddig sok helyen nem kielégí­tően használtak ki. Hibát követnénk el, ha közömbösek maradnánk e je­lenségekkel szemben. A tudományos ateizmus szellemében kifejtett mun­kában figyelmünk azokra a dolgozók­ra és családtagjaikra irányuljon, akik még nem szabadultak meg teljesen a vallási csökevényektöl. Irányuljon továbbá az ifjúságra és a tanítókra, valamint a tudományos-ateista pro­paganda fokozására egész társadal­munkban egyaránt. Legfőbb feladat a dolgozók nevelése Társadalmunk vezető osztálya a munkásosztály, amely az ideológia és kultúra terén bekövetkezett forrada­lom befejezésében is vezető szerepet játszik. A munkásosztály ebben a folyamatban átalakítja az egész tár­sadalmat és ezzel önmagát is. A párt, mint a munkásosztály élcsapata, fe­lelős a munkásság öntudatos nevelé­séért. Minden munkást arra kell ve­zetni, hogy tudatosítsa osztályhely­zetét társadalmunkban és ennek alapján kell nevelésüket irányítani. A szocialista nevelés alapköve, hogy felelősségre, öntudatra, és a munkás­­osztály iránti odaadásra neveljen. Az iskola és az élet szoros kapcsolatáért Pártunk KB legutóbbi ülésén hang­súlyozta, hogy a kommunista társa­dalomnak minden téren fejlett és művelt emberekre van szüksége. E történelmi feladat teljesítésében az iskolának döntő hivatása van. Oj, szocialista ifjúságunk nevelése kell, hogy egész társadalmunk, a szülök és a tanítók feladata legyen. Pár­tunknak itt is, mint az élet minden szakaszán, biztosítani kell vezetősze­repét, amely jövőnk érdekében majd bőven gyümölcsözik. A Hivatalos Közlöny 189 1958 Űr. v számú hirdetménye olyan személyek viszonyát rendezi, akiket valamilyen tagsági tisztség gyakorlására hívnak fel a nemzeti bizottságnál anélkül, hogy azzal állandó munkaviszonyban állnának. Tehát ha egy ilyen tag más munkaadónál van állandó alkalma­zásban, úgy a nemzeti bizottság meg­egyezés alapján kikéri őt rendes munkaadójától tisztsége gyakorlásá­nak idejére. Olyan tagok viszont, akik senkivel sem állnak állandó munka­­viszonyban vagy pedig mint háztáji munkások dolgoznak, tisztségük gya­korlásának idejére elmaradt kereset címen kárpótlást igényelhetnek a nemzeti bizottságtól, de egy órára legfeljebb 4 koronát és egy egész napra nem többet mint 32 koronát Esti 5 óra után végzett teendőkért azonban általában nem jár kártérítés Ha a nemzeti bizottság huzamosabb ideig tartő, magasabb tisztséggel (el­nök, elnökhelyettes, titkár vagy osz­tályvezető) ruház fel valakit, nem köteles azt állandó munkaadója arra az időre fizetni, amíg rendes munka helyétől távol van. Az ilyen tagnak tehát szintén van kárpótlásra igénye a nemzeti bizottsággal szemben. A továbbiakban a hirdetmény a ta­gok kereseti adóját, szabadságra való igényét, készkiadásainak, iskolázta­tásának, távolsági pótlékának, utazá­si- vagy költözködés! költségeinek megtérítési feltételeit tárgyalja. A 190/1958 Or. v. számú hirdetmény pedig a tagok betegség- és járadék­biztosítási módozatait szabályozza. A gépjárműveken történő teher­szállítás és a szállítási szolgáltatások díjszabásával a 214/1958 Or. v. számú hirdetmény foglalkozik. Ajánljuk az érdekelteknek, szerezzék be az 57 nyomtatott oldalra terjedő eredeti hirdetményt melynek ára 2 korona 50 fillér. A Hivatalos Közlöny 107. számú füzetében (őiastka c. 107 Or. v.) meg­találjuk a Közlekedési Minisztérium közleményét amelynek értelmében prémiummal jutalmazhatók a gépjár­müvek olyan vezetői, karbantartói és egyéb dolgozói, akik nem idéztek elő közlekedési balesetet, nem vétettek a forgalmi előírások ellen vagy a jár­mű üzemeltetési költségmegtakarítá­sához járultak hozzá. K. E.- Kolléga úr, illetve elvtársam, ébredjen már. Hallja! Állítólag ellen­őrzés lesz. Átjésülik az összes elfekvő aktákat és az elintézés után meg kezdhetjük a végleges pihenőnket. — Idehallgasson, mondtam már egyszer, hogy engem ne molesztáljon. Az én esetem reménytelen, itt porla­dok az íróasztal fiókjában.- Ugyan, ugyan, én már öt éve fekszem ön alatt, még sem adom fel a reményt. Ön még fiatal, alig több mint egy éves, mégis kesereg.- Könnyű magának, csak egy ké­relmet tartalmaz valamilyen ímelyt hídügyben. Reménykedhet, hogy egy­szer sorrakeriil. De én! A kingyesi ügy . .. Jobb róla nem beszélni! — Mesélje csak el még egyszer: — Hát kérem szépen az úgy tör­tént, hogy a kingyesi EFSZ még 1956-ban tehénistállót akart építeni.

Next

/
Thumbnails
Contents