Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-17 / 39. szám
A szocialista faluért Bratislava, 1959. május 17. X. évfolyam, 39. szám AZ ISKOLA-egész társadalmunk ugye Biztatón kibontakozó kulturális forradalmunk történetében fontos határkő Pártunk Központi Bizottságának április 22-23-én megtartott ülésén hozott határozata „az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, valamint a nevelés és az oktatás továbbfejlesztéséről“. Ez a határozat a párt XI. kongreszszusának irányvonalát követi, szervesen összeköti a tanítást és a nevelést a termelőmunkával, meghosszabítja az alapvető iskolai tanítást az eddigi nyolc helyett kilenc évre, és 1970-ig teljes középiskolai műveltséget nyújt ifjúságunknak. Természetes, hogy az ilyen nagy jelentőségű feladatok megvalósítása megköveteli egész tanítási rendszerünk átépítését, melynek alapelve a tanítás és a nevelés szoros összekapcsolása a munkával, amit teljes összhangba kell hozni a gyermek korával. Ez utóbbi elv megvalósítása érdekében a középiskolai tanítást két szakaszra kellett osztani: 1. A kilencéves munka és politechnikai iskola, melyet a gyermek 13 éves koráig látogat, 2. A 15 éves életkor betöltése után az ifjúság különböző módon be fog kapcsolódni a termelőmunkába, de egyúttal lehetővé válik számára, hogy a második szakaszba tartozó iskolákon magasabb fokú ismeretekre tegyen szert. Ebben a szakaszban a tanítás szorosan össze lelz kötve a termelőmunkával. Ez különböző módon történhetik aszerint, ahogyan azt a kilencéves iskolát végzett ifjú érdeklődési köre megkívánja, természetesen a nemzetgazdaság érdekeivel összhangban. Egy ilyen forma, mely a legnagyobb jelentőségű a 2 — 3 éves szakiskolák és tanonciskolák rendszere, melyek az ipari és mezőgazdasági üzemek mellett fognak működni. Céljuk, hogy hallgatóiknak szakmunkás képesítést nyújtsanak, egyben elmélyítsék általános és politechnikai műveltségüket. Ezen iskolák sikeres elvégzése után az ifjú már mint alkalmazott elvégezheti a dolgozók középiskoláját, vagy valamilyen szakiskolát, mely középiskolai képesítést nyújt. A középiskolai képesítés elnyerése után hallgatója lehet valamelyik főiskolának. Természetesen a főiskolai nevelés is változáson megy keresztül, melynek lényege az, hogy a műveltség szoros kapcsolatban legyen a társadalmi termeléssel és összhangban a tanulmányoknak a gyakorlatban való érvényesítésével. A határozat kimondja a gyakorlat számára felesleges tanulmányi anyag eltörlését, ezzel szemben a tudomány és a technika legújabb vívmányainak felvételét a tananyagba. Iskolai rendszerünk átépítésénél a pedagógiai munkának egy új mozzanata lép előtérbe, ez pedig a tanítás és a nevelés harmonikus egybehangolása. Épülő szocialista rendszerünknek olyan polgárokra van szüksége, akik a tudomány és a technika leghaladóbb vívmányait nemcsak ismerik, de munkájukban tökéletesen alkalmazni is tudják. Azokra, akik ismerik a termelés alapvető kérdéseit, de egyben tisztában vannak a szocialista építés társa'dalomformáló jelentőségével és marxista-leninista módon nézik az életet. Fontos célja a tanítási rendszer átépítésének, a fizikai munka megismerésére, szeretetére nevelni az ifjúságot. Hiszen végeredményben a legfőbb anyagi értékeket a testi munka teremti. Egy pillanatig sem szabad elfelej teni, hogy napjainkban a jövő építőit neveljük, akik majd leváltják a mai nemzedéket a szocialista építés arcvonalán. Ezért a tanítás és a nevelés nem lehet magánügy, hanem az egész társadalom életfontosságú érdeke. Az új ember nevelésében tehát nemcsak a tanítónak vannak feladatai, de gon dós szülőként mindenkinek hozzá ke1* ehhez járulni, hogy jó kezekbe kerüljön a szocializmus jövője. P. E Híradás Pereszlényből Szövetkezetünkben 30 hektáron termelünk cukorrépát. Hogy a tervezett hektárhozamokat elérjük és túlszárnyaljuk, nagy gondot fordítunk a növényápolásra. Sarabolás után például hektáronként 60 kg mészsalétromot vetettünk el. Ezután a kapálás, majd az egyelés következett. Egyelés után hét napra a sorok közét trágyalével öntöztük meg. Ezt követően 30 százalékos oldattal mégegyszer megismételjük a trágyalével való öntözést. A többtermelés érdekében az évzárógyűlésen elhatározta az EFSZ vezetősége és tagsága, hogy a nyár folyamán öntözni fogjuk a cukorrépa földet. Ha ezt a nemes elhatározást tett követi — amelyhez csak egy kis jóakarat szükséges, mivel azt mondhatjuk, hogy az orrunk előtt csörgedez a friss patak vize —, úgy a tervezett 320 mázsa helyett legalábbis 400 mázsa cukorrépát takaríthatunk be hektáronként. Ennek pedig először is mi látnánk hasznát! A kukorica ápolására — amit 40 hektáron termelünk — szintén jól felkészültünk. Először megboronáltuk, majd utána 4—5 napra lovasfogatokkal megkapáltuk, egyben a ritkítást is elvégeztük. A második kapálás előtt hektáronként 60 kg műtrágyát szórunk el a sorok között. A növényápolás mellett a bő és jó minőségű takarmányalap biztosításáról sem feledkezünk meg. Ugyanis a múlt években nem sokat törődtünk azzal, hogy lesz-e télre elegendő takarmány. A nemtörődömségnek természetesen mi ittuk meg a levét. Éppen ezért ezévben már 80 hektáron azaz a földterület 17,6 %-án termelünk hereféléket. Silókukoricát 30 hektár földbe vetettünk. Ügy tervezzük, hogy legalább 550 — 600 köbmé tér silótakarmányt készítünk. Mindehhez persze a tagság lelkiismeretes munkája szükséges! Moksó István, Pereszlény A somorjai járásban levő gútori EFSZ tagjai 3Í ha-on termeltek őszi takarmánykeveréket. Az elmúlt napokban már megkezdték a silózást. Úgy tervezik, hogy az elkövetkezendő napokban az őszi takarmánykeverékek helyét kukoricával vetik be, melyet majd viaszos érésben silóznak. (Foto: Sluka) A szakszervezetek IV. kongresszusa Prágában a Fucík-parkban ülésezett a szakszervezetek IV. kongreszszusa. Már az előkészületek is szép eredményeket hoztak. A kongresszus Olcsó, jó és hasznos! Röviden így lehetne legjobban kifejezni a cukorrépa csokrozását. Mert mint a képen is láthatjuk, vetőgépet is átszerelhetünk csokrozógéppé. Csupán a fecskeíarkú sarabolókapák és a tárcsa kései kellenek hozzá. Ez pedig nem költséges, mivel munka után a csokrozógépet ismét át lehet „varázsolni" vetőgéppé. Képünk a szőgyéni EFSZ-ben készült. (Riport a 3. oldalon.) A felsőszeli pionírok szövetkezetéről „Mi a felsőszeli pionír EFSZ tagjai kötelezzük magunkat, hogy betartjuk szövetkezetünk házirendjét, melyet az EFSZ alapszabályai figyelembevételével dolgoztunk ki...“ Valahogyan így tették meg április elején a kezdő lépést a felsőszeli nyolcéves középiskola tanulói a közös gazdálkodás felé. A házirend, - amely ismerteti a tagok kötelességét és abból eredő jövedelmet mire fordítják:- Veszünk rajta televíziót, mondja. Ö az előkészítő bizottság elnöke, s mint vezetőségi tag, a baromfitenyésztést a lányokra bízná. A televízió pedig a lányok kívánsága. A fiúk? Nos, ök „gyakorlatibb" emberek. Búzát kéne termelnünk, meg jó sok kukoricát, hogy legyen az „állatainknak". — Lucerna termesztését is tervezzük ... az jó a nyulaknak — ezt az elnök, Moravszky •Jancsi mondja nagy szakértelemmel. A többiek már azt forgatják a fejükben, hogy jó lenne egy malac is — meghízlalnák, s „évzárógyülésre, mulatságra“ levágnák.- Egy igazi szövetkezeti ünnepet csinálnánk — mosolyognak össze. Nagyon sokat jelent ez az ifjú, úttöröszövetkezet. A gyerekek megszeretik, megismerik benne a közös mezőgazdasági munka előnyeit, a szocialista munkaverseny szinte életszükségletükké válik, ráébrednek milyen örömet szerez a jól végzett munka, s egymást segítve, közös erővel dolgoznak a mindannyiuk életét megszépítő szövetkezeti gazdálkodás sikeréért. — Engem az állattenyésztés érdekel, engem a dinnyetermesztés, én munkának szól, annak a munkának, melynek embert nemesítő erejéről annyit beszéltek a fiatal szövetkezetesek. A minden szépre újra fogé: kony agyak csakúgy isszák a munkanyújtotta feljebbjutás minden szépségét. Itt van a szövetkezetünk házirendje — ' mutat a faliújságra az elnök jogait, a munka szervezését, díjazásét, a napi munkarendet, - az iskolások életkorához, elméleti tudásának állandó fejlesztéséhez igazodik, de alapjában véve megfelel egy igazi „felnőtt szövetkezet" házirendjének. Még április elején elhatározták, hogy a szövetkezet — Ígérte egy hektár földön és 17 ár gyümölcsösön ök, a 250 tag, hogyan gazdálkodnak, mit termelnek majd. Már lassan májusnak is a közepén járunk, de a kis szövetkezetesek még most sem tudják, hol kapják meg a 25 ár kukoricát, a cukorrépát, a zöldségest, a görögdinnyét, az ígért baromfiállományt, méheket. A szövetkezet késik ígérete valóraváltásában Pedig a gyerekek hogyan várják! Malová Mária már azon gondolkodik, hogy ha sikerül sok tyúkot, kacsát és házinyúlat tenyészteniök, az Együtt a vezetőség meg a méheket gondozom majd, én a zöldségeket akarom ápolni - mondják egymás szavába vágva. Ez a nagy érdeklődés, igyekezet a Kertész Ferenc, Wittenberg Marika és Czinege Jóska, akik mezőgazdasági iskolába mennek Hogy mennyit nyer az iskolák ilyen irányú kezdeményezésével mezőgazdaságunk, azt ki sem lehet szavakban fejezni. Mert ezek az iskolából kikerülő kis szövetkezetesek jó munkaerkölccsel, tenni akarással mennek a falu szövetkezetébe, hogy ott is megállják helyüket, mint a pionír EFSZ- ben. Olyan újtípusú mezőgazdasági dolgozók lesznek ők, akik minden erejükkel a közösség érdekeiért, nemzetgazdaságunk fejlődéséért harcolnak majd, akik tanulnak, hogy szakmai tudásuk latbavetésével igába kényszerítsék a természetet. Alighogy megalakult a pionír-szövetkezet, hatan a tagok közül máris jelentkeztek a négyéves mezőgazdasági technikumba. Czinege Jóska, Wittemberg Marika és T^ertész Ferenc arra a kérdésre, miért éppen ide jelentkeztek, egyöntetű és rövid választ adtak: Mert szeretjük a mezőgazdaságot bennünket az érdekel legjobban. íme, ilyenek a tanulók, ahol az iskola a tanítást összekapcsolja a gyakorlattal, s így segítheti az iskola a nagyüzemi mezőgazdasági termelés rohamosabb fejlődését. Jó lenne, ha még sok-sok iskola követné példájukat. HARASZT1NE M. E. tiszteletére 3öOOkollektíva versenyzett a Szocialista munkabrigád címéért és nyolc legfontosabb iparágban 12 577 értékes vállalati és üzemi kötelezettséget vállaltak. A kongresszus jelszava: Előre a szocializmus építésének befejezéséért! A kongresszust Frantisek Zupka elvtárs a Központi Szakszervezeti Tanács elnöke nyitotta meg. Elsősorban is hazai országépítő kérdéseket tárgyalt a beszámoló, mégis az egész világon figyelemmel kísérik. Ezt bizonyítja az a tény, hogy 39 ország küldöttjei vesznek részt a kongresszuson. Zupka elvtárs előadását többször szakította félbe a i«ps, a helyeselés. A békét, a pártot és a Szovjetuniót éltették a részvevők. A MŰVELŐDÉSI OTTHONT ÉPÍTŐ FALVAK LAKOSAINAK. Kány ádi Sándor: Vasárnap délelőtt Indulnak a teherautók. Ének és zászló röpköd. Csattog és villog a csákány s az ásó. - Én az éneklő agitátorok derűs, nagy csapatához pártolok, — övék e pár szó. Mondd az Or: hetedik napon megpihenj. Es mondják ök: hetedik napon se pihenj. Legalább egyszer, kétszer, pár órát, (mintha csak otthon babrálnál a kerttel, a kerítéssel,) adogasd te is a téglát. Csupán pár órát ró rád, nem a kényszer de a büszkeséged, hogy amit végzet, fontos és hőstettekkel ér fel, mert magadtól végzed. S meglátod, milyen jő dolog, ha egyszer arra sétálsz, ahol az új ház majd ismerősként néz rád, mert neked is van benne téglád. Röpködjön hát, ének és zászló, csattogjon, villogjon csákány és ásó! — Én az éneklő agitátorok derűs, nagy csapatához pártolok. • Az őrösi szövetkezet tagjai vállalták, hogy május 15-ig befejezik a cukorrépa egyelését, és 450 mázsás hektárhozamot takarítanak be. -né• A csernői vasútállomás dolgozói nyerték el a kassai vasútvonal dolgozóinak vándorzászlaját. -ó• A tornaijai járás szövetkezeteseiflek a takarmánybetakarítésnál a traktorállomás 76 kaszálógéppel és 12 silókombájnnal segít. • A csörgői PREFA-üzemben naponta 10—12 ezer tufabeton épületkockát készítenek, ami csaknem 10 lakásegység felépítéséhez elegendő. • A Rimaszombati Állami Gazdaságban a szántóterület 28 százalékát takarmánnyal, főleg lóherével és lucernával vetették be. -js• A kubrai Vorosilov Gépgyárban egy 3400 négyzetméter nagyságú szerelőcsarnokot adtak át rendeltetésének, melynek építését a XI. pártkongresszus tiszteletére vállalták. -u-A MEZŐ- ÉS ERDÖGAZDASÄGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA gNttaMumiO
