Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-14 / 4. szám
1959. január 14. VIRÁGZÓ MEZŐGAZDASÁG 13 Szlovákia legjobb tehene a tornaijai „Ilka" Három évvel ezelőtt olvastam egy cikket a rekordtehenek takarmányozásáról a Magyar Mezőgazdaságban dr. Bíró Gyula tollából. Azóta sokat gondolkoztam azon, hogy jó lenne a Szabad Földműves olvasóit megismertetni ezzel az érdekes takarmányozási módszerrel, amelyet a cikk írója a magyarországi kiváló tehenek takarmányozására ajánl. Ettől csak az tartott vissza, hogy meg lehetne számlálni az ujjaimon is azokat a gazdaságokat, ahol minden feltétel megvan az efféle álatgondozásra. A takarmány napi adagjának az öszszeállításához különböző napi tejhozamokat vesz alapul 20 litertől 70 literig, 10 literes fokozatokkal. Olyat pedig még nem hallottam, hogy nálunk valaha egy tehén 60 — 70 liter tejet adott volna naponta. De arról sem tudok, hogy valamely tehén takarmányadagját jó minőségű pillangós szénából, silókukoricából, takarmányrépából, burgonyából, szeszmoslékból, lucemalisztből, melaszból, olajpogácsából, korpából, marhasóból és faszénporból állították volna össze, mint a cikk szerint kellene. Állattenyésztőink országos konferenciáján vettem tudomást először Szlovákia legjobb tehenéről. M o z o 1 a elvtárs, az állattenyésztési főintézőség igazgatója említette meg, de nem nagy megelégedéssel. Többek között azt mondta, hogy legjobb teheneinket még csak nem is említhetjük meg a külföldi rekordtehenek sorában. Szlovákia legjobb tehene egy laktációban még 7000 liter tejet sem ad. — Pedig ez elég szép eredmény — jegyezték meg a konferencia részvevői, közöttük jómagam is. Magamat már csak azért említem, mert az említett cikkben olvastam a Dáma nevű világrekorder tehénről, ami egy év alatt 19 664 liter tejet adott. Ha ezt vettem volna alapul, inkább arra gondolhattam, hogy ez is eredmény? De nem az újságcikk járt az eszemben, hanem az a baráti beszélgetés, amelyet nemrégen a Magyar Mezőgazdaság egyik szerkesztőjével folytattunk. — Már nem törekszünk arra, hogy olyan rekordteheneket neveljünk fel, amelyeknek minden mozdulatát kéthárom állatorvos figyeli, ugyanennyi zootechnikus állítja össze a takarmányadagját, és azonkívül néhány állatgondozó sürgölődik körülötte. Ezt a kijelentést kis túlzással kell fogadnunk, mert ő sem azért mondta, hogy valóban 7 — 8 emberre lenne szükség a kiváló tehenek gondozásához, hanem azért, hogy érzékeltesse azt a szomorú valót, amikor többe kerül a leves, mint a hús. Szerinte az ilyen tehén teje annyiba kerül, hogy az árán, amelyet a takarmányra és gondozásra költenek, akár tokajit is lehetne vásárolni. A magyarországi kiváló teheneket már csak érdekességképpen említem a cikk nyomán, de nem mint példát. — A magyar tarka állományunkban rekordtehenek nagy számban fordulnak elő — írja a cikk. — A „Dáma 171“ nevű tehén 70,1 kg-os kezdő napi teljesítéssel egy év alatt 19 664 liter tejet adott. Ezzel olyan kiemelkedő világrekordot állítottunk fel, melyet mai napig sem döntöttek meg. A Ruca, Belfa, Basa és még sok más tehén napi termelése is 50 — 60 liter között mozgott. Az Auguszta 26 nevű tehén 12 703 literes évi tejtermelésben 6,04 százalékos átlagos zsírtartalom mellett 768 kg tejzsírt állított elő. Ezek az eredmények még akkor is világraszólók, ha bármiképpen is gondozták a teheneket, de az . egyszerű állatgondozót inkább az érdekli, hogy a gongjaira bízott tehenektől miképpen tudna többet fejni, ha mindjárt csak egy literrel is. Gyermekkoromban hallottam először a magyar világrekorder Dáma tehénről és azt mondtam édesapámnak, hogy hej, de jó lenne, ha egy üszőborja a miénk lenne. — Minek lenne az nekünk? Ha több marhát nem tartanánk, csak azt az egyet, akkor sem tudnánk megfelelően táplálni. De ezzel sem tudott megnyugtatni apám, mert azt mondtam, ha egy gazda nem is, de több vagy az egész falu tarthatna egy ilyen tehenet és akkor is többet érne, mint sok rossz. Csak később tudtam meg, hogy a Dámától még egy valamirevaló borjút sem tudtak felnevelni, s jóformán egy kiválóan tejelő tehéntől sem lehet, mert kimerül a tejtermelésben s a magzatának táplálására kevés marad erejéből. Ezek szerint a rekordtehenek zsákutcát jelentenének, ahonnan nem lehet előbbre jutni, csak hátrafelé. Stejmanék megtalálták a kivezető utat. Ők a fajállattenyészetükben azokat a szülőpárokat tartották fontosabbnak, amelyektől nagy teljesítményű utódok származtak, vagyis a rekordtehenek szüleit. Az ilyen tehén is elég sok tejet ad, de nem olyan túl sokat, hogy emiatt már nem tudna termelőerejéből a borjúnevelésre fordítani. A legtöbb ' rekordtehén jó borjúkat is nevelhetett volna, ha különös gonddal összeállított takarmányokkal nem kényszerítik minden évben túl nagy tejhozamra. Szlovákia legjobb tehene jó borjakat nevel, de mégis zsákutcába jutott. Nem a nagy tejhozam miatt, mert még többre is képes lenne, ha a gümókór nem rongálja szervezetét. A Tornaijai Állami Gazdaság volt uradalmi öreg istállójának nedves falai közt él; jó levegő, napfény és egyedi takarmányozás hiányában. Az Ilka nevű tehén csak egy fél kiló abrakkal kap többet, mint más tehén és ott szorong a többi között. Ha társai hamarabb lefekszenek, ő állva marad a szűkös hely miatt. A jelenlegi napi takarmányadagja: 25 kg siló, 4 kg lóhereszéna, 8 kg takarmányszalma és 3 kg abrak. A napi tejhozama pedig 23,5 liter 4,28 százalékos tejzsírral. A múlt év október 2'4-én ellett egy 42 kg-os bikaborjút és ellés után 35 liter tejet adott naponta. A legtöbb tejet, 6904 litert, az 1955 — 56. évi tejelési időszakában termelte 4,1 százalékos átlagos tejzsírral. Ez a tehén már tízéves, de csak öt évvel ezelőtt került törzskönyvezésre, csak akkor figyeltek fel hasznosságára. Amióta törzskönyvezik, csak bikaborjakat ellett, de az ellenőrzés előtti időszakból maradt egy üszőborja is a gazdaságban, amely már második borjas tehén. Ez is szép testű, jó tejelő, de van néhány kisebb külemi hibája, például hogy felfelé álló villás szarvú. Elit minősítésű, az anyja pedig rekordelit. Az első laktációban 3396 liter tejet termelt 4,17 százalékos zsírtartalommal. Ellés után anyjánál 10 literrel kevesebbet, vagyis 25 liter tejet adott naponta. A jelenlegi napi tejhozama pedig 19 liter. Ez a tehén is olyan gondozásban részesül, mint anyja, Szlovákia legjobb tehene, és ő is elérheti azt a termelési fokot, mert tudjuk, hogy a tehén negyedik-ötödik borjazása után ad a legtöbbet. Tejük zsírtartalma között pedig lényeges különbség nincs, de nem is lehet, ha az apja is jófajta volt, mert ez öröklődő tulajdonság. A tejelékenységre könnyű hatást gyakorolni jobb tartással, de nem úgy a zsírtartalomra. Hazánk legjobb tehene tehát nemcsak sok tejet ad, de jó borjakat is nevel. Néhány bikaborját apaállatnak adták el. Még nagyobb eredményt is lehetne elérni tőle jobb tartással. De okvetlenül szükséges, hogy az ilyen jó teheneket jó levegőjű, világos istállóba helyezzék, mert enélkül bármilyen erős szervezetnek is, könnyen kaphatnak fertőző betegségeket. Csakis az ilyen tehenektől lehet jó tartás mellett olyan állományt előállítani, amelynek minden egyede hosszú éveken át sokat termel és olcsón. Még azt az érdekességet is érdemes megemlíteni, hogy a Tornaijai Állami Gazdaságban senki sem tudta, még a zootechnikus sem, hogy Ilka nevű tehenük Szlovákiában csúcseredményt ért el a tejelékenységben, a ma élő tehenek között. Legfőbb törekvésünk az legyen, hogy legjobb teheneinket minél hosszabb ideig tenyésztésben tartsuk, utánuk minél több értékes utódot neveljünk és azokból létesítsünk fajtenyészeteket. Csurilla József Mike Elemér, a Tornaijai Állami Gazdaság zootechnikusa tudta, hogy az Ilka jó tehén, de hogy Szlovákiában a legjobb, arra nem gondolt.
