Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-01-18 / 5. szám
A MEZŐ- ÉS ERDŐGAZDASÁGI MEGBÍZOTTI HIVATAL LAPJA Bratislava, 1959. január 18. Ára 30 fillér X. évfolyam, 5. szám Nyárasdon is készül az 1959-es évi termelési és pénzügyi terv, amely szerint egyes termelési ágazatban nemcsak elérik, hanem túl is szárnyalják az 1960-as termelési szintet Az adott szó A palásti EFSZ tagjai nagy gondossággal tanulmányozták át az EFSZ-ek IV. kongresszusának vitaanyagát. Mérlegelték az eddigi eredményeket, feltárták a hiányosságokat és meghatározták szövetkezetük fejlesztésének továbi útját. Az EFSZ több mint ezer hektár földterületen gazdálkodik. A szövetkezet több mint 200 szorgalmas tagja a gyűlésen szavát adta, hogy az 1960-as termelési színvonalat még ebben az évben eléri. Az 1959-es termelési és pénzügyi tervet is ilyen szempontból dolgozzák ki. Tudják, hogy az állattenyésztés fejlesztésére egyik legfontosabb tényező a bőséges takarmányalap. Ezért első helyre a kukoricatermelést tették. Ebben az évben 120 hektáron termelnek majd kukoricát, ami a szántóterület 12 százalékát teszi ki. De nemcsak a vetésterületet bővítik, hanem gondoskodtak arról is, hogy a hozamokat emeljék. Már ősszel úgy készítették elő a földet, hogy elérjék a 38 má»■ '> — Oly soká éljen Albánia és Csehszlovákia népeinek barátsága, mint Albánia bércei — mondta Enver Hodzsq elvtárs az Albán Munkapárt és az Aliján Népköztársaság küldöttségének vezetője a bratislavai állomáson lefolyt ünnepélyes fogadtatáson Készül a terv Szövetkezeteinkben országszerte ezekben a napokban készül az évi termelési és pénzügyi terv. Sok gondosságot, előrelátást igényel ez a komoly munka, hisz szövetkezeteseink ma már tapasztalatból tudják, hogy a tagok kezdeményezésére, a személyi felelősségre alapozott merész, de reális terv kiváló buzdító erő a többtermeléshez. De a tagok bevonása és a velük való alapos megtárgyalás nélkül készült terv csak formális jellegű, éppen ezért gyakran papíron marad. Kell, érdemes ezt hangsúlyozni. Különösen most, amikor a földműveseink kezdeményezéséből indult nagy országos mozgalom utolsó évébe léptünk. Ebben az évben válik el, hogy a somorjai járás EFSZ-einek felhívására indult nagy verseny meghozza-e a várt eredményt, eléri-e a mozgalomba bekapcsolódott 950 szlovákiai szövetkezet az 1959-es évben a második ötéves terv termelési mutatóit. Ha az elmúlt év termelési eredményeit nézzük, akkor úgy látszik, hogy egyes termelési szakaszon megcsappant a remény. Gabonafélékből nem teljesítettük a termelési tervet. De ha felszámítjuk, hogy a múlt évben több száz új EFSZ alakult, s ezekben, sőt még a többéves szövetkezetek nagy részében is csak minimális részben használtuk fel a korszerű agrotechnikai vívmányokat, akkor elmondhatjuk, hogy van remény, mert a szárazság sújtotta évben igazán megmutatkozott a nagyüzemi gazdálkodás előnye, hiszen még így is magasan felülmúltuk más száraz esztendők termelését. Kapásokból, főképp cukorrépából és kukoricából pedig még soha nem termett annyi Szlovákiában, mint 1958-ban. Ha az állattenyésztésben a hozamok itt-ott lemaradoztak is az évi tervtől, a múlt évben mégis nagy lépést tettünk előre, mert elsóíziben sikerült elérni a 100 hektáronként tervezett szarvasmarha sűrűséget. Ebben a galántai járás EFSZ-ei jártak az élen, ahol 100 hektárra 57,7 szarvasmarha jutott. Készül a terv. Egybeesik ez a kongresszusi vitaanyagok megtárgyalásának időszakával. Ha jól szerveztük és szervezzük a vitagyűléseket, sok értékes hozzászólást, javaslatot és kötelezettségvállalást hoztunk felszínre, sok fogyatékosságnak találtuk meg a javítási módját. Kezdeményezés, merész vállalkozás akad bőven. Például a galántai járásban a szövetkezeti tagok kezdeményezése alapján tervezhették be, hogy már 1959-ben 73 szarvasmarhát tenyésztenek 100 hektáronként. A palástiak 38 mázsás szemeskukorica és 600 mázsás cukorrépatermés tervezése is a tagok kezdeményezéséből született. A szövetkezetek vezetőségének és a nemzeti bizottságok feladata, hogy mind a kongresszusi vitában, mind a tervkészítésnél kibontakoztassák földműveseink kezdeményezését. így a megbeszélések folyamán demokratikus módon közelebb hoztuk a szövetkezet minden tagját a tervhez és ilymódon minden valószínűsége megvan, hogy a javaslatokra, vállalásokra és a szocailista munkaverseny-kihívásokra alapozott tervet minden dolgozó a sajátjának tekinti és erejéhez mérten küzd azok megvalósításáért és túlszárnyalásáért. Közelebb a célhoz A somorjai járás szövetkezetesei nagyon jól tudják, hogy az állattenyésztés nagyban elősegíti az EFSZ-ek fejlődését. El is határozták, hogy a gazdasági állatok számát a követelményekhez mérten növelik. I960 végére 100 hektár területre 130 sertést terveznek. Ezt azonban bizonyosan túlszárnyalják, mert már a múlt év végén 120 sertés jutott 100 hektárra. Járási méretben a harmadik ötéves terv végére 30 000 darab a terv. A kilátások szerint már ez év márciusában 29 500 darab sertésük lesz. így az 1960- ra előírt beadási szintet még ebben az esítendőben elérik. Ilyen dicséretre méltó igyekezettel fejlesztik szövetkezeteiket a somorjai járás földművesei. — ic Á szilicei szövetkezet esek a közelmúltban avatták fel gyönyörű kultúrházukat, amelyben már könyvtár, sakkfelszerelés, biliárdasztal és távolbalátókészülék is van, tehát minden szempontból megfelel a szövetkezeti tagok, főképp a fiatalság igényeinek. Képünkön az új kultúrházban a kongresszusi vitaanyag harmadik részét tárgyalják. valóra válik Példamutató asszonyok A Rimavské Zaluzany-i nőbizottság sokat segít a HNB-nak az adóbeszedésben és a szövetkezet taglétszámának kiszélesítésében. Ott vannak az asszonyok az EFSZ tehénistállójának építésénél és másutt is. A yiőbizottság' tagjai minden hétfőn összejöveteleket szerveznek, melyeken kézimunka közben egy-egy olvasott könyvről vitáznak. Rövidesen sütő-, főző- és varrótanfolyamot szerveznek: Elhatározták azt is, hogy farsangra színes esztrádműsort tanulnak majd húsvétkor színdarabbal lépnek a közönség elé. Pavol Zachar Rimaberzéte zsás hektárhozamot szemeskukoricából. Cukorrépából pedig egy 8 hektáros területen 600 mázsás hektárhozamot terveztek, s ezt nem is tartják soknak, mert a múlt évben átlagosan 400 mázsás hozamot értek el. Persze a 8 hektáros cukorrépatáblát öntözni fogják. A palásti szövetkezetesek merész tervet tűztek maguk elé, de azt tartják, hogy épp ezek lesznek majd mozgósító hatással, hogy a második ötéves terv feladatait necsak időre, hanem jóval előbb teljesítsék. ív A ^ ^ v i V 'y C C C C t Elégedett emberek A verbőiek megelégedve várhatják az EFSZ évzáró közgyűlését. Most mutatkozik meg, hogy helyesen gazdálkodtak. A tervezett 7 százalék helyett a bevétel 9,5 százalékát fordították az oszthatatlan alapra. Kimagasló eredményeik bizonyítéka az is, hogy a 11 koronás munkaegységre, most még 10 korona jutalmat oszthatnak. -ár ERDÉLYI JÓZSEF: Téti emlék Szántott a szán a mély hóban; egymás mellett ültünk szótlan, én meg a szép ismeretlen; de közbeszólt a véletlen. Piros rózsa volt a hóban, rózsabokor virágzóban; mikor édes hangja csendült, zöld erdőben madár zendült.., Imádkoztam egész úton, hogy az a szán felboruljon, ne csak egyszer, ne csak kétszer, szerencsésen akár hétszer; Felborult a szán az úton, s kiesett a szép kis asszony. Melléestem s megöleltem; pirult, mikor felemeltem. Míg csak ö is félelmében, s hirtelen gyűlt szerelmében, át nem ölel két karjával, mint rózsafa két gallyával... A művelt faluért Felmérhetetlenül nagy jelentősége van pártunk XI. kongresszusa határozatának, melyet a falu kultúrforradaimának betetőzéséről hozott. Felmérhetetlen nagy, elsősorban azért, mert a kultúrforardalom betetőzésének megvalósíthatósága végképp megdönti a város és falu élet- és kulturális színvonalbeli különbségéről vallott téves nézeteket, továbbá, helyesen szabályozza majd azt az eddig káros irányzatot is, mely szerint túlságosan sok fiatal otthagyta a falut, a mezőgazdaságot, hogy ott helyezkedjen el, ahol a kultúra, a modem élet egyedüli forrását sejti. Falvair.kon a szövetkezetek megalakítása, az emberek nehéz munkáját megkönnyítő magasfokú gépesítés, a termelés fokozása és az életszínvonal emelkedése, minden lehetőséget megteremtenek a falu kulturális színvonalának emeléséhez, a kultúrforradalom betetőzéséhez. Most, hogy a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellendítéséért indulunk harcba, ezzel párhuzamosan a falu kultúrális színvonalát is emelnünk kell. Ha műveltebbek lesznek falvaink lakosai, ha többet merítenek a tudomány forrásából, könnyebben értik meg majd a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit és szakmai tudásukat is jobban felhasználhatják majd a termelés növelésére, ezzel életszínvonaluk emelésére. Ha a falu is nyújt annyi szórakozást, kultúrát, tanulást, mint a város, egy fiatal sem fog elkívánkozni a faluból, s szívvel-lélekkel a mezőgazdasági termelés fejlesztésén fáradozik majd. Az EFSZ-ek IV. kongresszusa vitaanyagának harmadik részéből már mindenki előtt világossá vált, hogy a szocialista kultúrforradalom betetőzése elengedhetetlenül fontos, nélkülözhetetlen tényező. Éppen ezért szükséges, hogy az értékes vitaanyagot minden községben mielőbb megtárgyalják. Van téma bőven. Kultúrotthon, szövetkezeti klub, különféle érdekkörök, szövetkezeti kultúrfelelős, iskoláztatások sfcb. mind mind eszköz a politikailag, szakmailag fejlettebb, kultúráltabb falusi ember kineveléséhez. Jó, követendő példa már eddig is bőven akad. Ki mondaná rá a lelesziekre, hogy különböznek a városiaktól, ha meglátná őket a sokféle szórakozás közepette? Igaz, a járásban nekik volt először szövetkezeti kultúrházuk. S Kistárkányban? Napközben a földeken dolgoznak, este ízlésesen öltözve ott találjuk őket a gyönyörű kultúrházban. Beszélgetnek, olvasnak, tanulnak, színdarabot gyakorolnak, gyüléseznek, vagy szórakoznak. Elsősorban a szövetkezet, főképp az egészfalusi EFSZ érdeke, hogy mint a község legnagyobb és anyagilag is legerősebb szervezete törődjön a kulturális színvonal emelésével. Hisz ennek eredménye is elsősorban a szövetkezetét segíti, mert a magasabb műveltség visszahat a szövetkezeti gazdálkodás és az életszínvonal továbbfejlesztésére. Az ifjúságot is könnyen visszacsalja, vagy az elkívánkozókat is visszatartja, ha olyan körülményeket teremtenek számukra a faluban, hogy nem érzik majd a kultúra, szórakozás hiányát. A nemzeti bizottságra komoly feladat hárul. Ügy kell irányítania a tömegszervezetek kulturális és egyéb tevékenységét, hogy legyen értékes könyvtár, sokféle érdekkör, sportélet stb., vagyis nyisson tág teret az ifjúság érdeklődésének, s a falu lakossága általános tudása növelésének. A szövetkezet kultúrmunkásainak, az egész szövetkezetnek feladata tehát, hogy minél előbb létrehozza a sokrétű kultúrával, műveltséggel rendelkező falut. Ha a nyolcéves iskolából kikerült fiatalokat a kétéves mezőgazdasági szakiskolákban a mezőgazdaság jó szakembereivé neveljük, minden egyes mezőgazdasági munkással megismertetjük a szakszerű földművelést, állattenyésztést, ha^ a falu minden lakosával megszerettetjük a könyvet, sajtót, színházat, ha továbbfejlesztjük a népművészetet, kialakítjuk a korszerűbb lakáskultúrát, az emberek helyes szépérzékét, ha a művelődés mindennapi szükségletté válik: akkor mondhatjuk, hogy győzelemre vittük a szocialista kultúra ügyét. S ez a győzelem nincs is messze. A szocialista faluért
