Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-05-13 / 38. szám

150 VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 1959. május 13. A kaktuszok ápolása Balogh Rudolf fanár, aki nemrégiben Ünnepelte nevelői működésének 50. év­fordulóját. lapunknak is sokat segít. Már eddig 150 előfizetőt szerzett a Szabad Földművesnek, s nem is egyszerű olvasókat nyert meg a mezőgazdaság ügyének. A lapterjesztést leginkább a pedagógiai gimnázium növendékei között végezte, azok pedig bizonyára tovább adják a későbbi nemzedékiek a fáradhatatlan taní­tójuktól szerzett tudást és tapasztalatokat. A sokezer gyermeket nevelt tanító nagyon szereti a természetet; vérbeli természetkutató. Erre az alábbi cikke is bizonyítékul szolgálhat, amelyet azoknak a Micsurin-követóknek és felnőtteknek írt. akik kaktuszt szeretnének termeszteni. A művelt ember legnemesebb kedvtelé­sei közé tartozik a dísznövények termesz­tése. A dísznövények között pedig már évek óta az első helyet a kaktuszok tart­ják. Érdekes és szép szobanövények, ha megfelelően kezeljük őket. A legnagyobb örömet azonban akkor szerzik, ha meg­jelennek ragyogóbbnál ragyogóbb virágai. Kaktusz elnevezés alatt a kaktuszok egész családját értjük, amely a következő fajokból áll: Epiphyllum, Phyllocactus, Opuntia. Cereus, Metocactus, Echinocac­­tus. Mamillaria és Peirescia. A szépen vi­rágzó kaktuszok közt a tövistelen Cereus ententes a legértékesebb. A sokféle kaktusz közül nálunk az Epi­phyllum és a Phyllocaclus terjedt el leg­inkább Ezeket népiesen karácsonyi kak­tuszoknak nevezik, mert virágzásuk ka­rácsony körüli időre esik. Virágaik: vö­rösek, rózsaszínűek és lángszínüek. Mint minden kaktusznak, így az Epi­­phyllumnak és a Phyllocactusnak is pi-Virágszedés: pénzkeresés Ilyen is van? Igen. Ilol? Itt, nálunk, Csehszlovákiában erdőn, mezőn, úton­­útfélen. A telektulajdonos hozzájárulá­sán kívül csak idő kell hozzá, egyéb semmi, még érettségi vizsga sem. Nyári szünidős tanulok, szabadságos dolgozók, rokkantak és nyugdíjasok, fi­gyelem! Nem nagy művészet az egész, mert aki például meg tudja különböz­tetni a fekete bodzát a kék búzavirágtól, a fehér gyöngyvirágot piros pipacstól, akár el is kezdheti. A bodza virágáért 6,50 koronát, a pipacs szirmáért 40 ko­ronát, a gyöngyvirág leveléért 6 koronát, a búzavirág szirmáért 38 koronát fizetnek kilogrammonként szárított állapotban. Az említett „ritkaságokon" kívül még sok olyan növény burjánzik vadon, nagy mennyiségben köztársaságunk csaknem minden vidékén, amely fontos gyógynö­vény és nélkülözhetetlen alkatrészét ké­pezi különféle orvosságainknak. Néhány gyógynövényt viszont vagonszámra szál­lítunk külföldre és olyan árut kapunk érte, amelyre nekünk van szükségünk. Aki teheti és pénzt akar keresni, for­duljon személyesen vagy levélben a ke­rületi felvásárló vállalathoz. A vállalat címe: I.iecivé rast liny, Bratislava, Ul. Cervenej armády c. 65, telefon: 247-39. A vállalat előzékeny és vannak magyarul beszélő dolgozói is. Az érdeklődőknek magyar nyelvű árjegyzéket, valamint a szállításhoz szükséges zsákokat külde­nek. Az árjegyzék pontosan tájékoztatja a begyűjtőt arról, hogy milyen gyógynö­vényt szedjen, annak melyik részét (szirmát, levelét, termését, gyökerét) hogyan, hol és meddig szárítsa, mikép­pen csomagolja, postán vagy vonaton küldje-e, milyen az egyes gyógynövények ára stb. Aki elolvassa a rövid jegyzéket, egy-kettére tisztában lesz a gyógynö­vényszedés és éri ékesítés minden cstn­­jával-btnjával. Hasznos munkát és sok sikert kívá­nunk! K. E. henési ideje van, mégpedig az Epiphyl­­lumok pihenési ideje augusztustól októ­ber közepéig, a Phyllocactusoké szeptem­bertől karácsonyig tart. Pihenési idő alatt nem szabad öntözni (legföljebb ha­vonta egyszer). A pihenési idő elmúltával bővebben öntözzük és permetezzük. Ön­tözéskor vigyázzunk, hogy a virág ne kapjon vizet, mert elrohad. A karácsonyi kaktuszok számára a legmegfelelőbb téli hőmérséklet a 8 — 10 fok, a legalkalma­sabb hely pedig az, amely világos és napos. A legmegfelelőbb föld: kélharmad rész érett lombföld, egyharmad rész dur­va bányahomok és kevés poralakú oltott mész keveréke. Átültetésük három-négyévenként tör­ténjék. A kaktuszokat trágyázni nem kell. Nyáron a tűző nap ellen árnyékoljuk őket, nehogy égési foltokat kapjanak. Szaporításuk tődugvánnyal, oltással és magvetéssel történik. Ha magot akarunk, akkor a micsurini mesterséges beporzást alkalmazzuk, amely abból áll, hogy napos, száraz idő­ben finom ecsettel a virágport a porzók­ról összegyűjtjünk és rászórjuk a raga­dós bibére. Az érett kaktuszmagot májusban ültet­jük el. Kisebb gondos munkánk nagy ju­talma. hogy a kaktuszok bőven ontják a szebbnél szebb virágokat. Balogh Rudolf, a Rozsnyói Pedagógiai Gimnázium tanára Hol terem az „Est, est, est“ bor! Több borszakértő már ízlelte, vagy leg­alábbis hallotta ennek a furcsa nevű bor­nak a hírét. Ez a különös nevű bor (lati­nul ezt jelenti: „Van, van van“) a tosca­nai borok között előkelő helyet foglal el. Nevéhez a következő történelmi esemény fűződik: Amikor a XII. században VI. Henrik német király Rómába ment, hogy ott a pápa német-római császárrá koronázza, kíséretében volt Johannes Fugger nevű alattvalója, akit Deucnak vagy Defuknak is neveztek. Ez kedvelte a jó bort és azért előre küldte Marton nevű hű szol­gáját, hogy az útban levő kocsmák borát ízlelje meg, s ahol jó bort talál, a kocsma falára írja rá „Est". A hű szolga így Bolsena nevű tóig jutott el, amely Romá­tól 100 kilométerre, északra fekszik. Itt annyira ízlett neki a kis kocsma bora, hogy falára háromszor írta rá az ,JZst" szót, ezzel tudatni akarta gazdájával, hogy a bor kiváló. A szolga itt megvárta urát, majd annyi bort ittak, hogy ott Deuc bele is halt. A Montetiascone köz­ség templomának falában levő síron még ma is látható a latin felirat: Deuc itt van eltemetve, meghalt, mert a bor túl jó volt. A szolga túlélte az urát. Innen kapta állítólag a jó bor a nevét. De nem csoda, hogy jó a bor, hisz a tó körül a talaj vulkanikus eredetű. ("-«) Uj borszőlőfajták a magyar homokon A Szőlészeti Kutatóintézet kecske­méti kísérleti telepén évek óta foglal­koznak Mathiász János és Kocsis Pál csemege-, valamint borszőlőfajtáinak ki­választásával, keresztezésével és szapo­rításával. Szűts Zoltán, a Szőlészeti Ku­tatóintézet igazgatója közölte, hogy legutóbb 36 szőlészeti és borászati szakember vizsgálta fölül Kecskeméten azt a 70 új borszöiö-fajtajelöltet, amely­nek borát külön szűrték és külön kezel­ték. Ezek a borkémiái és külön-külön vég­zett érzékszervi vizsgálatok kiderítették, hogy a 70 új fajtajelöltből 10 fajta olyan bevált fajták minőségét is fölülmúlja, mint amilyen például az Olaszrizling, Furmint, Kadarka, Hárslevelű, Tramini és Szilváni. Nem tartják kizártnak a szakértők, hogy ezek a hibridek nemcsak az alföldi homokon, hanem a hegyi bortemelési körzetekben is nagyobb termést, s ugyan­akkor jobb minőséget adnak a most ter­mesztett fajtáknál. Mindenesetre érde­kes, hogy amíg az 1958 őszén szűrt homoki mustok cukortartalma átlagban 18 fok körül mozgott, a Munkácsy Zöld­­szilváni fajtajelölt mustja elérte a 30 cukorfokot, s terméshozama átlagban 50 mázsát tett ki holdanként (körülbelül 87 mázsa hektáronként). Egyébként az új borszőlőfajták többségét Kocsis Pál nemesítette. A kutatóintézeti dolgozók máris intéz­kedtek, hogy a kitűnőnek bizonyult új fajtákat a szokásnál mintegy tizenkét­szerte gyorsabb módon, rügydugványból nyert anyaggal szaporítsák. Á továbbiak­ban kísérleteket végeznek az új fajták legjobb szaporítási, tőkemüvelési és met­szési módjainak a megállapítására, vala­mint termesztésük és agrotechnikájuk kialakítására. A villamos áram emeli az uborkahozamot A Szovjetunióban folytatott kísérletek eredménye szerint a villanyáram kedve­zőn befolyásolja az uborkamag életvegy­tani és fizikai tulajdonságait. A kísérle­tet úgy hajtották végre, hogy két elek­tród közé uborkamagot rétegeztek, majd a magvakat különböző feszültségű egyen­áram hatásának tették ki. Az ilyképpen kezelt magvak majdnem 20%-kal na­gyobb uborkatermést adtak. Fertőzött búza az amerikai mezőkön Tudományos kutatók megállapítása szerint az Amerikai Egyesült Államok nagy kiterjedésű búzatermő területein az atomkisérletek súlyosan megfertőzték a gabonát. Minnesotában a Stroncium 90 olyan nagy arányban fordul elő a búzá­ban, hogy már csontrákot és fehérvérű­séget okozhat.

Next

/
Thumbnails
Contents