Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-05-13 / 38. szám

1959. május 13.

VIRÁGZÓ MEZÖGAZDASÄG 147

A szövetkezetek termelési önköltsége és az új

nyilvántartás

Bér a mezőgazdasági termelés az elmúlt két esztendőben számottevő fejlődést mutatott föl, az elért eredmények, a lehetőségekhez képest, nem kielégítők. Társadalmunk gazdasági alapjainak további megszilárdítása, valamint az életszínvonal szüntelen emelkedése megköveteli az erőtartalékok és gazdasági források maradéktalan kihasználását. Ez azt jelenti, hogy mezőgazdaságunk színvonalának tovább kell emelkednie. Ezek a problémák foglalkoztatták az EFSZ-ek IV. országos kongresszusát is. A kongresszus - amint ismeretes — előirányozta, hogy 1965-ig hektáronkénti átlagban a következő hozamokat kell elérnünk: búzából 27 mázsa, rozsbői 25 mázsa, árpából 26,5 mázsa, cukorrépából 325 mázsa és burgonyából 180 mázsa. Ugyanakkor ha-onként 175 kg húst, 730 liter tejet és 407 db tojást kell előállítanunk.

De nem elég, ha ezeket a hozamokat és termékeket bármilyen áron állítják elő, hanem meg kell vizsgálnunk azt is, hogy mennyibe kerül egy mázsa búza, egy liter tej vagy egy kg hús termelése, tehát milyen termelési önköltséggel dolgozunk.

Az önköltség megállapításának a mezőgazdaságban rendkívül nagy a jelentősége. A termékegységre eső önköltség mértékének és keletkezésének megfigyelése alapul szolgál arra, hogy a szövetkezet, továbbmenőleg pedig az állam megismerje a szövetkezeti termelés tartalékait, s ezek alapján hatékony agrotechnikai, zootechnikai, gépesítési, szervezeti és gazdasági intézkedéseket hozzon a szövetkezeti termelés nagyobb gazdaságossága, valamint jobb jövedelmezőség® érdekében. De a szövetkezeti termelési önköltségek ismerete megkönnyíti a különböző népgazdasági ágazatok összhangjának biztosítását is, továbbá megszabja az állam árpolitikájának, begyűjtési módszereinek és adópolitikájának helyes irányát is.

A termelési önköltségek nyilvántartásét és követését az új nyilvántartási mód legfőbb céljának tekinti

Mezőgazdasági üzemeinkben a termelési önköltségek vizsgálatát megnehezíti az a körülmény, hogy a különböző termékek előállítására fordított kiadások meglehetősen széles körre terjednek. Például vizsgáljuk meg a növényié:' n®sztés önköltségeinek tételeit.

Mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben a termelési önköltségeket általában három csoportba osztjuk:

1. munkára fordított költségek;

2. a gépállomás szolgáltatásaiért kifizetett összegek;

3. anyagi kiadások.

Az önköltségek részletesebb felosztása a növénytermesztésben a következőképpen fest:

1. Munkára fordított költségek:

a) a tagok és szakmunkások bére;

b) a brigádmunkások bére és költségei;

c) a tagok munkájára fordított közvetett költségek.

2. A gépállomás szolgáltatásaiért kifizetett összegek.

3. Anyagi kiadások:

a) munkaeszközök amortizációja;

b) a saját vetőmag költségei és a vásárolt vetőmag ára;

c) a felhasznált istállótrágya értéke;

d) a vásárolt műtrágya ára;

e) a fogatok munkájára fordított költségek;

f) a saját traktorokra fordított költségek;

g) a saját gépkocsira fordított költségek;

h) kiadások tüzelőanyagra, növényvédelmi eszközökre, energiára stb.

A felsorolt tételek szerint a különböző termékek önköltségeinek kiszámítása ún. termelési számlákon történik. Minden termékre külön számlát fektetünk föl, amely az imént említett tételeket tartalmazza. Például a somorjai szövetkezetben. amely már az új nyilvántartás alapján dolgozik, a búza 1958. évi számlája ezt a képet mutatja:

Kiadások

1. Munkára fordított költségek:

a) a tagok és szakmunkások bére

b) a brigádmunkások bére és költségei

c) a tagok munkájára fordított közvetett költségek

2. A gépállomás szolgáltatásaiért

3. Anyagi kiadások:

a) munkaeszközök amortizációja

b) saját vetőmag vásárolt vetőmag ára

c) a felhasznált istállótrágya értéke

d) a vásárolt műtrágya ára

e) a fogatok munkájára fordított költségek

f) a saját traktorokra fordított költségek

g) a saját gépkocsikra fordított költségek

hj kiadások tüzelő anyagra, növényvédelmi eszközökre, energiára, stb.

A melléktermékek értéke

Tartozik

Követel

(Kés)

«5 358. 234 632.

összesen

319,990.Tehát a búza termelési költsége, a műszaki költségek nélkül, 319 990 koronát tesz ki. A műszaki költségek 15 984 koronára rúgnak. A melléktermékek értéke

Költségek összesen ..................................... 319,900,—

Műszaki költségek..................................... 15 984,—

Együtt: 335 974, —

A melléktermékek értéke.....................— 85 558, —

250 616,Ha ezt a végösszeget elosztjuk a terméshozammal (3811 mázsa), eredményül 65,76 koronát kapunk. A somorjai szövetkezet tehát egy mázsa búzát 65,76 koronáért állított elő, ez pedig magas költséget jelent.

Állapítsuk meg, vajon ilyen termelési költség mellett gazdaságos volt-e a búza termelése. A szövetkezet 2961 mázsa búzáért 325 238 koronát kapott. A gazdaságossági mutatót úgy számítjuk ki, hogy a bevételt elosztjuk az önköltséggel, vagyis 325 238 : 335 974 =» 0,96. A gazdasági mutató azt fejezi ki, högy a búza termelésének költsége ezúttal magas volt.

Feladatunk, hogy keressük azokat a tételeket, amelyek a legnagyobb mértékben befolyásolták az önköltséget. Ha szemügyre vesszük a búza termelési számláját, megállapíthatjuk, hogy a munkára fordított költségek (116 025 korona) az önköltségek harmadát teszik ki, tehát magasak. A számla többi tételének mértéke aránylag indokolt. Viszont a músza-85 358 korona. A terméshozam 3811 mázsának bizonyult.

Ezeknek az adatoknak az alapján a búza mázsánkénti termelési költségének kiszámítása a következő:

ki költség nagy volt (az önköltségek 4.7

%-ra). A legkedvezőtlenebb hatást az önköltségekre azonban a nagyon alacsony, 16,5 mázsás búzahozam gyakorolta.

A somorjai búzatermesztési költségek példáján igyekeztük bemutatni az új nyilvántartás lényegét. Hasonlóképpen történik minden mezőgazdasági termék termelési költségének kiszámítása.

Az új nyilvántartás elvezet bennünket a mezőgazdasági termelés tartalékainak feltárásához, elősegíti a hatékonyabb ellenőrzést, valamint a tagok munkaidejének jobb értékesítését, tehát biztosítékot nyújt a gazdaságos termelésre. Igaz. hogy az új nyilvántartás magasabb szakképzettséget igényel, s főként az elsődleges nyilvántartással megbízott szakemberek munkája követel nagyobb pontosságot, de munkájuk nyomán jobban, belterjesebben gazdálkodhatunk.

MÉSZÁROS GYÖRGY.

(Pozsonypüspöki)

95 725,-3 000,-17 300.- 71 222.-12 500.- 46 380.- 30 311,- 42 415, -1137,- 319 990,-