Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-13 / 38. szám
152 VIRÁGZÓ MEZÖGAZDASAG 1959. május 13. Brigádvezető a méhek között Szabó Árpád, a szenei EFSZ brigádvezetője megállt motorkerékpárjával a 32 hektáros virágzó repcetábla szélén. Ugyan mit akar? Csak nem poroztatni? A virágokat figyeli, s azután örömmel újságolja: Nem fél a méhektől, pedig nem is méhész — Jó termést várhatunk, mert a méhek úgy zsongnak a virágokon, mintha rajzanának. Másfajta rovar nincs a virágokon, csak méh, s a repce majdnem másfél méter magas. A szövetkezet harminc család méhe gyűjti róla a mézet és virágport. Másfele nem találtunk a repcén olyan méheket, amelyek nektárt szívogattak volna, mert nincs még elég meleg, de itt a szőlőhegyeit lábánál jól felmelegedett a levegő. A homokos televény párát le-Ä rossz agronómus is ellensége méheinknek. A múlt tavaszon a zalabai EFSZ virágzó repcét akart porozni rovarirtó szerekkel, de idejében sikerült megakadályozni. E tavaszon azonban a Zalabával szomszédos állami gazdaság nem értesített senkit, hanem repülőgéppel beporoztatott 10 hektárnyi virágzó repcét. Csak akkor tudtuk meg a dolgot, amikor másnap kiröpülés helyett halomra gyűltek a méhhullák a kaptárak előtt. A károsultak azonnal jelentést tettek, s megindult a nyomozás. Mintegy 60 méhcsaládot fosztott meg röpülő méheitől a túlbuzgó agronómus, aki a végén azt állította, hogy április 15-én történt a porozás, amikor a repce még nem virágzott. A kivizsgálás szigorú volt. Minket, mémészeket igazolt. Egy heti huzavona s három jegyzőkönyv után az állami gazdaság részlegvezetője és agronómusa jobbnak látták, ha kiegyeznek a károsult méhészekkel, mert a következő lépés a bíróság felé vezetett volna. Most ébredt igazán tévedésének teljes tudatára az agronómus, aki három gyermek apja, hogy komoly hibát követett el, s néhány havi fizetése rámehet a kár megtérítésére. Tehát könyörgésre fogta a dolgot. hel magából, s ilyenkor bőségesen képződik a nektár. A brigádvezetőt elfogta a kíváflesiság, hogy a szövetkezet méhei járnak-e oda, vagy mások. Motorkerékpárjára pattan és elhajt a köves úton. Alig megy vagy kétszáz métert, bekanyarodik egy kis tanyára. Egyenesen a méhes felé veszi az irányt. Vagy húsz méterre tőle megáll és gyalogosan megy megnézni a szövetkezet legszorgalmasabb „dolgozóit“. Alig férnek be a röpnyíláson, annyi méh repül haza és száll vissza a repcetábla felé a kaptáraidból. De a méheket a kaptárok előtt kinőtt gazok akadályozzák. Szabó elvtárs kést húz elő a zsebéből és kivagdalja őket. Ű nem méhész, de mégsem fél a méhektől. Nem törődik azzal, hogy azt hamarabb megszúrják, aki gépekkel bánik, mert a méheket ingerli az olaj és benzin szaga. Ő úgy jár közöttük, mintha már régi méhész lenne. Nem fél, hogy ott szálldosnak a feje körül; nyugodtan végzi a munkáját. Ahogy a méhek útjából eltávolította a gazokat, beszédbe elegyedtünk. Elmondta, hogy idén is vándorlásra rendezik, be a méhészetet, mint a múlt évben. A repcén kívül 7 hektár baltacím, valamint 25 ha lóhere és lucerna vár beporzásra. Természetesen, mézet is akarnak pergetni és szaporítani szeretnék az állo-A sok heresejt Ha kisebb lakást adunk a rajnak, mint amilyent népessége megkíván, természetellenesen az építkezés kezdetén még a fészek közepén is aránytalanul sok heresejtet épít. Az építőcsaládnak egy-két kerettel adjunk többet, mint amennyit borítani képes, akkor tovább épít munkáslépet. Mind a raj, mind a rajállapötba helye-Méltányos lett a kiegyezés: a 10 ha repceföldet letakarítás után nyomban mézontófűvel (facéliával) vetik be, hogy a kárt pótolják. Nehezen nyugodnak bele az ilyen kiegyezésbe a méhészek, de szánalmas a síró emberre nézni. Jobb lenne azonban, ha az agronómusok egy kicsit a méhésztannal is foglalkoznának, különösen azt tanulnák meg, hogy ha a méheinket elpusztítják a repcén, azzal a repcetermés tetemes részét is elpusztítják, mert a beporzásra a szél és más rovarok nem elegendők. Tájékozatlan agronómust egy állami gazdaság sem alkalmazhat. Az éberség komoly feladatunk nekünk, méhészeknek. Csaknem minden évben követnek el gazdaságinkban hasonló hibákat. Poroznak nyakra-főre, meggondolatlanul. Figyelmeztetnünk kell az illetékeseket, nehogy úgy járjanak, mint a mi említett agronómusunk. Reméljük, ez az eset elegendő arra, hogy hasonló hibáknak az elejét vegyük. Agronőmusaink ne felejtsék el, hogy virágzó növényt rovarirtó szerrel porozni nem szabad, s kerüljék a bírósági eljárást. Csontos Vilmos — A méhek úgy zsongnak a virágokon, mintha rajzanának — állapítja meg Szabó Árpád brigádvezető. mányt. A múlt évben átlagosan 10 kg mézet pergettek minden csalódtól; idén többre számítanak. Ennek a jövedelemnek azonban a tízszeresénél is többra rúg majd az, amelyet a repce- és heremagért kapnak. építésének oka zett család, ha öreg anyás, hamarább tér át herelépek építésére. Ha az öreg anyát ez évi kelésü jól petéző anyával kicseréljük, a család újból munkáslépet épít. Ehhez azonban fontos az is, hogy a heresejteket éles késsel vágjuk le a munkásról. Ha egy keretléc és egy léputca szélessége együtt több 35 mm-nél, már mi magunk utaljuk a méheket a herelép építésére. Ha több sejtben van méz, mint pete, az a jó hordás jele. Hibás anya esetében inkább a virágpor gyarapodik, mint a méz. Ilyenkor a régitelepítésű kiépített fészekkel bíró család is szükebb teret hagy az anya petézésére. Ha a hordás megszűnik, az anya elsősorban heresejtbe petézik A hereiépet teljesen mégse távolítsuk el a kaptárból; körülbelül az összes építmény tizedrészét képezze a herelép, Ha nincs tartalék fiatal anyánk, a családból vegyünk el egy-két mézeskeretet és a bent maradt lépekről szintén eltávolítjuk a heresejteket az említett módon. Ezzel a család jobban rajállapotba kerül és további munkáslépet épít. Beteleléskor félig beépített kereteket ne tűrjünk meg a fészekben. Két féllépet szabjunk be egy keretbe addig, amíg a méhek építenek. A lépet rafiával vagy pamuttal rögzítik, hogy ki ne dűljön a keretből; amikor a méhek rágni kezdik a rafiát vagy pamutot, az annak a jele, hogy a lépeket összeragasztották. Ezek a műveletek szükségszerűok. Jobb a „teljes mülép“, de ha nincs elegendő, akkor már a műraj készítésénél számoljunk vele. Ha már a betelepítéskor bőven adunk hereiépeket az építkező rajnak vagy ä rajállapotba helyezett családnak, de mindenkor a leendő fészek szélébe, bizonyosak lehetünk benne, hogy munkássejteket fog építeni. (a — f)] Az agronómus baklövése
