Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-13 / 38. szám
E tavaszon a természet szokatlanul sok meglepetést tartogatott számunkra. A március meleggel köszöntött, majd hirtelen esősre, később hidegre fordult az ldőjárá$. A hűvös eső, a hideg szel és talajmenti fagyok visszatartották az ősziek rohamos fejlődését, megsanyargatták a már kikelt cukorrépa, len, mák és a többi tavaszi vetésű, zsenge növénykét. Kultúrnövényeink, különösen az aprómagú kapásnövények „visszafejlődtek“. A vadon termő gyomok azonban korlátnapraforgót kikelés után azonnal boronáljuk meg. A saraboló ugyancsak gyors és tökéletes növényápolási eszköz. Használata különösen kidomborodik a négyzetes művelésnél. amikor a keresztben-hosszában történő sarabolás majdnem feleslegessé teszi a kézi kapálást. Sarabolásnál vegyük figyelembe a következóliet: Túl nedves, sáros talajt nem szabad sarabolni, mert elrontjuk a talaj szerr ^ TARTALOM Csűri 11 a József: Szeszla megelőzte Méhészkét ...... 146 Mészáros György (Pozsonypüspöki): A szövetkezetek termelési önköltsége és az új nyilvántartás ..........................................147 * * * KERTÉSZET, SZŐLÉSZET Veneny Lajos: A dinnye kártevői ..................................................148 Ruttkay Béla: Permetezéssel védekezzünk a gyümölcsfák kártevői ellen..................................149 Balogh Rudolf, a Rozsnyói Pedagógiai Gimnázium tanára: A kaktuszok ápolása........................150 Űj borszőlőfajták a magyar homokon .......................................................150 Virágszedés: pénzkeresés , . . 150 MÉHÉSZET Éhhalál a méhesben.............................151 Brigádvezető a méhek között . . 152 Csontos Vilmos: Az agronómus baklövése........................................152 A sok heresejt építésének oka . . 152 L.________________j Bátran alkalmazzuk a gyomirtó vegyszereket Kultúrnövényeink legelterjedtebb gyomnövényei a vadrepce, a repcsénretek és a mezei acat. A mezei acat különösen ott szaporodik el. ahol réteket törtek föl, mert az ilyen talaj nagyon alkalmas megtelepedésére. Felvetődik a kérdés: vajon érdemes-e vegyszerekkel irtani a gyomot? Erre a nagykaposi járásban tudnának választ adni, különösen közvetlenül Nagykaposon. Amikor a Nagykaposi Növényvédelmi Központ elvégezte a helybeli földművesszövetkezetben a Dikotexszel való permetezést, a mezőgazdász csak annyit mondott: jó! Bizonyosan jó is volt. Az acat úgy hevert a földön, mintha lekaszálták volna. Az embereket tényekkel lehet legjobban meggyőzni és. rávezetni arra, hogy a jövőben is bátran alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást. Azért említem ezt, mert több földművesszövetkezet — mint például a nagykaposi járásban a budaházi EFSZ — még mindig idegenkedik az új módszerektől. Leghatásosabb a vegyszeres gyomirtás akkor, amikor a növényzet 10 — 15 cm magas, a gyomnövények pedig 4 — 6 levelet hajtottak. Dikotexen és Hormiton kívül használhatunk 20 —25%-os vasgálicot és Plevexet is. Haraszti János, növényorvos (Nagykapos) a gyomirtást a len-, árpa- és zabvetésekben is. A vadrepcével, acattal, szulákkal erősebben elgazosodott vetésekben vegyi anyagok permetezésével végezzük a gyomirtást. S. G. lanul növekedtek, tért hódítottak maguknak a növények soraiban. Már pedig gyomból nem lesz cukor, zsír, olaj; ezért a következő napok legfőbb feladata a növényápolás legyen. Ha az idő engedi, meghosszabbított műszakban dolgozzanak a boronák, sarabolók, kerüljön elő a kamrából minden kézi kapa. A kapálással, illetve a talajporhanyítással nemcsak gyomirtást végzünk, de elősegítjük a talaj gyorsabb felmelegítését, ezáltal fokozódik a talajélet, s a nitrogénképződés. Ezenkívül nagymértékben visszatartjuk a csapadékot, amelyre nincs panasz ezen a tavaszon. Fontos tehát, hogy az „Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra“ közmondással élve, használjunk ki minden napot, órát, percet és tűzzel-vassal irtsuk a gyomot kapásnövényeinkben. Leggyorsabb növényápolási eszköz: a borona. Elpusztítja a kikelő gyomokat, aprómorzsás réteget képez, amely hivatott a talajnedvesség megőrzésére. Ennélfogva kukoricát, burgonyát, esetleg a kezetét, csökkentjük a talajélet tevékenységét. Az első sarabolás mindig sekélyen, 1 — 3 cm mélyen történjék. A sarabolást annyiszor végezzük, ahányszor a talaj tömődüttsége (erős záporesők után) és az előtörő gyomnövények irtása megkívánja. Ugyanis a talaj gyommentesen tartásával s a nedvesség megőrzésével magasabb hektárhozamot várhatunk. A többszöri gépi sarabolással nagyban csökkenthetjük a kézi sorkapálások számát, tehát vele a termelési önköltséget a legkisebbre szoríthatjuk. A cukorrépa egyelésének befejezése sem tűr halasztást. Az egyelést ne halogassuk, mert a sűrű répa a nedves, meleg talajban napok alatt felnyurgul. Az elmaradt egyelés naponta körülbelül három mázsás terméskiesést is eredményezhet hektáronként. Egyelés után 4 — 5 napra ajánlatos a répa fejtrágyázása és kapálása. A kapásnövényeken kívül folytatni kell A SZABAD FÖLDMŰVES SZAKMELLÉKLETE
