Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)

1959-05-09 / 36-37. szám

1959. május 9. y/rakaet Földműves 11 r>r> Májusi csillagok 1959 május 11-től május 17-ig CSEHSZLOVÁKIA Bratislava Állandó műsorszámok: 5,00 Hírek. 5.10 Reggeli zene. 6,00 Hírek. 6,10 Falurádió műsora. (Hétfői sportjelen­tések.) 6,15 Reggeli torna. 6,30 Reg­geli zene. (Hétfőn, szerdán és pén­teken 6,30 —6.35-ig nyelvi tanács­adó.) 7,00 Hírek. 7,10 Reggeli zerte. 10.00 Hírek. 12,30 Hírek. 16,00 Hírek. 19.00 Rádióújság. 22,00 Hírek. 23.50 Hírek. A bratislavai rádió állandó magyar­­nyelvű adásai: 5,15 —5,30-ig. 13,00 — 13.30- lg. 17,30-18,00-ig. Vasárnap: 13.30 —14,30-ig. — Havonta egyszer: 13.30- 15,00-ig Rádiójáték. Kedden: 15.30 — 16,00 Ottörő-híradó. Szerdán: 10.05 —10,35-ig Gyermekműsor. Május 11. Hétfő - 10,05 Balladák. 11.00 Asszonyoknak... 11,30 Jó han­gulatban. 12,05 Szvittek. 12,40 Nép­dalok. 13,30 Szimfónikus hangver­seny. 14,05 Kellemes délután. 15,30 Ifjúsági műsor. 16,10 Tánczene. 16,45 Könyvismertetés. 17,00 Végig a Vágón, 17.30 Szórakoztató zene. 18,00 Orvosi tanácsadó. 18,20 Kívánsághangver­seny. 19,35 Szovjet együttesek műso­ra. 19,50 Beszélgetés a hallgatókkal. 20.00 Rádiójáték. Az újságíró. Május 12. Kedd — 10,05 Iskolások műsora. 10,25 Nagy mesterek müvei­ből. 11,00 Rádió szabadegyetem. 11,20 Jó hangulatban. 12,05 Földműveseink­nek. 12,15 Együttesek műsora. 12,40 Filmzene. 13,00 Felejthetetlen meló­diák. 13,30 Népdalok és táncok. 14,05 Kellemes délutánt. 15,05 Együttesek műsora. 15,30 Világhírű zeneművek. 16.30 Halló, itt Moszkva! 17,05 Nép­dalok. 17,20 Szatirikus elbeszélés. 18.00 Technikai újdonságok. 18,20 Kí­vánsághangverseny. 19,50 Külpolitikai kommentár. 20,30 Jó hangulatban. 21.00 Gyermeknevelés. 22,10 Népda lók. Május 13. Szerda — 10,05 Gyermek­­nevelés. 11,00 Asszonyoknak... 11,30 Jó hangulatban. 12,05 Zenekari hang­verseny. 12,40 Katonaegyüttesek mű­sora. 13,00 Népdalok. 13,30 Zongora­művek. 14,05 Kellemes délutánt. 15,05 Külföldi együttesek műsora. 16,30 Földműveseinknek. 17,30 Ifjúsági rá­dióhíradó. 18,15 Kívánsághangverseny. 19,40 Földműveseinknek. 20,00 Jó han­gulatban. 20,40 Rádió szabadegyetem. 21.10 Emlékezünk és nem felejtünk. 22.10 Tánczene. Május 14. Csütörtök — 10,05 Gyer­mekműsor. 11,30 Jó hangulatban! 12.05 Népdalok. 12,40 Dalok az új élet­ről. 13,00 Rádiózenekar műsora. 14,05 Kellemes délután. 15,30 Üttörő-mű-A naboru utáni első májusi napok izgalmas és örömteli perceit, esemé­nyeit eleveníti fel előttünk a „Májusi csillagok“ című csehszlovák-szovjet koprodukciós film, amelyet Ludvik Askenázy forgatókönyve nyomán Sta­­nistav Rostockij rendezett. A kiváló cseh és szovjet színészek kollektívája nagy művészi élményben részesíti a nézőket, amikor négy filmelbeszélés keretében lírikus tónusokban ecseteli Prága felszabadulását; a szovjet ka­tonák hősiességét, emberiességét és önzetlenségét; a csehszlovák nép sze­­retetének őszinte megnyilvánulásait felszabadítói iránt, valamint az em­berek béke utáni vágyát. Az utóbbit már a film indulása is na­gyon szépen jut­tatja kifejezésre: a mostani illatos prá­gai tavaszi napok egyikén két fiatal találkozik az Em­léktank szobra alatt, gondtalanul játszanak alatta a gyermekek a ho­mokban. Egy hat- j hétéves kisfiú já- j tékágyúja iránt ér- j deklődik pajtása, egy kis szöszi lány, mire a kisfiú komoly arccal ma­gyarázza, hogy az ilyeneket a hábo- 1 rúban használják a j katonák. — Mi az, hogy háború? — kérdi a kislány. A kisfiút a kérdés zavarbahozza, nem tud mit válaszolni, majd kis szünet után a következőket mondja: — Nem tudom ... csak úgy hallot­tam az apukától... S ekkor megszólal a monológ: „Ezek már nem tudják mi a háború, pedig még nem is olyan régen volt...“ A film vásznán egyszeriben szovjet tankok- és harckocsik áradatát lát­juk Prága felé vonulni az országúton. A virágos kertek előtt az örömtől ittas emberek integetnek, üdvözlik a szovjet hadsereget. A szovjet tábornok kozák-sapkát ajándékoz egy cseh kisfiúnak, aki eszébe juttatja szeretteit, akik Le­ningrad ostrománál pusztultak el. Ebben a novellában a film meghatóan és erős művészi eszközökkel érzékel­teti a szovjet emberek önfeláldozását a más nemzetekért folytatott felsza­badító harcokban Ugyancsak ez tűnik ki a második novellából, amelyben egy fiatal tanító­nő májusi szerelemre lobban a fiatal szovjet tiszt iránt. A szovjet katonák évek hosszú során a halál pergőtüzé­ben küzdöttek, hogy elhozzák nekünk Ljosát Prága kövezetén éri utói a halál sor. 16,30 Asszonyoknak ... 17,20 A vidék kultúrája. 17,30 Esti dalok. 18.00 Kínai népmese. 18,20 Kívánság­­hangverseny. 19,00 Rádióhíradó. 19,35 Az Alekszandrov-együttes műsora. 19.50 Filmismertetés. 20,00 Rádiójáték. 22,25 Virág és szerelem. Tánczene. Május 15. Péntek — 10,05 Iskolá­sok műsora. 10,25 Daloló ifjúság. 10,35 Zenés műsor. 11,30 Jó hangu­latban. 12,05 Szvittek. 12,40 Népdalok. 13.00 Szólistáink műsora. 13,30 Köny­­nyű zene. 14,05 Kellemes délután. 15,05 Népdalok. 15,30 Zenés Album. 16.30 Halló, itt Moszkva! 17,30 1959 ünnepelt énekesei. 17,45 Népi orosz nyelvoktatás. 18,00 Kívánsághangver­seny. 19,50 Külpolitikai kommentár. 20.10 Miénk a győzelem! 21,10 Emlé­kezünk és nem felejtünk. 21,30 Eszt­­rádzene. 22,10 Népdplok. 22,40 Sha­kespeare a zenében. Május 16. Szombat — 10,05 Legki­sebbek rádióhíradója. 11,00 Elbeszélés 11.20 Jó hangulatban. 12,05 Népdalok 12,40 Vidám hétvége. 14,00 Ifjúsági énekegyüttesek műsora. 16,10 Öröm­mel hallottuk. Tánczene. 17,20 Mi tör­tént a héten? 17,30 Dalok a szívhez. 18.20 Kívánsághangverseny. 19,35 Népzene. 19,50 Belpolitikai kommen­tár. 20,00 Humor, tánc, zene. 22,10 Táncoljunk! Május 17. Vasárnap — 8,00 Gyer­mekmese. 9,30 Vidám katonamüsor. 10.00 Zenés költemény. 10,40 Élő szó­val ... 11,00 Kedvelt melódiák. 12,00 A hét költeménye. 12,05 Örömmel hal­lottuk. 12,50 Lehár-keringö. 13,00 Földműves híradó. 14,00 Szórakoztató zene. 15,30 Zenés komédia. 16,00 Va­sárnap délutáni beszélgetés. 17,00 Sportközvetítések. 19,30 Rajta, zené­szek! 19,45 Zenés kalendárium. 20,00 Tarka-est. 21,00 A vasárnap sportja. MAGYARORSZÁG Kossuth Rádió Állandó műsorszámok: 5,00 Falu­rádió. 5,30 Hírek. 7,00 Hírek. 8,00 Műsorismertetés. 10,00 Hírek, lap­szemle. 12,00 Hírek. 16,00 Hírek. 18.00 Htrek. 20,00 Esti krónika. 22,00 Hírek. Május 11. Hétfő — 7,30 Vidáman ... 8.10 Zenekari hangverseny. 9,00 Ri­portműsor. 9,15 Könnyűzene. 9,45 Lányok... 10,10 Óvodások műsora. 10.30 Szívesen hallgattuk... 12,10 Népzene. 12,50 Kedvelt operettmeló­diák. 14,00 Heti zenés kalendárium. 15.50 Gyermekrádió műsora. 16,15 Szív küldi... 17,15 ötórai tea. 18,00 Ifjúsági őrjárat. 19,10 Vők iskolája. Részletek. 19,33 Verbunkosok. 20,30 Ha szól a refrén... 21,20 Szovjet együttesek. 21,45 Keringők. 22,29 Hangverseny. Május 12. Kedd — 7,20 Hangleme­zek. 9,00 Gyermekrádió műsora. 9,30 Könnyűzene. 10,25 Magyar nóták. 11,20 Palotaszálló. Operettrészletek. 12.10 Ajándékműsor. 14,20 Gyermek­rádió műsora. 14,40 Magyar nóták. 15.15 Szól a xilofon. 15,30 Ifjúsági rádiójáték. 16,21 Egy falu ... 16,40 A barátság hullámhosszán. 17,15 Szív küldi... 18,00 Moszk«i jegyzetek. 18.15 Szöktetés a szerájból. 19,20 Ma­gyar nóták. 20,25 Rádiójáték. 22,20 Mai szemmel. 22,30 Közvetítés a Nemzeti Szálló étterméből. Május 13. Szerda — 7,10 Reggeli zene. 8,10 Könnyűzene. 9,00 Rádió szabadegyetem. 9,30 Népzene. 10,10 Gyermekdádió műsora. 11,00 Pillantás a nagyvilágba. 11,15 Tánczene. 13,00 Magyar nóták. 14,00 Ajándékhangver­seny. 14,55 Filmdalok. 15,15 Gyermek­rádió műsora. 16,00 Szív küidi... 16,45 Élőszóval... 18,45 Közgazdasági műsor. 19,20 Tudományos híradó. 19,35 Népdalok. 20,30 Operettekből. 21,30 Gyermekrádiő műsora. 11,00 Pillantás Május 14. Csütörtök — 7,10 Hang­lemezek. 8,10 Magyar népi muzsika. 9.00 Ifjúsági műsor. 9,40 Szól a har­­mónika. 10,10 Rádióegyetem. 11,20 Operettrészletek. 12,10 Könnyű zene. 13.10 Egy falu... 14,10 Tánczene. 15.50 Gyermekrádió műsora. 16,10 Operettekből. 17,45 Lányok... 19,00 Tiszán innen, Dunán túl... 19,30 Nyi­tányok. 20,15 Szimfónikus zene. 22,30 Könnyűzene Romániából. Május 15. Péntek — 7,10 Reggeli zene. 8,10 Operettrészlet. 8,55 Köz­­gazdasági műsor. 9,35 Fúvószene. 9.50 Gyermekrádió műsora. 10,10 Nép­dalok. 11,00 Rádióegyetem. 12,10 Könnyűzene. 13,00 Gazdaszemmel a nagyvilág mezőgazdaságáról. 13,15 Operarészletek. 13,50 Dalok. 14,10 Út­törő híradó. 15,15 Orgonahangverseny. 15,30 Ifjúsági műsor. 16,15 Szív küi­di... 17,15 Zenei Újság. 18,25 Könnyű melódiák. 18,00 Ifjú Figyelő. 20,30 Népdal-est. Május 16. Szombat — 7,20 Hangle­mezek, 8,10 Lányok... 9,00 Úttörő híradó. 9,40 Óvodások műsora. 10,25 Operettrészletek. 12,10 Magyar nóták. 13.50 Szórakoztató muzsika. 14,30 Időszerű nemzetközi kérdések. 16,00 Élőszóval... 18,30 Szív küldi... 19,15 Dalok. 19,30 Nagy mesterek muzsiká­jából. 20,30 Vidám zenés műsor. 22,20 Táncoljunk! Május 17. Vasárnap — 7,00 Kelle­mes vasárnapot. 8,10 Séta a parkban. 9.00 Zenés fejtörő. 10,00 Ifjúsági mű­sor. 12,15 Jó ebédhez szól a nóta. 13.00 Szív küldi... 14,00 Hanglemez­parádé. 14,45 Egy hét a külpolitiká­ban. 15,50 A város peremén. 16,00 Népszerű operettekből. 17,10 Kincses Kalendárium. 19,00 Sporthíradó. 20,20 Színházi közvetítés. 22,25 Kamara­zene. A járás legjobb pionírszervezete ütés megfeketedett foltja látszott, már az is föltétlenül halálos seb volt rajta. No, és végül még szíven is lőtte a sza­­kaszvezetö, akinek a törzsőrmester vezényelte hangos karjantással:- Tüzelj a bitangra! Ugyancsak tanuk á:tat igazolt tör­ténet az, hogy a csendőrök azon az estén bezárták a községházát, reggelig senkit sem engedtek be a szobába, a holttestet sem adták ki sirdogáló és átkozódó hozzátartozóinak. Reggel is elsőbben a kisbíróval összehívatták az elöljáróságot, csak velük voltak benn egy ideig, falubéli rangos gazdákkal, hogy szükség esetén lanuskodók le­gyenek amellett, hogy hol Jeküdt. a halott, milyen helyzetben feküdt a községháza padlózott földjén. Akkor a halott jobbkezében az elöljárók disz­nóölő nagykést láttok beleszorítva, dehát azért voltak ők elöljárók, mert ismerték a falut. Például azt is tudták, hogy Kovács Gazsi balkezes ember volt, de azt is tudták mindjárt, hogy hiába állították be a csendőrök a ha­lottat olyanképpen minthogyha ők ön­védelemből lőttek volna beléje, mert igazságos vizsgáig' meg kell hogy álla­pítsa, hogy törött kezével élőén sem tudott volna veszedelmes sebet ütni a csendőrökön, akiknek pikái a puska­végén úgyis jóval hosszabbak, mint a disznóölö nagykés. A jegyzőkönyv felvétele és az elöl­járók által való aláírása után a csen­dőrök kiadták a holttestet családjának. Rögtön parancsot is adtak a gyilko­sok, hogy a hullát azonnal el kell te­metni. De a családja hazavitte halott hozzátartozóját. Nem is merték a csendőrök megakadályozni, mert akkor az egész falu ott tolongott a község­háza körül és a nyirkos őszi levegő megforrósodott a felháborodástól. Akkortól a csendőrök napokig a községházán tartózkodtak védelmi állásban magukért és a jegyzőért. A halottat még másodnapig házuk­ban tartották hozzátartozói, megnézte sebeit az egész falu. Sokan peredi pa­rasztok látták a halott Kovács Gazsi sebeiben a maguk életének rút geny­­nyesedéseit. Azért is tartogatták odahaza a ha­lottat', mert az egyik rokon hirdetni kezdette, hogy emez igazságtalan ese­ményről országos felháborodást kell növeszteni, mert ha szó nélkül marad a világ, akkor holnap másik, holnap­után harmadik parasztember sorakozik áldozatnak az őszi táj sarában. Hogy­ha már a hírneves „felszabadulás" vér­tanúja lett Kovács Gazsi, akkor olyan krisztusi báránynak kell lennie, akinek vértanusága után a szorító kötelek meglazulása következzék Berobogtak a ••okonck Sellyére, a nyilaskeresztpárt vezérségében muto­­gatózó járási székhelyben emberhez, mert emez esemény fejleményeinek gördítéséhez az ország politikai éle­tének legnagyobb ellenzéki pártját gondolták méltónak. A járási vezér még aznap délután kiutazott Peredre, első dolga volt talpra esett szónoklat­ban megígérni pártja közben járását a bűnösök méltó megbüntetésére és a kárt vallott kártalanítására, aztán egy pár felvétellel lefényképezte a halottat. Ami akkortól történt oz a másnapi temetés volt és a nyilaspárt meglen­dülő taggyűjtő agitánlójo a faluban és a tájék falvaiban. Kormány ellen lázitó agitációval dolgoztak akkor a nyilasok. A halottat 19-én eltemették a lomb­­hullajtottá tar akácfák alatt megla­puló temetőben Az egész falu ott szorongott a nyúlós sárban, amikor a pap és a kántor elbúcsúztatták hoz­zátartozóitól, az elevenektől. A nyilas lapok sem hozták hírt se­hol, Karácsony tájáig - amikor e so­rokat írom — nyomát sent láttuk, hogy a nyilas képviselők gyűlésein, avagy az országházban országos bot­rányt provokálták volna ki az ese­ményből. A nyilasképviselők Pereden többször és többen is ott jártak a sellyei járási hivatal emeletei között is látták őket lépcsőzni, parasztembe­rek, úgy mutogatták mcgukat a tájék parasztsága előtt, mintha teljességgel a szívükön viselnék a tájék furcsamód felszabadított parasztságának sorsát. No, egy páran mi, a tájék paraszt­­emberei figyelő szemekkel nézegettük a nyilas mozgolódást és bizalmatlanul magunk előtt kellő értékére szállítot­tuk le mindazt a jelenséget, ami a na­pok sodrában a peredi eseményhez tartozó történések so~ában megmutat­kozott. Emlékeztünk c’yan sajtó ki­jelentésekre, amelyekből nyilvánvaló lett a magyar politikai közélet dzsun­gelében, hogy a nyilasok ugyancsak feudális grófi uralkodás megtartói akarnak maradni cégér változtatással, mégha egyetemesen ellenzéki szóla­mokkal is gyűjtenek tömeget politikai céljaik megharcolásához Bizalmatlan­ság volt bennünk akkor is, hittünk benne, hogy a nyilasmozgalom semmi­képpen sem célozza a dolgozó magyar­ság bevezetését az alkotmány sáncai­ba. Megtörtént a napok sodrában, hogy a komáromi törvényszéktől kiszállott egy bizottság a faluba, a temetőbe vonult és exhumálta a halott paraszt­­embert, — de azt mindez idáig nem láttuk, hogy a két gyilkos csendőrt letartóztatták volna. Dehogy. Szolgá­latvégzésükben ijesztgetik ma is a tá­ját. Azt sem tudja senki, hogy az az exhumáló bizottság mit állapított meg, kit talált az esetben bűnösnek a ha­lott sebeiből következtetvén. És éppen azért, mert pontos hírt mindez ideáig senki sem mondott róla, azért hisszük ama feltevésünket, hogy az exhumáló bizottság Kovács Gazsit találta az esemény bűnösének éS fölmentvényt adott a két csendőrnek azon a címen, hogy önvédelemből lőtték le azon a nevezetes napon a lázadó Tiborcot. Hiába voltak ott a sárban az exhu­málásnál a Budapest aszfaltjáról való nyilasképviselők és a bizottság meg­­nyilatkozástalan, titkolódzó elutazása után is hiába maradtak ott Pereden gyűléseket csinálni, pártjuk tömeg­erejének megnövelése érdekében agi­tálni a parasztemberek között, — mi egy páran a tájék par ászt élet ének fi­gyelőiből, akkor is azt mondottuk: — Szemérmetlenül csalnak bennün­ket! Néztük és nézzük a magyar politi­kai közélet jeleit és a sajtóban egyre másra olyan nyilatkozat cicát olvasunk, hogy az egész politikai közélet jobb­oldaltól baloldalig Teleki Pál kormánya mellett áll. Ogyis 'árjuk pontosan: jobboldaltól baloldalig minden politi­kai csoportosulás a kormány támoga­tásában állja napjait, tudjuk, hogy amiatt, mert Kelet felől a dolgozó magyarság kommunista felszabadítá­sának „veszedelme" rázza az ország felé a kiegyenlítődés vörös zászláját Látjuk, hogy a politikai csoportosulá­sok mindmegannyian a kormány tá­mogatásában állnak íz ország földjén, a gyilkolt és sanyargatott magyar pa­rasztság mellett pedig az egész or­szágban nem áll senki (1939. december 15.) SELLYEI JÓZSEF A bolyi pionírok a királyhelmeci járásban első helyre kerültek az úttörő-szervezetben végzett munka terén. Nem csoda, ha jó! dolgoznak, ki akarják érdemelni a királyhelmeci GTÄ elismerését, akik .védnökséget vállaltak iskolájuk felett. Szép ered­ményeiket nagyban elősegíti Pikó Béla igazgató is, aki már bevezette a politechnikai oktatást az iskolában. Műhelyük berendezésében nagy se­gítséget nyújtott nekik a GTÄ. ök köszönetképpen szép kultúrműsorral szórakoztatták a gépállomás dolgo­zóit. Számos községet is meglátogat­nak. Legnagyobb tetszést színpompás cigánytáncuk vált ki a közönségből. Képünk is a cigánytáncot előadó lá­nyokat ábrázolja. Szorgalmukat mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy a szövetkezet­nek is segítenek. Nyolc köbméter komposztot készítettek, s nagy menv­­nyiségű vasat, papírt gyűjtenek. A bolyi pionírok példát mutatnak minden iskolásnak, s eddigi munká­juk azzal bíztat, hogy még sok szép cselekedetet várhatunk tőlük. *» Molnár János, Boly a békés tavaszt, a május igazi illatát,! az ^életet. A harmadik novellában Ljosa, az] egyszerű katona egy koncentrációs; táborból visszatérő volt fogoly laká-] sából élete árán űzi ki az utolsó] fasisztát, ő maga pedig Prága köveze-! tén hal meg. Az utolsó rész nagyon ] szépen ábrázolja a szovjet katona! munka utáni vágyát, amikor „kölcsön! kéri“ az elsőnek megindult villamos] kormányát a cseh kocsivezetötől, j merthisz Kievben a háború előtt ő is] ebben a szakmában dolgozott... A „Májusi csillagok“ című cseh-] szlovák-szovjet film témája, rende-] zése és színészi teljesítménye példa- 1 képül szolgálhat a koprodukciós fii mek számára. Reméljük, hogy a to vábbi közös alkotások megőrzik e filn színvonalát s még sokszor részesíti! a közönséget ilyen művészi élmény ben, még gyakran szólnak ilyen mé — Kievben én Is kocsivezető voltam, i « — magyarázza a szovjet katona ] a cseh anyókának 4 lyen az emberi szívekhez: védjük i meg a békét, hogy gyermekeink ne j ismerjék soha a háború szó jelentő- s ségét. (bsg) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents