Szabad Földműves, 1959. január-június (10. évfolyam, 1-51. szám)
1959-05-01 / 34-35. szám
1959 május 1. VIRÄGZÖ MEZÖGAZDASÄG 131 r A TÁLAJEIEMZES minden mezőgazdasági üzem számára fontos Mezőgazdasági üzemeinkben, főleg az EFSZ-ekben és állami gazdaságokban egyre inkább átérzik a talajclem/és fontosságát, amely immár a mellőzhetetlen agrotechnikai intézkedések egyikének tekintendő. A talajelemzés célja, hogy megismerjük talajaink összetételét, tápanyagtartalmát, s így alapot kapjunk a legmegfelelőbb trágyázási terv elkészítésére. A beküldött talajminták alapján a talajelemzést a gépállomási agrolaboratóriumok végzik, s az eredményt egy táblázat rovataiban tüntetik föl. A talnjjelleget T (íazká pöda), S (streöná pöda) vagy L (l'ahká pöda) betűkkel jelölik meg, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatra beküldött talaj kötött-e, középkötött-e, vagy pedig kónnyü-e. A talajjellegtől függ ugyanis a művelés módja a műtrágya fajtájának megválasztása, a trágya bedolgozásának mélysége és a trágyaadagok mértéke. Továbbmenöleg a talajelemzés állapítja meg a földben foglalt tevékeny mész százalékban kifejezett mennyiségét szén sav (CaCOj) formájában. Azt a tala.it amelynek szénsavtartalma 0.3 —0,5 ló-os, enyhén meszes talajnak minősítjük. Ha a talaj kellő mennyiségű meszet tartalmaz, akkor jó tulajdonságokkal rendelkező talajról beszélhetünk. A mész ugyanis részt vesz a talaj morzsalékos szerkezetének kialakításában, fokozza a műtrágyák hatásosságát, semlegesíti a talajsavanyúságot, stb. Éppen ezért az említett táblázat megfelelő rovatában, a talaj kémhatására vonatkozó adatok mellett, mindig kimutatják, hogy milyen mészadag elegendő a talaj savanyúságának semlegesítésére. Az égetett mész (CaO), esetleg őrölt mészkő (CaCO,) hektáronkénti szükségletét mázsákban jegyezzük föl. Foszforsav és káiiumoxid A foszforsav (P2O5) fontos szerepet tölt be a növényzet megtermékenyülésében és a magképzödésben. Hiánya gyönge megtermékenyülést okoz, valamim a léha, minőségtelen magvak nagyobb arányú előfordulását idézi elő. Sajnos, talajaink kevés foszforsavat tartalmaznak. Káliumoxidra (K20) olyan növényeknek van szükségük, amelyektől megköveteljük, hogy kielégítő mennyiségű keményítőt és cukrot tartalmazzanak: ilyen kultúrák: a burgonya, cukorrépa és takarmányrépa. A káiiumoxid fokozza a növényzet ellenállását a betegségekkel, faggyal, megdüléssel, a gyomosodással és a kártevőkkel szemben, A foszforsav és káiiumoxid könnyen hozzáférhető alakban előforduló mennyiségét az elemzési lapokon a talaj 100 grammjaként milligrammokban tüntetjük föl. Köztársaságunkban a foszforsavat Egner-módszerrel, a káliumoxidot pedig Schachtshabei módszerével mutatjuk ki. Ha 100 gramm talajban például egy milligramm foszforsavat és egy milligramm káliumoxidot mutatunk ki, ezt azt jelenti, hogy az egy - hektáros talajterület 20 cm-es mélységben 30 kg foszforsavat és 10 kg káliumoxidot tartalmaz. Vagy pedig: ha az elemzési táblázat 5 milligramm foszforsavat és 17 milligramm káliumoxidot tüntet föl a talaj 100 grammjaként, akkor egy ha-on 150 kg foszforsavval és 170 kg káliumoxiddal számolhatunk. Ezeknek az adatoknak az ismerete hozzásegít bennünket annak a trágyaszükséglelnek a megállapításához, amely a tervezett hektárhozam eléréséhez nélkülözhetetlen Erre a célra a mezőgazdasági gyakorit különböző táblázatokat használ, amilyenek például a Mező- és Erdőgazdasági Megbízotti Hivatal, valamint a Mezőgazdasági Vetőmagellenorző és Vizsgáló intézet gondosan összeállított táblázatai. Mi az a pH érték? Mielőtt megállapilanók a hektáronkénti mészszükségletet, meg kell határoznunk a kérdéses talaj pH értékben kifejezett kémhatását. Az elemzési táb lázatokon legyakrabban az ún. cseretalajkémhatás szerepel. Ha a pH érték 6,5 —7,1 között ingadozik, ez azt jelenti, hogy semleges talajjal van dolgunk amelyre — a termesztett kultúrák igényeinek figyelembevételével — bármilyen trágyát adagolhatunk. A 6,5-néi kisebb pH érték savanyú talajról tanúskodik, s minél kisebb ez az érték, annul savanyúbb a talaj, tehát annál nagyobb arányú meszezést kell alkalmaznunk. Ilyen esetekben korlátozzuk a savanyú trágyák használatát, esetleg lecsapolüshoz kell folyamodnunk. A talaj fokozott mésztartalmát, vagyis lúgos mivoltát az bizonyítja, ha a pH érték magasabb, mint 7.5. A növénytermesztés legtöbb feladatát a hektárhozamok fokozása jelenti, ez viszont különböző tényezők függvénye. A legfontosabb tényezők egyike: a növényzet helyes táplálása, más szóval a talaj céltudatos trágyázása. Ha meg akarjuk tudni, hogy ez vagy amaz a talaj mennyi hozzáférhető tápanyagot tartalmaz, talajelemzést kell végeznünk, tehát talajmintát kell vennünk. Taiajelemzéssel állapíthatjuk meg a talaj tápanyagtartalmát, ennek alapján pedig azt is, hdgy mennyi tápanyaggal és ásványi anyaggal kell trágyáznunk a tervezett hektárhozamok elérése érdekében. Éppen ezért nagyon fontos, hogy minden szövetkezeti mezőgazdász vagy mezei munkacsoportvezető a szántóterületekről 1 évenként, a legelőkről pedig 8 évenként talajmintát vegyen. A talajmintát elemzés céljából a gép- és traktorállomás agrolaboratóriumának küldjük. A szepsi járás több szövetkezete megértette a talajelemzés agrotechnikai jelentőségét: ilyen egyebek között a makranci, áji és péderi szövetkezet, amelyek immár pontos kimutatással rendelkeznek valamennyi parcellájukról, s így az általuk termesztett kultúrák tápanyagigenyeinek ismeretében trágyázhatnak. Nem csoda ilyen körülmények között, hogy sokkal nagyobb hozamokkal büszkélkedhetnek, mint azok a mezőgazdasági üzemek, amelyek csak úgy találomra szórják ki és pazarolják a trágyát. S aztán az is hiba, ha a szövetkezet pénzügyeinek irányítói szűkmarkúak, s ott takarékoskodnak, ahol nem kellene; nem akarják tudomásul venni, hogy a földet nem lehet becsapni, amely csupán azt hálálhatja meg bő terméssel, amit maga is tényleg megkap. Igazat kell adnunk Soltész elvtársnak, a péderi szövetkezet könyvelőjének, aki az évi termelési terv kidolgozásakor ezeket mondotta: — Ha félünk a költségtől, a beruházásoktól, s nem adjuk meg a növényzetnek, ami megilleti, hiába várjuk aztán a jó terméseredményeket. A péderi szövetkezet ehhez igazodik, s igazodott már a múltban is, érthető tehát, hogy már esztendők óta nagy hektárhozamaival tűnik ki. Hogy pedig minden szövetkezet megértse a növényzet jó tápanyagellátásának fontosságát, a szepsi gép- és traktorállomás cukorrépatermesztési versenyt e szólította föl a járás szövetkezeteit. A versenyfeltételek a következek: 1. Minden mezőgazdász gondoskodjék a talaj megfelelő megmunkálásáról és szükség szerinti tápanyagellátásáról (szervestrágyák és műtrágyák kellő mennyiségű adagolása), továbbá hektáronként 80 000 répaegyedet hagyjon meg, majd helyes agrotechnikai intézkedésekkel segítse elő, hogy a cukorrépa hozama a szövetkezet 1959. évi termelési tervében előirányzott mennyiség kétszeresére emelkedjék. 2. A cukorrépa betakarítása minél Kisebb veszteségekkel és az ipari érettség időpontjában történjék. 3. Tenyészidoben gondosan ellenőrizni kell, hogy nem fordulnak-e elő kártevők, s ha igen, ellenük a leghatásosabb eszközökkel meg keli indítani a széleskörű védelmi harcot. 4. A répafejet és levélzetet föl kell silózni, hogy ezzel is bővüljön a takarmányalap és javuljon az állatállományok takarmányozásának színvonala. A talajelemzéssel főként az 1. pont függ össze, amely rámutat a növényzet szükség szerinti tápanyagellátásának fontosságára mint a hektárhozamok emelésének egyik döntő tényezőjére. Jól csak a talaj tápanyagtartalmának ismeretében trágyázhatunk, a talajban foglalt tápanyagmennyiséget viszont kizárólag elemzéssel állapíthatjuk meg pontosan. Ezért hangsúlyozzuk ismételten, hogy a talaj tápanyagtartalmának rendszeres ellenőrzése, tehát a talajmin lavétel és az elemzés minden mezőgazdasági üzem számára fontos. Farkas Irén, a szepsi gép- és traktorállomas agrolaboratóriumának dolgozója Ültessünk takarmánytököt a trágyaszarvasokra Minden mezőgazdasági üzemnek szüksége van nagy tömeget adó lédús takarmányra. Ezért ajánlatos a takarmánytök termelése is. Minden szövetkezetben szarvasokba hordják a trágyát a szántóföldek végére. Gondosan letakarják földdel, de mégis körülbelül 10 -20 %, sőt több is lehet a veszteség a száradás miatt. Hogy a veszteséget megakadályozzuk, ültessük be a szarvasokat takarmánytökkel. A buja indák megvédik a trágyát a napsugarak és a szél szárító liatásáíól. Ne engedjük a trágyából elillanni az értékes anyagokat. Ezért ne gyomot, hanem takarmánytököt termeljünk a szarvasokon. A haszon kettős: jobb lesz a trágya és emellett lédús takarmány terem rajta. A takarmánytök televényes talajt kíván, ezt pedig a trágyaszarvas tetején megtalálja. A takarmány tök igen jó a sertések gyorshizlalásához; tágítja a beleket és étvágygerjesztő. Fokozza a súlygyarapodást is, azonban az etetésével vigyázzunk, mert az érett tök magja dugulást okozhat. Tehát ha nem tudjuk zöld állapotban megetetni, inkább silózzuk be polyvával vagy felaprózott kukoricaszirral keverve. Karó I.ajos (Kéty)
